Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-05 / 54. szám
40 éves a Kaposvár és Vidéke Általános B Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet A földművesszövetkezetek és jogutódai, az áfészek fennállásának 40. évfordulója alkalmából néhány kérdésre kértünk választ a szövetkezet fejlődésével kapcsolatban a Kaposvár és Vidéke Áfész elnökétől, dr. László Jenőtől. 1. Melyek voltak az eltelt 40 év során a tagsági kapcsolatok főbb jellemzői? — A Kaposvári Földművesszövetkezet 1946. december 16-án alakult 19 taggal, s összesen 37 darab, 20 forint névértékű üzletrészt (részjegyet) jegyeztek. Az alakuló ülésen az alábbi alapító tagokat választották meg vezetőségi tagnak: igazgatóság: Vál József, Ruskár Péter, Csendes Mihály, Szri- teczky János, Saághy Géza, Kovács Vendel, Lengyel György, ifj. Maurer Árpád; felügyelőbizottság: ifj. Bertalan Vince, Fekete Mihály, Major György. Néhány alapító tag különféle termékeket, épületanyagot, szerszámot adott át a szövetkezetnek üzletrésze fejében. Nemes cselekedet volt ez akkor az alapítóktól. Kezdetben ez jelentette a szövetkezet vagyonát, az állam által nekik juttatott vagyontárgyakkal együtt. A Kaposvár környéki falvakban ez idő tájt hasonlóképpen alakultak a földművesszövetkezetek. E kis szövetkezetek gazdasági fejlődését már kezdetben akadályozta az alacsony nyereség, sőt nagy többségük veszteséges volt. A tagok igényeinek kielégítése sok, helyenként megoldhatatlan »ondot okozott. A rájuk nehezedő gazdasági kényszer hatására kezdődtek az egyesülések. Ez csak 1980 végén fejeződött be. Az egyesülések főbb állomásai: 1951- ben 13 Kaposvár környéki földművesszövetkezet, 1952- ben a taszári és a ka- poshomoki földművesszövetkezetek, 1975- ben a Nagyberki és Vidéke Áfész, valamint a ka- posfői áfészból kivált kapós- mérői és kaposújlaki szövetkezeti tagság, 1976- ban a Mernye és Vidéke Áfész, valamint a Kaposvári Méhészszövetkezet, 1977- ben a Somogy Megyei Szövetkezetek Közös Vállalata, 1980-ban a somogyjád—me- zőcsokonyai áfész tagsága kérte és döntött a kaposvári áfész-szal való egyesülés mellett. ' Ennek eredményeképpen, különösen az utóbbi évtized dinamikus gazdasági növekedése következtében a megye legnagyobb fogyasztási szövetkezetévé fejlődött szövetkezetünk. Kaposváron kívül 61 település tartozik még működési területéhez és majdnem tízezer 500 forint névértékű részjeggyel rendelkező tagja van. Mindez jól tükrözi a tagsági kapcsolat helyzetét, a tagság anyagi kötődését, különösen ha hozzávesszük, hogy az utóbbi években mintegy 15 millió forint ösz- szegű célrészjegyet fizettek be tagjaink a gazdálkodás fejlesztéséhez. A tagok részére a részjegyek után, valamint áruvásárlásaik, egyben termékértékesítéseik utáni visszatérítés címén évente mintegy hatmillió forintot juttat tagjainak a szövetkezet a nyereségből. Emellett a tagsági kapcsolatok erősítésében kiemelkedő szerepe van annak, hogy részükre helyben, kulturált körülmények között biztosítjuk az ellátást élelmiszerből és napi iparcikkekből, egyéb áruból. Az egyesülések után mindenkor kiemelt figyelmet fordítottunk a szövetkezetünkhöz kerülő egységek rendbetételére, a bolti, vendéglátóipari hálózat fejlesztésére. A régi egységeket korszerűsítettük, a legtöbbnek a színvonala kivívta a tagság, a lakosság elismerését. Nagyobb részük városi színvonalú; erről a tagok is így nyilatkoznak. Mindez nagy anyagi áldozatot követelt a szövetkezettől. Fontosnak tartom még, hogy kiemeljem a sántosi, mos- dósi, szennai, kaposfüredi, szentbalázsi, somogyjádi, bő- szénfai, somogysárdi, so- mogygeszti, batéi, mernyei, bodrogi, kaposmérői, simon- fai kereskedelmi egységeket. A kisgazdaságok termelésének segítésével, a szakcsoportok támogatásával jól szolgálta szövetkezetünk a tagsági kapcsolatokat. A szükséges vetőmagok, takarmányok, oltványok, naposbaromfi stb. beszerzésére mindenkor kellő gondot fordítottunk. A tagsággal való kapcsolat kifejezésre jut a tagoknak a tagsági fórumokon való nagy számú részvételében, a bátor vélemény- nyilvánításban ; ez nélkülözhetetlen is az igazgatóság számára a feladatok meghatározásakor. 2. Hogyan fejlődött a szövetkezet tevékenysége a megalakulástól kezdve? — A szövetkezet alapvető tevékenysége a kereskedelem, a felvásárlás, az értékesítés; a szolgáltatás lényegében nem változott, ezen belül azonban sokrétű a feladat. Nehéz lenne mind felsorolni, csupán néhányat említek. Az a tény, hogy kezdetben a tagok mezőgazda- sági foglalkozásúak voltak, a szövetkezet tevékenységét is meghatározta. Ez elsősorban mezőgazdasági eszközök, vetőmagok, kéziszerszámok, vas- és kötéláruk beszerzésére, értékesítésére terjedt ki. Üzemeltetett két cséplőgépet, darálókat, állatmérlegeket; a szövetkezet végezte a takarmányfelvásárlást, majd a magánkereskedelem államosítása során a bolti ellátás, a vendéglátóipari tevékenység is feladata lett. Az igények következtében feladatköre állandóan bővült. A tagok, termelők által megtermelt termékek: zöldség, gyümölcs, tej, tojás,' baromfi felvásárlásával segítette tagjait, s egyben a város ellátását. Abban az időben a kenyér- és takarmánygabona begyűjtését, tárolását is végezte. Budapesten 1950-ben a Tolbuchin körúti vásárcsarnokban és a csepeli gyár előtti piacon árusitópavilont nyitott, segítve ezzel a gyári munkások ellátását. Kaposváron is üzemeltetett piaci árusítóhelyet. Az 1950-es évek elején Kaposváron mezőgazdasági szaküzletet, könyvesboltot nyitott az FMSZ, s biztosította a mezőgazdasági termeléshez szükséges felszereléseket. A tartalék földek megművelése is feladata lett. Szövetkezetünk 1955-ig az ország egész területén vásárolt és értékesített állatot, tejet, bort, terményt, zöldséget, gyümölcsöt stb. A felvásárlás egy részét később állami vállalatok vették át a földművesszövetkezettől, helyette újabb feladatokat kapott az olajcseretelep, a gyapjú- átvevő-telep, a faggyú-, a tollbegyfljtés, a hulladék- gyűjtés, a gyógynövény-felvásárlás átvételével. A szerződéses termelés szervezését, amely a mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolásának kezdetét jelentette, a földművesszövetkezetek végezték. Szövetkezetünk szolgáltatási feladata az ipari tevékenység terén volt számottevő ebben az időben. Szik- vízüzemeket, szeszfőzdéket, terménydarálókat üzemeltetett, vető- és magtisztító gépeket, permetező- és porozóeszközöket adott tagjai részére kölcsönzés keretében. A szövetkezet ellátási tevékenysége, színvonala a mezőgazdaság szocialista átszervezése után tovább fejlődött. Jelentős változást hozott a nagykereskedelmi tevékenység, a környező szó - cialista országokkal pedig a kishatármenti forgalom. Kaposváron kívül a területünkön levő lakosság élelmiszer- és napi iparcikkellátását csaknem kizárólag az áfész látja el. Növekvő arányban vállal részt a megyeszékhely ellátásában is. A Zselic Áruház, a nagy számú szaküzletek szívóhatása érvényesül fiz egész megyére — esetenként azon kívül is —, és átmenőforgalmi igényeket is kielégít. Az áruház, a szaküzletek mellett az áfész-egy- ségek látják el a lakosságot a peremkerületekben is. A szövetkezet városi színvonalú egységeket üzemeltet a város környéki területeken, s ezek a helyi, idegenforgalmi igények kielégítésében jelentős szerepet vállaltak. A vendéglátóiparban a szerződéses alapon való üzemeltetés hódított teret, 38 egységünk működik szerződéses formában. A háztáji, kisegítő gazdaságok, a mezőgazdasági szakcsoportok termelésének szervezésében, segítésében fontos szerepe volt és lesz a jövőben is a szövetkezetnek. Fel- vásárlási tevékenységünk nagyon szűkült, de még jelenleg is több ezer termelővel vagyunk termelési kapcsolatban. Évente 80—90 vagon zöldséget, gyümölcsöt vásárolunk fel. 3. Hogyan értékeli 40 év távlatában a szövetkezet fejlődését? Melyek voltak a gazdálkodás főbb jellemzői, milyen tényezők segítették vagy akadályozták a gazdálkodás fejlődését? — Az alapvető szövetkezeti feladatok a tagsági érdekeltségre épülnek; gazdálkodásunkban mi is a tagok érdekeit tartottuk mindenkor szem előtt. Ez kifejezésre jutott hálózatfejlesztési politikánkban, az ellátás biztonságához szükséges technikai és személyi feltételek megteremtésében, folyamatos, az igényeknek megfelelő biztosításában. Gazdálkodásunkban tervszerűségre törekedtünk. A szövetkezet áruforgalmára különösen az utóbbi években a gyors ütemű fejlődés volt jellemző, ez elsősorban a hálózatfejlesztéssel függ össze. A 175 bolt- és vendéglátóegység alapterülete 1986 végén meghaladta a 25 000 négyzetmétert. Beruházásokra, korszerűsítésekre évente 20—25 millió forintot fordítottunk. A nagykereskedelmi tevékenység árbevétele néhány év alatt a korábbinak négyszeresére nőtt, bár tavaly a növekedés megállt. A szövetkezet évi árbevétele 1986-ban meghaladta az 1,6 milliárd forintot. A dinamikus bevételi növekedés jó alapot teremtett a nyereség és hatékonyság folyamatos javítására. A ’ szövetkezet nyeresége töretlenül fejlődött, az utóbbi években meghaladja a 44—46 millió forintot. A nyereség kedvező alakulása azt is eredményezte, hogy a szövetkezeti érdekek mellett kellő összhang alakult ki a dolgozók jövedelme és a tagsági juttatások között. A több mint 900 fős dolgozói létszám jövedelmi viszonyai évről évre javultak. A tagság érdekeltségét leginkább a hálózatfejlesztések szolgálták, de a nyereség növekedése jobb lehetőséget teremtett a tagsági érdekeltségi alap évenkénti emelkedésére is. Szövetkezetünk gazdálkodásában évekig gondot okozott a szikvíz- és üdítőitalüzem, valamint a melegkonyhás vendéglátóegységek veszteséges üzemelése. A gyakori szabályozóváltozások olyan költségtöbbletet jelentettek — energia szállítás, fogyóeszköz, alapanyag, adózás —, hogy azok hatását teljes mértékben nem tudtuk ellensúlyozni, veszteségük növekedett. A magas költségek miatt szállítási tevékenységünk gazdaságtalan volt, ezert gépkocsiparkunkat fel kellett számolni. Meg kell említenem, hogy az 1960-as években végrehajtott „területrendezés” kedvezőtlenül érintette szövetkezetünket, miután a megye- székhelyen több üzletet állami vállalatnak kellett átadni. A városban hosszú évekig, amíg a tilalmat fel nem oldották, a szövetkezet nem fejleszthetett. A gazdálkodásban — e kedvezőtlen jelenségek ellenére is — szövetkezetünk a fejlődésképes szövetkezetek közé sorolható. Nagyságrendben eléri a közepes vállalati mértéket. A fejlődés egyrészt az extenzív növekedés, másrészt a sokirányú együttműködésnek a következménye. A szövetkezet fejlődésében kiemelt szerepet játszott az országos nagyvállalatokkal — Ferro, SZÉV, Metallo, Skála- Coop, Éptek, RAV1LL — végzett közös hálózatfejlesztés, a szövetségi, belkereskedelmi minisztériumi és tar nácsi pályázatok elnyerése. Az országos nagyvállalatokkal lebonyolított áruforgalom folyamatosan növekedett. Ezek a vállalatok mintegy 50 -60 millió forint értékű árukészletet hoztak le Kaposvárra, ez a helyi ellátást jelentősen segítette. Szövetkezetünk fejlődésében a különböző szervekkel való együttműködésnek, a külső szervek támogatásának meghatározó szerepe volt, s az lesz a jövőben is. A gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásolta a gyakori szabályozóváltozás, a nagymértékű állami elvonás; ennek ellenére biztosítani tudtuk a folyamatos fejlődést. A 61 település nagy része a kis település kategóriájába tartozik, ahol magán- vagy állami vállalkozás nincs; itt a szövetkezetnek kell megoldania az ellátást, a működés gazdaságtalan volta ellenére is. Ez ideig a szövetkezet ezt vállalni tudta. A lélekszám a kis településeken azonban állandóan csökken, s ez nem teszi lehetővé a forgalom növekedését, a gazdálkodás javítását. A meglevő kapacitást nem tudjuk kihasználni. A költségek folyamatosan növekednek, s az állami támogatások csökkenése ennek ellensúlyozását nem teszi lehetővé. Épp ezért egyetértünk kongresz- szusunk azon megállapításával: „A kis települések népességmegtartó szerepének betöltése, áruval és szolgáltatásokkal való ellátásuk, társadalmi érdek és közügy. Az érdemi előrehaladást ezekben a kérdésekben a szövetkezetek önmaguk nem biztosíthatják, ezt kizárólag tőlük számonkérni ezért nem indokolt. A társadalmi összefogás erősítését, s ebben a szövetkezetek megfelelő szerepvállalását viszont a kongresszus támogatja.” A gazdálkodás esetében utalnom kell arra, hogy a nagy számú település sajátos ellátási, szervezési feladatokat jelent a szövetkezet számára, ugyanakkor a gazdálkodás hatékonyságát rossz irányban befolyásolja. 4. Hogyan teljesítette az áfész az eltelt 40 év során alapvető feladatait? Miben jelölné meg a jövőbeni legfontosabb tennivalókat? — Az elmondottakból kitűnt, hogy szövetkezetünk elérte alapvető célját. Tagságunk megelégedéssel, jogos büszkeséggel tekinthet visz- sza a 40 év alatt megtett útra, az eredményekre. Szövetkezetünk vagyoni helyzete szilárd. Tevékenysége nélkülözhetetlen része a társadalmi és gazdasági életnek. Megfelelően szolgálta tagjait, az életszínvonal-politikai célok megvalósításában. Folyamatosan javította az áruellátást, segítette a kisgazdaságok termelésének fejlesztését; felvásárlási, értékesítési, szolgáltatási tevékenysége fejlődött. Gazdasági tevékenységünk szerkezete mind jobban megfelel a hatékonysági követelményeknek, bár itt még van tartalék, amit ki kell használni. Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy hálózatunk, különösen a kistelepülési rekonstrukciós program végrehajtása során megfelelő színvonalat ért el a települések többségében. Az üzletek felújítása, korszerűsítése, a választék bővítését és a vásárlási körülmények javítását eredményezte. Figyelmet érdemel, hogy tagságunk elöregedett, nem elég intenzív a felnőtt fiatalok szövetkezeti taggá válása. Alapító tagjaink száma ma alig 300 főre tehető. Az iskolaszövetkezéstől várunk némi javulást. A három iskolaszövetkezeti csoportnak 504 tagja van, s bízunk abban, hogy jó utánpótlási forrása lesz taglétszámunk növekedésének. A jövő feladatait, a fejlődés "irányát a múlt év novemberében tartott X. kongresszusunk határozta meg, ez számunkra is irányt mutat. A gazdaságirányítás tovább korszerűsödik, a piaci viszonyok erősödnek, s nekünk mindinkább lehetőségeink kihasználásával kell helytállnunk a versenyben. Ebből következik, hogy gazdálkodásunkat intenzív irányban kell fejleszteni. A gazdasági eredmények növelése érdekében a fő figyelmet a belső irányítási és érdekeltségi viszonyaink korszerűsítésére kell fordítani. Takarékos költséggazdálkodást kell megvalósítanunk minden területen, megszüntetve a tartós veszteségforrásokat. A helyi lehetőségek kiaknázásában nagyobb kez- deményzőkészségre, vállalkozó szellemre van szükség. A 40 év legfontosabb tapasztalatait, az alkalmazott jó módszereket hasznosítanunk kell a jövőben is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a párt-, állami, tanácsi s a területünkön működő különböző gazdálkodó szervekkel továbbra is jól együttműködjünk. A tanácsokkal való együttműködés jó példáját adta a kaposvári Toldi ABC, valamint a kaposmérői, a nagyberki, a hetesi új egységek létrehozása. Kitűzött célunk, hogy elérjük a 48—50 millió forint éves nyereséget, ennek kell alárendelni egész tevékenységünket. Ugyanis ez teremtheti meg alapját továbbfejlődésünknek, az elhatározott fejlesztések megvalósításának, a tagsági-dolgozói érdekeltség további javításának. Az ellátást Kaposváron és a kis településeken továbbra is fenntartjuk, ahol lehetséges, javítani is szükséges. Magasabb színvonalra kell emelnünk a kereskedelmi munkát, ehhez — többek között — továbbfejlesztjük a nagykereskedelmet, olyan irányban, hogy a beszerzett áruk területünkön bővítsék a fogyasztási cikkek választékát. A vendéglátóipari egységek szerződéses rendszerben való üzemeltetését továbbra is fenntartjuk, sőt, ésszerű továbbfejlesztése szükséges A szerződéses termeltetést szélesítenünk kell. Több figyelmet fordítunk az exportra alkalmas termékek termeltetésére, felvásárlására. A kistermelők támogatására célszerűbben kell felhasználnunk a tagsági érdekeltségi alapot. A kölcsönös előnyökre, érdekeltségre helyezzük a kistermelőkkel, árutermelő szakcsoportjainkkal való kapcsolatainkat. Erősödjék a termelők termelési és értékesítési biztonsága, szövetkezetünk pedig a szerződéses rendszer alkalmazása útján jobb minőségű, piacképes áruhoz jut. Feladatunknak tekintjük az alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését, az ez irányú tagsági igények kielégítését. A tagok érdekeltségének növelése és módszereinek ki- terjesztése jelentős -feladat lesz ezután is. A tagsági bázis megszilárdítása, a taglétszám bővítése, folyamatos megújítása fofttos teendőnk. Az alaprészjegyek állományánál növekedést kell biztosítanunk. Célunk, hogy gyarapodjon a több részjegygyei rendelkező tagok száma, és szélesítsük ‘ a célrészjeggyel rendelkező tagok körét. A 40 éves jubileum során mindenütt fokozott figyelem irányul az áfészek tevékenységének értékelésére; ez érthető is. Nagy utat tett meg a mozgalom, benne a mi szövetkezetünk. A fejlődés mélyebb elemzésére, a tanulságok hasznosításárá mindenütt sort kell keríteni, s ezt nekünk is el kell végeznünk. Alapító tagjaink, a több éve tevékenykedő választott testületi tagok, szövetkezeti dolgozók jó ügyet szolgáltak, megérdemlik az elismerést. Az eltelt négy évtizedben végzett munkájuk, a fogyasztási szövetkezeti mozgalom megerősödését hozta, ez jó alap a továbbfejlődéshez. (X) i
