Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-24 / 96. szám
1987. április 24., péntek Somogyi Néplap 5 Ismét Somogybán Vendégünk a Déli Hadseregcsoport együttese A vendégek nem ismeretlenek, hiszen nem első alkalommal turnézik Somogybán a szovjet Déli Hadseregcsoport Művészegyüttese. Színes programjukkal elsőként szerda este Csurgón lépnek föl, s bemutatkoznak Barcson, Boglárlellén éppúgy, mint Nagyatádon és Kaposváron. A mostani fellépéssorozat azonban kissé rendhagyó: most ünnepli születésének 30. évfordulóját az együttes, és szerdán este -köszöntötték — születésnapja alkalmából — balettmesterüket, Oleg Koro- zOvicsöt„ a kétszeres érdemes művészt, aki harminc éve választotta ezt a pályát élethivatásul, s huszonöt éve dolgozik iíatönaegyüttesekkel. Hogy milyen eredménnyel? Legékesebb bizonyíték erre a táncosok produkciója, amely fergeteges sikert aratott. Az együttes fő karnagyával és vezetőjével, Jurij Sejti alezredessel, az összszövet- ségi köztársaságok kétszeres kiváló művészével már az öltözőben találkoztunk. Elmondta, -nem véletlenül sokszínű a műsoruk, hiszen a Szovjetunióban is sok nyelven beszélnek, több nemzetiség él náluk, s mindegyiknek megvannak a saját kulturális hagyományai. Ebből kínáltak ízelítőt nekünk is. Az már csak természetes, hogy felhangzott a kalinka, előkerült a balalajka, de hallottunk népszerű magyar zeneműveket is. A szovjet művészegyüttes a legtehetségesebb művészeket tudhatja tagjai közt. Segítőjük és tolmácsuk, Seres Ernő határőr őrnagy erre is felhívta a közönség figyelmét. Tóth Tihamér igazgatótól tudom, hogy a Farkas János nevét viselő csurgói szakmunkásképző intézet és szak- középiskola nem először adott helyet ilyen nagyszabású produkciónak. Kihasználva az aula adta lehetőségeket, rendszeresen szerveznek különböző előadásokat és kiállításokat. A művészegyüttes mér tavaly is vendégük volt. Akkor ugyanúgy zúgott a taps, mint most. A hálás közönség nevében ezúttal Vörös Károlyné nyújtott át virágcsokrot, s oroszul köszöntötte a vendégeket. A művészegyüttes műsorában mindenki találhat kedvére valót: már-már akrobatikus táncokat, zenei humort és komoly felkészültséget igénylő énekszámot. Jó hangulatot tudnak teremteni. Bizonyára somogyi turnéjuk többi állomásán is sikerük lesz. N. J. Felsőfokú oktatásunk kérdései Előadások, tapasztalatcserék Kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Hazánk óvónő- és tanítóképző főiskoláinak főigazgatói és igazgatói gyűltek össze, hogy tizenhat intézmény képviseletében kicseréljék szakmai tapasztalataikat, véleményt formáljanak felsőfokú oktatásunk jelenlegi helyzetéről és számba vegyék a nem kevés további tennivalót. Ez a testület a felsőfokú oktatási intézmények főigazgatóinak kollégiuma, amelyen éventé három-négy alkalommal tart összejövetelt. A legutóbbi Baján volt, s most megyeszékhelyünk ad otthont a rendezvénynek. — Legfontosabb feladatunk a tájékozódás és a véleménycsere — mondta dr. Krajcsovszky József, a főigazgatói kollégium vezetője, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola főigazgatója. A résztvevőket Leittier Sándor, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója köszöntötte, majd bemutatták a főiskola múltjáról, életéről szóló filmet. Ezt követően Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes előadását hallgatták meg a kollégium tagjai — közoktatásunk időszerű kérdéseiről. Az előadás után konzultáció következett. A főigazgatói kollégium munkája ma folytatódik. A program egyik legfontosabb előadását Bakos István minisztériumi főmunkatárs tartja, aki a felsőfokú oktatási intézmények munkájával kapcsolatos kutatási pályázatokról és a kutatási lehetőségek kérdéseiről beszél. Régvőli idők tárgyai Berkenyén tálán legszebb példája, a szülőfaluhoz váló kötődésnek az a helytörténeti- gyűjtemény, amely Szegnet Jánosok portáján várja a betérőket. A szobafestő vő, Schmidt József ötlete volt, hogy a megüresedett nagyszülői házrészbe mentsék régvolt idők tárgyait. Hanglemezek kiállítása A Szovjetunióban hamarosan megkezdődik a külföldi klasszikus és eszirád hanglemezek kiállítása és vására. A csehszlovákiai Supraphon, Pánton és Opus cég jelenti a nyitányt: kiállításukat májusban rendezik meg Dusanibe-ban. Szintén május végén nyílik meg a Balkanton, a Bolgár Nép- köztársaság hanglemezkiállítása Taskentber*. Júniusban a leningrádiak ismerkedhetnek meg a finnországi hanglemez-újdonságokkal, az odesszaiak pedig a Német Demokratikus Köztársaság kínálatával. Az irkutszkiak most ez alkalommal először hallhatják a romániai Elekt- rekord hanglemezgyár termékeit: (augusztusban), a Volga-parti ifjú város, Togliatti lakói pedig szeptember elején a Magyarországról küldött hanglemezekkel ismerkedhetnék. Júliusban három lengyel hanglemezgyártó cég vendégeskedik Alma-Atában. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központ holnap este hét órától ad otthont a Harmincasok estje nemcsak harmincasoknak című rendezvénynek. A programban a videofilm-vetítést és a számítógépes játékokat a Fonómunkás Kis- szinpad Görgey Gábor Wiener Walzer című bemutató előadása követi. Éjfélkor meglepetés várja az érdeklődőket; az est folyamán a Sansz együttes a 60—70-es évek zenéjéből játszik. Vasárnap délelőtt tíz órakor kezdődik a megyei bábostalálkozó, ezen nyolc csapat méri össze tudását. Az emeleti galérián Pitmann László gyűjteményéből japán kisgra- fika-kiállítás látható, a földszinti előtérben pedig Orosz Lajos grafikus kiállítása tekinthető meg. Eőzetesként olvasóink figyelmébe ajánljuk a szovjet Déli Hadseregcsoport Művészegyüttesének hétfőn hét órakor kezdődő műsorát. Az 1957-ben alakult száztagú együttesnek több ezer fellépése során tízezres tömegek tapsoltak. Az együttes hazunk tánc- és énekkultúráját is megismertette Ausztria, Svájc, Csehszlovákia és Lengyelország előadótermeinek közönségével. Műsorát most szombaton hét órakor a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ színháztermében mutatja be, s ezt követi hétfőn a kaposvári fellépés. Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Központban vasárnap délelőtt kilenc órától a Somogyi tükör művelődési mozgalom vetélkedőjének döntőjére kerül sor. Az Édosz művelődési házban Balogh Lászlónak A szennai falumúzeum című fotókiállítása látható. A kaposvári helyőrségi művelődési otthon színháztermében ma hét órakor Tűzpiros virág ... címmel műsoros est kezdődik; ezen közreműködik Kovács Kati, Kovács Erzsi és Kovács Apollónia. A marcali helyőrségi művelődési otthon előterében Korognai János grafikus tárlata látható. Vasárnap fél háromkor a Bob herceg című nagysikerű magyar filmet vetítik. A művelődési otthon gombaismereti előadássorozatot szervezett: elsőként Pálfy Katalin, a köjál munkatársa beszél hétfőn öt órakor a mérgező és nem mérgező gombákról, valamint ezek megkülönböztetéséről. A csurgói I. Számú Általános Iskola aulájában ma délután kórushangverseny lesz Karai József tiszteletére. A berzencei ifjúsági klubban ma este fél nyolctól korunk divatjáról beszélgetnek a fiatalok. A mesztegnyői művelődési ház hétvégi programja köny- nyű szórakozást ígér: ma este videomozi, holnap este pedig diszkó lesz. A faluházban honismereti kiállítás látható. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban holnap hat órakor a Telemarc hősei, vasárnap négykor pedig A kőszívű ember fiai című videofilmét vetítik. A Kaposvári Galériában ma délután négy órakor nyitják meg Choma József festőművész tárlatát. (Képünkön a művész „Bükkalja” című festménye.) Magyar genetikusok kongresszusa OTTHON ÉS MŰHELY Mérföldkő a hazai tudományban 'Szirmayné töaycr Crzsébet képei y Patmiro Joytiatti Aieqyei Könytlnr, Mnpcítw, 19S7. Ha genetika és Magyarország, akkor dr. Czeizel Endre. Nem is csoda, hogy így van, hiszen hazánkban az emberek döntő többsége Czeizel doktor ismeretterjesztő tevékenységének köszönhetően ismerte meg a tudomány e területét s annak néhány kézzel fogható eredményét. E hónap végén — pontosan: 27-én és 28-án — nagy jeletőségű eseményre kerül sor a magyar genetika történetében. Több éves előkészítő munka után Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezik meg az első magyar genetikai kongresz- szust. A szóban forgó tanácskozás ürügyén beszélgettünk nemrég a kongresz- szus szervező bizottságának titkáréval, dr. Orosz László tanszékvezető egyetemi tanárral, az MTA Genetikai Bizottságának titkárával. — Professzor úr! A közérthetőség kedvéért mindenekelőtt tisztázzunk két alapvető kérdést: mi is az a gén, és miben áll a genetikának mint tudománynak a jelentősége? — Voltaképpen mindkét kérdésre nagyon nehéz válaszolni, mivel a gén fogalmát többféle módon is meg lehet határozni, és a genetikáról magáról ugyancsak órákig lehetne beszélni. A gént — amit a szakemberek cisztronként emlegetnék — talán úgy lehetne a legegyszerűbben leírni, hogy a DNS-molekula egyik szakasza, amely meghatároz egy feh(érjeláncot. A genetika pedig biológiai alaptudomány, s áthatja az egész biológiát, a genetikai analízisnek mint vizsgálati eljárásnak a révén. Természetesen ezenkívül a genetikának megvannak a sajátos, egyedi problémái. Ilyen például: az öröklődés és az örökletes folyamatok törvényszerűségeinek meghatározása. Az utóbbi időben ennek a tudományágnak egyre nagyobb lesz a konkrét gyakorlati jelentősége és haszna, mivel a biokémiával együtt alapját képezi az úgynevezett biotechnológiai eljárásoknak. Ezért is szoktam a hallgatóimnak a figyelmét a kurzusok elején felhívni arra, hogy a genetikai tanulmányaik során a biológia valóban egyik meghatározó alap- tudományával találkoznak. — Miért éppen most rendezik a magyar genetikusok első kongresszusát, és miért olyan jelentős esemény ez a szakemberek számára? — Ez az eszmecsere valószínűleg a korszak lezárását jelenti majd a magyar genetika történetében, ugyanis egy régóta vajúdó tudománypolitikai probléma végére kerül pont. Ennek a fórumnak a megrendezése a magyar genetikai kultúra — s egyben művelői, a honi genetikustársadalom — elismerését jelenti. Mindez pedig nem csekélység, mivel volt idő, amikor e tudományterület létjogosultságát is kétségbevonták hazánkban. S hogy miért épp most tartjuk a genetikával foglalkozó szakemberek első országos tanácskozását? Azért, mert napjainkra teremtődtek meg a feltételei. — Kik lesznek a konferencia résztvevői, és miről fognak tanácskozni ? — Szeretném hangsúlyozni, hogy a tanácskozásra nem hívtunk meg külföldieket (kivéve néhány magyar származású genetikust), mert a hazai szakembereknek szerettünk volna ezzel a rendezvénnyel tudományos fórumot teremteni. S eddig úgy látszik, hogy nekünk, szervezőknek nem is kell csalódnunk, mert a már beérkezett jelentkezések nagy száma, amely minden várakozásunkat felülmúlta, jelzi a fokozott szakmai érdeklődést. A kongresszuson részt venni szándékozók száma meghaladja a háromszázat. S minden második jelentkező — biológus, agrár-, állatorvosi és orvosi területen dolgozó kutató — szeretne előadást tartani. A munka hat szekcióban — állatgenetika, humángenetika, növénygenetika, mikrobiális genetika, biokémia és molekuláris genetika, valamint evolúció és populációgenetika — folyik majd. Szeretnénk, ha a kongresszus áttekintené a magyar genetika múltját, bemutatná jelenét és sejtetne valamit a jövőből is. — Végül egy személyes kérdés: önök most éppen mivel foglalkoznak Szegeden, a József Attila Tudományegyetem genetikai tanszékén? — Két fontosabb témán dolgozunk. Az egyik: a genetika rekombináció vagy a DNS-molekula természetes kombinációjának egyik fajtáját kutatjuk. A másik témánk a genetikai szabályozáshoz, azon belül egy rep- resszor génhez kapcsolódik. Mindez valószínűleg nem sokat mond a kívülállónak, de bizonyos, hogy ezek a kutatások számos nagy gyakorlati jelentőségű probléma megoldását segíthetik elő. Cs. A megyei könyvtár kiadói- mecénási tevékenységéről kötetek sora tanúskodik már A bibliotéka állandó kiállításán a régebbi kiadású munkák mellett gyakorta fölfedezhetjük a legfrissebbet is. A napokban hagyta el a házi nyomdát a Szir- mayné Bayer Erzsébet festményeit és Szirmay Endre verseit tartalmazó kiadvány, amelynek találó címét a kötet elején olvasható költemény sugallta. A hűséget, a hitet, az ölelő kötést, a lángot kifejező sörök a megyében jól ismert alkotók belső vonásait ékképp rajzolják meg: „Csillagszikrát vetett bennünk a világ, az együttlobbanás enyém és tiéd, lüktető fény tereli sorsunk sodrát, a szó és a szín tündérvarázst ígér.” Szirmay Endre Szavak című versében fogalmazta meg hitvallását; ebből kiderül az olvasó számára, hogy miként is kell értelmeznünk a „tündérvarázst”. Ezt írja: „nem a széptől lesz hiteles az ének, mondjátok mindig, mindenki szemébe a konok igazgat.” A kötet élén Berzsenyi, Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Illyés Gyula emlékére írott verseket találunk. A festői színek Szirmay Endre verseinek hangulatát is meghatározzák. Egy helyütt így ír: „Arcodon halk, őszi fények” (Októberi etűdök), másutt: „A fűzfa kopasz ága megremeg tavaszt álmodnak a sápadt emberek...” (Tavaszelő) A négy tételből álló verscsokor pályakép, amelynek meghatározói a hangulatok Az új dalt hallani című vers néhány sora is ezt bizonyítja: „de a didergésen túl a rügyek melegét puhán zsongatva készül már újra valami...” A kötet lektora, Fodor András találóan jellemzi „a mély lelki közösségben huzamosan együtt élő házaspár” szellemi együttmunkálkodá- sát ekképp: — A műhellyé váló otthon kölcsönös termékenyítő hatása, a közös kritikai mérce ösztönös használata föltétien kimutatható (tevékenységükben). Szirmayné Bayer Erzsébet a falusi életképben, a portrékban leli igazán örömét. Bernáth Aurélról, Martyn Ferencről, Pogány ö. Gá- gorról, Varga Károlyról és sok kaposvári ismerősünkről nemcsak vonásaik „beszélnek”, hanem belülről is sugároznak. A falusi életet is belülről ismeri, ám néprajzi hitelesség jellemzi azon festményeit, amelyeken a szetit- lászlói sváb menyasszony tekint ránk. Az utazás mindkettőjük Ihlető forrása. Szirmay Endre egyik versében a Feketetengeri vihart írja le. Képi élményét fogalmazta meg Szirmayné Bayer Erzsébet a velencei Grand Canale partján, s az ébredő térről, a Piazettáról elkalauzolja a nézőt Sienába, Nápolyba. Ám a legjobban hozzánőtt táj, a Balaton, a Zselic a költő számára is bőven ad útravalót. A kötet szép kiállítása a megyei könyvtár nyomdai és kötészeti részlege dolgozóinak igényes munkáját dicséri- Horányi Barna