Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-28 / 99. szám
1987. április 28., kedd Somogyi Néplap 3 Új köntösben Vasutasotthonok rekonstrukciója Külön világ a vasúton belül a Épület- és Hídfenntartási Főnökség. 1975-től dolgozik önállóan; főbb feladatai közé tartozik a magasépítmények és hidak fenntartása, a vasúti szállításokat végző személyzet részére a kultúrált szolgálati helyek megteremtése és nem utolsósorban a várótermek fenntartása a pécsi vasútigazga- tóság területén. Mindezek mellett ez a szakszolgálati főnökség foglalkozik a vállalat szolgálati lakásainak a felújításával is. A VII. tervidőszakban két jelentősebb munka vár rá. Az egyik az úgynevezett MÁV-bérház felújítása, a másik az Irányi Dániel utcában levő vasutas kulturális központ rekonstrukciója. Mindkettő a megye- székhelyen van. A munkákról Boa Árpád főmérnök tájékoztatott. — A József Attila utcai bérház 1922 és 1936 között épült MÁV-beruházásban. Két épületről van szó: az ötlépcsőházas főépületről és a különálló házról. Ez utóbbinak felújításával már tavaly végeztünk. A tervezéskor ügyelni kellett arra is, hogy a ház meghatározza az utcaképet, ezért figyelembe kellett venni a városi tanácsnak a felújítással kapcsolatos elképzeléseit. Eddig hat lakás készült el, s a tetőtérben két újat is kialakítottak. A rekonstrukció végeztével összesen 48 lakást — a jelenleginél öttel többet — vehetnek birtokukba a bérlők. Nemcsak az épület öregedett meg: az itt élő vasutasok többsége is nyugdíjas már. * — A munkáknak mintegy 90 százalékát szeretnénk befeÁ szakszervezet és a Sokak számára — akik talán maguk is sürgetve követelték egy racionálisabb foglalkoztatáspolitika alkalmazását — talán csak most válik érthetővé, hogy miért is olyan nehéz társadalmi feladvány nemcsak szavakban, de tettekben is összeegyeztet' ni a teljes körű, ám egyben hatékony foglalkoztatást. Azzal elvben természetesen mindenki egyetért, hogy csak olyan termelést folytassunk, amely eladható, jól értékesíthető termékeket, . árukat eredményez. Azzal is, hogy termékeink előállításához minél kevesebb alapanyagot, energiát és munkát, költségét és bért használjunk fel. De amikor ez az elv a legvalóságosabb valósággá kezd válni, akkor döbbenünk rá, hogy milyen nehéz ezt keresztülvinni a mindennapok gyakorlatában. Most ezeknek a mindennapoknak konfliktusoktól korántsem mentes gazdasági és emberi történetét írjuk. Szinte az egész ország közvéleményét osztotta meg például a Rába kontra Rába televíziós riport dokumentumműsor, amikor a győriek megszüntették egy budapesti részleg munkáját, mert az a vállalat nagy, egész mérlegén veszteségesnek mutatkozott. Érvek és indulatok csaptak össze, valós és vélt sérelmek fogalmazódtak a nyilvánosságnak szánva, az elé tárva a helyzet minden bonyolultságát. Mert a helyzet valóban bonyolult. Nem arról van szó, hogy egy vegytisztán laboratóriumi körülmények közt lefolytatható kísérletben, egyik helyről a másikra kell áramoltatni olyan erőket, amelyek majd új helyükön jobban fejthetik ki várt és kívánatos hatásukat. Munkahelyekről, gyárakról, vállalatokról, dolgozók ezreiről, tíz- és százezreiről van szó. Családok sorsáról, és természetesen az ország sorsáról, gazdasági jelenéről és még inkább jövőjéről van szó. Hogyan vagyunk képesek megoldani az előttünk álló feladatot? A kérdésnek gazdaság- és társadalompolitikai vetüle- tei egyaránt vannak. Gazdaságilag nem csupán a veszteséges ágazatok visszaszorítása, leépítése vagy éppen átstrukturálása jelent komoly erőfeszítéseket. Legalább ennyire vagy ettől még sokkal fontosabb feladat az, hogy legyen hova átmenteni élőinkét, azaz meg kell erősíteni, helyenként teremteni azokat a lehetőségeket, vállalatokat, munkahelyeket, amelyek munkájukkal, termelésükkel és termékeikkel előrehaladásunk garanciáit jelentik. Társadalompolitikailag a legnagyobb veszélyt a létszámleépítések hordozzák magukban. A veszteséges vállalatok összébbhúzódása, nem egy esetben felszámolása, de maga a termelés jobb szervezése, a hatékonyság javulása is azzal jár, hogy szükségszerűen kevesebb munkaerőre van szükség egy' egy területen. Nem véletlen, hogy ezekkel a kérdésekkel a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökségé is foglalkozott. Hiszen a mai folyamatok közepette az emberek minden eddiginél jobban igénylik, hogy olyan szociálpolitikai védőháló biztosítsa őket, amely a nagy gazdasági átalakulás közepette képes megvédeni a családokat a súlyos egyéni megrázkódtatásoktól. Amint az ország nagy erőpróba előtt áll gazdaságának modernizálásában, a szak- szervezetek is épp ily nehéz feladatok előtt állnak. Az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kap az érdekképviselet, az érdekvédelem. Ahol eddig netán formálisnak tartották a testületi munkát, a demokratikus fórumok működését, ott hamar rá kell döbbenni, a mai helyzetben ez nem engedhető meg. A Rába kontra Rába műsorban szereplő dolgozók egyik rendszeresen visszatérő mondandója az volt, hogy ők addig, amíg meg nem született az elbocsátásról szóló döntés, mindig azt hallották, hogy a rájuk bízott terveket tökéletesen teljesítették. jezni ebben az ötéves tervben. Ez elsősorban attól függ, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. A felújítás során sok új anyagot is kipróbáltunk, használtunk gázbetont határoló falszerkezetnek, a válaszfalakat pedig rácsbetétes gipszlapokból készítettük. A lakások komfortfokozatát is bővítettük. Az Irányi Dániel utcai épület rendbetételét most kezdik, s másfél év alatt akarják befejezni. Költsége 4,8 millió forint. A felújítást tuleépítések Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk például a SZOT elnökségének a szakszervezeti feladatokkal kapcsolatos határozatát, amely a felszámolásokkal és a létszámleépítésekkel kapcsolatos mozgalmi tevékenységre vonatkozik, nagyon fontos mozzanat, hogy a szakszervezeti alapszervezetek figyelmét nyomatékosan felhívja, hogy „a gazdasági vezetéstől következetesen és rendszeresen kérjenek tájékoztatást a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzetéről, a gondokról és azok okairól”. A szakszervezetnek ugyanis pontosan kell tájékozódnia és pontosan tájékoztatni tagjait arról, hogy mi van, és arról is, hogy mi várható. A megváltozott körülmények között változnia kell a szakszervezeti magatartásnak, munkamódszernek is. A szakszervezeti mozgalom úgy reagált a változásokra, hogy maga is érzi, a nehéz helyzetben a tagság többet vár tőle. A SZOT vezetői többször és nyomatékosan hangsúlyozták, átfogó komplex programmal lehet csak a gazdaság szerkezetében történő változásokat kezelni. Ennek a programnak tartalmaznia kel-1 azokat a törekvéseket, hogy a felszabaduló dolgozók, alkalmazottak lehetőleg az adott régióban találják meg számításukat. Tartalmaznia kell gazdaságosan működtethető munkahelyek létrehozását is, és a jelenlegi helyzetben szorosan kapcsolódnia kell a munkaerő-közvetítés rendszere mellett egy hatásosan tevékenykedő átképzési szisztémához is. A lényeg világos és egyértelmű. A lehető legemberségesebben kell végrehajtani a gazdaságilag elkerülhetetlen létszámleépítéseket, -átirányításokat. Megszépíti a valóságot, aki azt állítja, hogy könnyű teendő ez. Nehéz — gyakran igen nehéz — feladat marad a jövőben is, de vállalni kell. Nincs más választásunk. Szigethy András lajdonképpen már tavaly meg kellett volna kezdeni, de amikor az építők „hozzányúltak” a házhoz, süllyedni kezdett. Kiderült, hogy hiányzik az alapja. A statikai vizsgálatok 1986 végéig tartottak. Ez az épület különleges „bánásmódot” igényel. A városi tanács védetté nyilvánította. A vasút 1920-ban vásárolta meg. Ezen a helyen működött a vasutaskor. 14 évvel ezelőtt lett a MÁV- dolgozók oktatási központja. A tervek szerint a felújítás után sem változik a szerepe. A pincében KISZ-klub, a földszinten nyugdíjasklub, szakszervezeti könyvtár és büfé lesz, az emeleten az előadóterem és a stúdió. A tetőtérben gondnoki lakást alakítanak ki. L. R. Mai kommentárunk Rágalmazgatunk Csökkent a bejelentések száma, nőtt a panaszoké. Egyre több' levélíró — névvel vagy anélkül — hevesen támad, rágalmaz, gyaláz, és .egyre kevesebben írnak meggondoltan, megfontoltan — tényekre alapozva. Erősödik a kritika, kevesebben élnek a megoldás keresésével. Manapság — ahogy a legutóbbi megyei NEB-ülésen az egyik felszólaló megállapította •— senki sem tabu. A politikai, társadalmi, gazdasági vezetők ellen garmadával érkeznek rágalmazó levelek, sőt néhány „hivatásos” bejelentő intézmények, szervezetek tucatjának küldi el egyszerre levelét. A jog intézményét képviselő megyebizottsági tag szenvedélyesen szólt hozzá a témához. Szavai bizonyították, nem a vezetők pártolását kérte, hanem azt, hogy ha a levelek rágalmakat és nem tényeket tartalmaznak, akkor süljön el fordítva a fegyver: találja el a rágalmazót, ne pedig az alaptalanul megvádoltat. Nincs könnyű helyzetben, aki megálljt szeretne paracsolni a kialakult gyakorlatnak. A közérdekű bejelentésekről szólva a vizsgálatvezető szóbeli kiegészítőjében elmondta: a legtöbb bejelentés a vezetés, irányítás, gazdálkodás és demokratizálódás negatívumait érinti. Tavaly kevesebb panasz érkezett a megelőző évhez képest, az idén az első negyedévben már hússzal több. Nehéz tetten érni azokat a bizonyos rosszakarókat, mert sok levél névtelenül érkezik, míg ugyancsak szép számmal kapnak olyanokat, amelyek egész vezető közösségeket vádolnak például azzal, hogy rosszul szervezik meg a termelő- egység munkáját. Ahogy a vizsgálat megállapítja, tavaly a bejelentések fele alaptalan volt. Ez pedig, miután 1986-ban minden napra érkezett egy a köz dolgaihoz való hozzászólás, ugyancsak elgondolkodtató. Fantomok ellen nem lehet harcolni, ám éppen a jog szakértője követelte: ha kell, akár írásvizsgálattal, nyomozással is ki kellene deríteni, hogy kik azok. akik alaptalanul vádaskodnak. Elhangzott, hogy a levélírók többsége azzal indokolta névtelenségét: hátrányos helyzetbe kerülnének munkahelyükön vagy a lakókörnyezetükben. Ördögi kör, gondolhatná az ember. Panaszkodunk, rágalmazunk, bejelentünk, ám a megoldást, a meggyőződésünk melletti kiállást nem vállaljuk. Vádoljuk Z.-t, hogy korrupt, a munkahelyi anyagokból építkezik, a vállalati kocsin hordja feleségét a szomszéd városban élő anyósához. Ám amikor a bejelentés nyomán az ügyet kivizsgálják, Z. már jó főnök, nincs rá semmi panasz. A bejelentő visszavonul, félve attól, hogy ebből neki lesz a legtöbb baja. A vizsgálatot azért elvégzik. Kiderül, hogy a gépkocsit K. is használta, ö is építkezett vállalati anyagból, de miután Z. megharagudott rá, kiesett a kegyeiből. Akad persze valóban megalapozott bejelentés is, amit nem az irigység vagy a harag diktál. A munkahelyi fegyelem, a társadalmi tulajdon védelme, a hatékony gazdálkodás vizsgálatát a NEB tavaly többször is napirendjére tűzte. B. J. GYARAPODÓ IVÓVÍZHÁLÓZAT A munkaverseny legjobbja A végmunkához érkezett a kaposvári termálfürdő felújítása. A beruházás edd.g ötvenhatmillió forintba került. Ez a fejlesztés csak egyike volt azoknak a munkáknak, amelyeket a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Somogy Megyei Üzemigazgatósága a múlt évben végzett. Derekasan helytállt a vállalat minden dolgozója, s a tavalyi eredmények alapján az üzemigazgatóságok között folyó szocialista munkaversenyben első helyezést értek el. Ez alkalomból tegnap délután ünnepséget rendeztek a kaposvári termálfürdőben. Az elnökségben helyet foglalt Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Gyula, a megyei tanács építési és vízügyi osztályvezetője. Farkas István, a Kaposvári Városi Tanács általános elnökhelyettese. — Az 1986-ra kitűzött termelési tervet az üzemigazgatóság hét százalékkal túlteljesítette, s ehhez hozzájárult a szocialista brigádok munkája is — kezdte a múlt év munkájának értékelését Horváth Tivadar üzemigazgató. A vízgazdálkodás szempontjából a nyári csúcsszezon a próbatétel. Az 1986-os év fejlesztései között szerepelt a megye- székhely vízhálózatának továbbépítése, ezfr ebben az évben folytatják. 1988-ban készül el a kecel-hegyi víztorony. A csokonyavisontai fedett fürdő építésére negyvenhárommillió forintot fordítottak. Tovább bővült a megye törpevízmű-hálózata, s ez szükségessé tett egy újabb üzemvezetőséget, amely Csurgón alakult meg. A huszonnégy szocialista és a nyolc munkabrigád a munkaidő jobb kihasználását, az anyag- és energiatakarékosságot tűzte ki célul, s ezt teljesítette is. Topschál József, a DRV igazgatója a kitüntetés átadása előtt arról beszélt, hogy a termelés és a gazdálkodás mellett a szolgáltatás színvonala is javult az üzemigazgatóságnál. Harminchárom település kapcsolódott be az ivóvízhálózatba, ehhez és még sok máshoz háromezer óra társadalmi munkával járultak hozzá a brigádok. Az ünnepség végén a vállalati dolgozók közül heten vehették át a Kiváló dolgozó kitüntetést, a brigádmunkáért többen kaptak elismerést, közöttük a dr. Pattan- tyus-Ábrahám Géza brigád aranyérmet. Ösztönzik a fehérjegazdag növények termelését A fehérjetakarmányok termelésének jelentős fokozása érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a társhatóságokkal egyetértésben megváltoztatta néhány fehérjében gazdag növény — a szójabab, a lóbab, a takarmányborsó és a csillagfürt — termelésének és felhasználásának érdekeltségi rendszerét. Mivel e termékek világpiaci ára mérséklődött, a termelői árat nálunk is csökkentették, ám — a termelői kedv élénkítésére — árkiegészítést vezettek be. Az intézkedéssel azt is el akarják érni, hogy a termények ára a későbbiekben tényleges bet tartalmi értéküknek megfelelően alakuljon. A szójabab eddigi felvásárlási ára a tonnánkénti 11 ezer 250 forintról 10 ezer 500 forintra, a lóbabé 8 ezer 250 forintról 7 ezer forintra csökkent. A szabad árformába tartozó takarmányborsó árát a tonnánkénti 8 ezer forintról 6 ezer forintra mérsékelték. Az alapárak rendezésével egyidejűleg a mezőgazda- sági nagyüzemek a szójabab után tonnánként 2500 forint, a lóbab, a csillagfürt és a takarmányborsó után ■ pedig 2—2 ezer forint árkiegészítést kapnak. Ösztönzik a szójabab takarmányozási célra történő előkészítését is. Azok a gazdaságok, amelyek takarmányelőkészítésre és -feldolgozásra is vállalkoznak, tonnánként további 2 ezer forint árkiegészítéshez jutnak. A nagyüzemek érdekeltsége az intézkedés révén fokozódik. Az ország természeti adottságai és a nagyüzemi gazdálkodás módszerei lehetővé teszik, hogy az említett növények termelése a jelenleginek a kétszeresére emelkedjék. A cél az, hogy a szójababot 2—3 év múlva legalább 65 ezer, a lóbabot 30 ezer, a szárazborsót mintegy 90 ezer, a csillagfürtöt pedig 24—25 ezer hektáron termeljék a gazdaságok. így ösz- szesen 120 ezer tonna szójadarával egyenértékű koncentrált fehérjetakarmányt lehet idehaza megtermelni, fölöslegessé téve az import egy részét. E növények termesztésének fokozásával a MÉM számol a növénytermelési rendszerek tevékeny részvételével.
