Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-23 / 69. szám

1987. március 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Ifjúsági nap Nagyatádon Emléktábla Zika Imr• nüloté évfordulójára AZ UTÓDOK MÉLTÓ TISZTELETE Emlékezés az alapítókra K. Gy. A pártaliapszervezet az utóbbi egy-,két évben az el­kényelmesedés és az önös érdekek túlzott előtérbe ke­rülése élten is szót emel. Münden területen — a párt-, a gazdasági munkában — kiemelt feladatnak tekinti a s2envezettebb tevékenységet. A kommunisták a munka­szervezés fejlesztésén túl­menően más tippeket is ad­nak. Például: „Ha fejlődni akarunk, bátrabban kell nyúlni a bérek nagyobb dif­ferenciálásához, viszont ez­zel párhuzamosan ezt el is kell fogadtatnunk a szövet­kezeti közvéleménnyel.” Azt is látja, tapasztalja a,z alapszenvezet tizennyolc tag­ja, hogy az egyéni törekvé­sek, az egyéni gazdasági gondok milyen mértékben befolyásolják a közösségért folytatott munkát. így ter­mészetes, hogy az elemzőbb, cselekvőbb munka hívei. Megyénkben, így szőkébb hazánkban, a Kapos völgyé- ben is, nagy többségben, 1938 tavaszán alakultak a jelenleg Is gazdálkodó, bár az elmúlt évtizedéit során társult, és több névváltozást megért mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteik, A történelmi átalakulás­nak cselekvő részesei, az alapitó tagok, az idő múlá­sával, a mindennapi terme­lőmunkában már sajnos csekély létszámmal képvi­seltetik magúkat. Egy ré­szüket a nyugdíjkorhatár, másokat hosszantartó beteg­ség vagy rokkantság vont ki a megszokott munkaköré­ből, „A klsgyalánl Petőfi tsz- ben, 3 alapító tag végez már csak folyamatos tevé­kenységet, Például Bözsöny Ferenc, Nádorfalvi Nándor, Vörös János, 1980-ban év végéig 28 fővel gyarapodott a nyugdíjasok száma. És egy szomorú adat: 20 nyugdíjas tagunk neve után végső be­jegyzés íródott: elhalálo­zott," — (Részlet a szövet­kezet zárszámadási beszá­molójából,) Ha a szövetkezet hárem községe — lüssü, Fonó vagy Kisgyalán — valamelyiké­ben msgkcmdul a harang vagy a tsz-központra gyász- lübogó kerül, futótűzként terjed a hír: valaki Ismét végleg elment, A tekintetek­ből kiolvasható az egyik legelszomoritóbb kérdő mon­datunk: — KI halt meg? A földdel és a földért folytatott küzdelemben elfá­radt elődeink, közel 30 éve aláírásukkal szentesítették szövetkezeti szándékukat. Az újra mindent feltettek, Sok verejték, nélkülözés árán megszerzett vagyonukat, a termelőíöldat, gazdasági fel­szerelésüket, féltve őrzött állataikat, két dolgos kezü­ket és akkor még némi két­ségek közt gyötrődő szívü­ket is. ök voltak az 50-es évek egyéni gazdái, akik a Parkot neveztek el a munkásőrségről (Tudósítónktól.) A tavasz első .napsugarai köszöntötték szombaton reg­gel Pusztakovácsi lakóit, Az itt élő és dolgozó munkás­őrök ünnepi foglalkozásra gyűlitek össze a tanácsházán. Tóth Károly, a marcali Ko­vács József mun'kásőregység párán csnokhelyettese kö­szöntötte a raj tagjait; ér­tékelte múlt évi kiemelke­dő munkájukat és ismertet­te az idei feladatokat. Délelőtt tíz órára a mű­velődési ház elé jöttek ün­neplőbe öltözve a település Lakói. Czuczka Lajos, közsé­gi pántvezetőség titkára az ünnepi beszédében a követ­kezőket mondta: — A mai napon kettős évfordulót ünnepelünk: em­lékezünk 1919-re. a Tanács­köztársaságra, és ünnepeljük a munkásőrség megalakulá­sának évfordulóját. A zászló- bontástól kezdve a munkás- őrök becsülettel helytálltak az étet minden területén. A munkásőrség példásan tel­jesíti küldetését, a fegyve­res erőkkel, és testületekkel együtt védelmezi a nép ha­talmát, segít az építőmun- káiban. Tagjai tevékeny ré­szesei a közéletnek, példa­mutató magatartásúkkal jó hatást gyakorolnak környe­zetükre. A méltató szavaik után le­leplezték a művelődési ház falán levő márványtáblát, s az épületet övező területet munkásőirpank’ká nyilván í ­toittálk. A helyi munkásőr- naij tagjai — Pap István rajparancsnok vezetésével — a testület fennállásának 30, évfordulója tiszteletére a parkiban, az épület előtt 30 facsemetét ültettek el. A munkásőrök az első kapa­vágást megtették a parik ki­alakításához és védnökséget vállaltak felette. selk kis paraímcgalédból lét­rehozták népgazdaságunk ágazatának egyikét, a nagy­üzemi mezőgazdaságút, iSzá- muk mast napról napra zsu­gorodik, A közben felnövő új ge­neráció méltóképpen helyt áll-e, biztos kezű zászlóvi­vője lesz-e a 28 évvel ez­előtt született magyar pa­raszti csodának? Az eltávo­zottak helyébe lépők, a me­zőgazdasági munka szerete- téval beoltva vajon úgy munkálkodnak-«, hogy nem­csak szinten tartják, de to­vábbfejlesztik, megsokszo­rozzák elődeink örökségét? Választ a jövőtől kapunk. Reméljük, kielégítőt! A klsgyalánl közgyűlés szünetében felfigyeltem ifjú Pintér István traktorvezető szavaira: — Néhány éve a tv foci- meccset közvetített. Az egyik játékos közeli hozzátartozó­ját gyászolta. Mindkét csa­pat, a játékvezetők, a kö­zönséggel együtt, egyperces, néma felállással adózott az elhunyt labdarúgó hozzátar­tozójának emléke előtt. Szép emberi 'megnyilvánulás volt. Pedig a stadionban az em­berük többsége nem is tud­ta ki az, akit gyászolnak. Ml Itt Ismerünk mindenkit, együtt dolgozunk évek óta, Legalább évente egy alka­lommal emlékezzünk egy­perces néma felállással, ke­gyelettel, a sorainkból vég­leg eltávozott tagtársainkra. Az utódok méltó tisztelet- adása lehetne ez, alapító elődeink „'nagy tette” előtt! Valóban! Lejegyezte; Szabó Béla ötletek a munka jobb megszervezésére Baglárlellén arról kérdez­tem Gazdag Jánost, a Vas- Műszialki és Hűtőgépjavító Ipari Szövetkezet pántalap- szervezetónek a titkárát, hogy miről volt szó a beszá­moló taggyűlésükön. — Egy alapszervezet éle­tében nagy változás, ha a vezetőségben kettős cserére van szükség. Ez történt ná­lunk a taggyűlésen. Az egyik régebbi vezetőségi tag más céghez ment dolgoznia má­sik pedig mivei úgy érezte, hagy nem a kellő színvona­lon tesz eleget megbízatá­sának, lemondott. Ez utóbbi esetben méltánylandónak érzem az önkritikát; sokakat önvizsgálatra késztetett. — Megvitatta alapszerve­zetünk a gazdasági munka eredményeit és gondjait is. Azt tapasztaltuk, hogy a szövetkezet pénzügyi mun­kájában előtérbe került az elemzés. Az üzem- és a munka- szervezés viszont évek óta gyenge, nem éri el a kívánt szintet. Megmutatkozik ez például az üzemek együtt­működésének gondjaiban és az anyaggazdálkodás hiá­nyosságaiban. Az eredmé­nyesebb piackutatás érdeké­ben is van tennivaló. Szó volt arról, hogy a szakszervezeti feladatokat is ellátó szövetkezeti bizottság működése sok tekintetben formális — ez rányomja bé­lyegét például a szocialista (brigádmozgalomra. A KISZ- alapszervezet viszont to­vább gyarapította az elis­merések számát: a KISZ KB dicsérő oklevelét érdemelte ki. A korábbi évek során már kétszer elnyerte az ailapszervezet a KISZ KB vörös vándorzászlaj.át, és többször volt kiváló alap- szervezet. Ssást évvel ezelőtt született 2óka Imre, a nagyatádi mun­kástanács elnöke, Ró emlé­keztek a somogyi fiatalok képviselői, amikor szombaton délután emléktáblát avattak a róla elnevezett nagyatádi utca egyik lakóházánál, Zőka Imre életútjáról, 1919 márci­usának történelmi eseményei­ről ünnepi beszédében Dór- est Sándor, a városi pártbi­zottság titkára szólt. 1919, március 22-én Nagyatádon megtelt a piactér, az embe­rek mindenütt az esemé- nyékről tárgyaltak, s még azon a napon átvette a ha­talmat az 1918 novemberében Zóka Imre elnökletével ala­kult munkástanács, — Tisztelettel emlékezünk munkásságára — mondotta az ünnepség szónoka, — Vá­rosunk ifjúsága a mai fel­adatok végrehajtásához az ő példájából a tenniakarást, az elkötelezettséget örökölte. Zóka Imre emléktáblájához elhozták a megemlékezés vi­rágait a megye és a város párt- és állami vezetői. Elő­ször Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és Brandtmüller István, a me­gyei tanács átalános elnök- helyettese koszorúzott; Nagy­atád virágaival Gajdos László, a városi pártbizott­ság első titkára és Hamvas János tanácselnök tisztelgett. Koszorút helyezett el a me­gyei KISZ-bizottság nevében Mihalics Veronika első tit­kár, a szakszervezetek me­gyei tanácsa nevében dr. Ear­ner Zoltán vezető titkár, va­lamint dr. Novák Ferenc, a megyei népfrontbizottság tit­kára. Koszorúztak a város fiataljainak képviselői is. A városi KISZ-bizottságok kül­döttei virágcsokrokkal tiszte­legtek Zóka Imre emléke előtt. A fiatalok nagyatádi talál­kozója az emléktáblaavatás után a Gábor Andor Művelő­dési Központban folytatódott, itt emlékeztek meg a forra­dalmi tavaszról, a KISZ zász­lóbontásának 30. évfordulójá­ról. Návai Zoltán, a megyei KISZ-bizottság titkára idézte fel a történelmi eseményeket. A Tanácsköztársaság somo­gyi eseményeit felelevenítve beszélt arról is, milyen új rendelkezéseket hoztak a di­rektóriumok Somogybán a dolgozók megsegítésére, életkörülményeik javítására. — Ma a hétköznapok for­radalmát éljük — mondta. — A mai fiatalok is a haza és MSZBT-elnökök a szovjet katonáknál MATRJOSKA BABA ÉS HÍMZETT TÉRÍTŐK Először jártak kaposvári MSZBT-tagcsoportelnökök az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatánál. A szom­bati baráti találkozóra hetek óta készültek a vendéglátók, éppen ezért igyekeztek min­dent megmutatni, a foglal­kozási termektől a könyvtá­rig. V. P. Krjukov ezredes kalauzolta a vendégeket. Ké­szült videofelvétel, műsorral egybekötött barátsági nagy­gyűlés is volt. Nagy Lászlóné, a Kapos­vári Húskombinát MSZBT- tagcsoportjának elnöke lel­kesen idézte föl a látottakat, hallottakat. — Ez a rendezvény szinte nyitánya volt az októberi forradalom 70. évfordulójára való közös felkészülésünk­nek. A. Ny. Borkin alezredes mondott beszédet a nagy­gyűlésen. Nagyon sokat hasz­nosíthatunk abból, amit a magyar—szovjet gazdasági együttműködésről hallot­tunk. Nagyon tetszett a mű­sor, kedvesen szerepeltek a gyerekek, szép volt a 13 tagú női kórus, a két katona ének­lése. A diszkózenekar még egy magyar dalt is eljátszott a tiszteletünkre. Egyikük sem jött el üres kézzel. Ki-ki Matrjoska ba­bát, festett fakanalat kapott ajándékba, meg kis doboz­ban egy gárda jelvényt a szovjet—magyar barátság fejlesztésében és erősítésé­ben való tevékeny részvéte­léért. — Mit vittek a kaposvári­ak? — Különféle emléktárgya­kat. A húskombináttól fény­képalbumot a vállalatról, hímzett térítőt, a cukorgyár­tól díszdobozt, a textilmű­vekből képsorozatot a barát­sági rendezvényekről, a könyvtáriak hímzett könyv­jelzőt küldtek. Ezek mind a barátságszobába kerülnek. Ott láttuk egyébként az új Kaposvár-könyvet is. Hifner Ferenc, az MSZBT országos elnökségének tagja volt a motorja és egyik fő szervezője a találkozónak. — Szerintem ennek a ba­ráti találkozónak, amelyet mi kezdeményeztünk, így április 4-e előtt azért volt kiemelkedő jelentősége, mert a kaposvári MSZBT-tagcso- portok jelen levő elnökei tartalmas útravalót kaptak. A Szovjetunió politikája iránt ugyanis nagy az érdek­lődés. Felülmúlta várakozá­sunkat a fogadtatás, épp ezért nagyon készülünk a szovjet tisztek és családtag­jaik május végi látogatásá­nak jó és tartalmas meg­szervezésére. L. G. a nemzet jövőjének kovácsai; a jövő alakítása, a szebb és jobb élet feltételeinek meg­teremtése a mindenapi mun­kában gyökerezik, Minden­napi cselekedeteinkben kell megmérnünk magunkat, s az utánunk jövő nemzedék fog­ja rólunk elkészíteni a szám­vetést: képesek voltunk-e a mai kor kihívásának megfe­lelni, tudtuk-e vállalni a ránk mért feladatot. Elődeink pél­dája kötelez bennünket, s e kötelezettség nemcsak az ün­nepekre szól! A megemlékezés a kapos­vári amatőr együttesek mű­sorával ért véget. Fellépett a Fonómunkás Kisszínpad és a Táncsics Diákszínpad — versekkel, dokumentumrész­letekkel idézve történelmi sorsfordulóinkat. A nagyatá­di fiatalok kiállítást rendez­tek az ifjúsági mozgalom tör­téneteinek emlékeiből, film­vetítést tartottak, s a városi diákakadémia szervezésében meghallgatták dr. Andrássy Antal előadását. A Helyőrségi Művelődési Otthonban egykori és mai ifjúsági vezetők, KISZ-tagok találkoztak. Eljött Tóth Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is, aki harminc évvel ezelőtt, a zászlóbontást köve­tően, a mai város első KISZ- titkára volt. Itt adták át azo­kat a kitüntetéseket is, ame­lyeket a jeles évfordulók al­kalmából adományoztak a legjobbaknak. Kiváló KISZ- szervezet zászlót kapott a Rákóczi utcai óvoda KISZ- alapszervezete és a művelő­dési ház ifjúsági közössége. Többen a KISZ KB dicsérő oklevelét vették át, illetve más elismeréseket kaptak. Kommunista szombat A Kaposplast Kefe- és Műanyagipari Vállalat 55 dolgozója kommunista műszakon vett részt szombaton hajnali hat órától délután kettőig a szőrmefeldolgozó-üzem négyszeres aranyplaket- tos Béke szocialista bri­gádjának kezdeménye­zésére. Az idén még egy kommunista szombatot terveznek a Kaposplast- nál, s az így keresett pénzt — a brigádvezetők egyetértésével — a gyer­mekintézmények támo­gatására, az S. O. S.-gyer­mekfalu, valamint a nyugdíjasok megsegíté­sére ajánlják föl.

Next

/
Thumbnails
Contents