Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-12 / 60. szám
1987. március 12., csütörtök Somogyi Néplap 3 A józanság: norma Inni lehet, behozni nem! — Mit tesznek az egészséges életmódra nevelésért a kollégiumban? — Ismeretterjesztő előadássorozatot indítottunk, amelyen olyan témákról beszéltek egészségügyi szakemberek, mint az AIDS, a nar- kománia, az alkohol, azután „Sport és turisztika — szesz helyett”, valamint „A balesetek és az alkohol” címmel. Az utóbbi például azért is sikeres volt, mert dr. Tóth Jenő, a rendőrség fiatal orvosa nagyon jól megtalálta a hangot a fiatalokhoz. — A kollégistáktól hallottam arról, hogy az egyetem által kezdeményezett borminősítő verseny is elmaradt, s most attól félnek, hogy a hagyományos köcsögavatót, a végzősök búcsúztatóját is „semleges pályán” kell majd megrendezni. — Ezt mi is szóvá tettük legutóbb a budapesti szakmaközi találkozón. Azt a választ kaptuk, hogy az intézményi utasítás szerint kell cselekedni. Ez nálunk előírja — tehát nemcsak a kollégiumban —, hogy nem lehet szeszt tárolni és fogyasztani a dénesmajori oktatási központban. Így valóban új színhelyet kell választani a hagyomány megőrzéséhez vagy bor és sör helyett át kell térnünk a kólára. Fröccsdömping A munka alapfeltétele A történet a közelmúltban játszódott le a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalatnál. Munkára jelentkezett egyik volt dolgozójuk, akiről mindenki tudta, hogy iszákos ember. Annak idején ezért bocsátották el. Olyan szerződést kötöttek vele, hogy egy próba hónap döntse el, valóban megváltozott-e. — Már szinte örültünk — mondta Bárdos Csaba szak- szervezeti titkár —, hogy 29 napig nem volt vele semmilyen gondunk. Akkor aztán kitört rajta iszákos múltja. Természetesen mennie kellett. Nálunk a munka alapfeltétele a józanság, hiszen termékeinket emberek nézik, olvassák. A nyomdai hagyományok is megkövetelik a józan, politikus cselekvést. — Szerintem nem voltak ellenzői a mostani igazgatói utasításnak — szögezi le Horváth József kéziszedő —, csak a megvalósítását vitattuk. Konkrétan a szondázásra gondolok, hogy ki kit szondáztathat. A mostani utasítás szerint esetleg kibúvókat lehet találni arra, hogy valakit ne szondáztas- sunk, mást pedig igen. Alap- követelmény, hogy itt ne igyunk. Azt azonban meg kell gondoni, hogy valaki például délutános, akkor már reggel nyolckor sem ihat meg egy sört, mert délután kimutatja a szonda. Mike Ferenc, a nyomda igazgatója az elsők között támogatta, hogy a vállalatok területéről tiltsanak ki minden szeszes italt. Iszunk vagy dolgozunk, ez két kategória — mondta. — Az igazgatói utasítás egy kicsit mindig olyan, mintha csak a dolgozókra vonatkozna. Nem erről van szó! S ma már az sem megy, hogy bort iszunk és vizet prédikálunk. Az utasítás elsősorban rám és utána a munkatársaimra vonatkozik. Ezért határoztuk el, hogy dolgozóink havi ötszázalékos szondáztatását abbahagyjuk, amint megérkezik a „szeszmikrofon”. Ez a kitűnő technikai találmány — talán közismert — a beszédből is megállapítja, hogy tki menynyit ivott. Természetesen nem csak az elcsukló beszéd kapcsán, hanem a lehellet vegyvizsgálata nyomán. Akkor például egy osztáTyt vagy üzemrészt pillanatok alatt ellenőrizhetünk. A műszer „beszél”, nem a szondabizottság. Szóba került az is. hogy már beérkezéskor elrendeljük a mikrofon használatát. így mindenkit kiszűrünk, aki ivott a munkakezdés előtt. A nyomdászok elmondták: régebben névnapokon előfordult, hogy néhányan szeszt hoztak be, s főként a délutános műszakban volt, aki nem tudta este nyolc felé megállni helyét a gép mellett. Most fehér holló az ilyen, hiszen a közösség kizárja a szeszbarátokat. A közös pénze lesz kevesebb, és ennek senki sem örül. Az alkohol elleni harcot a Kapos Volánnál nagymértékben meghatározza, .hogy a közlekedési vállalat dolgozóinak mintegy 80 százaléka rendelkezdik gépkocsivezetői engedéllyel. — A munkavédelmi szabályzat megszabja a bánásmódot, és ez összhangban van a központi elvárásokkal is — mondta dr. Ács András, a Kapos Volán igazgatói titkárságvezetője. — Nálunk ketté kell választani a (dolgozóinknál történő alkoholszondás ellenőrzéseket a forgalmi utazó és az egyéb áillományra. A forgalmi utazók tíz százalékát a szolgálati helyükön naponta kötelezik erre a vizsgálatra, különböző időpontokban. Az ellenőrzéseket úgy szervezik meg, hogy havonta egyszer minden dolgozóra sor kerüljön. Az egyéb állománynak naponta 5 százalékát szondáztatják. Mivel az utazók emberéletért felelnek, ezért kerül sor náluk gyakrabban ellenőrzésre. — 1986-ban több mint 16 ezer értékehető alkoholszonda-vizsgálatot végeztünk a vállalatnál. Ez a szám nem tartalmazza saját forgalmi ellenőreink eilenőrzéséseit és azt sem, ha más megyében szondáztatták gépkocsivezetőinket. Ellenőreink tavay majdnem kétezer ellenőrzést tartottak. E nagyszámú vizsgálat során 30 esetben mutattak ki alkoholos állapotot. A dolgozók tisztában vannak a szeszesital-fogyasztás esetleges következményeivel. Csökkent az ittasan munkába állók száma. Egy évvel korábban még 37 esetben kellett fegyelmi eljárást indítani. — A gépkocsivezetőket és a rakodógépkezelőket, ha alkohol befolyása alatt végzik munkájukat, fegyelmi útján azonnal elbocsátják a vállalattól. 1985-ben 14 dolgozótól kellett megválnunk, tavaly 10-et küldtünk el. A Kapos Volánnál minden üzemi balesetkor végeznek alkoholvizsgálatot. A balesetek és az ittasság között — a tapasztalatok szerint — nincs összefüggés. A vállalatnál munkavédelmi szemléken is nagy súlyt helyeznek az alkohol elleni küzdelemre, a munkavédelmi oktatáshoz is hozzá tartozik. A gépkocsivezetőknek előírták a szolgálatbalépés feltételeit. — A vállalat magatartása az alkohollal szemben a jövőben sem fog változni. Még az említett harminc esetet is soknak tartjuk. Ki a legény a gáton? Győzött az alkohol A kijózanítóban Állomás. A rendőrségi autó vagy a mentőkocsi utasai közül kevesen tudják, hogy hová is érkeztek. De hamarosan kiderül, amikor megkezdődik a kezelés a megyei kórház kijózanító állomásán. Dr. Boldizsár Ferenc főorvos: — A részeg embereknek csak a csekély hányada kerül hozzánk. Azokat szállítják be, akik már magatehetetlenek vagy a környezetükkel szemben agresszívek. Munkaidőben ritkán érkeznek hozzánk súlyosan ittas emberek, a késő esti órák a forgalmasabbak. No, és a nevezetes névnapokon nő meg a forgalmunk; most éppen a József-nap közeleg... A fizetésnapok, az ünnepi alkalmak is a forgalmasabbak közé tartoznak. Somogybán csupán a megyeszékhelyen van kijózanító állomás. A forgalmat ugyan bírja, de a távolról érkezett vendég szinte már kijózanodik, amikor itt elkezdődhet a kezelés. No, és a szállítási költség is magas. — Mit térít a kijózanodás után a páciens? — A szállítást taxitarifával számolják. Ha a kocsi tisztításra szorul, akkor annak a költsége is terheli. Ezenkívül egységesen ötszáz forintot fizetnek, attól függetlenül, hogy milyen orvosi beavatkozásra volt szükség. A kijózanítóból nem vezet egyenes út az elvonókúrára. Ám az állomás dolgozói figyelemmel kísérik a visszatérőket, s a figyelmeztetésen, tanácsokon túl javasolják is az elvonókúra megkezdését. — Emelkedik-e az önkéntes jelentkezők száma? — A környezeti ráhatás erősödőben van az önkéntességre. Az ilyen esetek száma nőtt az elmúlt években. Azok is az önkéntesség mellett döntenek, akiknek a hivatalos felszólítására már ráütötték a pecsétet. Nem várnak intézkedésre. A kijózanító állomáson hiába állítunk föl statisztikát arról, hogy hány részeg, erősen ittas ember rontja saját egészségét, környezetének életét. Kevesen jutnak közülük erre a helyre. A munkahelyekről a legkevesebben, de lakossági bejelentésre a mentők szép számban szállítanak a kijózanító állomásra magatehetetlen vagy éppen közterületen dühöngő részeget. Főképp olyanokat, akik nem először kóstolták meg a méregnyi mennyiségű italt. Sajnos, emelkedik az italozó nők száma. Ez még nem tükröződik a kijózanító állomás forgalmában; míg egyet beszállítanak közülük, tizenöt férfi is megfordul az állomáson. Ám ha ezen a szokáson nem változtatnak a nők, utolérik a férfiakat — állapította meg a főorvos. Szesz. Maga a szó is nyelvi játékot indít el az emberben. Szesz, szeszély, szeszélyes, veszélyes. A szesz veszélyes! Egy pohár talán még nem. Az csak egy baráti csapatba hívogat. Kettő sokaknak már sok. Megoldódik a nyelv és arányt téveszt az ember. Erősödnek az energiák, elszaladnak az indulatok, és gyengül a kitartás. A harmadik pohár után legyintés jön! Mi közöm ezekhez?! Hiszen ezek józanok! De- lírium-világ. Fékevesztett, aránytévesztö a poharazó valóság. Megszűnik a munka igenlése, helyébe tunya és torz árnyékélet lép. A legfontosabb hát: a mérték. Felismerni - időben - a határokat. Hogy ez kinek hogyan sikerült, hogyan védekezik a mértéktelen ivás ellen az ember és közösség, ezt a kérdést járták körül munkatársaink. Tiltás helyett mértékletesség Január elsején alakult meg a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya. Az osztály munkatársai részt vállalnak a káros szenvedélyek megelőzéséből is, egyelőre azonban mindössze javaslattal. — Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal előírta, hogy év végéig olyan javaslatokat dolgozzunk ki a káros szenvedélyek megelőzésére, amelyek útmutatók és nem jogszabályok — mondta Klen- csár Gábor osztályvezető. — Tehát javaslatokat teszünk, és közreműködünk az intézkedések végrehajtásában. Csak a felvilágosítást és a megelőzést követheti az elrettentés, a tiltás. A gyógyítás már „tűzoltás” .. . — Az alkoholfogyasztás visszaszorítása szerteágazó feladat — folytatta Tóth Anna osztályvezető-helyettes. — A helyes megoldásokat nem szabad csak a társadalomra hárítani. A szülők, a családok felelőssége óriási. Ma már az általános iskolákban el kell kezdeni az alkohol káros hatásainak ismertetését. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az ifjúsági klubokban már nem árusítanak szeszes italt, a fiatalok számára tartott rendezvények többségén sem az alkohol a főszereplő. Tartalmas programokat kell szervezni az ifjúság részére, s töltsék kellemes környezetben a szabadidejüket. A városi KISZ- bizottságok és az alkhol elleni bizottság szervezésében Kaposváron és másutt létrehozott diáktanyák például sikeres kezdeményezések. De ez csak egy lehetőség. Nem teljes absztinenciát hirdetünk, hanem mértékletességet. Azt kell tudatosítanunk, hogy az akohollal is lehet élni, ám ha visszaélnek vele, a hatás visszafordíthatatlan. — A teljes tiltás nem lehet célravezető — fűzte hozzá Klencsár Gábor. — Szeretnénk a földerítésben, a veszélyeztetett fiatalok megtalálásában előrelépni. Fontos, hogy érvényt szerezzünk a jogszabályoknak; indítsanak eljárást azok ellen a vendéglátóipari vezetők ellen, akik fiatalkorúakat szeszes itallal kiszolgálnak. — Sok segítséget kaphatunk a helyi tanácsoktól — mondta Tóth Anna. — A vétkes üzletvezetők ellen hatásos büntetéseket alkalmazhatnak, felülbírálhatják a már kiadott italmérési engedélyeket, esetenként be is vonhatják. Szinte elcsépelt dolog arra a jogszabályra hivatkozni: iskola szomszédságában nem lehet italmérés. Hát ne hivatkozzunk rá, hanem cselekedjünk! A közelmúltban a rádió jól sikerült riportműsorban foglalkozott egy budapesti egyetem kollégiumának tiltakozó beadványával. A diákok kérték: oldják fel legalább esetenként azt a drákói utasítást, amely mindennemű szeszt kitilt a diákotthonból. Huszonévesek esetében ez mégiscsak túlzás — mondták a fiatalok. Mi a helyzet egy kaposvári kollégiumban? Erre az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara kollégiumának vezetőjétől, Horváth Józseftől kértünk véleményt. — Nálunk korábban sem lehetett szeszt hozni a kollégiumba, de a józan ész határáig azért nem kerestünk bűnbakot, ha véletlenül valamelyik szobából egy-egy sörösüveg előkerült. Január 1-jétől azonban teljes tiltás lépett életbe; ez most bekerül a kollégium szervezeti és működési szabályzatába. — Az egyetemisták tehát ihatnak, mondjuk a közkedvelt „Muskátli-tanszéken”, szeszt azonban nem hozhatnak be. Nincs ebben ellentmondás? — Nincs, mert felnőtt emberekről van szó; saját életüket maguk irányítják. A kollégium azonban szociális lehetőség, itt közösségi szabályok szabják meg, hogyan éljenek a fiatalok... Az egészséges életmódhoz kulturált környezet tartozik, nem pedig ágy alá dugott, bűzlő sörös- és borosüvegek. Húszezer ellenőrzés
