Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

1987. április 16., csütörtök Somogyi Néplap 5 » Életmentő tetanuszoltás Az időskorúak védelmében Magyarországon a tetanusz 1950 óta tartozik a bejelen­tendő fertőző betegségek cso­portjába. Az elmúlt három évtizedben hatezer megbe­tegedés fordult elő, s ezek­nek a fele halállal végző­dött. A halálos kimenetelű fertőzéses esetek száma egy­re növekszik, különösen az időskorúak körében. A ta­valy hozott rendelet — amely a legveszélyeztetet­tebb korosztály — az idős­korúak egy csoportjának vé­dőoltását írta elő — igyek­szik feltartóztatni ezt az ér­telmetlen halált. A tetanusz elleni védőoltás hazánkban 1953 óta kötelező a gyer­mekkorban. Ezért a megbe­tegedések kizárólag az 1941. január 1. előtt születettek körében fordulnak elő. így vált a tetanusz elsősorban a 64 éven felüliek gyilkos kór­jává. A tavaly hozott rendelet nyomán 1986 tavaszán meg­kapták az első két oltást a 60—70 év közöttiek, a har­madik oltást pedig ezekben a hetekben adják be nekik a körzeti orvosok. Az idén — ugyancsak ezekben a hetekben — jelentkezhetnek az első és második oltásért a 71—75 évesék; ők jövőre részesülnek a 100 százalékos védettséget nyújtó harmadik oltásban. Mit kell tudni a tetanusz elleni védőoltásról? Annál is érdekesebb erre választ kap­ni, mert tavaly nagyon sok időskorú értetlenül fogadta ezt a rendelkezést, össze­gyűjtve a lakosságban élő kételyeket és kérdéseket, fel­kerestük az Egészségügyi Mi­nisztérium járványügyi osz­tályának munkatársát, dr. John Annát, valamint dr. Simon Lajos főorvost, aki Budapesten, a László Kór­házban azt az osztályt ve­zeti, ahová az ország minden részéből a súlyos állapotban lévő tetanuszos betegeket szállítják. Dr. John Anna mondja: — 1953 óta kötelező cse­csemők, kisgyermekek és gyermekek tetanuszos védő­oltása, amelyet kombinált oltóanyagban, több részlet­ben kapnak meg. Évente há­romnegyedmillió kisgyer­mek kapja meg a tetanusz­oltást, és ez soha semmilyen problémát nem okoz. A ta­valy elsőízben beoltott idős­korúaknái sem jelentkezett semmiféle szövődmény; ese­tenként helyi bőrpír, illetve enyhe, néhány napig tartó lázas állapot volt a legerő­sebb tünet. A tavaly kivá­lasztott korosztály oltása több, mint 6 millió 400 ezer forintba került, és ehhez az összeghez további 1,5 millió forintos adminisztrációs ki­adás is járult. Ebben még nincs benne az egyszer hasz­nálatos oltótű és a fecsken­dő ára. Csakhogy jelenleg egyetlen tetanuszos beteg ápolási költ­ségéből 25 ezren részesíthe­tők tetanusz elleni védőol­tásban. A tavalyi rendelet előtt mintegy négymillió em­ber volt védtelen, az oltások bevezetésével azonban jelen­tősen csökkent ez a szám. — Milyen volt a részvétel az oltásokon? — Tavaly egymillió em­bert kellett beoltani, egy-egy körzeti orvosra átlagosan 300—350 ember jutott. Saj­nos azonban — miután ki­derült, hogy az oltás nem kötelező — sokan távolma­radták. Átlagosan 60 száza­lékos volt a megjelenés. Me­gyénként is változó volt az OOt perc Tegnap három alkalommal is telt ház előtt lépett föl Halász Judit Kaposváron, a Kilián művelődési központ­ban. Most is, mint eddigi fellépésein a Bojtorján együt­tes játszotta a jól ismert dal­lamokat. — Hogyan válik egy szí­nésznőből voltaképpen mű­fajt teremtő személyiség? — Mindig is közel állt hoz­zám a gyerekek világa, en­nek ellenére a véletlennek is szerepe volt ebben. Az első megzenésített verset nem a gyerekeknek írták, mégis ők kedvelték meg a legjobban. Az ezután követ­kezők is hasonlítottak az elsőhöz, hiszen javarészük Weöres Sándor verse volt, és a költő szerint sem első­sorban a gyerekeknek írta őket. Így aztán ez a fogad­tatás és a gyerekek szeretete összekapcsolódott, szinte egy közös akarat eredményei ezek a gyerekműsorok. — Hogyan fogadták a szakmabeliek gyerekműso­rait? — Nem volt ellentét emiatt közöttünk, bár való igaz, hogy a televízió és a film­gyár kevesebbet foglalkoztat azóta. Sokan szeretnek sab­lonokban gondolkodni, de mivel rendszeresen látnak színházi darabokban is, re­méltem nem fenyeget az egy- arcú színésznő skatulyája. — Már az első percekben együtt volt a gyerekekkel, úgy látszott, régi ismerősök már. — A kicsik természetesen viselkednek, nincs még ben­nük hazugság, és én szere­tem a természetességet. Azt is számításba kell venni, hogy ismerik már a dalokat. Érdekes egyébként, hogy ka­rácsony előtt rengeteg fellé­pésünk volt, de a műsorok után nem éreztem fáradtnak magam. Ez a gyerekszeretet úgy látszik öröklődik, mert kamaszodó fiam is nagysze­rűen bánik a kicsikkel. B. P. F, Halász Judittal oltási fegyelem. Legkeveseb­ben a fővárosban jelentkez­tek oltásra, alig 39 százalék. A legtöbben Heves megyé­ben ismerték fel az oltás életmentő jelentőségét: a megye 60—70 év közötti né­pességének 91 százaléka ré­szesült védőoltásban. So­mogy, Csongrád, Szabolcs, Zala és Vas megye időskorú lakossága is megértette; az ő egészségük érdekében szü­letett a rendelet, mert ezék- ben a megyékben is jó volt a részvételi arány; sorrend­ben 70, 66, 63, 63, 63 száza­lékos. Különösen lesújtó, hogy a fővárosban ilyen ke­vés embert sikerült beoltani. Dr. Simon Lajos kórházi főorvos tapasztalatai: — Amikor elemezzük a hozzánk bekerült tetanuszos betegek kórlefolyását, sajnos, alapvető emberi mulasztá­sokkal találkozunk. A közel­múltban elveszítettünk olyan embereket, akik tavaly — noha az oltásra kijelölt kor­osztályhoz tartoztak — nem éltek a lehetőséggel és nem oltatták be magukat. — Ezek a betegek még nemrég egészségesen tették a dolgukat a házuk körül, a kertben, az udvaron. Né­hány nappal a sérülés után, — amire gyakran nem is figyelnek oda, nem mennek vele orvoshoz — torokfájás, nyelési nehézség, szájzár lép fel, s mire a szirénázó men­tőautó felér a beteggel, már csak gépi lélegeztetéssel tudjuk életben tartani a rendszerint súlyos görcsben, szepszisben szenvedő bete­get. Az időskorúakat nehéz már visszafordítani arról az útról, — bármilyen speciális ellátással vesszük körül őket — amely a halálhoz vezet. Pedig ez a fajta betegség, mely megelőzhető lenne, de súlyosságát, időtartamát a legkorszerűbb összehangolt terápiával is alig-alig lehet befolyásolni. — Milyen tünetek figyel­meztetnek arra, hogy teta­nuszos fertőzéssel állunk szemben? — Először levertség, rossz közérzet, végtagfájdalom je­lentkezik, de mindez más betegség előjele is lehet. Már tipikusan tetanuszos tünet, ha ezekhez torokfájás, nye­lési nehézség és szájzár is társul. Ezután már életve­szélybe kerül a beteg, mert fellép az akadályozott lég­zés. Évente 150 ezer ember hal meg a világon tetanuszfer­tőzésben, annak ellenére, hogy már igen sok . ország­ban nincs ilyen megbetege­dés, mert a teljes lakosság megkapta a védőoltást, noha nem is minden államban kötelező, ahogyan nálunk sem... Légrády Eszter TÍZÉVES A KALÁKA Ünnepi műsorra gyűltek össze Kaposváron a Kilián művelődési központban az egykori diákok, jó barátok, tanárak és néptáncosok. A tanítóképző főiskola Kaláka néptánccsoportja tízéves. Az együttes 1976 szeptem­berében alakult — lányok­ból. Egy évvel később csat­lakoztak hozzájuk a mező- gazdasági főiskola fiúhallga­tói. Ekkor vették fel a Ka­láka nevet. Rendszeresen részt vettek az egyetemi, fő­iskolai kulturális napókon, néptáncfesztiválokon, föl­léptek Somogy kisebb tele­pülésein is. Az egyetemi bronz, ezüst után megszerezték az arany fokozatot is. Kétízben jár­tak Erdélyben, osztatlan si­kert aratva. Figyelemremél­tó, hogy a táncosok közül sokan táncoktatói diplomái szerezve a Dunántúl több településén vezetnek tánc- együtteseket. A Kaláka alapítója és ki­lenc évig művészeti vezetője Kocsis Mihály főiskolai ad­junktus volt, s mivel ma már nem itt tanít, helyét az alapítótagók egyike, Vörös Rezső vette át. Négy évvel ezelőtt a mezőgazdászok ön­álló tánccsoportot alapítot­tak. A Kaláka ünnepi műsorá­nak első részében Kapuvári verbunkot és csárdást, majd nyolc fiú (tolmácsolásában Nagykónyi verbunkot láthat­tunk. A kezdeti izgalom a negyedik számra látszott el­tűnni, Havasréti—Széli—Ko­vács: Élt egyszer egy nye- nyerés című kompozíciója volt ez. Az első rész zárá­saként a néptáncosokat több éve kísérő Zengő népzenei együttes műsorát hallhattuk. Az est további részében egy oldottabb, bátrabb Kalákát láttunk, ennek már az első­ként látott Nyltra vidéki táncnál örülhettünk. Méltán kapott nagy tapsot Takács Gábor is, aki Felső-Tisza vi­déki botolót mutatott be. Hangulatos volt a Bergics— Takács komponálta Jártatós és játék is. de öröm volt hallgatni a fürge lábú fiú­kat, akik arról énekeltek, hogyan jár, aki bort iszik. Az együttes új bemutatója volt ez. Ismerősként köszönthettük a galgamácsai leánytáncot, majd az est legtöbb tapsot érdemlő produkciója követ­kezett: Virágvölgyi—Tímár: Szatmári táncók. Huszonné­gyen ropták felszabadultan, örömmel, s nem maradt ®el a ráadás sem. A néptánc, a népzene közösségteremtő erejét látszott igazolni az a néhány virágcsokor, amivel a megye többi táncegyüttese köszöntötte az ünnepeiteket. Balogh P. Ferenc Űj feladatok a pedagógiai intézetben Egy 1985-ben kiadott mi­niszteri utasítás elrendelte minden megyében a pedagó­giai intézetek létrehozását. Az utasítás nem érte felké­születlenül megyénk intéz­ményét. Az előzményekről, az utasítás végrehajtásáról kérdeztük Soós Dezső igaz­gatót. — Intézetünk 197D-ben en­gedélyt kapott egy kísérlet­hez, a középszintű művelő­dés-irányítás korszerűsítésé­hez. Ekkor lett a megyei pedagógus továbbképző in­tézetből pedagógiai intézet. Ettől kezdve működtettük a szakfelügyeletet és létrehoz­tuk a pedagógiai szakfel­ügyeletet is. A kísérlet során olyan új módszerek, tevé­kenységi formák kidolgozá­sára került sor, amelyek lé­péselőnyt jelentettek. A fel­ügyelet munkájában a segí­tést hangsúlyoztuk s a lét­rehozott pedagógiai szakfel­ügyelettel olyan területeket vizsgáltunk, amelyek nehéz­ségeit azelőtt nem tártuk föl megfelelően. Nevezetesen: az osztályfőnöki és a moz­galmi munka, a szabadidős tevékenység, valamint az in­Manfred Schrehl A vásárlók oldják meg maguk Sajnálattal kell megállapí­tanunk, hogy még nem min­denki becsüli megfelelően a mások munkáját. Többen csak akkor büszkék az elért eredményekre, ha nekik is részük van benne. S minél nagyobb a sikerben való ré­szük, annál nagyobb a büsz­keségük! Azonban még nagyon sok olyan vállalat és szolgáltató egység van, amely nem hasz­nálja ki teljes mélységében ezt az emberi tulajdonságot. Pedig hát ezzel csak a vásár­lók önbizalmát növelnék, és lehetővé tennék számukra, hogy még hatékonyabban tá­mogassák az említett intéz­ményeket feladataik megol­dásában. A vásárlók bevonása a ter­melési és kereskedelmi folya­matba még sok kívánnivalót hagy maga után. De azért már vannak előremutató pél­dák is! Csak így tovább! Nézzük Ramonat úr ese­tét. Szenvedélyes vitorlás, bár az elmúlt időszakban inkább több bosszúsága, mint öröme volt hajójával. Már régóta hiába keresett biztonsági szegecseket, hiába kereste fel az illetékes szak­üzleteket, sehol nem kapott. Erre támadt egy remek öt­lete, s levelet írt a gyártó cégnek, abban bízva, hogy nekik biztosan vannak sze­gecseik. Az üzem válasza meg is érkezett postafordul­tával: „Sajnálattal közöljük, üze­münk nem állít elő ilyen szegecseket, s így nem is tudjuk a kereskedelmi pót­alkatrész-ellátást befolyá­solni. Megoldásként azonban a következő lehetőségeket ajánljuk önnek: 1. Keresse fel az illetékes szaküzleteket! Érdeklődjön más gyá­raknál, hogy egyáltalán lé­tezik-e ilyen pótalkatrész! . 3. Készítse el saját maga!” A levél elolvasása után Ramonat úr, mint öntudatos vásárló természetesen a 3. megoldást választotta, hiszen az látszik a legtökéletesebb­nek és legbiztosabbnak. (Az 1. pontban leírt lehetőségen ugyanis már túljutott, a 2. pontban leírtakhoz pedig egyáltalán nem volt se ked­ve, se energiája.) Egy másik nagyon szemlé­letes példa Kronberg úr ese­te. Ö három évé hiába ke­res az üzletekben A-5-ös iratrendezőt. Végső kétség- beesésében elkövette azt a hibát, hogy írt az illetékes gyártónak. A válasz itt is nagyon gyorsan megérkezett: „Sajnálattal közöljük, hogy üzemünk már nem gyárt A 5-ös iratrendezőt. Nem is tudjuk, hogy ki gyárt, - és egyáltalán hol kaphat ön ilyet." Ebből a néhány sorból egy valamirevaló vásárló már tudja, hogy mi a dolga. Kronberg úr azonban így morfondírozott magában: Hát az mégsem szolgálhatja a népgazdasági érdekeket, ha veszek A 4-es iratrende­zőket, s azokat méretre vá­gatom!? De kedves Kronberg úr! Miért kell ezen annyit gon­dolkodni? Mint vásárló iga­zán lehetne egy kicsit ru­galmas. Mindannyiunk érdeke ez. Vagy talán nem?! Fordította: Szabó Béla tézményvezetők pedagógiai irányító tevékenységének a vizsgálata. — 1984. január 1-jétöl a pályaválasztási tanácsadót, az állandó áthelyező bizott­ságot és a pedagógiai intéze­tet integrálták. Milyen új feladatokat kapott az össze­vont intézmény? — A pedagógiai intézet az oktatási rendszer megújulá­sának szakmai letéteménye­sévé vált. Tevékenysége összhangban van a művelő­dési programmal, a_ közben megjelent oktatási ’törvény­nyel. A szemléleti és gyakor­lati változtatás követelmé­nyét írták elő a számunkra. Az oktatási törvény alapján fejleszteni kell a pedagógiai intézet tevékenységét. Az al­kotó aktivitás és az új mun­kamódszerek kialakításával felébreszthető az óvodák, il­letve az iskolák bizalma, az együttműködés készsége. Az intézet számos szolgáltatás­sal járul hozzá az iskolák önállóságának, önfejlesztő képességének fejlesztéséhez. Az oktatási intézményekben a nevelő munka módszerét a törvény értelmében a peda­gógusnak tehet és kell meg­választani. Célunk tehát, hogy szaktanácsadással biz­tosítsuk a pedagógusok önál­lóságát. A szaktanácsadó nem az információéhségét csillapítja iskolai látogatása­kor, hanem segítséget ad a nehézségek feltárásában, elemzésében és feloldásában. A szaktanácsadók közremű­ködnek a tudásszintmérés­ben és az eredményvizsgá­latokban, a tapasztalatok elemzésében és közzétételé­ben. — Milyen új feladatai van­nak a pedagógus továbbkép­zésnek? — Továbbképzéseink mun­katanfolyamokká, azaz alko­tó pedagógusok cselekvő színterévé váltak. Vezetőkép­zés például az alsó tagoza­tosok tantárgygondozói fel­készítése, a pedagógiai-pszi­chológiai tanfolyam, a fel- adatbank különböző formái­nak kidolgozása. — Milyen pedagógiai kí­sérletek folynak megyénk­ben? — Kiemelt feladatunk a pedagógiai kísérletek, kutatá­sok támogatása. Figyelem­mel kísérjük és segítjük pél­dául a kaposvári Toldi álta­lános iskola, a szentlőrinci kísérletet továbbfejlesztő munkáját, a Munkácsy gim­názium idegennyelvi, és a Táncsics gimnázium mate­matika oktatási kísérletét. — Hogyan alakultak a pá­lyaválasztási feladatok? — Gyakorlati felvilágosí­tást, tanácsadást nyújtunk, illetve jelentős a pályairá­nyító tevékenységünk is. En­nek eszközei az elemzés és az orientációs munka peda­gógus, pszichológus és orvos segítségével. Célunk, hogy a fiatalok személyiségüknek, tehetségüknek megfelelő hi­vatást, pályát válasszanak. Bevezettük a pályakorrek­ciós tanácsadást is. — Mivel foglalkozik az in­tézet állandó áthelyező bi­zottsága? — Az eltérő értelmi fej­lettségű gyerekek kiválasz­tásához vizsgálatokat végez, és a speciális fejlesztés meg­felelő osztályfokát jelöli ki. Az áthelyezés után ellenőrzi a fejlődés ütemét. — Technikai segítségei is nyújt a pedagógiai intézet ? — Audiovizuális szervizt működtetünk, amely folya­matosan javítja az iskolák technikai eszközeit. Az or­szágban egyedülálló ez a szolgáltatásunk. — Hogyan tájékoztatják az oktatási intézményeket szolgáltatásaikról ? — Szolgáltatásaink jegyzé­két most állítjuk össze, majd eljuttatjuk az oktatási intéz­ményekbe. x. R. AUTOMATIZÁLT INFORMÁCIÓCSERE-RENDSZER Az intellektuális erőforrá­sok egyesítését segíti a KGST-tagáilamok automa­tizált információcsere-rend­szere. A rendszer biztosítja az operatív információcserét a tudományos-műszaki ha­ladást szolgáló különféle programok megvalósításá­ban részt vevő szocialista or­szágok szervezetei között. E rendszernek van még egy páratlan lehetősége: meg­szervezhetők általa tudósok és szakemberek nemzetközi távkonferenciái. Lehetővé teszi továbbá közlemények, levelek, hivatalos értesítések operatív cseréjét az úgyne­vezett elektronikus posta se­gítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents