Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-17 / 91. szám

1917, óprillf 17., péntek Somogyi Néplap 5 A szavak gyógyító treje Ápoltak és ápolók Az otthon csendes mele­gében a legtöbb ember ilyen­kor fordul a másik oldalá­ra. A kórházban az ápolók ilyenkor fordítják másik ol­datukra a beteget, hogy meg­könnyítsék az ébredés első perceit. Reggel hat óra van. Ébred a kaposvári kórház, munkába állnak a délelőttös nővérek. — Az éjszaka csendes volt, csak a papát keltett injek­ciózni. Figyelj rá napközben is, fölment a vérnyomása — búcsúzik karikás szemmel a nővér, aki hajnalig őrködött a betegek felett. Zsiga Ilona bólint, többre most nincs idő. A vizitig beteget, szobát rendbe kell tenni. Első a mosdatás, majd az ágyazás. A kórház fölsze­reltsége — nem csak csupán az 1. sz. belgyógyászaton —, sok kívánnivalót hagy maga után. Azt azonban már el­érték, hogy naponta friss ágyneműt húznak. Az egésznapi orvosság- adagot kiporciózzuk, étkezé­sek után pedig ellenőrizzük, hogy bevették-e a gyógyszert, mert sokan tiltakoznak elle­ne, vagy egyszerűen megfe­ledkeznek róla — mondja Ilona, miközben infúziót ké­szít elő a vesebetegeknek. Rutinosan, gyorsan dolgozik, mintha nem is néhány hó­napja gyakorolná a mester­ségét. Július óta van az osz­tályon, de a legfontosabbat már megtanulta: mindig a betegnek van igaza, az or­vosságon kívül a kedves, biztató szavaknak is lehet gyógyítóerejük. A gyógyulás- vágy, a fokozod szeretetéh- ség a kórtermi élet termé­szetes velejárója. Minden gyámolító szó a szívig hatol, s a legapróbb figyelmetlen­ség is sebeket ejthet. Külö­nösen igaz ez az idős bete­gekre, akik nehezen viselik a gyógyulás hosszú, gyakran kínokkal teli napjait. Van, aki magába roskad, más in­kább kitárulkozik. — Nővérke, meséltem már magának a gyerekeimről? — kérdi Török néni, miközben a vérvételét készítik elő. Na­gyon hiányoznak, alig várom, hogy hazamehessek. Igaz, otthon sem lesz könnyű. Nem is gondolná, milyen csapás ez a betegség. Ott volt az a rengeteg állat, mind el kellett adni őket. A kerti munké'kkal is elmaradtam, nem_is tudom mi lesz velünk ezután — sóhajt Erzsi néni. — Meglátja, nem lesz sem­mi baj — kezdi a vigaszta­lást a nővér, befejezni azon­ban már nincs ideje. Üj be­teget hoztak, mindenki hoz­zásiet. Az együttérző mosoly az arcokra fagy. A köteke­dő, agresszív férfi nem elő­ször került az osztályra máj - panaszaival, mint ahogy az italos poharat sem tegnap vette először a kezébe. Gyen­ge karú ápolónők egész ha­da próbálja ágybadugni, cse­kély sikerrel, Szerencsére gyorsan érkezik a segítség egy markos beteghordó fiú személyében, — Hát igen, sajnos ez is a munkánkhoz tartozik — mondja Hona. — Pedig a belgyógyászat még a köny- nyabbek közé tartozik. Ez alatt a néhány hónap alatt volt már néhány kellemetlen élményem. Ezeket hamar el kell felejteni, s mindennap mosolyogva, frissen kell a beteg ágya mellé állni. A legjobban azokat a munká­kat szeretem, amelyek nem csupán az ápoláshoz, hanem az orvosi tevékenységhez is kapcsolódnak — vallja meg Ilona, aki ezzel a vélemé­nyével nincs egyedül. Munkájuk mind szorosab­ban kötődik a gyógyításhoz, s ez együttjár. azzal, hogy egyre kevesebb időt tudnak foglalkozni a betegekkel, mintha csökkenne a türelem, a kitartás, a megértés is. Arany Lászlóné osztályve­zető főnővér még emlékszik a huszonöt évvel ezelőtti pá­lyakezdésre. Akkor szigorúb­ban fogták a gyerekekét, s talán több szeretetet, meg­értést is kaptak; a munká­hoz való hozzáállásuk is más volt. — Ma sokszor azzal kell kezdeni a nővérfölvételt, hogy jó modorra, türelemre tanítsuk őket. Kedvesek, ara­nyosak a fiatalok, de mire megtanulnák a munkát, hoz­záedződnének a testi-lelki megpróbáltatásokhoz. férj • hez mennek, gyes után pe­dig nem szívesen jönnek vissza három műszakba, vasárnap-ünnepnap dolgoz­ni, s ráadásul kevés pénzért. Azt gondolom, meg is lehet érteni őket. Nehéz össze­egyeztetni a hivatást a csa­láddal. Sokan képtelenek is rá, ezért bármennyire is szeretik a munkájukat, más állás után néznek — mond­ja Aranyné, akinek pedig nincs oka panaszra. Osztá­lyán nincs ápolónőhiány. Lét­számhiánnyal küzdenek vi­szont a gyermekosztályok, a sebészeten, az elmeosztályon. A hatszázötven ápolónő munkája egyik osztályon sem irigylésre méltó. A fele­lősség, a türelem, a tíz-tizen­öt ápolt gondozása néha embertpróbáló. Horváth Éva Elsősegélynyújtási verseny A Vöröskereszt siófoki vá­rosi vezetősége 11 középfo­kú iskola csapatának részvé­telével megrendezte az el­sősegélynyújtók területi ver­senyét. A középiskolák kate­góriájában a siófoki vendég­lálóipari szakközépiskola, a szakmunkásképzők kategó­riájában pedig a szintén sió­foki kereskedelmi szakmun­kásképző intézet csapata lett az első. Hátrányos helyzetben • kis települések Együtt a szakemberekkel Nemcsak társadalmi, gaz­dasági feladataink megoldá­sában szükséges az eddigi­nél jobban támaszkodni az alkotó értelmiségiekre, ha­nem a szakemberek számá­nak növelésében is sokat se­gíthetnek. Különösen a fia­tal, pályakezdők letelepíté­sében, munkájuk elősegíté­sében és elismerésében. A közelmúltban foglalkozott a Somogy Megyei Tanács a felsőfokú végzettségű szak­emberellátottság helyzetével. A fölmérések, vizsgálódá­sok és a helyzetértékelés megvitatása a tanácsülés előtt hozzájárult, hogy meg­felelő képünk legyen a dip­lomások helyzetéről. Erre annál is inkább szükség volt, mert országos összehasonlí­tásban Somogy a szakember­foglalkoztatásban eléggé le­maradt. A szomszédos me­gyék adatai is rendelkezésre állnak, ezek tükrében érde­mes hasonlítani: hazánkban a huszonöt évesnél idősebb lakosság 0,5 százaléka vég­zett felsőfokon, Somogybán 4,3. A tudományos fokozat­tal rendelkezők száma Bara­nyában jóval magasabb, ami érthető, de Zala is megelőz bennüket. A hatvanas évek nagyüte- mfl iparosítása ellenére az új, korszerű ipari létesítmé­nyekben — noha a kedvező feltételek más megyéből is csábítottak ide szakembere­ket — a foglalkoztatott dip­lomások száma jóval ala­csonyabb, mint a mezőgaz­daságban. Hiány bizonyos szakterületeken itt is mutat­kozik. Más elemzésre is nyújta­nak alapot a fölmérés ada­tai. A tudományokban első­sorban a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek jeles­kednek, a tudományos minő­sítéssel rendelkezők nyolc­van százaléka körükből te­vődik ki. Sem az iparban, sem a jog területén — az igazgatásban — nincsenek tudományos fokozatot elért szakemberek. A nyelvtanu­lás illetve tudás is hozzátar­tozik az elmélyültebb alkotó­munkához. A kép e téren is hasonló az előzőhöz. Somogy­bán hetvenen rendelkeznek felsőfokú nyelvvizsgával — nem számítva közéjük a nyelvtanárokat —, több mint a felük a mezőgazdaságban dolgozik, illetve az agrártu­dományi egyetem kaposvári karán tevékenykedik. Az ipar területén mindössze nyolc ilyen szakembert találunk. A műszaki szakember-el­látottság helyzetét vizsgálva az is kiderül, hogy ennek az értelmiségi csoportnak több mint a fele a megyeszékhe­lyen dolgozik. A gépiparban a nem városi telephelyeken működő egységekben keve­sebben helyezkedtek el a szükségesnél. Nem fokozó­dott az érdeklődés e pályák iránt. A foglalkoztatottak közérzetét befolyásoló ténye­zők között még mindig talál­kozhatunk az anyagi és er­kölcsi megbecsülés hiányá­val, a szakmai féltékenység­gel, a nem megfelelő foglal­koztatással. A megye értelmiségének egyharmada az Oktatásban és a közművelődésben tevé­kenykedik. Arányuk maga­sabb az országos átlagnál. A pedagógushiány azonban szembetűnő Somogybán. Csak a nyolcadik ötéves terv vé­gére lehet számítani teljes ellátottságra. A képesítés nél­küliek száma nem csökkent, s egyre több nyugdíjas fog­lalkoztatása válik szükséges­sé. A kis települések külö­nösen hátrányos helyzetben vannak. Életkörülményeik, lakás- helyzetük javítása a helyi tanácsok feladata. Jobban le­het és kell élni a letelepe­dés lehetőségeivel. A felsőfokú végzettségű szakember-ellátottság javí­tásának elsőrendű feladata a középiskolások felsőfokú tanulmányokra előkészítő munkájának figyelemmel kí­sérése, a továbbtanulókkal való szorosabb kapcsolat ki­alakítása. Ismeretes, hogy a somogyi hallgatók közül ke­vesen jönnek vissza a diplo­ma megszerzése után. A me­gyei tanács tagjai ezért is szorgalmazták a pályairányí­tás javítását, az ösztöndíj- rendszer további finomítá­sát. A pályakezdők letelepe­dését, lakáshoz juttatását is fokozottabban kell segíteni — mutatott rá a testület. Húsvétihoz illően „nyuszi- programokkal'' várják a megye apraját-nagyját hét­végén a művelődési házaik. Kaposváron a Uafcteca művelődési központban szombaton 0=18 óráig hús­véti játszóház keretében to­jásfestés és — Szabó Gyulá­mé vezetésével = termény- bábkészítéfi csalogatja a tap- sifülest váró gyerekeket, Ugyancsak szombaton tíz órától pingálhatják a barcsi gyerekek a tojásokat a Mó­ricz Zsi gmond művelődési központban. Vasárnap este nyolc órától a harmincasok klubja keretében a Barock együttes szórakoztatja a kö­zönséget, majd hétfőn, este hét órától vidám húsvéti bál zárja a gazdag barcsi prog­ramot a Spirál együttes köz­reműködésével. Boglárlellén a Vikár Béla Művelődési Központ a Lal­le és Szelence táncegyütte­sek, valamint pártoló tagsá­gúik vasárnap délután két órától hétfő hajnali két óráig várja non-stop műso­rával a környék lakóit. A húsvéti játszóházbam — amely délután öt óráig tart — a gyerekek megismerhe­tik a tojásfestést, díszítést a felsőmocsoládi, samogy- sámsani és somagyvámosi pingálók segítségével. A húsvéti szokások felelevení­tésével. Locsolóversek tanu­lásával gazdagított rendez­vényen a vesszőfomiásit. szö­vést. agyagozást is kipróbál­hatják. Az ugyancsak itt megrendezendő népi ipar­művészeti vásár ötleteket ad majd a munkához. S hogy vigasságban is a fiata­loknak is részük legyen, a Tilinkó együttes muzsikál a Szabó Zsolt éltei vezetett táncházban, A bálgazda Nagy Zoltán Józwf köszön­tője után somogyi kanász- tánc, kis- és nagyugros, las­sú és friss csárdás tánc­renddel indul a mulatság. Tombola és locsolás frissíti éjfél előtt félórával a „lan­kadó" vendégeket. Értékes rendezvényekkel várja vendégeit a kaposvári Kilián György Művelődési Központ is. A Táncsics gim­názium tartja ma és holnap KISZ-napi programját. Ugyancsak holnap délelőtt tíz órakor rendezik az Illyés Gyula versmondó versenyt. Az Intézmény előterében Orosz Lajos grafikus kiállí­tását az emeleti galériában a japán kisgrafilkai gyűjte­ményt láthatják az érdeklő­dők. Csurgón ma vigyenek a gyerekek főtt és kifújt to­jásokat a Csokonai művelő­dési központba a délután két órakor kezdődő húsvéti játszóházba. A gadányi mű­velődési ház szombaton dél­után hét órától várja a ven­dégeket húsvéti báljára. Játszóház és az azt köve­tő locsoló bál a Mustárig együttes közreműködésével csalogatja a Nagyatád apra- ját-nagyját a helyőrségi mű­velődési otthonba szombaton délután két órától. Kirándulóknak ajánljuk. Ha Vőrsön járnak, ne feled­jék megtekinteni az április elsejétől nyitva tartó tűzöl - tószertárt és kiállítást, me­lyet Tűzvédelem a század- fordulón címmel rendeztek meg. Képünkön a kiállítás egyik fecskendőikocsi matu­zsáleme látható. Könyvespolc ....—............................................. K rónika négy tételben Ujkéry Csaba: Szigeth pajzsai SZIGETH PAJZSAI Akik elolvassák a So­mogybán élő, Szigetvárról származó író első regényét, bizonyára elismeréssel adóz­nak Ujkéry Csaba teljesít­ményének. Mielőtt bármit is mondanánk Szigeth pajzsai című regényéről, — vagy ahogyan a kötet lektora és előszó írója, Laczkó András mondja: regénykrónikájáról, — megállapíthatjuk, hogy veszélyes vállalkozás egy író számára témát választani a töröktől árnyalt tizenhatodik századi Magyarországról. Hi­szen napjainkban, amikor tanúi lehetünk az értékek hanyatlásának, amikor kény­telenek vagyunk akarva, akarátlanul videofilmek idét­len történeteinek nézőivé válni, hit kell ahhoz, hogy valaki előálljon, s azt mond­ja: a hajdani szigeti hősök­ről írok, történetem nekik állít emléket. Kivált érdem ez akkor, ha tudjuk azt is: Ujkéry Csaba megyei büntető bíró, tehát feltehetően a reme- kebb témák feltárása mun­kaköri kötelessége. Bizonyá­ra érdekes könyv kerekedne élményeiből. A szerző iránti elismeré­sünk tovább fokozódik, ami­kor az impresszumból meg­tudjuk: a Szigetvári Városi Tanács mellett még vagy másfél tucat tanács anyagi segítségével adták ki a köny­vét. Nem kell különösebb jártasság a mai irodalmi életben ahhoz, hogy elkép­zeljük: mekkora szervező- munkát jelent egy ilyen sok helyről jövő segítség össze­hangolása. Ugyancsak szük­sége volt a fentebb említett hitre a kiadónak is, aki úgy vélte: a krimik és a fo­cikönyvek világában tizen­kétezer példányban is ve­télytárs tud lenni ez a kötet. Hihetnénk: várvédő har­cokról Zrínyi Miklós és Gár­donyi Géza után már nem lehet újat mondani. A Zrí­nyiász és az Egri csillagok irodalomtörténetünk dom­borzatának olyan csúcsai, amelyek közelébe csak na­gyon komoly írói eszközök­kel lehet felkapaszkodni. Ilyen célt természetesen nem tűzhetett ki Ujkéry Csaba, oktondiság lenne te­hát az olvasótól hasonlót várni. Egyetlen fontos mozzanat­ra hívja föl figyelmünket a szerző: arra, hogy hézagos történelmi és irodalmi tájé­kozottságunk miatt hajlamo­sak vagyunk úgy gondolni: egyetlen szigeti csata léte­zett,, a Zrínyi által vívott várvédő harc, a jól ismerit és minden magyar előtt szent­nek tudott befejezéssel. Uj­kéry arra figyelmeztet, hogy ez Szigeth történetének ak­kor is csak egy mozzanata, ha a legdicsőbb volt. 1530- tól fogva ugyanis négy nagy ütközetet élt meg a vár, s a védők vezetői között olyan kiváló férfiakat találunk, mint Török Bálint, Kerecsé- nyi László és Horváth Márk. A három ütközet mellé sora­kozik föl történelmi és re­génybeli csúcspontként Zrí­nyi Miklós és katonáinak hőstette. Ujkéry Csaba mindenek előtt történelmi hitelességre törekedett. Az előszóból megtudjuk azt is, hogy a vaskosnak mondott kézirat már nyolc évvel ezelőtt ké­szen volt, s három átdolgo­zás után válhatott kiadható terjedelművé. E tények mö­gé képzelt hatalmas munka már-már megható kitartást feltételez. Mint ahogy az is, hogy másfél évtizedig dolgo­zott az író — jószerével az asztalfióknak —. (Első írásai hét évvel ezelőtt jelentek meg lapunk hasábjain.) Éppen emiatt — talán a szerzővel együtt — kíván­csian várhatjuk: milyen visszhangra találhatnak a mi időnkben olyan értékek, mint a hitelesség, a króni- kásság, a történelmiség. Hogy olyan féltettebb vi­zekre már ne is hajózzunk, ahol a haza, a hazafiság, a hazaszeretet minőségei al­kotnak szigeteket. Varga István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents