Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-28 / 74. szám
10 Somogyi Néplap 1987. március 28., szombat OTTHON ES CSALAD Konyhai hagyományaink megőrzéséért Megalakul a Somogyi Gasztronómiai Társaság Ki tagadhatná: egy nemzeti konyha nemcsak táplálkozása fogalom, hanem a népi kultúra megőrzésének eszköze is. Bármely nemzet konyhája az emberek mindennapos szokása inaik és gondolkodásának érzelmi nyelvezete, amely történelmi hagyományokat és értékeket tü'kröz. Ha valaki meg akarja ismerni a japán, a kínai, az olasz, a spanyol, a francia vagy bármely nép életfilozófiáját, művelődési emlékeit. akkor a legegyszerűbb módszer: konyhájuk jeliképrendszerének tanulmányozása. Ugyanígy a magyar konyha is népünk értékeit, szokásait, változó történelmi környezetét, tár-' sadalmi és gazdasági lehetőségeit, családi, törzsi, közösségi, etnikai hagyományait vetíti vissza. Egy vidék konyhája az adott tájegység lakóinak sajátos vonásait mutatja. H egy népnek, vagy vidéknek jellegzetes konyhája feledésbe merülne, akkor kultúrája is szegényedne, életének sava-borsa, színe-íze tűnne el. Létezik-e fennmaradhat-e a somogyi konyha? Ügy látszik, hogy az eredeti somogyi konyhát egyre inkább elfelejtik; dédapáinkkal és nagyanyáinkkal megyénk konyhaművészetének sajátos hagyományai is kihalnak. Sajnos, nincs Somogynak olyan étterme, vendéglője, csárdája, fogadója, ahol a hagyományos étellkülönlegessége- ket, Somogy ínyencségeit, történelmi asztalokat látott specialitásait szolgálnák fel. De nem is ismerik őket! A családi háztartásókban is egyre ritkábbak az eredeti házi ízek, úgy ahogy a természet kínálta, s ahogy nemes eleink jó fantáziával igazi örömök forrásává avatták őket. Ezért is kell hozzákezdenünk a tájjellegű különlegességek felkutatásához, a lehető legtöbb eredeti feljegyzés, táplálkozási emlék gyűjtéséhez. Számítunk Somogy minden vidékének, tájegységének, településének közreműködésére, a lokálpatrióták, a honismeret jeles művelőinek szíves támogatására. Szép hagyományaink ápolására szeretnénk létrehozni egy társaságot, amely a fontos feladatokat magáévá téve, avatott módon és konkrét -lépéseket tesz céljaink eléréséért. Kérjük tehát, hogy akik jellegzetes somogyi ételkülönlegességeket ismernek, és őriznek az emlékezetükben, azok receptleírásükat június 1-jéig küldjék el a Somogyi Néplap címére. A borítékra írják rá: „Somogyi recepték”. Az első húsz helyezett 500—500 forint értékű jutalmat kap. A Somogyi Gasztronómiai Társaság alakuló közgyűlésének időpontjáról értesíteni fogjuk ez érdeklődőket. Cey-Bert R. Gyula élelmiszer-pszichológus Kígyó és kehely A kígyó a viruló egészséget, a kehely pedig, amelyre ráfonódik, a gyógyítást jelképezi. E szimbólum tartalma évszázadok alatt sokat változott. S hogy a kehely- ben mennyi a gyógyító szer, arról napjainkban a világ gyógyszergyárai gondoskodnak. A gyógyszeripar állandóan új, hatékonyabb készítményeket hoz forgalomba. Ám a hatékonyság visszájára fordul, ha a gyógyszert helytelenül alkalmazzák. Gyógyító, betegséget megelőző szerepe mellett ugyanis életritmusunk meghatározója is lett. A ma embere természetesnek tartja, hogy komfortérzetét gyógyszerrel erősítse: a reggeli, napi frisseségét koffeinnel, családi és munkahelyi konfliktusait szorongásoldókkal, pihenését pedig altatókkal szabályozza. A gyógymódot — a gyógyírt — a betegek nagy része az orvos tanácsára választja, mert a betegség milyenségének a megmondhatója. Viszont sokan nem tartják be utasításait. Nem az előírt mennyiségben és ideig szedik a gyógyszert. így ez ki sem fejti hatását, vagy túladagolás következtében kellemetlen mellékhatásokat, esetleg mérgezéseket okozhat. A ,, drága“fokhagyma Egy kiló fokhagyma piaci átlagára 1980—85 között átlagosan 50 forint körül alakult. A múlt évben már tavasszal meghaladta a 100 Ft- ot, ősszel pedig még drágább lett. Sokan kérdezik, miért ilyen magas az ára ennek a közönséges zöldségfélének. A válasz látszólag egyszerű: mert kevés van belőle. Nálunk több év átlagában évente 3200 tonna fokhagymát takarítanák be. Ennek mintegy kétharmada a kis- parcellák-ról kerül a kamrákba. A tavalyi termésről még nem készült statisztika, de a becslésék szerint az aszály miatt csak fele termett a szokásosnak. Bár a hazai felhasználás is emelkedik, ez a mennyiség még a múlt évben is meghaladta a lakosság szükségletét. Reprezentatív felmérésekből kiderül, hogy az egy főre jutó fogyasztás évente a tíz dóka alatt van. Nyugat-Európában ma a fokhagyma a legdivatosabb gyógynövény. Kísérletileg bebizonyították, hogy az érelmeszesedés és a magas vérnyomás mellékhatás nélküli kitűnő gyógyszere és megvédi az emberi szervezetet a különböző járványos és lázas betegségektől. A tapasztalat szerint, ha valamiből kevesebbet termelnek, az ára az átlag föLé emelkedik. A magasabb árra fölfigyelnék a termelők, növelik a termelést, ami aztán ismét leszorítja az árakat. Hamarosan itt lesz az ültetés ideje. Sok termelő szeretné tudni, marad-e a magas ár, vagy esetleg olyan sok terem, hogy el sem tudja adni. Számítva a növekvő bel- és külföldi keresletre, az utóbbi nem valószínű. De az sem, hogy marad a mostani irreálisan magas ár. Sok függ a termőterülettől, az időjárástól, a külpiac alakulásától. A fokhagyma ültethető ősszel is, tavasszal is. Az őszi többet terem, de nehezebben tartható el. Ezért a tavaszi fajta területe mindig nagyobb. Tavasszal a legkorábban ültetjük ki. Mélyen- művelt, foszforral és káliummal jól ellátott földben terem biztonságosan. Nem kedveli a nedves talajt és az árnyékot. Minél nagyobb fejeket használunk szaporításra, annál szepp termésre számíthatunk. Ezért ha saját termésből szaporítunk, érdemes a legnagyobbakat már betakarítás után félretenni. Legszebb hagymák a külső, legnagyobb gerezdekből fejlődnék. Sokan a belső gerezdeket el sem ültetik, hanem felhasználják. A sor- és tőtávolság a szaporítóanyag nagyságától függ. Leggyakoribb sortávolság: 25—30 cm. Tőtávolság: 6—10 cm. Egyes termelők a tövekhez porha- nyós földet húznak, tehát töltögetik, mikor a növények a fejlődésük feléhez érték, így nagyobb lesz a termés. Bár a fokhagyma szárazságtűrő, de mint minden növény, aszályos időben meghálálja az öntözést. Lippay János (1606—1666) kiváló kertész és szakíró a Poson i kert című könyvéből még további hasznos ismereteket tudhatunk meg. „Akinek igen nehéz a szaga, amikor más ember fokhagymát evett, egyék ő is, s nem érzi annyira. Némelyek azt mondják, hogy jó szagot ád. ha egy nyers babot, vagy petrezselyemlevelet rág valaki, minek utána fokhagymát evett.” F. F. CSIRKEROPOGÓS Hozzávalók: 1 db 80—85 dkg-os, levesben főtt csirke, 10 dkg vaj, 10 dkg liszt, 3 dl tej, 1 tojás és 1 sárgája, 1 fej vöröshagyma, só, törött bors, reszelt szerecsendió; a panírozáshoz liszt, zsemle- morzsa; a sütésihez olaj. A főtt csirkét lebőrözzük, kicsontozzuk, húsát finomra daráljuk vagy összevagdaljuk, és apróra vágott, kevés forró olajban megfuttatott vöröshagymán megpirítjuk. 10 dkg vajból, 10 dkg lisztből világos vajas rántást készítünk, és tejjel felengedve, habverővel keverve sűrű be- sarnelt főzünk. Belekeverjük a húst, egy egész tojást meg 2 sárgáját és sóval, törött borssal, reszelt szerecsendióval fűszerezzük. A tűzre visszaiteszük, és gyorsan, fakanállal összekeverjük. Ha kihűlt, 10 cm hosszú és 2 cm széles hengerekké formáljuk, a szokott módon be- panírozzuk, és bő forró olajban szép pirosra sütjük. A gyorsan változó divat, a vásárlók növekvő igényei arra kényszerítik a divat tervezőit, hogy jobban kihasználják a könnyűipari vállalatok modern technikai lehetőségeit. Különleges szerepet játszanak ebben a személyi számítógépek. Litván szakembereknek sikerült „betanítani” őket a szabász, a modelltervező szakmára. Ezek a modellek a szabász-komputer segítségével készülnek. A legveszélyesebb az ön- gyógyszerezés. A házi pa tikákban például sök a korábbról megmaradt antibiotikum (Maripen, Summetro- lim), s ezt sokan orvosi ellenőrzés nélkül szedik, náthára, köhögésire. Az előbbi baj gőzöléstől talán el is múlna, köhögésünk pedig nem biztos, hogy egyszerű megfázás következménye — lehet súlyosabb betegség hírnöke is. Azt is tudnunk kell, hogy egy-két szem rend- szertelenül szedett antibiotikumtól még senki sem gyógyult meg ... A túlzott gyógyszerfogyasztás sokszor már ijesztő méreteket ölt. Sökan úgy térnék be a gyógyszertárba, mint valami ínyencboltba, aztán a recept nélküli ablaknál vég nélkül sorolják, hogy mire is lenne „szükségük”. A patikában a gyógyszerre várók között gyakran elhangzik a tréfának szánt megjegyzés: „Ezzel a meny- nyiiséggel jól is lakhat, ebédről sem kell gondoskodnia”. Vannak, akik ezen mosolyognak, az érintett fél pedig keserűen tudomásul veszi, de előfordult már, hogy a többiek csodálkozásától kísérve büszkén, gyógyszerekkel teli táskával hagyta el a gyógyszertárat. A gyógyszerész az utolsó láncszem a gyógyszer beszedése előtt, szívesen ad szakszerű tájékoztatást, mivel az orvos közléseit is megerősítheti. Sok mindenre kell figyeljen, s tévedhetetlennek kell lennie, mert emberéletekről van szó. A gyógyszert kiváltó emberek többsége azonban nagyon siet. Hányszor rászólnak a betegek a kiadó gyógyszerészre, hogy ne írjon az ő gyógyszeres dobozára semmit. Mert nem tudják, hogy éppen az ő érdekükben teszi. Hiszen az általuk már ismert tablettából megjelent a nagyobb hatóanyagot tartalmazó is; ilyenkor viszont a napi adagnak kevesebbnek kell lennie. Erről a gyógyszerészt jóelőre informálták, a beteghez azonban nem biztos, hogy eljutott e hír ... Ezért is kérünk egy kicsivel több tiszteletet a gyógyszerek és a gyógyszert kiadó gyógyszerészek számára. Dr. Alpár György né Derű Vízszintes: 1. Laurence Sterne angol író érdekes mondása; folytatása a függőleges 1. és a függőleges 40. számú sor. (Zárt betűk: M, S, Y, Y.) 13. Az éremnek kettő van belőle. 14. Feles üzlet. 15. Laoszi gépkocsik jelzése. 16. Zéta egynemű betűi. 17. Szobra a fővárosi budai rakparton áll. 19. Női név. 20. Ütőhangszer. 21. Takarmány. 23. Érczúzó vízimalom. 25. Római 1105. 26. Hiteget. 28. Város az NSZK- ban. 31. Elsőrendű (jelzés). 32. A Te- vere római neve. 34. Határozatlan. 36. Folyóvíz, vagy szél felszíntaroló munkája. 37. Szívvizsgáló műszer. 38. Tág. 39. Súlyarány rövidítése. 40. Görög betű. 42. A cink vegyjele. 43. Korjelző rövidítés. 45. Angol sör. 46. „Lélek az ajtón... ki” (Arany: Tetemrehívás.) 49. Tátrai hágó névadó községének magyar neve. 52. Mínusz előjelű. 53. Annyi mint, röviden. 54. Szovjet város az Amur partján. 56. Virág része. 57. Lengyel sci-fi író (Stanislaw). 59. Koros. 61. Egészséges a szeme. 62. Istállószalma. 63. Részben ráhat! 64. Számos. 66. Fényit. 68. Kanalazgat. 69. Magyar származású angol Ázsia- kutató, régész, nyelvész (Aurél, 1862—1943). 71 ___ a l Rasid, a legismertebb bagdadi kalifa. 73. „ ... kétszer fárad” (mondás). Függőleges: 1. A mondás első folytatása; (Zárt betűk: Borostyán a talon Nem mindenki kedveli a tapétát. Sokan a sima, egyszínű falhoz ragaszkodnak, amelyen talán előnyösebben hatnak a különféle dekorációk : képek, faliszőnyegek, kerámiák stb. Vagy például nagyon hatásos lehet a sima fehér felületen egy ilyen festett faldísz, mint az 1. rajzon látható borostyán az ablak körül. 2. A pvc-lapra rátesszük a kartonpapírt, erre pedig a lerajzolt levelet, s átmásoljuk jó erősen. Utána a sablont éles késsel kivágjuk a pvc-laipból. Ezt követően puha ceruzával rajzoljuk fel a falra a borostyán indájának vonalát, majd vigyük fel a levélmintákat. Az ecsetet ne mártsuk túl mélyen a festékbe. 3. Amikor már minden levél a falon van, egy vékony, vonalhúzó ecsettel húzzuk meg a levelek között az indákat. Ezzel a sablon-technikával természetesen más motívumokkal is dekorálhatunk egy-egy alkalmas falrészt. Z, I, R, I.). 2. Kőkorszakbeli falfestményeiről híres barlang a Pireneusokban. 3. Juttat. 4. Mint a 21. számú sor. 5. Férfinév. 6. Helyrag. 7. ... hangon beszél. 8. Szónoklattan. 9. Legfőbb tudományos szervünk névjele. 10. Boka egynemű betűi. 11. A leglágyabb nehézfém. 12. Régebbi olasz gépkocsimárka. 18. „ ... és a varázsló” (Thomas Mann novella). 22. Író, újságíró „A föld” szerzője (Lpjos). 24. A felsőfok képzője. 27. A német ábécé utolsó betűjének neve (ford.). 29. Fehérnemű. 30. Fogoly. 33. Verskellék. 35. Virág része. 37. Czuczor Gergely írói álneve. 40. A mondás befejezése. 41. És helyett is használatos. 42. Ószeres. 43. Jegyez; 44. Hónap nevének rövidítése. 45. Vonatkozó névmás. 46. Az egyik Körös. 47. Hüvelyes vetemény. 48. ... alkohol. 50. Épületszint. 51. Üres rúd. 55. ... Delon, neves filmszínész. 58. Szeged író-régésze. 60. Semmikor. 63. A vörösingesek vezére Molnár Ferenc „A Pál utcai fiúk” című regényében. (Feri). 65. Kórus. 67. Zúdít. 69. Csat közepe! 70. Égtáj rövidítése. 72. Szolmizációs hang. E. B. Beküldendő: a mondás. Beküldési határidő: 1987, április 1. Kérjük, hogy a megfejtést levelezőlapon küldjék be, és írják rá: Keresztrejtvény! Múlt heti rejtvényünk megfejtése: Mandarin, kókuszdió, pisztácia, mogyoró, datolya, narancs, ananász, banán. Könyvutalványt nyertek: Böröczi Zoltán, Komáromi Attila Kaposvár, Papp János- né Csokonyavisonta, Jánosa István Gyékényes. Az utalványokat postán küldjük el.
