Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

1987. április 24., péntek Somogyi Néplap 5 Ismét Somogybán Vendégünk a Déli Hadseregcsoport együttese A vendégek nem ismeret­lenek, hiszen nem első alka­lommal turnézik Somogybán a szovjet Déli Hadseregcso­port Művészegyüttese. Színes programjukkal elsőként szer­da este Csurgón lépnek föl, s bemutatkoznak Barcson, Boglárlellén éppúgy, mint Nagyatádon és Kaposváron. A mostani fellépéssorozat azonban kissé rendhagyó: most ünnepli születésének 30. évfordulóját az együttes, és szerdán este -köszöntötték — születésnapja alkalmából — balettmesterüket, Oleg Koro- zOvicsöt„ a kétszeres érdemes művészt, aki harminc éve választotta ezt a pályát élet­hivatásul, s huszonöt éve dolgozik iíatönaegyüttesekkel. Hogy milyen eredménnyel? Legékesebb bizonyíték erre a táncosok produkciója, amely fergeteges sikert ara­tott. Az együttes fő karnagyával és vezetőjével, Jurij Sejti alezredessel, az összszövet- ségi köztársaságok kétszeres kiváló művészével már az öltözőben találkoztunk. El­mondta, -nem véletlenül sok­színű a műsoruk, hiszen a Szovjetunióban is sok nyel­ven beszélnek, több nemzeti­ség él náluk, s mindegyiknek megvannak a saját kulturá­lis hagyományai. Ebből kí­náltak ízelítőt nekünk is. Az már csak természetes, hogy felhangzott a kalinka, előke­rült a balalajka, de hallot­tunk népszerű magyar zene­műveket is. A szovjet mű­vészegyüttes a legtehetsége­sebb művészeket tudhatja tagjai közt. Segítőjük és tol­mácsuk, Seres Ernő határőr őrnagy erre is felhívta a kö­zönség figyelmét. Tóth Tihamér igazgatótól tudom, hogy a Farkas János nevét viselő csurgói szak­munkásképző intézet és szak- középiskola nem először adott helyet ilyen nagyszabá­sú produkciónak. Kihasznál­va az aula adta lehetősége­ket, rendszeresen szerveznek különböző előadásokat és ki­állításokat. A művészegyüt­tes mér tavaly is vendégük volt. Akkor ugyanúgy zúgott a taps, mint most. A hálás közönség nevében ezúttal Vörös Károlyné nyújtott át virágcsokrot, s oroszul kö­szöntötte a vendégeket. A művészegyüttes műsorá­ban mindenki találhat ked­vére valót: már-már akroba­tikus táncokat, zenei humort és komoly felkészültséget igénylő énekszámot. Jó han­gulatot tudnak teremteni. Bi­zonyára somogyi turnéjuk többi állomásán is sikerük lesz. N. J. Felsőfokú oktatásunk kérdései Előadások, tapasztalatcserék Kétnapos tanácskozás kez­dődött tegnap a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Ha­zánk óvónő- és tanítóképző főiskoláinak főigazgatói és igazgatói gyűltek össze, hogy tizenhat intézmény képvise­letében kicseréljék szakmai tapasztalataikat, véleményt formáljanak felsőfokú okta­tásunk jelenlegi helyzetéről és számba vegyék a nem ke­vés további tennivalót. Ez a testület a felsőfokú oktatási intézmények főigazgatóinak kollégiuma, amelyen éventé három-négy alkalommal tart összejövetelt. A leg­utóbbi Baján volt, s most megyeszékhelyünk ad ott­hont a rendezvénynek. — Legfontosabb felada­tunk a tájékozódás és a vé­leménycsere — mondta dr. Krajcsovszky József, a fő­igazgatói kollégium vezető­je, a Kecskeméti Tanítókép­ző Főiskola főigazgatója. A résztvevőket Leittier Sándor, a Kaposvári Tanító­képző Főiskola főigazgatója köszöntötte, majd bemutat­ták a főiskola múltjáról, éle­téről szóló filmet. Ezt köve­tően Gazsó Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes elő­adását hallgatták meg a kol­légium tagjai — közoktatá­sunk időszerű kérdéseiről. Az előadás után konzultáció következett. A főigazgatói kollégium munkája ma folytatódik. A program egyik legfontosabb előadását Bakos István mi­nisztériumi főmunkatárs tart­ja, aki a felsőfokú oktatási intézmények munkájával kapcsolatos kutatási pályáza­tokról és a kutatási lehető­ségek kérdéseiről beszél. Régvőli idők tárgyai Berkenyén tálán leg­szebb példája, a szülőfa­luhoz váló kötődésnek az a helytörténeti- gyűjte­mény, amely Szegnet Já­nosok portáján várja a betérőket. A szobafestő vő, Schmidt József ötle­te volt, hogy a megüre­sedett nagyszülői ház­részbe mentsék régvolt idők tárgyait. Hanglemezek kiállítása A Szovjetunióban hama­rosan megkezdődik a kül­földi klasszikus és eszirád hanglemezek kiállítása és vására. A csehszlovákiai Supraphon, Pánton és Opus cég jelenti a nyitányt: kiál­lításukat májusban rendezik meg Dusanibe-ban. Szintén május végén nyílik meg a Balkanton, a Bolgár Nép- köztársaság hanglemezkiál­lítása Taskentber*. Június­ban a leningrádiak ismer­kedhetnek meg a finnorszá­gi hanglemez-újdonságokkal, az odesszaiak pedig a Német Demokratikus Köztársaság kínálatával. Az irkutszkiak most ez alkalommal először hallhatják a romániai Elekt- rekord hanglemezgyár ter­mékeit: (augusztusban), a Volga-parti ifjú város, Tog­liatti lakói pedig szeptem­ber elején a Magyarország­ról küldött hanglemezekkel ismerkedhetnék. Júliusban három lengyel hanglemezgyártó cég vendé­geskedik Alma-Atában. Kaposváron a Kilián György Városi Művelődési Központ holnap este hét órá­tól ad otthont a Harmincasok estje nemcsak harmincasok­nak című rendezvénynek. A programban a videofilm-vetí­tést és a számítógépes játé­kokat a Fonómunkás Kis- szinpad Görgey Gábor Wiener Walzer című bemu­tató előadása követi. Éjfél­kor meglepetés várja az ér­deklődőket; az est folyamán a Sansz együttes a 60—70-es évek zenéjéből játszik. Va­sárnap délelőtt tíz órakor kezdődik a megyei bábosta­lálkozó, ezen nyolc csapat méri össze tudását. Az eme­leti galérián Pitmann László gyűjteményéből japán kisgra- fika-kiállítás látható, a föld­szinti előtérben pedig Orosz Lajos grafikus kiállítása te­kinthető meg. Eőzetesként ol­vasóink figyelmébe ajánljuk a szovjet Déli Hadseregcso­port Művészegyüttesének hét­főn hét órakor kezdődő mű­sorát. Az 1957-ben alakult száztagú együttesnek több ezer fellépése során tízezres tömegek tapsoltak. Az együt­tes hazunk tánc- és ének­kultúráját is megismertette Ausztria, Svájc, Csehszlová­kia és Lengyelország előadó­termeinek közönségével. Mű­sorát most szombaton hét órakor a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ színháztermében mutatja be, s ezt követi hétfőn a kapos­vári fellépés. Kaposváron a Latinca Sán­dor Művelődési Központban vasárnap délelőtt kilenc órá­tól a Somogyi tükör művelő­dési mozgalom vetélkedőjé­nek döntőjére kerül sor. Az Édosz művelődési házban Balogh Lászlónak A szennai falumúzeum című fotókiállí­tása látható. A kaposvári helyőrségi művelődési otthon színháztermében ma hét óra­kor Tűzpiros virág ... cím­mel műsoros est kezdődik; ezen közreműködik Kovács Kati, Kovács Erzsi és Ko­vács Apollónia. A marcali helyőrségi mű­velődési otthon előterében Korognai János grafikus tár­lata látható. Vasárnap fél há­romkor a Bob herceg című nagysikerű magyar filmet ve­títik. A művelődési otthon gombaismereti előadássoro­zatot szervezett: elsőként Pálfy Katalin, a köjál mun­katársa beszél hétfőn öt óra­kor a mérgező és nem mér­gező gombákról, valamint ezek megkülönböztetéséről. A csurgói I. Számú Álta­lános Iskola aulájában ma délután kórushangverseny lesz Karai József tiszteleté­re. A berzencei ifjúsági klub­ban ma este fél nyolctól ko­runk divatjáról beszélgetnek a fiatalok. A mesztegnyői művelődési ház hétvégi programja köny- nyű szórakozást ígér: ma es­te videomozi, holnap este pe­dig diszkó lesz. A faluház­ban honismereti kiállítás lát­ható. Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban hol­nap hat órakor a Telemarc hősei, vasárnap négykor pe­dig A kőszívű ember fiai cí­mű videofilmét vetítik. A Kaposvári Galériában ma délután négy órakor nyit­ják meg Choma József festő­művész tárlatát. (Képünkön a művész „Bükkalja” című festménye.) Magyar genetikusok kongresszusa OTTHON ÉS MŰHELY Mérföldkő a hazai tudományban 'Szirmayné töaycr Crzsébet képei y Patmiro Joytiatti Aieqyei Könytlnr, Mnpcítw, 19S7. Ha genetika és Magyaror­szág, akkor dr. Czeizel End­re. Nem is csoda, hogy így van, hiszen hazánkban az emberek döntő többsége Czeizel doktor ismeretter­jesztő tevékenységének kö­szönhetően ismerte meg a tudomány e területét s an­nak néhány kézzel fogható eredményét. E hónap végén — pontosan: 27-én és 28-án — nagy jeletőségű esemény­re kerül sor a magyar ge­netika történetében. Több éves előkészítő munka után Budapesten, a Magyar Tu­dományos Akadémia székhá­zában rendezik meg az első magyar genetikai kongresz- szust. A szóban forgó ta­nácskozás ürügyén beszél­gettünk nemrég a kongresz- szus szervező bizottságának titkáréval, dr. Orosz László tanszékvezető egyetemi ta­nárral, az MTA Genetikai Bizottságának titkárával. — Professzor úr! A köz­érthetőség kedvéért minde­nekelőtt tisztázzunk két alapvető kérdést: mi is az a gén, és miben áll a geneti­kának mint tudománynak a jelentősége? — Voltaképpen mindkét kérdésre nagyon nehéz vála­szolni, mivel a gén fogal­mát többféle módon is meg lehet határozni, és a gene­tikáról magáról ugyancsak órákig lehetne beszélni. A gént — amit a szakemberek cisztronként emlegetnék — talán úgy lehetne a legegy­szerűbben leírni, hogy a DNS-molekula egyik szaka­sza, amely meghatároz egy feh(érjeláncot. A genetika pe­dig biológiai alaptudomány, s áthatja az egész biológiát, a genetikai analízisnek mint vizsgálati eljárásnak a ré­vén. Természetesen ezenkí­vül a genetikának megvan­nak a sajátos, egyedi prob­lémái. Ilyen például: az öröklődés és az örökletes fo­lyamatok törvényszerűségei­nek meghatározása. Az utóbbi időben ennek a tu­dományágnak egyre nagyobb lesz a konkrét gyakorlati je­lentősége és haszna, mivel a biokémiával együtt alapját képezi az úgynevezett bio­technológiai eljárásoknak. Ezért is szoktam a hallga­tóimnak a figyelmét a kur­zusok elején felhívni arra, hogy a genetikai tanulmá­nyaik során a biológia való­ban egyik meghatározó alap- tudományával találkoznak. — Miért éppen most ren­dezik a magyar genetikusok első kongresszusát, és miért olyan jelentős esemény ez a szakemberek számára? — Ez az eszmecsere való­színűleg a korszak lezárását jelenti majd a magyar ge­netika történetében, ugyanis egy régóta vajúdó tudo­mánypolitikai probléma vé­gére kerül pont. Ennek a fórumnak a megrendezése a magyar genetikai kultúra — s egyben művelői, a honi ge­netikustársadalom — elisme­rését jelenti. Mindez pedig nem csekélység, mivel volt idő, amikor e tudományte­rület létjogosultságát is kétségbevonták hazánkban. S hogy miért épp most tart­juk a genetikával foglalkozó szakemberek első országos tanácskozását? Azért, mert napjainkra teremtődtek meg a feltételei. — Kik lesznek a konfe­rencia résztvevői, és miről fognak tanácskozni ? — Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a tanácskozásra nem hívtunk meg külföldie­ket (kivéve néhány magyar származású genetikust), mert a hazai szakembereknek sze­rettünk volna ezzel a ren­dezvénnyel tudományos fó­rumot teremteni. S eddig úgy látszik, hogy nekünk, szervezőknek nem is kell csalódnunk, mert a már be­érkezett jelentkezések nagy száma, amely minden vára­kozásunkat felülmúlta, jelzi a fokozott szakmai érdeklő­dést. A kongresszuson részt venni szándékozók száma meghaladja a háromszázat. S minden második jelentke­ző — biológus, agrár-, állat­orvosi és orvosi területen dolgozó kutató — szeretne előadást tartani. A munka hat szekcióban — állatgene­tika, humángenetika, nö­vénygenetika, mikrobiális genetika, biokémia és mole­kuláris genetika, valamint evolúció és populációgeneti­ka — folyik majd. Szeret­nénk, ha a kongresszus át­tekintené a magyar geneti­ka múltját, bemutatná jele­nét és sejtetne valamit a jö­vőből is. — Végül egy személyes kérdés: önök most éppen mi­vel foglalkoznak Szegeden, a József Attila Tudományegye­tem genetikai tanszékén? — Két fontosabb témán dolgozunk. Az egyik: a ge­netika rekombináció vagy a DNS-molekula természetes kombinációjának egyik faj­táját kutatjuk. A másik té­mánk a genetikai szabályo­záshoz, azon belül egy rep- resszor génhez kapcsolódik. Mindez valószínűleg nem so­kat mond a kívülállónak, de bizonyos, hogy ezek a kuta­tások számos nagy gyakorla­ti jelentőségű probléma meg­oldását segíthetik elő. Cs. A megyei könyvtár kiadói- mecénási tevékenységéről kötetek sora tanúskodik már A bibliotéka állandó kiállí­tásán a régebbi kiadású munkák mellett gyakorta fölfedezhetjük a legfrisseb­bet is. A napokban hagyta el a házi nyomdát a Szir- mayné Bayer Erzsébet fest­ményeit és Szirmay Endre verseit tartalmazó kiadvány, amelynek találó címét a kö­tet elején olvasható költe­mény sugallta. A hűséget, a hitet, az öle­lő kötést, a lángot kifejező sörök a megyében jól ismert alkotók belső vonásait ék­képp rajzolják meg: „Csillagszikrát vetett ben­nünk a világ, az együttlobbanás enyém és tiéd, lüktető fény tereli sorsunk sodrát, a szó és a szín tündérvarázst ígér.” Szirmay Endre Szavak cí­mű versében fogalmazta meg hitvallását; ebből kiderül az olvasó számára, hogy miként is kell értelmeznünk a „tün­dérvarázst”. Ezt írja: „nem a széptől lesz hiteles az ének, mondjátok mindig, mindenki szemébe a konok igazgat.” A kötet élén Berzsenyi, Kosztolányi, Babits, Tóth Ár­pád, Illyés Gyula emlékére írott verseket találunk. A festői színek Szirmay Endre verseinek hangulatát is meg­határozzák. Egy helyütt így ír: „Arcodon halk, őszi fények” (Októberi etűdök), másutt: „A fűzfa kopasz ága megremeg tavaszt álmodnak a sápadt emberek...” (Tavaszelő) A négy tételből álló vers­csokor pályakép, amelynek meghatározói a hangulatok Az új dalt hallani című vers néhány sora is ezt bizonyít­ja: „de a didergésen túl a rügyek melegét puhán zsongatva készül már újra valami...” A kötet lektora, Fodor András találóan jellemzi „a mély lelki közösségben huza­mosan együtt élő házaspár” szellemi együttmunkálkodá- sát ekképp: — A műhellyé váló otthon kölcsönös termé­kenyítő hatása, a közös kri­tikai mérce ösztönös haszná­lata föltétien kimutatható (tevékenységükben). Szirmayné Bayer Erzsébet a falusi életképben, a port­rékban leli igazán örömét. Bernáth Aurélról, Martyn Ferencről, Pogány ö. Gá- gorról, Varga Károlyról és sok kaposvári ismerősünkről nemcsak vonásaik „beszél­nek”, hanem belülről is su­gároznak. A falusi életet is belülről ismeri, ám néprajzi hitelesség jellemzi azon fest­ményeit, amelyeken a szetit- lászlói sváb menyasszony te­kint ránk. Az utazás mindkettőjük Ihlető forrása. Szirmay End­re egyik versében a Fekete­tengeri vihart írja le. Képi élményét fogalmazta meg Szirmayné Bayer Erzsébet a velencei Grand Canale part­ján, s az ébredő térről, a Piazettáról elkalauzolja a nézőt Sienába, Nápolyba. Ám a legjobban hozzánőtt táj, a Balaton, a Zselic a költő számára is bőven ad útravalót. A kötet szép kiállítása a megyei könyvtár nyomdai és kötészeti részlege dolgozói­nak igényes munkáját dicsé­ri- Horányi Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents