Somogyi Néplap, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

1987. április 14., kedd Somogyi Néplap 5 GERENCSÉR MIKLÓS Sikeres hásoxisfzúUu avagy mit mesél a valódi vőlegény 36. 18. VAN MÉG BARÁTSÁG Bámulatom nőtt, egyre csak nőtt, aztán egyik pil­lanatról a másikra olyan fe­szesre dermedt, minit a hir­telen kinyitott életerős eser­nyő. Történt pedig ez a kel­lemetlen dermedés pontosan abban az állapotomban, ami­kor szaglóidegeim duzzadá­sig telítődtek a gyönyörűség­től. Amikor letették elém a tyúkhússal vegyes csigale­vest. Késhegy nyomódott a há­tamhoz. Baloldalt. A szívem mögötti tájékon. Sem Pisz­kos nem vagyok, sem Fred, a legkevésbé meg éppen ka­pitány, de az a kés mégis ott volt a hátamon. Kiszámított helyen. Két borda között, a lapocka alatt, a gerinc mel­lett. Lakodalmi konyhán sok van az efféle szörnyűséges szerszámból. Kisebb, na­gyobb, tömpébb, hegyesebb, életlenebb, borotvaszerűbb. Ami a hátamat bökte, arról látatlanban is teljes bizo­nyossággal megállapíthat­tam, hogy nem a leghitvá­nyabbak közül való. Sikoltsak? Velőt rázó kiál­tással hívjak segítséget? Avagy talán kacagjak, mivel­hogy valaki bár szélsőséges, de kétségtelenül bámulatosan dermesztő tréfát űz velem? Csupa-csupa talány. Csupa- csupa drámai kérdés. Ami pedig a legbámulatosabb volt az egészben, hátulról is, a késhegy fölötti magasság­ból szintén kérdések hang­zottak. Halkan, a vérszomj mélyen megfékezett vicsorí- tásával, de azért halált ígé­rő sziszegéssel: — Lánchidas értesítő Lon­donba Pista bácsinak? ... Színes üdvözlet Flórián bá­csinak az Országházzal Syd­neybe? ... A hét vezér szo­borcsoportja Sacramento- ba? ... Menyasszonyi csokor költemény a Sasad virágsza­lonjából? .^.^a és Szeged? Mi újság Szégéden? ... Ennyi kérdés csakis átte­kinthetetlen zűrzavart idéz elő. Meg a zavar szülte merő verejtékezést. Ámbár bizo­nyosra vettem, nem is a ve­rejtékem ömlik sűrű patak­ban a kés hegye körül, ha­nem a vérem. Mentőötlettel — hiszen mentős voltam! — én is ragaszkodtam a kérdé­sekhez. — Gyilkos akarsz lenni, Zi- tuskám?... És éppen most, az egyetlen fiad lakodal­mán ? ... Azt akarod olvas­ni a saját sírodon, hogy „Itt nyugszik a konyhakéses gyil­kos Zita, Kit gyilkosságért fal fel odalent a sok parazi­ta”?... Ettől megijedt. De annyira nem ám, hogy levette volna a kés hegyét a lapockám al­járól. Ellentmondást nem tűrő suttogással parancsolta: — Feltűnés nélkül felállsz. Kimész a szurdok elejére, mintha kis szükséget Végez­nél. Aztán mehetsz, amerre látsz. Vissza Szegedre. A kancádhoz. Ha ellenkezel, a halál fia vagy. Itt szúrlak le, az udvaromon, önvéde­lemből. Nem számít a lako­dalom. Legalább híre fut, hogy volt egy bátor asszony, aki keresztül merte szúrni a mosogatórongynál is hitvá­nyabb himpellér szívet! Bár világéletemben foglal­koztatott a kérdés, mit is je­lent valójában az a kifejezés, hogy himpellér, ez a pillanat nem bizonyult alkalmasnak a találgatásra. Szeretném én látni azt a Teli Vilmost, azt a Hannibált, aki nem enge­delmeskedett volna késede­lem nélkül ennek a nőstény Haynaunak. És milyen ügye­sen vezetett ki a sátorból. Senki nem vette észre, ket­tőnkön kívül. Az már önmagában is te­temes hátrány, ha valaki utolsónak érkezik a lakoda­lomba és valamilyen oknál fogva elsőnek kell távoznia onnan. Na de ráadásul ilyen körülmények között!.. . És egyáltalán, hova, merre? Azt se tudtam pontosan, hol van a vasútállomás, elvégre so­főrember létemre, hivatá­somhoz illő tájékozottsággal csak a sorompókról tudtam, hogy vonatok is futkosnak a föld hátán. És ha meg is ta­lálom azt a híres lécsi főpá­lyaudvart, feltétlenül össze­zavarodok a vágányok ren­getege között. Meg aztán me­lyik express-voniatra váltsak jegyet a sok közül? A Meri­diánra? A Balt-Orientre? A Wiener Walzerre? Kapok én egyáltalán menetjegyet valu­ta hiányában? És képes le­szek elboldogulni idegen nyelvek ismerete nélkül azon a lécsi internacionális grand- bánhofon? (Folytatjuk.) láspontokat veszünk figye­lembe. A kezdeti megfigyelé­sek azt bizonyították, hogy a tünetmentes vírushordozók 10—20 százaléka válik AIDS- beteggé. Ma a fertőzött egyé­nek 50—60 százalékánál fej­lődik ki teljesen az AIDS. — Bizonyossá vált, hogy világjárvánnyal állunk szem­ben, gyakorlatilag nincs már vírusmentes ország. Hazánk­ban különleges gondot fordí­tanak a megelőzésre, a fer­tőzés felderítésére. Melyek az úgynevezett rizikó-faktorok, mi az, amire a legjobban kell vigyáznunk, hogy ne fertő­ződjünk meg? — A legfontosabb rizikó- tényezőt az intim kapcsola­tok jelentik, mint tudjuk, el­sősorban a promiszkuitásban élő homoszexuális férfiakat veszélyezteti az AIDS, azaz azokat az embereket, akik szexuális partnereiket válo­gatás nélkül és gyakran cse­rélgetik. A második legna­gyobb rizikócsoportot azok a kábítószeresek képezik, akik intravénásán juttatják be a drogot a szervezetükbe. A fertőzött vér, illetve vérké­szítmények adásával is beke­rülhet a vírus a szervezetbe, így például veszélyeztetettek azok, akik örökletes vérzé­kenységben szenvednek, és gyakran kapnak vérkészít­ményeket. Hazánkban ma már biztosan állíthatjuk, hogy ilyen módon nem fertő­ződhetnek meg az emberek. — A világszerte folyó ku­tatómunka eddig még nem vezetett eredményre az AIDS gyógyszerét még nem sike­rült megtalálni. Mi a felada­dódik a félelem, és Tóth Zsuzsika már ott ül dr. Ke~ rekesné Pytel Anna énekta­nárnővel szemben a széken. — Gyere, űzzüik el azo­kat a csúnya felhőket, csa­logassuk ki a napocskát... Süss fel nap, fényes nap!... — énekli tiszta, meleg han­gon a felvételt vezető ta­nárnő. A képeskönyv lassan kicsúszik Zsuzsika kezéből, és remegő szájjal kerekedik, famnálódik egyre hangosab­bá az ének. A két kéz egy ritmusra fonódik össze. Ti-ti-ti-tá-tá, csattan a nagyobbik tenyér, ti-ti-ti tá-itá válaszol a kisebb. Még bizonytalan a gyerek hangja és nagyon félénk, de majd meglátjuk.... A test­vére is ide jár a zenei tago­zatra — mondja biztatóan az éneketanáJnnő Zsuzsika tálvozása után. Lassan húsz éve már, hogy a Tóth Lajos általános iskolában ének-zene tagoza­ton beindult az oktatás. Ez a két évtized rangot adott az iskolának. Reggel nyolc órá­tól 32 kisgyerek hallás-, hang- és ritmusvizsgálatát végezte el a tanárnő. Hu­szonkettőt biztosan felvett, hármat kell elutasítani, és a bizonytalan esetekről a ké­sői óráikban döntenek majd. — Mióta zenei tagozatot indítottunk, a normál osztá­lyok iránt is megnőtt az ér­deklődés — mondja dr. Hor­váth Sándorné igazgató. — Januártól akár egy osztály­nyi gyerekkel bővíthetnénk az iskolát. A zenei tagozat mellett jól működő néptánc szakkörünk is van. Sajnos azonban — bár az iskolát felújították — nem bővült a tantermek száma. öntudatos léptekkel, bar- nahaijú kisfiú lép a terem­be. Tisztelettudóan veti le sapkáját, és nyílt tekintettel néz az énektainérnő szemébe. Felvételre vóx^ Várnai Ágnes ernyőn tátongó harminc év körüli fiatalember jó hatva­nas évein túl járó nyugdíjas hangjával vértezi fel magát. Legalább a nevelő célzatot fölfedezhetjük némelyikben, bár ez leginkább lelkiisme- retfurdalást okoz. Lelkem legmélyebb zugaiban szok­tam kutatni, miért is nem tartozom a hárommillió kö­zé. Ilyen az én formám ... És azt sem tudom, hogy örüljek vagy sajnáljam azt a fiatalt, aki egy park árnyas fái alatt tologatva a babakocsit, közli barátjával: képzeld, teljesen eltűnt! Ezek után teljesen meg­nyugtató a Záray—Vámosi kettős dala, miszerint álom- világ, ami vár reánk ... Fő­leg, ha buszvezetőnek szegő­dünk, így mi is átszellemül- ten mormolhatjuk: huszon­három, huszonnégy, huszon­öt. Néha ezek után tényleg jó lenne, ha jönne valaki. Kérdés persze, van itt vala­ki ...? Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg: vannak kitűnő reklámfilmek is, igaz, ezek egy kicsivel odébb készültek, s így fel­adatuk mint tudjuk, feltűnő módon felhívni a figyelmet, farmernadrágra, kólára. Ja­varészük videotechnikával .készült, legtöbb esetben szí­nészek, énekesek közremű­ködésével. Hogy ezek az új­donságok (?) mikor jutnak el a reklámfilmek hazai készí­tőihez? Eszembe jut erről egy anekdota, miszerint az ókorban sok tudós, ha vala­mi újat fedezett fel, a kor vallási szokásai szerint egy ökröt áldozott az isteneknek. Közülük jónéhányan napon­ta több fölfedezést is tettek. Nos, azóta mintha félnének az ökrök ... Balogh P. Ferenc SÜSS FEL NAP! A félénk, szőke hajú kis­lány riadt tekintettel szo­rongatja édesanyja kezét. Az otthonosan meleg könyvtár- szobában Gerbovits Józsejné tanárnő próbálja lekötni az aprócska, könnyes szemű gyerek figyemét egy szép képeskönyvvel. Pár tétova — az anyuka védő ölébe bújó — mozdulat után ol­tunk nekünk, embereknek, hogy a vírus elterjedését megakadályozzuk ? — A közvéleményt őszin­tén fel kell világosítanunk, s nyíltan beszélnünk kell arról is, hogy az AIDS ellen a je­lenlegi szexuális morál és gyakorlat gyökeres megvál­toztatásával harcolhatunk a legeredményesebben. Szá­molnunk kell azzal, hogy ho­moszexuálisok és biszexuáli­sok élnek közöttünk, s a fe­lelőtlen kalandok révén bár­kinél előfordulhat megbete­gedés. Nagyon fontos az egészséges életmód és a tisz­taság. Szigorítani kell az egészségügyi munka, a beteg- ellátás higiénés feltételeit. Nagyon fontos a donorok szűrése a vírus felderítésé­ben. Nincs ok a pánikra, de komolyan kell vennünk a be­tegséget, s a megfelelő élet­mód kialakításával hatáso­san védekezhetünk ellene. Klie Ágnes A reklám a magyar nyelv értelmező szótára szerint „a szocialista gazdaságban: a közönség, a fogyasztók tájé­koztatása, nevelése, ... bi­zonyos árucikkek népszerűsí­tése”. Ezzel szemben a „tő­kés gazdasági életben: a kö­zönség, a fogyasztók figyel­mének feltűnő módon való felhívása valamely árucikk, vállalat... népszerűsítésére”. Kicsivel arrébb ez áll: „hír­verés”. Ez nevelő célzatú tájékoz­tatás nálunk leginkább a saj­tó és a televízió jóvoltából hat ránk. Vállalataink rend­kívül korszerű termékeit ajánló hirdetéseket lassan megszokjuk, naponta látjuk a lapok hasábjain. A televí­zió azonban egészen más. Ott lehetőség van arra, hogy na­ponta többször is bombázza­nak minket gondosan össze­állított öt, esetleg tíz per­cekkel. Az időkülönbség leg­többször abból adódik, hogy mennyit csúszik a műsor. Ar­ra is jók ezek az összeállítá­sok, hogy addig se kell mást adni a képernyőre. Eddig még elviselhető lenne, de ... Nem tudom, e műsorok ösz- szeállítói számára hol van a határ, miért gondolják, hogy a készülékek előtt az infan- tilizmus sekélyes medrében leledző, önálló gondolkodásra képtelen emberek ülnek, va­lahol az egy és másfél éves kor között. Csak ilyen elgon­dolás alapján várható, hogy már az adás másnapján ost­romlók tömege lepi el a pa­pírgyárak felvételi irodáit, mert megtekintette az előző napi nevelő célzatú pár per­cet, ahol a papírgyártás fo­lyamatától a bambaságig megrészegült arcú fiatalok közük velük: ezapapír. Ez az alapállás készítteti el úgy a reklámfilmeket, hogy a kép­Felvétel a zenei tagozatra TV-NÉZŐ Reklám Közös érdekünk AZ EMBER FELELŐSSÉGE A kaposvári véradóállomás alagsorában egy éve már, hogy új laboratóriumot ala­kítottak ki. Naponta több száz vérmintát vizsgálnak. Különleges automata beren­dezésekkel, különleges gon­dossággal. Az AIDS-labora- tóriumban a legfontosabb a pontosság, és a sterilitás. — Tavaly május óta vizs­gáljuk a donorok vérét, min­den egyes véradásnál minden egyes véradóét — mondja dr. Tóth Ágnes főorvos. — Ez alatt az idő alatt tizennyolc- ezer vizsgálatot végeztünk el, s eddig szerencsére még nem találtunk fertőzött vért. Az AIDS korunk rémisztő beteg­sége, beszédtéma az emberek között, ám a tájékoztatás el­lenére sokan mégsem tudják pontosan, mit is jelent ez a betegség. Nem ismerik a megelőzés módszereit sem. Az AIDS, azaz a szerzett im­munhiányos szindróma kór­okozója vírus, amely a szer­vezetbe jutva megtámadja a védekezésben központi sze­repet játszó sejteket. Egyfaj­ta immunológiai bénultság jön létre, s a fertőzött em­ber szervezete képtelen vé­dekezni az egyébként ártal­matlan baktériumok, víru­sok, gombák, paraziták el­len. Tudjuk, hogy legelőször 1981-ben az Egyesült Álla­mokban észlelték a fertőzé­seket, homoszexuális férfiak­ban. A kórokozó vírust 1983- ban két munkacsoport is izo­lálta, az amerikaiak HTLV— III-nak, a franciák LAV—I- nek nevezték el. 1986-ban a vírusnak, legjellemzőbb ha­tása alapján a HÍV—I nevet adták. Ma már azt is tud­juk, hogy a vírusnak több változata is van, az emberi AIDS-et az úgynevezett HÍV —I és HÍV—II okozza. — 1986 júniusa óta Ma­gyarországon kötelező a do­norok vérének vizsgálata. Ez­zel a módszerrel kizárható annak lehetősége, hogy fer­tőzött vérkészítményt hasz­náljanak fel valahol. A vírus, mint tudjuk, a vérben és a spermában fordul elő legin­kább, ám gyakorlatilag min­den testváladékban megta­lálható. Ellenállóképessége a szervezeten kívül gyenge, a szokásos tisztító és fertőt­lenítő szerekkel könnyen el­pusztítható. A vírus a fertő­zött anyag közvetítésével a bőr- és a nyálkahártya-sé­rüléseken jut a szervezetbe, s nemcsak az immunrend­szert szabályozó T-limfocitá- kat támadja meg, hanem a bőr- és nyálkahártyák bizo­nyos óriássejtjeibe, s a véde­kezésben fontos szerepet ját­szó falósejtekbe is képes be­hatolni. Szaporodásához igénybe veszi a gazdasejt örökítő anyagait, s eközben be is épül a DNS-be. Így te­hát a HIV-vírus a fertőzött egyénben annak élete végéig fennmarad. A fertőzés után 6—8 hét múlva ki lehet mu­tatni a vírus ellen termelő­dött ellenanyagokat, ám a lappangási idő pár héttől 5— 6 évig is eltartható. A vírus­sal fertőzöttek között vannak teljesen tünetmentesek, vagy csak enyhe tüneteket muta­tók, s vannak AIDS-betegek. A diagnózis kimondásához nemzetközileg kialakított ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents