Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-21 / 68. szám
£ AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 68. szám Ara: 2,20 Ft 1987. március 21., szombat A Tanácsköztársaság küldetése A gyűjtőfogházban 1919. március 21-én a késő délutáni órákban egy hosszú politikai válságot lezárva pont került a kommunista és a szociáldemokrata párt úgynevezett egységokmányára, amely lényegében az előbbi álláspontját tükrözte. fme a legfontosabb pontok: „A proletárság diktatúráját a munkás-, katona- és paraszttanácsok gyakorolják ... haladéktalanul megteremtendő a proletárság osztályhadserege, amely a fegyvert teljesen kiveszi a burzsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítására és az antant imperializmus ellen a legteljesebb és legbensőbb fegyveres szövetség kötendő az orosz-szovjet kormánnyal.” A márciusi fordulatról azonnal tájékoztatták Lenint, aki március 22-én a következőket válaszolta: „Itt Lenin, őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának és külön Kun Béla elvtársnak. Üdvözletüket átadtam az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Kongresz- szusának. A lelkesedés óriási.” A távirat nem túloz. Lenin és elvtársai Októbert egy világforradalmi folyamat nyitányaként fogták fel, ám mégis több mint egy éve még magányosan küzdöttek a belső ellen- forradalom és az intervenció megújuló támadásai ellen, s joggal számítottak 1919 tavaszán egy újabb, minden addiginál veszedelmesebb offenzivára. Ebben a kritikus pillanatban érkezett meg a magyarországi szocialista forradalom híre. A magyar kommün Október hatásának — és persze a belső forradalmi fejlődésnek — egyik legfontosabb eredménye volt. Jelentőségét csak fokozta, hogy olyan pillanatban született, olyan helyzetben osztotta meg az intervenciós erőket, amikor ezzel — puszta létével — lényeges segítséget tudott nyújtani az intervenció és a polgárháború kettős szorításába fogott Szovjet-Oroszországnak. A Tanácsköztársaság történeti irodalmában ma is vitatott, hogy a magyar proletariátus „eget ostromló” kísérlete mennyiben tekinthető Október „törvényes” folytatójának. Anélkül, hogy a viták részletezésébe belemennénk (ezek eredete az 1919-es vereséget követő, természetszerű frakciós küzdelmekre, a személyi kultusz időszakának tudatos torzításaira vezethető vissza), vitathatatlan, hogy a magyar proletár- diktatúra születése pillanatától számtalan szállal kapcsolódott idősebb testvéréhez. 1919. március 21-től rendszeres volt (a fronthéfyzet függvényében) futárok küldése, a szikratávíró-kapcsolat, s Október hatása többek közt kifejeződött az államszervezet, s az alkotmány nagyfokú hasonlóságában. Lehetetlen a párhuzamok és azonosságok akár rövid tételes felsorolása is, de bátran mondhatta Lenin 1919. április 17-i beszédében, hogy Magyarországon „figyelembe veszik az orosz forradalom minden tapasztalatát”. Az utóbbiak közül elég, ha utalunk az akkori Magyar- ország fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyaira, a proletárforradalom békés győzelmére (amely a munkásosztály szervezeti egységének helyreállításával vált lehetővé), a proletariátuson kívül dolgozó rétegek támogatására, s a belső ellenség viszonylagos gyengeségére. Mindez érthetővé teszi, hogy a magyar kommunisták Lenin tanításainak adaptálásakor mindenekelőtt az Áprilisi té- zisek-ből, az Állam és forradalomból, illetve az Októbert követő viszonylag békés időszak lenini megnyilatkozásaiból a szovjethatalom, alapvető rendelkezéseiből indultak ki, ezeket a műveket fordították le és terjesztették 1918—1919-ben. Éppen ezért államszervezete, gazdaságirányítási rendszere, a kulturális élet szervezete a dolgozók szélesen vett ön- kormányzatának elvére épült, s a forradalom fejlődése során — sokszor katonailag-politikailag nehéz pillanatokban is — inkább az önkormányzat kiszélesítésének, s nem korlátozásának irányában haladt. A proletariátus diktatúrája számukra elsősorban demokrácia volt, a lakosság többsége számára. Közismert tény, hogy a Tanácsköztársaság alatt vettek először részt a magyar munkásság és parasztság nagy tömegei szabad választásokon. A gazdaság irányításában kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeteknek, amelyek jelentős történelmi tradícióik miatt nagy tekintéllyel rendelkeztek. Országos szerepet kaptak 1919 májusától, amikor küldötteikből hozták létre a gazdaságot irányító csúcsszerv, a Népgazdasági Tanács választmányát (a szakszervezeteknek ezt a jogkörét az 1919 júniusi alkotmány is rögzítette.) A kulturális életet irányító direktóriumok a különféle művészeti ágak legjobb szakembereiből szerveződtek (a zenei élet vezetői közt Bartók és Kodály, az irodaloméban Móricz Zsigmond, Babits Mihály, a filmügyében Korda Sándor — a későbbi Sir Alexander Korda — nevével találkozhatunk. A Tanácsköztársaság, mint ismeretes, mindössze négy és fél hónapig tudott fennmaradni. A küzdelem kudarcának okát sokan és sokáig Október példájának helytelen alkalmazásában látták. Való igaz, a magyar proletárdiktatúra vezetői — nyilván nem hibák, tévedések nélkül (gondoljunk csak a Tanácsköztársaság agrárpolitikájára, a nagybirtokok felosztásának elmaradására) — adaptálták és nem másolták mindazt, ami Szovjet-Oroszországban történt. A magyar forradalom vereségét döntően az objektív körülmények: a külső ellenség túlereje, a katonai vereség, a viszonylag kicsiny (a visszavonulásra lehetőséget nem nyújtó) terület, az elszigeteltség, a gazdasági blokád okozták. Ennek ellenére ez a történelmileg pillanatnyi időszak missziót töltött be azzal, hogy bizqnyította Október nemzetközi érvényét. A magyar kommün létének 133 napja alatt igazolta Lenin reményét arról, hogy „megmutatja az egész világnak azt, ami Oroszország tekintetében nem volt világos, nevezetesen, hogy a bolsevizmus az új, proletárdemokráciával, munkásdemokráciával függ össze...” Kende János Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Kölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűlésnek. Ezután Markója. Imre igaz- sóigügy-minlisztier emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat. A Minisztertanács nevében köszönetét mondott a képviselők felelősségteljes közreműködéséért a törvény megalkotásában. Kiemelte, hogy Ezt követően dr. Szilbere- ky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. Bevezetőben dr. Szilbereky Jenő felidézte, hogy legutóbb 1983-ban tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Ezúttal — mint mondotta — arról számol be, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el feladatait 1985-ben és 1986- ban. — A Legfelsőbb Bíróságnak — hangisúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése a képviselők zöme maradéktalanul támogatta a törvény- javaslat elfogadását, s jónak ítélte az ezzel kapcsolatos előkészitőmumkát. A továbbiakban utalt arra, hogy a vitában számos olyan javaslat hangzott el, amelyet agrárpolitikánk gyakorlati végrehajtása során kell hasznosítani. van társadalmi viszonyainkra és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra, beleértve az • államigazgatási eljárásók egy részét is. Ezekre alapozottan — az észlelt káros jelenségek mellett is — megállapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a különféle 'káros jelenségeket. A jogsértések ki- küszöböiése mellett az igazságszolgáltatásunknak a tárVéget ért a műszak, a fiatalok többsége mégsem a gyárkapu felé igyekezett, hanem az ifjúsági klubba, hogy részesei legyenek egy jeles eseménynek. A Nagyatádi Konzervgyár ifjú kommunistái negyedszer nyerték el a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzász- laját. Kubik Györgytől, a megyei KISZ-bizottság titkárától hallottuk a tegnapi ünnepségen: — Somogybán mindössze öt közösség veheti át az ifjúsági szövetség legmagasabb elismerését. Közülük is Markója Imre több olyan észrevételre is válaszolt, amelyet más jogszabályok előkészítése során hasznosítanak majd. Ezután határozathozatal következett. A képviselők a földről szóló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással — elfogadták. sadalom és a gazdasági jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését is kell szolgálnia. — A szocialista törvényesség ma belpolitikánk alapvető és nélkülözhetetlen eleme. A törvényesség megvalósulása kedvezően befolyásolja az emlberek jogtudatát, a közgondolkodást. Még hatékonyabban kell tehát biztosítani, hogy törvényeinket mindenki betartsa — hangsúlyozta a szónok. kiemelkedik a konzervgyár közössége, hiszen egymást követően negyedszer övék a zászló. A fiatalok különösen sokat tettek a termelésben, de a város közművelődéséért is. Minden megmozdulás kapcsán a konzervgyáriakat kell emlegetni. Tenniakarásukat mindennapi munkájukkal igazolják. A fiatalok éppen úgy részesei a keresett termékek kikísérletezésének, mint a munkaakcióknak. Horváth Imre, a KISZ-bi- zottság titkára vette át a zászlót, majd arról beszélt, A beszámolási idő alatt — miként dr. Szilbereky Jenő elmondta — a Legfelsőbb Bíróság, az igazságszolgáltatás a maga eszközeivel határozottan fellépett a bűnözés alakulásában és összetételében mutatkozó kedvezőtlen jelenségek ellen. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság a büntető ügyekben szigorúan megvalósítja azt a követelményt, hogy csak a törvényesen lefolytatott, a garanciákat messzemenően figyelembe vevő eljárás alapján lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, vajon a vádlott elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt. Ezután elhangzott a beszámolóban, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokon évente 1000—1100 büntető ügyben ítélkezett és 350 büntető ügyben benyújtott törvényességi óvást tárgyalt. Ezek kapcsán a beszámoló kiemelte, hogy az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt is bíróságaink a törvény szigorát alkalmazzák az ilyen cselekmények elkövetőivel szemben. Ennek a fellebbezések elbírálásakor vagy törvényességi óvások emelésével is érvényt kell szerezni. (Folytatás a 2. oldalon) hogy cselekedni kell a holnapok érdekében. — Elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy a társadalmi és a vállalati törekvésekkel összhangban az ifjúságtól elvárható lendülettel járuljunk hozzá társadalmi céljaink megvalósításához. Az eseményen a jövő nemzedékét képviselték azok az úttörők, akik a két általános iskolából jöttek el, hogy szalagot köthessenek a zászlóra. Megfogadták, hogy követni fogják az ifjúkommunisták példáját. Dr. Szilb»r*ky Jen beszámolója Negyedszer is elnyerték a vándorzászlót Ünnepség a Nagyatádi Konzervgyárban Munkatársunk jelenti a Parlamentből A törvényesség helyzetének somogyi vonatkozásai Az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a káros jelenségeket — hallottuk teg- nak az országgyűlés tavaszi ülésszakának második napján dr. Szilbereky Jenőtől, a Legfelsőbb Bíróság elnökétől. A megállapítás ránk, somogyiakra is áll. Noha a témához nem kapcsolódtak felszólalásokkal a somogyi képviselők, megyénk helyzetét beilleszthetik az országos képbe, hiszen erről a megyei bíróság elnöke és a megyei főügyész a közelmúltban tájékoztatta őket. Somogybán az évente tárgyalt peres ügyek száma némiképp nőtt; a munkaügyi és gazdasági perekben az eddigi lassú növekedés viszont megállt. A bűnesetek száma emelkedett. A korábbinál több a hagyatéki és eljárási ügy, az élet elleni cselekmények száma és a közveszélyes munkakerüléseké. Az ítélkezés tükrében kedvezőtlenül alakul Somogybán a bűnözés, nőtt a hosszabb időtartamú büntetések aránya. Szembetűnően emelkedett a gyermekelhelyezési perek száma. Az államigazgatás törvényességi helyzete megyénkben jobb az országos átlagnál, ugyanakkor az ügyészek elé kerülő panaszok közül különösen az építési területre vonatkozók sokasodtak. A korrupciós cselekedetek, összefonódások — akárcsak országosan, így Somogybán is — kiléptek a gazdasági szférából, más területen is nő a korrupt jellegű vétség. Megyénkben 16,9 százalékkal nőtt egy év alatt a bűncselekmények száma, s meghatározó — 60 százalék körül van — a vagyon elleni bűncselekményeké. Aggasztó mértékben nő — tavaly például 41,8 millió forint volt — a társadalmi tulajdon elleni kár. Nem vet jó fényt a vagyonvédelemre, hogy a lakosság nagy értékeket tart az otthonában úgy, hogy elemi biztonsági berendezések hiányoznak a lakásból. Folyamatos az emelkedés a közlekedési bűncselekményeknél, és gyakran az alkohol játszik döntő szerepet azok bekövetkezésénél. Biztató, hogy egyre kevesebb Somogybán a rablások száma. Tavaly 39 fordult elő. Az utóbbi három évben csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők száma. Elismerésre méltóak azok a békéltetési eredmények, melyeket a bontóperekben értek el a somogyi bíróságok. Az országgyűlés tegnap délelőtti ülésének közvetlen somogyi vonatkozása, hogy megyénk két képviselője, Reidl János és dr. Horn Péter kérdéssel fordult az egészségügyi, illetve az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez. Az országos érdeklődésre számot tartó kérdések az AIDS szűrővizsgálattal kapcsolatos tervekkel, illetve a panelépületek falpenészesedésével foglalkoztak. Hogy ezt a témát a Tisztelt Ház elé vitték, jelzi — a válaszokból is ez következik ; olyan gondok megoldását sürgetik a somogyiak, amelyek közérdeket érintenek, és az intézkedés széles tömegek érdekeit szolgálja. Hernesz Ferenc
