Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-19 / 66. szám
1987. március 19., csütörtök Somogyi Néplap 5 Láthatatlan léxersugár Korszerű műszerrel gazdagodott a megyei Mindennapi környezetvédelem Sokba kerülnek arégi bűnök Életünk alapvető feltétele a tiszta levegő,. a szintén tiszta ví2j és a termőföld. A technika századában sajnos a veszély árnyéka borul a természet e nélkülözhetetlen kincseire. Gondoljunk a csernobili katasztrófára, vagy a Rajna élővilágának szomorú sorsára. Hazai példa is kínálkozott a közelmúltban: olajjal szennyeződött a Duna dél-magyarországi szakasza. Szerencsére a vízügyi hatóságok azonnal intézkedtek, így a valószínűleg valamelyik hajóról származó olajszennyeződés következménye csak egy napig tartó helyi ivóvíz korlátozás volt. Hogy mennyire komoly a helyzet, azt bizonyítja: nem sikerült teljesíteni népgazdaságunk VI. ötéves tervének azt a célkitűzését, amely fontos feladatként határozta meg, hogy megállítsuk a környezet állapotának romlását. A VII. ötéves tervben az anyagi lehetőségek reális számbavétele után célul tűzték ki környezetünk további romlása ütemének csökkentését, 1990-ig. Veszélyeztetett országrészek A cél elérése érdekében kiemelt feladat egyrészt a levegő tisztaságának védelme, a szennyeződés csökkentése, másrészt pedig a különleges kezelést igénylő, úgynevezett veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentése, megfelelő elhelyezésük, és ártalmatlanná tételük. A harmadik fontos teendő a felszíni és a felszín alatti vízbázisok védelme. A levegő szennyezői közül az országos átlagban az’ iparé az „előkelő” első helyezés, bár a VI. ötéves terv során 33 százalékkal (évi 170 ezer tonnával) csökkent a levegőbe juttatott szilárd szennyező anyag mennyisége. Ám a kéndioxid, nitrogén- oxid, szénmonoxid, fluoridök és egyéb károsító anyagok ma is veszélyesen szennyezik a levegőt, savas esők és üledék formájában visszahull- nak az élő világra, de még a műemlék épületeknek is ártanak. Az ország területének 7,9 százaléka felett a megengedett határértéket átlépi a levegő szennyeződése, és e területen él a lakosság 38 százaléka. Az egészségre káros hatás csökkentése érdekében több ágazat összehangolt akciója indul harcba a VII. ötéves terv során. Nemzetközi egyezmény is kötelez arra, hogy az 1980-as állapothoz képest 1993-ig 30 százalékkal csökkenteni kell a levegőt szennyező kéndioxidok arányát. Csaknem 70 üzemben keresik a műszaki, pénzügyi megoldást leválasztókkal, káros hatású technológiák megszüntetésével, egyes üzemek rekonstrukciójával. A legveszélyeztetettebb területek, a főváros és környékén kívül, a Veszprém megyei iparvidék (Várpalota, Ajkai, a tatai medence), és Baranya megye, Pécs környéke. Az 5—6 milliárd forintnyi költségeket részben központi forrásból, a lehetőségek ágazatközi átcsopor- sításából, (ÉViM, Ipari Minisztérium), vállalati erőből fedezik, de az akciót segíti a világbanki hitel is. Köztudott, hogy a Világbank csak olyan létesítményekre ad hitelt, amelyek igen magasfokú környezetvédelmi követelményeknek is megfelelnek. Meddig nyílhat a közműolló? Szigorodnak a szabáyok is. 1987. január 1. előtt 7 fajta A gondozottak érdekében Szakmai tanácskozás Kaposváron A szociális otthoni gondozottak gondnoksági ügyeiről tanácskoztak tegnap Kaposváron a megyei tanács nagytermében. A három megye — Baranya, Tolna és Somogy — szociálpolitikai és gyámügyi szakemberei, szociális intézményvezetők regionális bizottságának eszmecseréjét dr. Ujsághy Erzsébet megyei főorvos nyitotta meg abban a reményben, hogy a sokféle ágazati szakma ellentmondásaira fényt derítve megoldásokat találnak a közös gondok rendezésére. Ezt követően dr. Bernád István, a Művelődési Minisztérium csoportvezetője tartott előadást a gondnokság intézménye, a gondnok jogai, kötelezettségei — különös tekintettel az új jogi szabályozás elveire — témákban. A gondnokság intézményének működésében felmerülő és megoldásra váró problémák közül kiemelte a gondozottak halála utáni vagyon kezelésének témáját. A gyámügyi eljárásban clyan változtatásra van szükség, ami az eddigi vagyon és pénzkezelési gyakorlatot teljes egészében átalakítja. Ez a téma, várhatóan sok vitát kavar majd, mert — többek között — meg kívánja szüntetni az OTP monopóliumát. Ha pedig az állam megfelelően látja el a gondozottat, oda kell hatni, hogy az örökség az államot illesse. A szociális intézményekben élő, cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személyek beutalása és egyéb gondnoksági, vagyoni, pénzkezelési ügyeiről tájékoztatta a résztvevőket. Dr. József Péter, az Egészségügyi Minisztérium osz- , tályvezetője. Részletesen tag- , lalta az elmebetegek, értelmi fogyatékosok, aggkori értelmi leépülés miatt kezelésre szoruló betegek gondnokság alá helyezésének és szociális intézménybe utalásának okait, formáit, valamint az ezzel kapcsolatos — az emberi jogokat is érintő — orvosetikai, gyámügyi, vagyoni ellentmondásokat. József Péter továbbá utalt arra, hogy a gondnokoltak után fizetett térítési összegből megmaradó pénzt elsősorban a gondnokolt javára kell fordítani. A pszichiáter dillemáit foglalta össze dr. Szilvágyi Katalin, a Baranya Megyei Tanács Mentálhygienes Intézetének főorvosa. Leszögezte, hogy a gondozottak állapotának megítélésében a pszichiátria és az egészségügy csak az elmebetegek helyzetének vonatkozásában ért egyet. Az egyéb pszichiátriai megbetegedéseknél, az átmeneti javulások periódusaiban, a gyógyulás esélyeinek megítélésében további — a családot, intézményt, gondnokot, egészségügyet egyaránt érintő — közös állásfoglalásokra van szükség. Szecsődi Lászlóné dr., a Somogy Megyei Tanács V. B. Igazgatási Osztály gyámügyi főelőadója feltárta azokat az ellentmondásokat és megoldásra váró kérdéseket, melyek a gyámhatóság és a gondnokok gyakorlati, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személyek esetében merülnek fel. A tanácskozás utolsó — a gyakorlati élettel szorosan összefüggő — kérdéseit és tapasztalatait Milicz Miklós- né, a Drávatamási Szociális Otthon igazgatója ismertette a résztvevőkkel. A súlyos értelmi fogyatékosok gondozásában szerzett tapasztalatai — melyet eredeti filmfelvételekkel is illusztrált — alátámasztották az elhangzott problémák valóságosságát és aláhúzták a jelenleg működő rendszer megváltoztatásának szükségességét. A tanácskozás vitával zárult. V. A. légszennyező anyagra szabtak ki bírságot, jelenleg 22 ez a szám, de az év végére 125 lesz. Javában tart már a környezet tisztasága érdekében indított másik akció is. Az említett 70 üzemen kívül is felmérés készült minden olyan üzemről, amely a megengedett határérték felett szennyezi a levegőt, a vizet, zavarja a csöndet. Az illetékes főhatóságok minden érintett üzemtől rövid' közép és hosszú távú intézkedési terveket kértek a környezetszennyezés megszüntetése érdekében. A tapasztalat az, hogy a „régi bűnök” felszámolása drága és hosszadalmas, érdemi előrelépés inkább az új fejlesztéseknél. rekonstrukciónál van. Érzékelhető javulás tapasztalható 1981 óta az úgynevezett veszélyes hulladékok kezelésében. További előrelépést hoz az e témában elindított ágazatközi akció- program, melynek keretében 3 égetőmű, 6 lerakóhely, és 19 megyei átmeneti tároló létesítését tervezik, illetve például Heves megyében már elkészült az átmeneti tároló, Dorogon épül az első égetőmű. Ünnepélyes keretek között került sor tegnap a Tungsram RT Kaposvári Elektronikai Gyárában a TLS—61 típusú, sokoldalúan használható orvosi lézer átadására. A gyár kollektívája tavaly júniusban együttműködési szerződést kötött a városi tanáccsal, s ennek értelmében ma adták át a korszerű műszert a megyei kórház képviselőinek. Az ünnepségen többek között részt vett dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Vidák Gizella, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Varga Levente, a megyei kórház főigazgató főorvosa, dr. Gimesi Mihály osztályvezető főorvos, a városi pártbizottság vb-tagja, dr. Szabados Rezső, a megyei kórház pártbizottságának titkára. Simkó Antal, a gyár igazgatója elmondta, hogy a műszer elkészítésében társadalmi munkában működött közre a kitűnő műszaki kép-^ zettségű munkacsoport. Ma az országban négy hasonló lézer található, megyei egészségügyi intézményben azonban még nem állítottak munkába ilyet. A műszer előállítási költsége 2,6 millió forint, a megyei tanács 700 ezer forint anyagköltséget vállalt magára. Dr. Varga Levente főigazgató főorvos köszönő szavaiban hangsúlyozta, nem csak az egészségügyi intézmény, de az egész megye lakossága látja hasznát annak a kezdeményezőkészA Képzőművészeti Kivitelező Vállalat szobrászműhelyében készül az 1987-es év első szobra. Németh Mihály szobrász- művész Táncolok című alkotását a pápai színház előtt állítják majd fel Vizeink védelmében szintén ágazatközi akció indul, fontos törekvés, hogy a közműolló ne nyíljon tovább, vagyis előbbre jusson a szennyvízelvezetés. csatornázás ügye. Nemzeti vagyonunk 20 százalékát jelenti a termőföld, természeti erőforrásainknak 40 százalékát teszi ki. Nyilvánvaló, hogy ezt a kincset meg kell becsülnünk, jó gazdaként megőrizni a föld termőerejét. Vegyszerek — nyakló nélkül? A környezetvédelem szempontjából nagy ellentmondás, hogy a mezőgazdaság termelési eredményeit a műtrágyával lehet fokozni, de ha ezt nem a legszakszerűbben végzik, árt a talajnak, például savasodást okoz. A mezőgazdasági művelés alatt álló területnek hazánkban 50 százalékán csökkent a talaj kémhatása, (pH-értéke), vagyis a káros folyamatokat semlegesítő hatás. A talaj elsavanyodásá- ban ludasak a savas esők is. A MÉM növényvédelmi szakemberei háromévenként megvizsgálnak minden egyes táblát, és meghatározzák, milyen és mennyi műtrágya és növényvédő szer szükséges az optimális termeléshez. A savasító hatást egyensúlyozza például a kalcium, ezért 1987. január 1-jétől a talaj- meszezésre támogatást ad a MÉM. Különböző módszerekkel is kímélni lehet a talajt, továbbá a helyesen alkalmazott melioráció is szolgálja a környezetvédelmet. Ésszerűen fel kell használni a szerves tárgya kínálta lehetőségeket is. Imre Erzsébet ségnek, melyet az elektronikai gyár kollektívája tanúsított. A vér nélkül végezhető műtétek területén hatalmas lépést jelent az orvosi lézer használata. Kíméletes és korszerű műtéti tevékenységet tesz lehetővé, s növeli az egészségügyi ellátás színvonalát a megyében. Az orvosi lézert a központi műtőben helyezik el. Felhasználási területe a tapasztalatok megszerzésének arányában bővül majd. A megyei kórház kiegészítő felszerelésként sztereo műtőmikroszkópot vásárol. Az orvosi lézert összekapcsolva a mikromanipulátorral új lehetőségek nyílnak a mikro- sebészet területén is. ~ K. A. A helytörténeti kutató és feltáró munkáról Városkörnyéki tanácskozás Marcaliban mellett már marcali monográfiái munkálatai is megkezdődtek, és ez év végére megjelenik a marcali képeskönyv is. A vonzáskörzet községeinek lehetőségei — természetesen — nem mérhetőek Marcali városéhoz. Ennek ellenére a balatonszentgyörgyi Képes Krónika (Simon József és dr. Iszling Mátyás munkája), a Szita Ferenc által szerkesztett Kéthelyi Krónika, vagy Balatonke- resztúr kiadványai Martod László: Bél Mátyás emlékezete Balatonkeresztúron, dr. Zákonyi Ferenc Balatonmá- riafürdő és környéke) bizonyítják, hogy lehet és kell is tenni. A helytörténeti kutató és feltáró munkában, a kiadványozásban megszerzett tapasztalatait ajánlotta fel Marcali város a vonzáskörzet tanácsainak. Ez derült ki abból az intézkedési terv- javaslatból, melyet a jelenlevő tanácselnökök a megyei tanács képviseletében jelenlevő Jáger Márta és dr. Ress Zoltán városi tanácselnök ajánlásaival elfogadtak. Az összefogás eredményeként azokban a községekben, ahol már kiadványozásra előkészített anyag áll rendelkezésre, Balatonszentgyörgy, Kéthely, Mesztegnyő, Nemes- vid, 1987-ben és 1988-ban kezükbe vehetik és haszonnal forgathatják a helytörténeti füzetek újabb számait az olvasók. Jüngling József A téma telitalálat. E gondolattal vezette be mondandóját Ónya Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárságának csoportvezetője a marcali városkörnyéki koordinációs bizottság március 12-i ülésén. Miről van szó valójában? A járási hivatal megszűnése óta Marcali város nagy gondot fordít azokra a kérdésekre, melyeket a város és vonzáskörzete csak együtt képes eredményesen megoldani. így került napirendre a város és vonzáskörzete hely- történeti kutató és feltáró munkájának értékelése. Monostori László, a városi művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztályának vezetője helyzetelemzésében rámutatott, hogy ennek a munkának szép és folytatásra méltó hagyományai alakultak ki. Elég itt arra utalni, hogy már 1969-ben megjelent a Pál László által szerkesztett Fejezetek a marcali járás történetéből című kiadvány, melyet a Lady János gimnázium lelkes növendékeinek dr. Gál József segítségével összeállított marcali járási honismereti híradó követett. Marcali fennállásának 700 éves évfordulójára jelentették meg Jávori Béla fotóival és Pál László írásaival a 700 éves Marcali című albumot. A tudományos igényű kutató és feltáró munka leg- újabbkori története 1984-ben kezdődött — a Marcali hely- történeti füzetek című sorozat megindításával. Az első öt füzet (dr. Gál József munkái) Marcali történetét a kezdetektől 1918-ig kíséri. A sorozat hetedik kiadványa Szűcs István tollából, A két forradalom története 1918— 1919. Idén Fehér János a munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére dolgozta fel a marcali Kovács József munkásőregy- ség történetét. A lelkes helyi kutatók munkáját a városi tanács mellett a Somogy Megyei Levéltár és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága is nagy ügyszeretettel támogatta. Mindezek
