Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-13 / 61. szám

4 Somogyi Néplap 1987. március 13., péntek Védik a fogyasztók érdokoit Megkétszereződött bírság Űj rendelkezések léptek életbe tavaly a szabálysérté­si eljárások meggyorsítása érdekében. Ennek a hatása is érződött tavaly a taná­csok tevékenységében. Dr. Vörös Tamással, a megyei tanács igazgatási osztály­vezető-helyettesével először a múlt évi statisztika tanul­ságairól beszélgettünk. — Tavaly 5686 szabálysér­tési följelentés volt: csak­nem annyi, mint tavalyelőtt. A csökkenés tehát megállt. Még érdekesebb a kép, ha beszámítjuk azt, hogy a köz­területi felügyelők 9014 helyszíni bírságot róttak ki. Ez csaknem ötezerrel több, mint a tavalyelőtti. — Mi ennek az oka? — Egyrészt több a közte­rület-felügyelő a megyében, másrészt nagyobb a hatás­körük. Ezenkívül a tevé­kenységük is változott: nem­csak figyelmeztették, felszó­lították a lakosságot, hanem bírságoltak is. A tavaly már­cius 1-jén életbe lépett új rendelkezések szerint példá­ul helyszínen megbírságol­hatják a szabálytalanul par­kolókat. Ezzel 2062 esetben éltek. — Akiket megbüntettek, elmondták, hogy sokkal szi­gorúbban léptek föl ellenük. Elsősorban milyen területen volt ez érezhető? — Egyes ügyekben a csök­kenés és a növekedés vál­tozik. A növekedés száma és aránya csak a csendhábo- rítási és a vásárlók megká­rosítása miatti ügyekben szá­mottevő, ugyanakkor nagy a csökkenés a tulajdon elleni, a tankötelezettség megszegé­se, a köztisztasági, a tűzren­dészet! és az építésügyi sza­bálysértések esetében. Ennek ellenére az előfordulás ará­nyát tekintve még mindig vezet a tulajdon elleni sza­bálysértés, azután követke­zik a tankötelezettség meg­szegése, majd a köztisztasá­gi ügyek. Elmondhatom, hogy mindenhol szigorúbban léptek föl például az árdrá­gítás, a vásárlók megkáro­sítása, az élelmiszer minő­ségének megromlása esetén. Ez a fogyasztók érdekeinek védelmét szolgálta. — Tükrözik ezt a bírsá­gok? — Mindenképpen. A bír­ságolási gyakorlat szintén szigorúbb lett, elsősorban ott ahol még elmaradtak az általános gyakorlattól. A szabálysértési hatóságok többnyire jól érvényesítették a társadalmi tulajdon, a fo­gyasztói érdek, valamint a környezet védelmét, haté­konyan léptek föl a munka nélküli jövedelemszerzés el­len. Ezt igazolja, hogy a megyei bírságátlag 1801-ről 1995 forintra emelkedett. A tavaly kiszabott pénzbírság összege több mint 7 millió 894 ezer forintra rúgott, s ez egymillióval nagyobb, mint 1985-ben. Ha a köz­terület-felügyelőségek által kirótt több mint kétmillió forint bírságot is beszámít­juk, akkor a végösszeg már tízmillió forint. Megjegyzem, hogy az egyes1 szabálysértési hatósá­gok bírságolási gyakorlata igen eltérő, helyenként libe­rális, esetenként pedig meg­torló bírságot alkalmaznak. Az is előfordult, hogy né­hány tulajdon elleni, környe­zetvédelmi ügyben a pénz­bírság kiszabása helyett in­dokolatlanul figyelmeztetés­sel is beérték. — Mennyire élnek a sza­bálysértési hatóságok azzal a lehetőséggel, hogy tárgya­lás nélkül zárják le az ügyet? — Többségük bátran él ez­zel a lehetőséggel. Ennek kö­szönhető, hogy 2445-re nőtt azoknak a száma, akiket tár­gyalás nélkül megbírságol­tak. A megyei tanács igazga­tási osztálya azért szorgal­mazza a tárgyalás nélküli bírságolást, mert ez a mun­kaidőalap védelmét szolgálja. Az ugyancsak, hogy a tár­gyalásra küldött idézések egy része most már a munkaidő utánra szól. — Mi az, ami gondot okoz? — Az állampolgárok álta­lában értetlenül viselkednek, amikor a közterület-felügye­lők parkrongálás miatt szab­nak ki bírságot. A tanácsok több millió forintot költenek a zöldövezetekre. Sajnos, egyes gépkocsivezetők nagy anyagi kárt okoznak, ami­kor ráhajtanak az ilyen te­rületekre. L. G. TEKERCSELIK A VILLANYMOTOROKAT Sikeresen zárta a múlt évet a Kaposvári Hűtő- és Villamosgép-javitó Kisszövetkezet. Nyolcmillió forint nyereséget értek el a különféle háztartási gépek javítá­sával, villanymotorok tekercselésével és a lakosságnak nyújtott egyéb szolgáltatásokkal. A kisszövetkezet legnagyobb egysége a tekercselő­részleg. Itt tavaly 2400 villanymotort javítottak meg. Uj szolgáltatásként ebben az évben megkezdték a több száz kilowattos villanymotorok tekercselését is. (Gyertyás László felvételei) A TŰZVÉDELMI RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A tűz elleni védekezés a közrend és biztonság része. Ennek megfelelően jogilag szabályozták a tűzvédelmet is. A feladatok teljesítése garantálja a nemzeti javak védelmét, az emberek élet- és vagyonbiztonságát, az építőmunkát a tűz pusztítá­sa ellen. Megyénk tűzvédelme biz­tonságos. Az utóbbi két év­ben. de különösen tavaly ne­gatív jelenségek erősödtek fel. Ezért a kormányzat fi­gyelme fokozottabban ha­zánk tűzvédelmi helyzetére irányult. Tavaly a Minisz­tertanács határozatot foga­dott el és további feladato­kat jelölt meg. Többek kö­zött a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait kö­telezték összesítő tájékoztató elkészítésére a tűzvédelmi helyzetről. Megyénkben is érvénye­sülnek az országos tenden­ciák. Az ipar átalakulásával, a mezőgazdaság gépesítésé­vel és tevékenységi körének bővülésével, a lakótelepek kialakításával új veszélyfor­rások jelentkeztek. Mindez a tűzesetek számának növe­kedése mellett jelentős kár- érték-növekedéshez is veze­tett. A veszélyhelyzet növe­kedésével azonban a véde­kezés személyi és tárgyi fel­tételei nem tudtak lépést tartani. A múlt év második felében elvégzett értékelés azt mutatja, hogy az irányí­tás és felügyelet helyének, szerepének megítélése körüli viták a vállalati tűzvédelmi szervezetek egy részénél megtorpanást eredményez­tek. A tűzvédelmi rendelkezé­sek megtartása körüli gon­dok többsége már a tervezés, a beruházás és a kivitelezés időszakában is megmutat­koztak. A használat általá­nos^ tűzvédelmi rendelkezései — amelyeknek a termelés, a forgalmazás, a szállítás, a tárolás és a felhasználás so­rán kell érvényesülniük — könnyen teljesíthetők, ha a tervezői, beruházói és kivi­telezői fegyelem megfelelő. Egy vállalat tűzvédelmi helyzetét a vezetők hozzá­állása és e munkát egyezte­tő dolgozó tevékenysége ha­tározza meg. Az a tapaszta­latunk, hogy a szakmai munkában is igényes válla­latvezető jól képzett tűzvé­delmi előadót alkalmaz. Saj­nos ellenpéldákkal is talál­kozunk. A tűzvédelem tárgyi felté­teleinek biztosításában a mezőgazdaság szövetkezeti szektora van hátrányosabb helyzetben. A melléküzem- ági tevékenység nem mindig a legbiztonságosabb körül­mények között zajlik, nem is említve a különböző ma­gánvállalkozásban dolgozó gmk-kat. Sokszor még a ve­szélyhelyzet felismeréséig sem jutnak el. A beépített tűzvédelmi berendezések üzemkészsége — a lakótele­pek középmagas épületeinek kivételével — biztosítva van. A termelő technológiák, a szállítás, forgalmazás, táro­lás és felhasználás tűzvédel­mi rendelkezéseinek érvé­nyesülése elfogadható, de több ponton az elvárható biztonság alsó szintjén áll. A rendelkezések érvényesü­lése az esetek többségében nem anyagi tényezők függ­vénye. A gondos és körülte­kintő munka, a szakérte­lemmel vállalt felelősségér­zet tartalék még, amelyek mozgósításával a tűzvédelmi rendelkezések még teljesebb érvényesülését lehet elérni. Nagy Tibor tűzoltó őrnagy, megyei tűzoltóparancsnok AZ MKBT PLENÁRIS ÜLÉSE Á közlekedéskultúra társadalmi igény GERENCSÉR MIKLÓS 9 Siketet hátz H m íim avagy mit mesél a valódi vőlegény 9. Állami tulajdonú pepi tás munkaeszközömet tudtom és beleegyezésem nélkül elrej­tette a pajtában, majd tele­fonált a Magyar Posta helyi hivatalából a munkaadóm­nak, hogy fődarabtörés miatt bizonytalan időtartamra Lé­csen keLl maradnom. Ne ide­geskedjenek, a javítás felté­telei helyben adottak, mert a lécsi termelőszövetkezet gépipara magasan az orszá­gos átlag színvonala fölött van. Vitatható persze, mennyire helyes az ilyen eljárás, ne­vezetesen, megengedhető-e kész tényeket teremteni moz­gásszabadságom lehetetlen­né tételére a hátam mögött, de ugyan miért éppen az én különleges barátom bizonyult volna tökéletesnek, amikor hibátlannak mondható em­berfia az öt kontinens egyi­kén sem található. Mentségére mondom az én különleges barátomnak, hogy váratlan felbukkanásom fok­ról fokra hovatovább az eszét vette, annyira megmá­morosodott különben érdek­telen személyem jelenlététől. Kezdeti kapaszorongató óva­tosságából már-már a du­haj ság szélsőségeibe csapott át. — Visszaadtad az élete­met! — hajtogatta. — Ugyan ... — Csodát műveltél velem! — Mással is megtettem, de túlozni nem szabad ... — Túlozni?! Hiszen még azt is neked köszönhetem, hogy apa lettem! — hajto­gatta szakadatlanul, pedig ez az utóbbi állítása végképp nem felelt meg a valóságnak. Minél konokabbul ismételte a valótlanságot, annál kíno­sabbnak kezdtem érezni a túlzó magasztalást Borsi Zsu- zsánna jelenlétében, akiben esetleg hátrányos fontolga­tást idézhetett elő a gazda apaságra vonatkozó fogadko­zása, pedig mondhatom, a dadával már egészen mesz- szire jutottam a kapcsolat­fejlesztő tekintetváltásokban. Szemjátékom erősen fokoz­ta Borsi Zsuzsánna tűzről- pattantságát. Nehogy magá­ra vonja a többi nő figyel­mét, felcsapott tempódiktá- lónak. így mind a négyen a magasztalásomhoz méltó buzgalommal iparkodtak tiszteletemre, vagyis: főzték számos jércéből a becsinált- levest, rántották a csirkét és sütötték a kapros túrósle­pényt, (mindezt az én ki- kényszerített nyilatkoza­tomra, amiből megtudhatták gasztronómiai ízlésemet). A házigazda e lázas munka háttérhangulatában nagy át­éléssel idézte fel, voltakép­pen hogyan is mentettem ki a halál torkából. Mély átélő­képességét nagyban fokozta, a hatvan fokos vegyes kis­üsti, amelyből a besztercei szilva és a császárkörte za­matét véltem a legtisztábban kiérezni. E zamatok körültekintő ér- tékelgetése közben az aláb­biakat tudtam meg Lukáts Imre különleges barátom megpróbáltatásairól. Kezdetben csak alattomos kis fájdalmak zaklatták a feje különböző pontjain. Ezek a fájdalmak lassanként az elviselhetetlenségig foko­zódtak arca és homloka üre­geiben, s füle legbelsejében, később a feje tetején, a tar­kóján, de még a szájpadlása fölött is. Gondolta, a pálin­ka mindenre jó, különösen az ő pálinkája. Itta hát oda- adóan. Máig tisztázhatatlan, a pálinkától, avagy a fájdal­maktól vesztette el az esz­méletét, amikor jött érte a szirénás mentő. Arról sincs fogalma, hogy szirénázott a mentő, sőt afelől is teljes­séggel tájékozatlan, volt-e egyáltalán kórházban, mert ugyanazon a hitvesi páros­ágyon eszmélt ismét magára, ahol a gyötrelmekkel teli pálinkaivás közben öntudatát vesztette. Feltámadásának magya­rázatát igen valószínűtlen­nek találtam. Hite szerint ugyanis amikor a fagyott mezőkön száguldottam vele otthona felé, a rázódás utat nyitott a fejébe gyülemlett gonosz folyadékoknak. Már reggelre magához tért. A csodával határos fordulat minden kétséget kizáró bizo­nyítéka volt, hogy azonnal kívánta a pálinkát. Hívta tehát a kupicát, illetve a feleségét, mármint Irma asszonyt. Igenám, de legnagyobb megrökönyödésére a szom­szédos hitvesi ágyon a csen­des téboly állapotában nyö­szörgőit a mindig makk- egészséges Irma. Még a fogát is csikorgatta kínszenvedé­sében. Mi történt vele, jaj, az isten szerelmére, mi tör­tént? A rejtelmes kérdésre a körzeti orvos adta meg a választ. Irma asszonynak négy bordája megrepedt. Kettő jobbról, kettő balról. Bizony, amikor ezt meghal­lottam, némi szégyenpír fu­totta be arcomat, mert föl kellett tételeznem, hogy Ir­ma asszony bordái attól a sokat emlegetett rendkívüli utazástól szenvedtek trau­matológiai károsodást, hi­szen őt nem kötöztem le. Ahogy lovagias férfihoz illik, Irma asszonyra pillantottam legalább utólag a megbánás és a bocsánatkérés arckife­jezésével, de ő, csodák cso­dája, a neheztelés szemernyi jelét se mutatta. Sőt. Mond­hatni a kacér köszönet bi­zalmas fényei csillantak fel hirtelen megfiatalodott sze­mén. (Folytatjuk.) Az egész társadalom igé­nye, hogy emelkedjék a köz­lekedési kultúra, csökkenjen a balesetek száma. Tömören így foglalható össze az a té­ma, amelyről plenáris ülésen tanácskozott tegnap délelőtt Kaposváron a megyei rend­őr-főkapitányságon a Me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A megye minden részéből érkezett mintegy száz aktí­vát dr. Böröcz István rend­őr vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, az MKBT elnöke köszöntötte. Az el­nökségben foglalt helyet Várhegyi Sándor alezredes, OKBT-titkárhelyettes is. Az elmúlt időszak értéke­lésére az MKBT titkára, Németh Gábor alezredes vál­lalkozott. Szólt arról, hogy a széles körben kibontakozó megelőző munka eredménye­ként tavaly Somogybán nem emelkedett a személyi sérü­léssel járó balesetek száma, a közlekedési morál azonban nem alakult kedvezően. A közlekedők egyes rétegeinél előtérbe került a fegyelem lazulása, a szabályok meg­szegése, az agresszív maga­tartás és vezetési stílus. To­vábbra is nagy gondokat okoz az ittas járművezetés; visszaszorítására még na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. A közlekedésbiztonság megkövetelné a közúthálózat folyamatos javulását. Erről azonban nem számolhatunk be, hiszen 1986-ban a közút­hálózat csupán néhány fon­tos létesítménnyel bővült. Elkészült Kaposváron a Nagykanizsa felé kivezető 61-es út felüljárója, vala­mint Siófokon a 65-ös út négysávos bevezető szakasza. Tavaly 4280 új gépjármű- vezetői engedélyt adtak ki a megyében, 1504-et viszont közlekedési bűncselekmény vagy szabálysértés miatt be kellett vonni. A személyi sé- rüléses balesetek az előző évihez képest 549-ről 545-re csökkentek. A balesetek kö­vetkeztében 64 személy vesz­tette életét, 12-vel kevesebb, mint 1985-ben. Az összes balesetnek majdnem a felét személygépkocsi-vezetők okozták. Továbbra is jellem­ző a gyorshajtás, a figyel­metlen, gondatlan vezetés, az elsőbbségi jog meg nem adása és a már korábban is említett ittas vezetés. A múlt évben valamennyi területi KBT-nél javult a munka. Feladataikat széles körű társadalmi összefogás­sal oldották meg. A plená­ris ülésen jó néhány aktíva fejtette ki véleményét az MKBT tevékenységéről és az előbbrelépés módjairól. Szóltak az „úrvezetők” gya­korlatlanságáról, rutintalan­ságáról, a gépkocsik műsza­ki állapotáról, amelyet a. átfogóbb alkatrészellátással javítani kell, hiszen az aut'' nem csupán luxuscikk, ha nem munkaeszköz, amit mindennap használnak. Az útjainkon eluralkodó „vad­nyugati” stílus ellen egysé­gesen kell fellépni. A közle­kedéskultúra része az általá­nos emberi kultúrának, ezért már az általános iskolában el kell kezdeni az intenzív és tudatos nevelést. Az ülés zárásaként a köz­lekedésbiztonsági munkában eredményesen tevékenykedő társadalmi aktíváknak jutal­makat adtak át.

Next

/
Thumbnails
Contents