Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-25 / 71. szám
2 Somogyi Néplap 1987. március 25., szerda Tájékoztató a VSZ-tanácskozásról Magyar—bolgár gazdasági együttműködés Növekvő árucsere-forgalom Az Ikarus autóbusz legalább olyan jól ismert Bulgáriában, mint a Balcancar targonca Magyarországon. A bolgár konzervek ugyanolyan közkedveltek Budapesten, mint például a magyar kozmetikai cikkek Szófiában. Ezek az árucikkek hagyományos tételeket jelentenek a Magyarország és Bulgária közötti árucsere- forgalomban, amely hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik a két ország közötti gazdasági együttműködésben. Tovább erősödnek a világban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocialista országokban zajló belső változások közvetlen következménye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanácskozásukon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutánin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere elnökölt, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere mondott bevezetőt. Sevardnadze és a többi felszólaló elsősorban az európai és a világhelyzettel foglalkozott. Mondanivalójuk középpontjában korunk legfontosabb kérdései, a nukleáris háború veszélyének megszüntetése, a nukleáris fegyverek felszámolása, az európai és az egyetemes biztonság kérdései állottak. Megállapították, hogy a reykja- víki találkozón képviselt szovjet álláspont mindezekben a kérdésekben minőségileg új hozzállást tükröz. Rámutattak arra, hogy az új külpolitikai gondolkodás- módot tükrözi az a program, amely a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolását irányozza elő az évszázad végéig, s amelyet 1986. január 15- én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A külügyminiszterek síkra- szálltak azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok haladéktalanul írjon alá megállapodást az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívásával kapcsolatos fejleményeket. Megállapították, hogy több vonatkozásban konkretizálták a javaslatokat, amelyek tár200 milliárdos csalás Színét .se látta Japánban senki annak a 200 milliard jen értékű (1,3 milliárd dod- látnnyi) színaranynak, amelynek a felvásárlására harmincezer japánnak adtak el fedezetlen értékpapírokat. A felvetít pénzért ugyanis egy grammot sem vásárolt a Toyota Sodzsi cég, amelyet a távol-keleti szigetországban elkövetett eddigi legnagyobb csalás sem tudott megmenteni a csődtől. A vállalat harmincezer, főleg idős korú embert szedett rá, akik megtakarított pénzüket akarták hasznosan befektetni. A Toyota Sodzsi elnöksége azonban a csodában bízva a felvett összeget veszteséges ügyletei fedezésére és alkalmazottainak 'bérére költötte. A botrány két éve pattant ki; az egész világsajtó beszámolt róla akkoriban. A csalási ügy olyan szövevéKárpáti Ferenc Moszkvában Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter Szergej Szokolovnak, a Szovjetunió marsalljának, szovjet honvédelmi miniszternek a meghívására tegnap katonai küldöttség élén munkalátogatást tett Moszkvában. Ennek során tárgyalásokat folytatott vendéglátójával a két testvéri hadsereget kölcsönösen érintő1 kérdésékről. A látogatás során Szergej Szokolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja átadta Kárpáti Ferenc vezérezredesnék az Októberi Forradalom érdemrendet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 60. születésnapja alkalmából adományozott a magyar honvédelmi miniszternek. nyes, hogy a rendkívül alapos japán rendőrségnek is csaknem két évre volt szüksége, hogy kimondja: valóiban megtörtént az elképzelhetetlen, és harmincezer ember futhat a pénze után. Az oszakai tartományi rendőrség csak a múlt hét végén vette őrizetbe „szervezett keretek között elkövetett nagyszabású csalás-’ alapos gyanújával azi értékpapírokkal üzletelő, korábban jónevű vállalat egész „vezérkaréit”. Ismeretlen terroristák hétfő éjjel pokolgépes merényletet követtek el az NSZK- ban állomásozó Rajnai Brit Hadsereg mönchengladbach— rheindahleni főhadiszállásá- sának tiszti kaszinója ellen. A robbanás következtében 31 személy, közöttük 27 nyugatnémet állampolgár re- peszsérüléseket szenvedett. A brit fegyveres erők katonai létesítményeinek személyzetét riiádókészültségbe helyezték, az NSZK állam- ügyészsége megkezdte a vizsgálatot. A. merénylők a körülbelül 100 kilogrammos pokolgépet a tiszti kaszinó előtt parkoló személygépkocsik egyikében, egy Toyotában rejtették el. A kaszinóban éppen ünnepi összejövetelt tartottak egy magas rangú nyugatnémet saj'tóösszekötő katonatiszt búcsúztatása és utódának beiktatása alkalmából. A légnyomás, amelynek erejét némileg csökkentették a Toyota körül parkoló más autók és lakókocsik, pozdor- jává zúzta az épület ablaktábláit, ajtóit és a nagyterem mennyezetének faburkolatát. Az NSZK kormánya és politikai pártjai nyilatkozatban bélyegezték meg a terrorakciót. Moszkvában ülésezik a Varsói Szerződés Tagállamainak külügyminiszteri bizottsága. A képen balról: Várkonyi Péter, Pjotr Mladenov, M. Orzechovski, O. Fischer, I. Totu, E. Sevardnadze, B. Chnoupek külügyminiszter gyalások alapjául szolgálnak. Szót emeltek a vegyi fegyverek betiltásáért, felszámolásuk meggyorsításáért, az ilyen fegyverek gyártására alkalmas ipari bázis megszüntetéséért. Megvizsgálták a bécsi utótalálkozó menetét és eredményeit. A találkozó a felelős döntések kidolgozásának szakaszába jutott. A leszerelés kérdéskörének a helsinki folyamatból történő kizárása nem segítené elő az európai biztonság erősítését — mondotta a szóvivő. A külügyminiszterek megállapították, hogy nyugaton egyes politikusok késznek mutatkoznak az új, még járatlan utak felkutatására, mások azonban továbbra is ragaszkodnak a sehova sem vezető utakhoz, keletről jövő fenyegetést említenek és az erő pozíciójából kívánják kapcsolataikat alakítani. A külügyminiszterek rámutattak arra, hogy Géniben komoly tárgyalások folynak, bár amerikai részről törekvés mutatkozik azok elhúzására, a megvitatott kérdések körének bővítésére. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása alkalmat nyújt majd az amerikai szándék megfelelő értékelésére — hangsúlyozta Pjadisev tájékoztatóján. Katonai rendőrök igazoltatnak Az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vállalta magára az NSZK-ban állomásozó Brit Rajnai Hadsereg rhein- dahlemi főhadiszállásán elkövetett pokolgépes merényletet. Mint kedden bejeleijA Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti árucsere-forgalom értéke 1987-iben mintegy 440 mjililió’ rubel lesz, s ez több mint 7 százalékos növekedést jelent az előző év teljesítéséhez képest. Szakértők szerint az árucsere-forgalom hatékonyságának növekedését jelzi, hogy a bolgár— magyar árucsere-forgalom- bam ebben' az évben „résztvevő” árucikkek mintegy 35 százaléka szakosított termék. A bulgáriai magyar vásárlásokban fontos tételt jelnitenek az emelő-szállító berendezéseik és gépek, a kalcimálit szóda, a szerszámgépek, a számítástechnikai berendezések, vagy a zöldség- és gyümölcsikonzervék, a borok és a különféle kohászati termékék. Bulgária a világ -legnagyobb cigarettaexportőre, s évek óta Magyarországra is szállít cigarettát és dohányt. A Bolgár Népköztársaságban kibontakozó közúti személyszállítási program megvalósításában fontos szerepet szánnak a magyar autóbuszoknak. Jelenleg már mintegy 6 ezer magyar gyártmányú személyszállító jármű közlekedik Bulgáriában, s 1986-ban megjelentek közöttük a magyar gyártmányú csuklós trolibuszok. A magyarországi bolgár vásárlások listáján hagyományos tételeket jelentenék a fémmegmunkáló gépek, a gyógyszerek, az orvostechnikai berendezések, az elektronikai, számítástechnikai elemek, az alumíniumtömb. Az utóbbi évek jelentősebb bolgár—magyar üzletkötései közé tartozik az a megállapodás, amelynek megfelelően Magyarország 4 komplett kenyérgyárat szállít és épít fel Bulgáriában. Közülük az első hamarosan megkezdi a termelést. \ a támaszpont közelében. (Telefoto AP—MTI—KS) tették, a robbantásnál 150 kiló robbanóanyagot használtak fel. Céljuk az volt, hogy „pusztító csapást” mérjenek, polgári áldozatok nélkül — hangoztatja az IRA közleménye. Pokolgép a Toyotában Fejlett a bolgár lézertechnika. A tudományos akadémia elektronikai intézetében a lézertechnológiával foglalkozó csoport jelentős eredményeket ért el. A két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdései fontos helyet foglalnak el Bulgária és Magyarország vezetőinek tárgyalásain. Így volt ez a két párt vezetőjének legutóbbi tárgyalásain is, amikor Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke 1983-ban Budapesten tárgyalt Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával. Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1984- ben tett látogatást a Bolgár Népköztársaságban s Grisa Filipov akkori bolgár miniszterelnökkel részletesen megvitatták a bolgár—magyar gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit. A bolgár—magyar gazdasági tárgyalásokon különösen az utóbbi években állandóan napirenden szerepel a „kihasználatlan lehetőségék” témájú. Mindkét fél úgy ítéli meg, hogy előnyös lenne a kapcsolatok szélesítése. új együttműködési formákkal való bővítése. Szakértőik szerint különösen nagy lehetőségek vannak a spe- cializáció és a termelői típusú együttműködés területein. Jók a ’kilátások a har- miadiiik piacokon történő együttműködésre, az ipari kooperáció fejlesztésére. A szakértők úgy vélik, a két ország jelentősen bővítheti együttműködését az új perspektivikus területeken, mint amilyen például a biotechnológia fejlesztése. Az utóbbi egy-két évben Bulgáriában fokozatosan kibontakozó új gazdasági reformnak is egyik fő célja a vállailiaitojk önállóságának' növelése, ami lehetővé teszi a szocialista országok vállalatai közötti aktív közvetlen együttműködés kibontakoztatását. Magyarország és Bulgária nemcsak a vállalataik közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztését, hanem a vegyesvállalatok alapítását is ösztönzi. Biztolsra vehető, hogy mindezeket a lehetőségeket is megvitatják Georgi Ata- naszovnak, a BKP KB PB tagjának, a bolgár minisztertanács elnökének e héten sorra kerülő budapesti látogatásán. Keller Tivadar Csillagháború és a rakéták Négy éve, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelt filmjének címe, a Csillagok háborúja bevonult a nemzetközi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szüleménye 1983. március 23-a óta a föld sorsát fenyegető valós veszélyként tornyosodik. Ronald Reagan „hadászati védelmi kezdeményezésnek” nevezte el a programot, ám a „védelem” valójában fenyegetést, az emberiség történetének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési előirányzatát jelenti. Azóta, világszerte, s köztük neves amerikai tudósok, a csillagháborús terv megvalósítása ellen szólaltak fel. A hadászati védelmi kezdeményezés, angol kezdőbetűivel az SDI nem az atomfegyverek felszámolását szolgálja — miként Reagan jövőképe ígéri —, hanem éppen az újabb tömeg- pusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. Most az évfordulón az amerikai elnök nyilatkozatában mégis a program folytatása mellett tett hitet. Ráadásul olyan időpontban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Európában telepített közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítését előirányzó megállapodás megkötésének reális közelségébe került. A Gorbacsov és Reagan reykjavíki megegyezésén alapuló február végi szovjet javaslat különválasztotta az úgynevezett eurorakéták ügyét az SDI programtól, ám nyilvánvaló, hogy a csillagháborús terv ellentmond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben lévő SALT—I szerződésnek. A Szovjetunió joggal véli úgy, hogy az SDI tervével Washington a hadászati egyensúly megbontására, amerikai katonai fölény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tárgyalásokról is. Washington, fő nyugat-európai szövetségeseivel összhangban, arra törekszik, hogy az egyezménybe belevétesse a rövidhatótávolságú rakétákat is. A Szovjetunió február végi javaslatában készségét fejezte ki, hogy tárgyaljanak ezekről a fegyvertípusokról is, ám önállóan, s nem a tervezett egyezmény részeként. A hét végén Moszkvába látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véleményét is meghallgatta. Április derekán pedig Shultz amerikai külügyminiszter lesz a szovjet főváros vendége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat, mindenekelőtt, hogy Európa megszabdul-e legalább a közép-hatótávolságú rakéták fenyegetésétől. O. L. Gy. Indiai űrrakéta Az indiai űrkutatási program új távlatait nyitotta meg az ASLV—D—1 jelzésű űrrakéta keddi fellövése az Andhra Prades állambeli sriharikotai központból. A hazai technológián alapuló rakétát az Indiai Űrkutatási Szervezet fejlesztette ki. A fellövésnél a magas rangú személyiségek között jelen volt Radzsiv Gandhi kormányfő is. A harminckilenc tonnás, ö'tlépcsős, szilárd hajtóanyagot használó/ rakétával a szintén új tervezésű és /kivitelezésű indiai Sross-i műholdat állították pályára a föld felszínétől mért négyszáz kilométeres magasságban.
