Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-04 / 53. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 53. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 4., szerda Nyíltabb település politikát Egyre több kérdést tesz­nek föl az emberek a külön­böző fórumokon a település- fejlesztéssel kapcsolatban. Ez érthető is, hiszen a tanácsok jobban meggondolják mire és mennyit költhetnek. A fej­lesztési elképzelésekről azon­ban nem mindig jut el az információ az érdekeltekhez. Ebben olykor azok is luda­sak, akiknek tovább kellene adniuk, máskor azonban a tájékoztatást igénylők tehet­nek a tudatlanságukról, mert nem mennek el a falugyű­lésre, a tanácstag beszámo­lójára. A különböző szervezetek egyre határozottabban ki­állnak a lakosság érdekében. Emlékszem például egy jel­lemző esetre. A városi ta­nács végrehajtó bizottsága a kaposvári lakásépítés és — -vásárlás támogatásáról tár­gyalt a közelmúltban. A szakmaközi bizottság titkára nemcsak a szakszervezeti ta­gok véleményét tolmácsolta, amikor azt javasolta: legyen nagyobb nyilvánossága a tá­mogatások odaítélésének. Ezt pedig elsősorban úgy lehet elérni, ha kamatmentes köl­csönben és támogatásban ré­szesülők névsorát ugyanúgy kiteszik közszemlére, mint azokét, akik fölkerültek a lakásnévjegyzékre. Ez teljesen jogos, hiszen tulajdonképpen már tavaly is tizenegymillió forintot osz­tottak szét, az idén pedig ti­zenhármat terveznek. Nem mindegy, hogy ki kap ebből az összegből, valóban jogo­san kért-e. A lakosság ellen­őrző szerepe nélkülözhetet­len. A demokratizmushoz az is hozzátartozik ebben és sok más ügyben, hogy a csalá­dok mennyire ismerik az anyagi támogatás lehetősé­geit. A többi szakmaközi bizott­ság is egyre többet tesz a lakosság képviseletéért. Ka- darkúton a közlekedés javí­tásában, Nagybajomban a lakosság tájékoztatásában léptek előre. Nem véletlen, hogy átalakul a szakmaközi bizottságok hálózata a szak- szervezetek városi, nagyköz­ségi, községi bizottságaivá. A szakszervezeti tagok joggal igénylik, hogy ne csak a gyár, a mezőgazdasági üzem vagy az intézmény falain be­lül képviseljék az érdekei­ket. A szervezeti átalakítás kifejezi a tartalmat is: s bi­zottságoknak még nagyobb részt kell vállalniuk a dön­tések előkészítéséből, a ter­vek megvalósításából. A beszámoló taggyűlések is bizonyítják, hogy a tele­püléspolitika rangja meg­nőtt. A szakmaközi és a népfrontbizottságokban te­vékenykedő kommunistákat arra ösztönzik: figyeljenek a lakosság véleményére, le­gyenek szószólói a jogos pa­naszoknak, karolják fel a jó javaslatokat, és szorgal­mazzák a nyíltabb település­politikát. Sokszor olyan ügyekben is síkra kell szállni, amilyenek­kel egy-két éve még nem foglalkoztak. A népfrontbi­zottságoknak köszönhető pél­dául, hogy Vörsön nem szün­tették meg a mozit... A kérdések tehát szapo­rodnak, az azonban még fon­tosabb, hogy mindig időben kapjon rá választ a lakos­ság. Ez pedig nyílt várospo­litika nélkül elképzelhetet­len. Lajos Géza 5 Sajtótájékoztató Balatonfüreden (mintegy 15 ezer 'hellyel), részben korszerűsítik. A vasúti közlekedés gyorsítá­sát, biztonságát minden bi­zonnyal elősegíti a dél-bala­toni vasútvonal villamosítá­sa és az észak-balatoni vo­nalszakasz berendezéseinek korszerűsítése. A sport hajó­zás fejlesztését szolgálja a fonyódi, a tihanyi, a révfü­löpi, az ábrahám-hegyi és a keszthelyi vitorláskikötő lé­tesítése, valamint (külföldi tőke bevonásával) a jacht­kikötők építése, Szigligeten és Siófokon. Fejlődés várha­tó a postai szolgáltatásban is: előreláthatóan javítják a térség távbeszélő ellátottsá­gát, valamint a rádió- és te­levízió műsorvételi lehetősé­gét. A hajózás, a vízisporto­lók és a fürdőzők védelme érdekében korszerű viharjel- ző rendszert valósítanak meg. Ösztönzőbb bérezést* van szükség A KPVDSZ elnökségének ülése A belkereskedelmi dolgo­zók jövedelmi viszonyainak alakulását értékelte keddi ülésén a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöksége. A testület megállapította: az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben dolgozók jö­vedelmének elmaradása a népgazdasági átlaghoz ké­pest az utóbbi években mér­séklődött, ám a jövedelem itt még mindig nyolc száza­lékkal alacsonyabb. Különö­sen a fizikai állományban foglalkoztatott nők keresnek lényegesen — 12 százalékkal — kevesebbet, mint más ága­zatokban tevékenykedő, ha­sonló munkát végző társaik, s figyelemre méltó, hogy a kereskedelmi munkások többségét ők teszik ki. Az 1986-ban bevezetett új alapbér-rendszer eredmé­nyei helyenként már mutat­koznak ugyan, a kereskede­lemben azonban még min­dig igen jelentős a különb­ség az alapbér és az átlag- kereset között, a mozgóbér helyenként eléri a fizetés 60 százalékát. Ez különösen a bolti kiskereskedelemre és a vendéglátásra jellemző, ahol a dolgozók jelentős részének törzsfizetése a kategória sze­rinti bértétel alsó határát sem éri el. A szakszervezet fontos feladatának tartja a besoro­lások felülvizsgálatát, s úgy látja, hogy elsősorban az alapbéreket célszerű módo­sítani, akár a mozgóbérek rovására is. Ez utóbbi ugyan­is a tapasztalatok szerint nem kellően ösztönöz, külö­nösen ott, ahol a kereske­delmi alkalmazottak foko­zottan hátrányos körülmé­nyek között az alapellátást szolgáló üzletekben dolgoz­nak. A mainál lényegesen differenciáltabb alapbérek­re van szükség ahhoz, hogy a dolgozók érdekeltebbek legyenek a nagyobb teljesít­ményben. szonötször csattan a csók az ünnep tiszteletére. Ennyi nő dolgozik ugyanis a gyárban, s még ha munkaterületük szerint hét csoportba vannak is osztva, bőven jut belőlük egy-egy férfira. Hogy nőből is megárt a sok? Ki tudja. A választ nő­nap után a férfiaktól kér­dezzük meg! Kapolyi László ipari miniszter tart tájékoztatót (MTI fotó, Petrovits László felvétele — telefoto — KS) Az iparban dolgozó nők helyzetével foglalkozott ked­den délelőtt a Parlamentben tartott ülésén a Magyar Nők Országos Tanácsa. A testület tagjai már az ülést megelőzően kézhez kap­ták az Ipari Minisztérium tájékoztatóját. Az értékelés az iparban dolgozó nők hely­zetének javítását elemezve rögzíti: az ipar nem mondhat le a nők foglalkoztatásáról a jövőben sem, éppen ezért szükséges, hogy a vállalatok hangolják össze a gazdaság és a dolgozó nők — csalá­dok — érdekeit, jobban al­kalmazkodjanak a női mun­kaerő adottságaihoz. A nők kettős funkciójából adódó terhek csökkenthetők a ru­galmas munkaszervezési for­mák — bedolgozás, a kötet­len-, a részmunkaidő — al­kalmazásával. Fontos feladat a szakmunkásképzés lehető­ségeinek bővítése, az átkép­zés, a munka melletti tanu­lás megszervezése, különö­sen ott, ahol szükséges a munkaerő-átcsoportosítás, s ahol a gyesről, a gyedről visszatérők munkaköre meg­változott — emeli ki a tájé­koztató. A Balatoni Intéző Bizott­ság elnöksége megtárgyalta és elfogadta a balatoni üdü­lőkörzet VII. ötéves tervidő­szakára szóló fejlesztési prog­ramját, s éhről tájékoztatta tegnap Balatonfüreden a saj­tó képviselőit Rosta Sándor, a BIB főtitkára. Mindenek­előtt az elmúlt fél évtized­ben megvalósított fejleszté­sekről, az üdülőkörzetben végzett munkáról, s a íeg- fontosabb tapasztalatokról szólt. Az említett időszakban a vízminőség védelmét, az üdülési környezet állapotá­nak javítását, és a zsúfolt­ság csökkentését tűzték ki célul. Az utolsó három év­ben a Balaton vízminőségé­nek romlása megszűnt, sőt a tó keleti és középső meden­céjében javulás tapasztalha­tó. (A keszthelyi medence vízminősége azonban tovább­ra is labilis.) A korlátozó in­tézkedések révén sikerült né­hány kedvezőtlen folyamatot (tömeges méretű parcellázá­sok, beépítések, a belterüle­tek, zárt kertek növekedése stb.) lényegesen lassítani. En­nek ellenére a partmenti te­lepülések zsúfoltsága nem csökkent, s az üdülési sze­zon időtartama sem lett hosszabb. Az üdülőkörnyezet vonzereje változatlanul meg­határozó Budapest mellett a hazai és a nemzetközi turiz­musban. A vendégforgalom tovább emelkedett^ ám köz­ben az infrastruktúra (szál­lodák, üdülők, strandok, ki­kötők, úthálózat stb.) megle­hetősen elhasználódott. A VI. ötéves terv időszakában az üdülőövezet fejlesztésére 15.1 milliárd forintot költöt­tek. A szennyvíztisztító ka­pacitás nőtt: a tisztított szennyvíznek több mint. a felét most már idegen víz­gyűjtőkbe vezetik át. Meg­valósították a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer első üte­mét, és jelentősen bővült a partmenli települések csa­tornázottsága. A VII. ötéves terv idősza­kában az alapvető feladat változatlanul a tónak — mint az üdülés legfőbb fel­tételének — a megóvása, va­lamint az üdülés, a vendég- forgalom színvonalának eme­lése. Erre, illetve az üdülő- terület fejlesztésére 19,2 milliárd forintot szánnak. A vízminőség- és környezetvé­delem végett tovább bővítik a szennyvíztisztító kapaci­tást, folytatják a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer második ütemének munkálatait, a szennyvíz főgyűjtő vezetéket 80 kilométerrel növelik Ba­latonszárszó—Siófok, Tihany —Fűzfő és Boglárlelle térsé­gében. A folyékony hulladék úgynevezett előkezelő kapa­citását növelni fogják Fo­nyód. Boglárlelle, Hévíz, Révfülöp és Balatonfűzfő szennyvíztelepein (160 kilo­méter szennyvíz-csatorna­hálózat építését tervezik tár­sulati beruházás révén). Űj szeméttelepet létesítenek Boglárlellén, Balatonrende- sen, Keszthelyen, az alsóőrs» és a balatonalmádi telepet pedig bővítik. A kereskedelmi ágazat fon­tos feladata a kiskereske­delmi bolthálózat fejlesztése. Négy úgynevezett autós be­vásárlóközpont épül a terv időszakában, továbbá Bala­tonfüreden vásárcsarnokot, Keszthelyen általános áru­házát, Siófokon pedig üzlet- központot létesítenek. Ezen­kívül főként a partmenti te­lepüléseken — de néhány úgynevezett háttérközségben is — új boltok építését, s a már meglevők bővítését, kor­szerűsítését tervezik. (Mint­egy 30 ezer négyzetméternyi hálózatfejlesztés várható.) A strandokat részben bővítik NŐNAP ELŐTT Hazánkban a statisztikai adatok alapján több a nő, mint a férfi. S egyre nő azoknak a munkahelyeknek a száma, ahol a gépek, író­asztalok mellett is erősödik a „nőuralom”. Március 8-a ezeken a helyeken különö­sen nevezetes nap. A Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában húsz nőre jut egy férfi. így aztán minden évben különös izga­lommal lesik a hölgyek, va­jon az idén ki fogja őket köszönteni. A várakozás per­cei a legizgalmasabbak, már ezekben a napokban megin­dul a .találgatás, vajon az idén mivel lepik meg őket férfikollégáik. A mindentu­dó szakszervezeti titkár azonban sejtelmesen moso­lyog: maradjon ez az ő titka péntekig. Legyen elég any- nyi, hogy a virág mellett most sem fog hiányozni va­lami praktikus ajándék. A hagyományos ünnepség mellett jövő szombaton bál várja a nőket, s természete­sen férfikísérőiket, akik vacsora előtt a Fonómunkás Kisszínpad előadását tekint­hetik meg, majd hajnalig rophatják a táncot. S hogy a legfiatalabb hölgyekről, az ipari tanulókról se feledkez­zenek meg, őket a gyár if­júsági klubjában köszöntik. A férfikollégák mindenhová eljuttatják jókívánságaikat, s ezzel' nincsenek egyedül. A Kaposvári Ruhagyár fér- fiái szintén végigjárják az üzemet, s természetesen nem feledkeznek meg a telephe­lyeken dolgozókról sem. A gyár 80—85 százaléka nő, s a köszöntés mindenkineK megjár. A férfiaknak bőven lesz dolguk ezen a napon. A Kaposvári Villamossági Gyárban például hatszázhu­Fontos feladat hárul az idén is arra a kétezer-ötszáz bányászt tömörítő 141 szocialista brigádra, amely az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelős Visontán, a Thorez KUlfejtéses Bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 700 ezer tonna lignitet kell kiter­melniük az idén (MTI foto: Szabó Sándor — KS) Az ipar nem mondhat le a nők foglalkoztatásáról A Magyar Nők Országos Tanácsának ülése 19 milliárd fejlesztésre Víz- és környezetvédelem, új bevásárlóközpontok Ajándék a virág mellé

Next

/
Thumbnails
Contents