Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-26 / 72. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 72. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 26., csütörtök Ma hazánkba érkezik a bolgár kormányfő Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására, csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Ata- naszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Márciusi Front ünnepe MEGEMLÉKEZÉS KAPOSVÁRON Megkülönböztetett figyelem övezte 1937. március 15-ót Budapesten; a Nemzeti Múzeum előtti ünnepi megemlékezés alkalmával több ezrén voltak tanúi — zömében diákok és ifjúmunkások — a Márciusi Front zászlóbontásának. Az ötven évvel ezelőtti történelmi eseményről emlékeztek meg tegnap délután Kaposváron a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában. A Hazafias Népfront Somogy megyei és kaposvári várasd bizottsága, valamint a megyei tudósklub rendezésében megtartott emlékülésen Pintér István történész méltatta az évforduló jelentőségét. Hozzászólásában Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke az ötven évvel ezelőtti események részeséként összegezte azokat a fontos tanulságokat, amelyek irányt mutatóak napjainkban is a népfronttpolit i ka megvalósításában. Társadalmunk demokratikus átalakulásához teremtette meg a belső feltételeket 1937-ben a Márciusi Front. A történész a kort elemezve rámutatott azokra az erőkre, amelyek a haladás ügyét szolgálták. A kezdeményezőszerep a kommunistáké volt, és sikerült megnyerniük, a népfrontos terveik részesévé avatniuk a demokratikus szellemű budapesti és debreceni egyetemistákat. Jelentős szellemi erővel segítették a zászlóbontást a hárommillió szegény paraszt helyzetén változtatni kívánó népi írók is. Közvetlen előzménye volt a Márciusi Front megalakulásának a három csopont találkozása 1936-ban a debreceni diétán, a diákok fórumán. A közös cselekvésinek pedig az 1937 február elején a fasiszta munkatábo- rofkról rendezett ankét adott lendületeit — villantotta föl a jelles történelmi esemény hátterét a szónok, majd ezt mondta: — 1937. március 15-én már együtt léptek föl tizenkét pontos demokratikus nemzeti programmal, melyet a Budapesti Egyetemi Körben a kommunista diákok állítottak össze, megvitatva az írókkal és a Debreceni Egyetemi Kör tagjaival. A Márciusi Front megalakulása és programja a vátnál is nagyobb visszhangot keltett. Az egész politikai közélet felfigyelt és állást foglalt. Ennek oka elsősorban az volt — mondta a szónak —, hogy az ellenforradalom kormányai által beígért magyar feltámadás egyre késett, és a nyomorúság megszüntetésére a Márciusi Front programijában igazi lehetőséget láttak. Ez a program egyszerre volt következetesen demokratikus és magyar. A magyar valóságból fakadt és a társadalomnak akkor legégetőbb politikai szükségletét fejezte ki. Ez a mozgalom így kapcsolódott történelmünk haladó hagyományaihoz, s úgy vált sajátosan nemzetivé, hogy egyben Európa népeinek igaz érdekeit is szolgálta. így vált részévé az Európa-szerte kibontakozó antifasiszta küzdelemnek is. A jeles történelmi esemény tanúja, alakítója hozzászólásában a tanulságokról így szólt: — ötven év történelmi tapasztalatai igazolják, hogy a Márciusi Frontban tömörült értelmiség, a munikás- és parasatfliatalok helyes irányban indultak el. Mozgalmuk még nem volt érett, teljesen kiforrott népfront- mozgalom, de határozottan ilyen jellegű, a haladó társadalmi erők közös fellépésének politikai színtere volt. A Kommunisták Magyarországi Pártja az egységfrontot az antifasiszták baloldali politikai mozgalmává fejlesztette. Hirdettük, hogy az új Miagyarország csak a népi demokrácia országa lehet. A tények egész sora bizonyítja — mondta befejezésül Kállai Gyula — a demokratikus nemzeti egységfront a népfirontpolitika népünk életében nem átmeneti, az egész ország javát, egész népünk érdekeit s_zol- gálta és szolgálja. Az ünnepi megemlékezést kötetlen eszmecsere követte az Autóákílubban. Véget ért Moszkvában a VSZ külügyminiszteri tanácskozása GORBACSOV FOGADTA AZ ÜLÉS RÉSZVEVŐIT KÖZLEMÉNYT ÉS NYILATKOZATOT ADTAK KI A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülése tegnap folytatta és befejezte munkáját. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei vél. A tanácskozást követően Vagyira Loginov szovjetfcül- ügyminiszter-heflyettes tartott sajtóértekezletet, ahol elmondotta: A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának szerdán Moszkvában végétért ülésszakán elfogadott három dokumentum közös jellemzője, hogy a béke megőrzésének és megszilárdításának, a nukleáris veKözépen Várkonyi Péter magyar külügyminiszter szély elhárításának, az országok közötti együttműködés fejlesztésének, az államok közötti normális viszony kialakításának szándéka hatja át őket. A VSZ külügyi bizottságának üléséről kiadott közleményt és az össz-európai folyamat fejlesztéséért, és a bécsi találkozó sikeres befejezéséért elfogadott nyilatkozatot a 2. oldalon közöljük. Szűrös Mátyást fogadta az ENSZ főtitkára Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, tegnap New Yorkban megbeszélést folytatott Javier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárával. A megbeszélésen áttekintették a főibb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegítésére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és annak szakosított szervei tevékenységében, hatékony támogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek megvalósításához. Sajtótájékoztató a belkereskedelemről A lakosság igénye szerint Az üzletek nyitva tartási rendjének továbbfejlesztéséről, a kereskedelmi hálózat bővítésének, korszerűsítésének terveiről, valamint a szeszesital-forgalmazás megszigorításának eddigi tapasztalatairól sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Belkereskedelmi Minisztérium vezetői. Elmondották, hogy bár a boltok nyitva tartása jelenleg sokkal jobban alkalmazkodik a vásárlók igényeihez, 42 millió útjavításra A télen megint „dolgozott” a jég és a sóban dús olvadék. A Közúti Igazgatóság Somogy Megyei koordinációs főmérnökségének szakemberei az év eleji első hideg hullám után feltérképezték a burkolat hibáit, de az újabb, hosszan tartó .lehűlés tovább rontotta az utakat. A vizsgálatok szerint az idei tél a tavalyinál is nagyobb rongálást okozott. Több helyütt súly- és sebességkorlátozást kellett elrendelni, hogy a megrepedezett útfelület tovább már ne rongálódjon. A szakemberek a fagyot és az olvadt hólevet okolják a hibákért. A hidegben a bitumen rideggé válik, a fagy könnyen szétrepeszti az aszfaltot. A kezdődő felmelegedés csak nappal érezhető, éjszakára megint fagypont alá esik a hőmérséklet. A nedvesség könyedén az útburkolat alá hatol, a megnedvesített rétegen könnyen behorpad a burkolat. A nagy súlyú gépkocsik elhaladtával sok helyen látni, hogy a repedésekből csakúgy spriccel a víz. A síkosság mentesítésére kiszórt háromezer- nyolcszázötven tonna só az út alatt levő, betonból épült, hidakat, csatornákat támadja: idővel szétporlasztja valahányat. Endrédi János főmérnöktől megtudtuk, hogy március tizenötödikén fogtak hozzá az útjavításokhoz és várhatóan május elejére mindenhol kiigazítják a kátyúkat. A helyreállításhoz negyvenkétmillió forint áll a rendelkezésükre, ennek felét a főutak javítására fordítják. Sok helyütt nemcsak a gödröket kellene betömni, hanem aszfalt- szőnyeggel kéne erősíteni az utat. A legrosszabb a helyzet a Balatonfenyves és a Balatonkeresztúr közötti szakaszon. Ennek javítását tovább nem lehet halogatni, de lesznek olyan szelvények, amelyeket csak a következő években tudnak felújítani. Ezeket záróréteggel védik meg a további károsodástól. A megye útjait harminc gépkocsi járja és a gödröket, repedéseket folyamatosan javítják. A kátyúzó őrjáratok földerítik a hibákat és azon nyomban be is tömik a gödröket. Tizenhat „foltozóüs- töt” köthetnek a gépkocsik után (ez tartja melegen az aszfaltot); ahová ezekből nem jut, előre megkevert anyagot visznek a szakemberek. A főutakra — ahol lehetőség van rá — május elejéig leterítik az aszfaltszőnyeget. A télidőben kidőlt kresz- jelzéseket azonnal visszaállították, de az eligazodást segítő zöld táblákat — amelyek tönkrementek — csak most pótolják, csakúgy mint az út szegélyét jelző műanyag oszlopokat. A sárral összefröcskölt jelzéseket és a hidakat folyamatosan mossák. mint az elmúlt években, további kisebb módosításokra van szükség, hogy lehetőleg mindenki munkaidőn kívül kereshesse föl az üzleteket. Alapvető szempont azonban, hogy a nyitva tartás az adott helyen élők vásárlási szokásaihoz igazodjék. Ezök ugyanis különbözőek a nagyvárosokban, a kistelepüléseken és a városok külső övezeteiben. A tapasztalatok alapján az élelmiszer-kiskereskedelemben szükséges bővíteni a hétfő délutáni vásárlási lehetősétás korrigálásával, részben az áruellátás javításával. Az iparcdkküzletek hétköznapi, munkaidőn kívüli nyitva tartását, illetve a szombati vásárlási lehetőségeket indokolt bővíteni. A minisztérium szorgalmazza;, hogy a nagyobb iparcikküzletek, áruházak hétköznap — a heti nyitva tartási idő megváltoztatása nélkül — fél, egy órával később zárjanak be, mint eddig. Tovább folytatódik a kistelepülések napicikk-keres- kedelmi hálózatának korszegeket, részben a nyitva tar- rűsíitése is. Országgyűlési bizottsági tanácskozás Az egészségügyi törvény módosításáról Az egészségügy irányítási és szakfelügyeleti rendszerének korszerűsítéséről tárgyalt Pesta László elnökletével szerdai ülésén az Ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottsága. Dr. Medve László egészség- ügyi miniszter a képviselőknek adott tájékoztatójában mindenekelőtt kiemelte, hogy bár az egészségügyről szóló törvény összességében megfelel rendeltetésének, a megalkotása óta eltelt másfél évtized változásai, az orvostudomány fejlődése szükségessé tette korszerűsítését. Ezután a tervezett törvénymódosítás néhány fontosabb eleméről szólt, hangoztatva, hogy abban nagyobb hangsúlyt kap az egészségvédelem, s megkülönböztetett figyelmet fordítanak a megelőzésre. A vitában felszólalók egyetértettek az integráció korszerűsítésének szükségességével, többen a társadalombiztosítási rendszer reformját szorgalmazták. Sokan foglalkoztak a körzeti orvosok helyzetével, az egészségügyi szolgáltatások nyújtotta teljesítmény mérésének lehetőségével. A vitában felszólalt többek közt Borsos Sándor Somogy megyei képviselői is.
