Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

1987. április 4., szombat Somogyi Néplap 3 MILLIÁRDOS Feladatok TERVEK Elvhű, példamutató volt 90 éve született Még mindig főszereplő az időjárás életünkben. Az eső, a hó és a hideg csúcsokat döntött meg ezen a héten. A meteorológusok szerint 1865- ben mérteik utoljára ilyen alacsony hőmérsékletet már­cius végén. Az eddig is ké­sésben levő mezőgazdaság nagyon megérzi A JÓ IDŐ HIÁNYÁT s a szakemberek szerint két- három hét a lemaradás. Min­den ember és gép együttes munkájával lehet csak el­végezni az összegyűlt mun­kákat, ha fölmelegszik az idő és szárazabb lesz a föld. E héten, ha megkésve is, végre megindultak a kom­pok Szántód és Tihany kö­zött. Ez egy kicsit idegen- forgalmi idénynyitásnak is számít. Legnagyobb nemzeti ünne­pünk a felszabadulás napja. Április 4-e tiszteletére meg­kezdődtek a kitüntetési és a koszorúzás! ünnepségek. Az ünnepet megelőzően több lé­tesítményt is átadtak, öt- vöskónyiiiban 300 négyzetmé­ter alapterületű kis ABC nyílt. Az atádi áfész két fél milliót költöltt rá. Nagyba­jomban a gázfáklya meg­gyújtása adta hírül: újabb közművel gyarapodott a nagyközség. Ehhez a lakos­ság pénzzel és társadalmi munkával is hozzájárult. A gáz jövő év decemberére jut el mindenhová Nagybajom­ban. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának gazdag lesz az utóélete. A földtörvény csak­nem minden magyar csalá­dot érdekel és érint. A so­mogyi honatyák a fogadó­órákon, a különböző fóru­mokon szívesen adnak tájé­koztatást az előkészítésről, a fontos döntésről. Országos és megyei tanács­kozás is volt a Balaton-par- ton ezen a héten. Háromna­pos KONFERENCIÁT TARTOTTAK Siófokon a Közlekedéstudo­mányi Egyesület rendezésé­ben a közlekedési törvény tervezetéről. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a résztvevők jogi biztosítéko­kat javasoltak a gyalogosok védelmére, aztán nagyobb előnyöket a tömegközlekedé­si járművek számára, A tör­vénytervezet az év végén ke­rül az Országgyűlés elé, ad­dig sok hasznos véleményt gyűjtenek össze. Sok hasznos ötlet hangzott el a Balaton- parti települések tanácsainak balatonőszödi ülésén arról, miként lehetne összehangolni a kulturális programokat, jobban megszervezni az egészségügyi ellátást. Közérdeklődésre számot tartó témát vitatott meg a kaposvári népfrontbizottság, amikor mérlegre tette a me­gyeszékhely köz- és zöldte­rületeinek állapotát és fenn­tartásának, fejlesztésének feladatait. A résztvevők aggodalmu­kat fejezték ki a jelenlegi állapotok miatt, s elsősorban a megóvást, a fejlesztést szorgalmazták, mondván: nem szabad hagyni, hogy a Szabadság, a színházpark és a Jókai liget állapota to­vább romoljon. Szükség van A GONDOS FELÚJÍTÁSRA itt és másutt is. A bizottság tagjai ‘kérték az utcai faso­rok rendbetételét, aztán a le­kopott törzsű platánok kivá­gását, mert rontják a város képét. A városban csak akkor növelhető a rend és a tisz­taság, ha nagyobb lesz a személyes példamutatás, fi­gyelmeztetik, s ha kell, ak­kor büntetik is a szemetelő- ket. A népfrontbizottság na­gyon fontosnak tartotta, hogy minden illetékes szerv ve­gye komolyabban az ilyen bejelentéseket. A kaposvári- ák pedig legyenek gazdái a város közterületeinek és parkjainak! Lajos Géza négy megyében Hosszútávú programot ha­tároztak meg a Dél-dunántú­li Vízügyi és Közműépítő Vállalatnál. A tervek elké­szítése előtt a vezetők tájé­kozódtak négy megye taná­csainál; ugyanezt tették a vízügyi szervezeteknél, az igazgatóságoknál is. — Mintegy 4—4,5 milliárd forint értékű munka meg­szerzésére van esélyünk a versenytárgyalásokon — mondta Holl Lajos igazgató. — A kapcsolódó speciális gépszereléseket, elektromos munkákat ki kell adnunk más vállalatoknak. — A cél az eredményes vállalati gazdálkodás. A dél- dunántúli vízközmű- és egyéb létesítmények építésé­nél a Délviép növelni sze­retné részesedését. Szükség van a műszaki eszközök fej­lesztésére, de pénzügyi és szervezési feladatokat is megfogalmazták. Az idén 810 millió forint értékű saját munkát kell el­végezniük. Ez a múlt évhez képest 9,3 százalékos terme­lésnövekedést jelent. Idei teljesítőképességük 90 száza­lékát már lekötötték, csupán 80 millió forint értékű mun­kára nincs szerződésük. A vállalat néhány építés- vezetőségén van még bizony­talanság a szerződésekkel kapcsolatban. Így Nagyatád és Siófok térségében. — További piackutatás esetén ez a hiány nem okoz­hat goondot. — A Délviép az elmúlt évek átlaga alapján teljes termelésének 45 százalékát végzi a megyénkben. Sok a dolguk Baranyában, de akad munkájuk Zalában és Tolná­ban is. — Tevékenységünket két­felé lehet osztani. Az egyik az Országos Vízügyi Hivatal célcsoportos beruházásához tartozó nagyobb létesítmé­nyek, szennyvíztisztítók épí­tése; a másik az ezekhez kapcsolódó, lakosságot érin­tő munkák. Feladatainknak mintegy a fele célcsoportos munka. Somogybán jelenleg egy van ilyen; Balatonmária csatornázása. Ez a munka része a Balaton vízminőség­védelmét szolgáló beruházás­nak. 250 millió forint érté­kű munkát kell elvégez­nünk. Czár János Koszorúzási ünnepség Ordacsehiben Egy atszony életéből Pontosan, szépen Április Negyediké Érdemrenddel tüntették ki a nagyba­jomi Lenin Tsz volt főkönyvelőjét, közgazdasági elnökhe­lyettesét. Bende Józsefné harminchat év és hét hónap aktiv munka után az idén ment nyugdijba. Határjárón voltunk, aratás előtt. Ügy morzsolta szét te­nyerében a kalászfejet, hogy a tapasztalt gazdászok is megirigyelhették volna. — Mit tippel, Marika né­ni? — Hatvan fölött lesz ez. Vagy tévedek? A gazdász, Toldi János a tenyerében számolgatta egy kalász magvait, nézegette a szemek alakját. — Nem, nem téved. Jó ez a búza. Egyszer a magtárban dol­gozó asszonyokhoz kísért. Mintha a munkahely vezető­je lenne, keresztnevén szólí­tott mindenkit, és pontosan tudta, miből mennyi van, mi érkezett és mi megy délután. — Ha már találkoztunk, szeretnék kérni valamit... Egy idősebb asszony félre­hívta. Csak a beszélgetés vé­gét hallottam: „ ... ha van lehetőség, persze, hogy segí­tünk”. Találkoztunk az irodában, amikor alig látszott ki az irathegyek közül. Akkor is, amikor elmenőben volt már, de mintegy örökséget hagy­va már számítógépek mű­ködtek. S az ablakokban pompázó amarillist ő hozta hazulról... — A jobb kezem volt. Fel­tétel nélkül számíthattunk rá minden döntésnél. Horváth László elnök sza­vai furcsán koppannak. „Volt...” Pedig a tényekkel szembe kell nézni. Igenis, csak volt! Nemes Andor ül már az asztalánál. („Marika néni mellett nevelődött.”) — Ha lehet tanulni, köny­velő szeretnék lenni. Lehet, hogy szó szerint nem így mondta. A tavaszi égkék szemű, csöppnyi ter­metű, tizenkilenc éves, falu­beli lány adminisztrátori munkát talált 1950 nyarán a tapsonyi gépállomáson. Ma is hiány van belőle, de akkor még jobban kel­lett a számvitelhez, a pénz- gazdálkodáshoz értő szakem­ber. Budakalászon legalább kétszáz fiatal kezdett tanul­ni, hogy vezető könyvelők legyenek. Vagy húszán laktak egy szobában. Emeletes ágyakon aludtak. Este, reggel mozgal­mi dalokat énekeltek, s a falujárókkal a Pest környé­ki falvakat járták. Az embe­rekkel arról beszélgettek, hegy mit jelent számukra a szövetkezet. A gépállomások megyei igazgatósága a kiváló bizo­nyítványt szerző lánynak há­rom munkahelyet ajánlott: a balatonkiliti, a darányi vagy a segesdi gépállomást. Tapsonyhoz Segesd volt a legközelebb. Szüleinek nem mert pa­naszkodni. Pedig nagyon ne­héz volt. A hajdani cseléd­otthonok földes padozatú he­lyiségében volt az iroda, igencsak kusza az elődök „ferde pénzügyi” útja, s azt sem tudta: hol hajthatja le álomra a fejét... Vannak emberek, akiknek a nehézségek megsokszoroz­zák erejüket. — „Majd én megmuta­tom!” Ilyesmi volt bennem. Nagy volt a segesdi gépál­lomás körzete, és nagy a szegénység is. A pénz után nem futni, hanem motorozni kellett a főkönyvelőnek. 1956-ban házasságot kötött, 1957-ben fia született. A történelem indája sorsok ez­reit meghatározó módon csa­varodott. Előbb egyesültek a gépállomások — a férj -a segesdi otthonból Nagyatád­ra járt, a feleség Nagyba­jomba —, azután, a szövet­kezeti mozgalom fejlődésé­vel, ezek a gazdálkodók meg is szűntek. Bende Józsefné 1968-tól a nagybajomi szövetkezet fő­könyvelő-helyettese, 1972­től főkönyvelője és közgaz­dasági elnökhelyettese. Hatóságok, kollégák véle­ménye. — A nagybajomi téesz számviteli, pénzügyi munká­ja példás. — Marika nénitől mindig lehetett valamit tanulni. Tá­jékozott volt, a szabályozó­kat naprakészen ismerte. — A revíziók nemigen tár­tak föl mulasztást. Inkább visszakaptunk pénzt, mint­sem fizettünk volna ... Közben tehenészeti telep, szárító, tároló épült, gázt kapott a község, modern mel­léküzemág alakult. A hitel- tehert minden évben „egye­nes háttal” viselte el a gaz­daság. Sok villanásnyi találkozás után most először könnyezni láttam. Azt kérdeztem tőle, hogy a tapsonyi lányka hon­nan vette az erőt a kanyar­gós út végigjárásához. — Szerettem a természetet és az egyszerű embereket. Gyerekkoromban láttam, hogy mennyit fáradt a nagy­apám. Ezért ahol csak tud­tam, segítettem. Bende Józsefné elvégzett egy sor iskolát, tagja lett párt- és társadalmi irányító szervezeteknek, s az ő javas­latára szervezték meg a szo­ciális gondozást a nagybajo­mi téeszben. Most ismét háziasszony lesz. Rendeletek helyett könyveket olvas, köthet az unokának, és tudhatja, hogy nyitott ajtóval, nyitott szív­vel várják jó tanácsait a nagy családban. Vörös Márta A másik célcsoportos be­ruházás Baranyában van: a pécs—mohácsi regionális vízmű építése. Komlón is a Délviép építi a regionális vízmüvet. — Somogybán a legna­gyobb feladat a kaposvári szennyvíztisztító építése volt. Sajnos csak olyan ütemben tudjuk csinálni, ahogyan a pénz rendelkezésünkre áll. Fontos része tevékenysé­günknek a város lakótele­peinek közművesítése. A Bú­zavirág utcában és az Arany János utcában is közműve- sítünk. Emellett készül az igali szennyvíztisztító és Ju­tában az új lakótelep köz­művesítése. A vállalat 1987-re 123 millió forint nyereséget ter­vezett; 15 százalékkal töb­bet, mint egy évvel koráb­ban. A termelés növelését 10 százalékosra tervezik. A munkaerő összetételén is ja­vítani szeretnének. Több jól képzett szakemberre van szükség. — Az előző tervidőszakban gépi eszközeink szinten tar­tására nem volt lehetőség. Tavaly hitellel kezdtük meg a géppark felújítását. 30 millió forintért vásároltunk új gépeket; az idén 27 mil­lió forintot költünk gépekre. A vállalat jó hírének meg­tartása érdekében nagy gon­dot fordítunk a minőségi munkára, a határidők be­tartására. A Délviép az idén a négy megyében összesen több mint 2 millió köbméter föl­det mozgat meg, 85 kilomé­ter hosszú ivóvízvezetéket féktet le és 24 kilométer csatornát épít. Megtekintettük a Búzavi­rág utcai közműépítést. Az utat is a Délviép készíti. Tóth Lajos művezetővel és Pintér Józseffel, a kubikos­brigád vezetőjével beszélget­tünk. — Négy évvel ezelőtt jöt­tem a vállalathoz, hoztam a brigádot is — mondta Pin­tér József. — Mivel koráb­ban útépítésnél dolgoztunk, tapasztalatainkat jól tudjuk hasznosítani. kapcsolatot tartott bogiári elvtársaival, s amikor szük­séges volt, cselekvőén részt vállalat a jogtalanság, a ki­zsákmányolás elleni harc­ban, így az 1938-as bogiári építőmunkás-sztrájk szer­vezésében is. 1946-ban ala­kult meg Ordacsehiben a Magyar Kommunista Párt szervezete, s ennek — az MDP létrehozásáig — a tit­kára volt. Egyre súlyosbodó betegsége miatt visszavonult a közélettől, de igazságérze­te arra késztette, hogy szót emeljen a túlkapásokkal szemben és józan, megfon­tolt, kiegyensúlyozott maga­tartásra buzdítsa elvtársait. Szervezetét a hosszan tartó, súlyos betegség legyőzte, de élete utolsó pillanatáig elv- hű, példamutató ember volt. A gyászinduló hangjai mellett Boglárlelléről Fodor Zoltán, a városi pártbizott­ság titkára, Gyenes Győzőné munkatárs és Lantos József körzeti alapszervezeti titkár, a fonyódi pártbizottság ne­vében Béri Klára és Ké­szemé Kovács Ilona politi­kai munkatársak, Schelham- mer Gyula, a KISZ nagy­községi bizottságának titká­ra, Ordacsehiből Takács Ár­pád körzeti pártalapszerve- zeti titkár és Horváth Gyula községi elöljáró helyezte el az emlékezés koszorúit. A brigád Varászlóról jár Kaposvárra. Hatan vannak, a régi 16 személyes csapatot kettéosztották. Tóth Lajos 1972-ben került a vízügyi építőkhöz. Több emlékezetes munkának volta részese. Ott volt a húskom­binát közműépítésénél, ame­lyet hiánypótlás nélkül si­került átadni. — A munka átadásáig mindenért felelek. Húsz em­bernél kevesebb nem dolgo­zik a kezem alatt. Nem szo­lkatlanok a nagy feladatok — mondta. Lehőcz Rudolf Bensőséges megemlékezést tartottak tegnap délelőtt az ordacsehi temetőben, ahol Boglárlelle, Fonyód és Or­dacsehi párttagjainak nevé­ben koszorúzták meg Czár János sírját. Juhász Mihály, a fonyód—sándortelepi párt- alapszervezet vezetőségi tag­ja méltatta a 90 éve szüle­tett Czár János munkás- mozgalmi érdemeit. Egészen fiatalon ismerkedett meg a marxizmus eszméivel s ha­tározta el, hogy aktív kato­nája lesz a proletariátus fel­szabadításának. Az első vi­lágháborúban a keleti fron­ton harcolt, s orosz hadifog­ságba került. A nagy októ­beri szocialista forradalom számára a szabadságot és a lehetőséget hozta el. Lehető­séget arra, hogy a több száz­ezer magyar társával együtt a Vörös Hadsereg katonája­ként részt vegyen a szovjet munkáshatalom megterem­tésében és védelmében. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa önfeláldozó tevé­kenységéért a Harci Érdem- mekért kitüntetést adomá­nyozta Czár Jánosnak. Ha­zatérése után Ordacsehiben telepedett le, ahol — mint volt vöröskatonánaK — ne­héz körülmények között kel­lett családját eltartania. Az eszmét azonban így sem ta­gadta meg, rendszeres Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM

Next

/
Thumbnails
Contents