Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-19 / 66. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 66. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 19., csütörtök Szűrös Mátyás és George Shultz megbeszélése Ünnepségek március 21-én Koszorúzás Latinca szobránál Emléktáblát avatnak Nagyatádon Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, áki Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, kedden találkozott George Shultz külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú, épí­Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével a Norvég Munlkásszövetség (LO) meghívására szerdán szakszervezeti küldöttség utazott Norvégiába, hogy megbeszélést folytasson a két ország szakszervezeti moz­Csütörtökön 10 órakor megkezdődik az Országgyű­lés idei /első plenáris tanács­kozása, p, törvényhozó testü­let tavaszi ülésszaka. Várha­tóan napirendre tűzik — a Minisztertanács javaslatá­nak megfelelően — a föld­ről szóló törvényjavaslat megtárgyalását, továbbá an­nak a ikét beszámolónak a megvitatását, amelyet a Leg­felsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész — alkotmá­nyos kötelezettségének eleget téve ,— mond \el a képvise­lőknek a bírói munka, a bűnüldözés tapasztalatairól, a törvényesség érvényesülé­séről. Előreláthatóan tehát három jogi jellegű témája lesz az ülésszaknak, amely­hez számos előkészítő ta­nácskozás kapcsolódott eb­ben a hónapban. A nagy érdeklődéssel várt és kísért földtörvény-terve­zetet előzetesen vélemé­nyezte tg parlament négy — mezőgazdasági, építési és közlekedési, településfejlesz­tési és környezetvédelmi, va­lamint jogi, igazgatási és igazságügyi i— szakbizottsá­ga. A képviselők üléseinek tárgya volt (a jogi bizottság­ban, a fővárosi és a megyei képviselő csoportoknál) a két igazságügyi vezető be­számoló anyaga is. Az or­szággyűlési ügyrendnek meg­felelően a képviselőknek a törvénytervezethez fűzött módosító indítványait a jo­gi bizottság terjeszti majd a plénum elé. A leglényege­sebb javaslat az volt — mi­ként a sajtó már hírt adott róla —, hogy a törvényter­vezetből töröljék a tartós földhasználat jogintézmé­nyét, s ezt a majdani tör­vény — várhatóan szeptem­ber 1-i — hatályba lépésével egyidejűleg szüntessék meg a gyakorlatban is. A születőben lévő földtör­vény kidolgozását különösen ndokolttá tette, ihogy a föl­lek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét jelenleg számos iogszabály rendezi. Így kü­lön törvény rendelkezik a mezőgazdasági rendeltetésű ‘öldek védelméről, valamint i födtulajdon és a földhasz- lálat továbbfejlesztéséről. Förvényerejű rendeleték tzólnak a mező- és erdőgaz­tő szellemű megbeszélésen áttekintették a magyar- amerikai kapcsolatok hely­zetét, az ezzel összefüggő kérdéséket. Eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, bele­értve a leszerelés, a fegyver­zetkorlátozás témakörét. Szűrös Mátyás tájékoztatta az amerikai külügyminisz­tert Magyarország fejlődésé­galmának, gazdasági és poli­tikai helyzetének időszerű kérdéseiről. A küldöttség el­utazásakor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. (MTI) dasági ingatlanok forgalmá­ról, a tartós földhasználatról, a földrendezésekről, a kül­földiek ingatlanszerzésének szabályozásáról. Miniszter- tanácsi rendeletek állapítják meg az állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésére, az állampogárok telektulajdo­nára, továbbá lakás- és üdü­lőtulajdonára vonatkozó rendelkezéseket. A nagyszá­mú és különböző szintű jog­szabály megannyi előírása között az állampolgárok nem tudnak eligazodni, s ezeknek a rendelkezéseknek az alkal­mazása a földügyekben eljá­ró szerveknek is gondot okoz. iA földekre vonatkozó jelenlegi szabályozás több tekintetben már <a társadal­mi-gazdasági fejlődés köve­telményeivel sincs összhang­ban, nem segíti elő kellően a gazdaságirányítási rend­szer további korszerűsítését. A beterjesztendő törvény- javaslat kifejezésre juttatja a jogalkotóknak azt a szándé­kát, hogy hosszú távra szó­lóan, átfogóan és egységesen szabályozza hazánkban a föl­dek tulajdonát, használatát, hasznosítását, forgalmát és védelmét. Egyik legfontosabb vonása: gyakorlatban is ér­vényt kíván szerezni annak az elvnek, hogy az állami és a szövetkezeti földtulajdon egytípusú, szocialista tulaj­don. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényerőre emelke­dő jogszabály hatálya kiter­jed majd — a tulajdoni vi­szonyoktól és a hasznosítás módjától függetlenül — az ország területén fekvő min­den földre, ideértve a vízzel borított területeket is, vala­mint a földön álló épületre és egyéb építményre; vi­szont nem terjesztik ki a ha­tályát az erdőkre, amelyek­ről egyébként önálló törvény rendelkezik. Ami a plénum további na­pirendi témáit iilleti: a leg­magasabb bírói fórum, ille­tőleg az ügyészi szervezet vezetője legutóbb 1983-ban számolt be az Országgyűlés­nek az irányítása alá tarto­zó intézmények működéséről. Ezúttal — miként az előké­szítő képviselői tanácskozá­sokon elmondták — a Leg­felsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség 1985. és 1986. évi tevékenységét, tapasztalatait adják közre. ről, az ország helyzetéről. George Shultz kifejtette az Egyesült Államok elképzelé­seit a kelet—nyugati kapcso­latok fejlesztéséről, különös tekintettel a közelgő szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozóra. A megbeszélésen részt vett dr. Házi Vencel, Magyaror­szág washingtoni nagyköve­te. A Művelődési Miniszté­riumban Köpeczi Béla mű­velődési miniszter elnökleté­vel szerdán újjáalakult a közművelődési tanács. Tag­jai állami szervek, társadal­mi, érdekképviseleti szerve­zetek és szövetségek képvi­selői, valamint kulturális személyiségek. A testület alelnöke Pusztai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes, titkára Fodor Péter, az MM közművelődési koordinációs titkárságának vezetője. A tanács kezdeményező, tanácsadó szerepet vállal ab­ban, hogy a közművelődés szervesebben kötődjön mai valóságunk változásaihoz, elősegítve a gazdasági-tár­sadalmi fejlődést, a kultúra demokratizálását. bizottság Genfben szerdán megnyílt a szovjet—amerikai állandó konzultatív bizottság ülése. A bizottságot a szovjet és az amerikai kormány 1972. december 21-én kötött meg­állapodásának megfelelően arra hatalmazták fel, hogy mozdítsa elő a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és a nukleáris háború veszé­lyének csökkentéséről kötött szovjet—amerikai szerződés céljainak és ajánlásainak gyakorlati megvalósítását. Lázár György fogadta Addisz Tedlát Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ad­disz Tedlát, az Etióp Köz­ponti Tervezés Nemzeti Ta­nácsának elnökét, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagját. Vitaülést tartottak Évente mintegy kettőszáz­harminc millió tonna anya­got mozgatnak meg a ma­gyar mezőgazdaságban. A tekintélyes tömeg mellett az anyagok sokfélesége és a szállítás, rakodás, raktáro­zás sajátos körülményei is bonyolult feladattá teszik ebben az ágazatban az anyagmozgatás korszerűsíté­sét. A témakörben rendezett vitaülést szerdán Siófokon a magyar agrártudományi egyesület szállítási és anyag- mozgatási szakosztálya. A résztvevők a mezőgaz­dasági anyagmozgatás esz­Gazdag programmal ké­szülnek a megyében a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak 68. évfordulójára és a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójára. Kaposváron már holnap megkezdődnek az ünnepségek, kilenc ta­nácsköztársasági emlékhe­lyen rendeznek koszorúzási ünnepséget. A megye minden városá­ban, településén felidézik a Siófokon közeit kutató, fejlesztő, gyár­tó és felhasználó szakembe­rek — megállapították, hogy alapvető gondok ezen a te­rületen ma már nincsenek. A nagyüzemi gazdálkodás kialakulása óta csaknem minden munkafázisban si­került megfelelő technikai eszközökkel helyettesíteni az emberi és állati izomerőt. Az iparszerűen szervezhető ter­melési ágakban — például a gabonatermesztésben — az anyagmozgatás gépesített­sége megközelítette a száz százalékot. Ebben a helyzetben a fej­gyűlést tartanak és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásán kívül megemlékeznek a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójáról is. A műsor­ban kaposvári amatőregyüt­tesek lépnek föl. A március 21-i program­ból érdemes megemlíteni a hagyományos kaposvári La- tinca-emléktúrát. Tabon ezen a napon értékelik a KISZ-szervezetünk történe­lesztés, a korszerűsítés fel­adata már nem pusztán tech­nikai jellegűek. Kétségtele­nül vannak még kitöltendő „hézagok”, így például a vi­ta résztvevői szükségesnek tartják, hogy minden uni­verzális mezőgazdasági szál­lítójárművet szereljenek fel valamilyen rakodóberende­zéssel, ami nemcsak az élő­munkával való takarékossá­got, hanem az eszközök jobb kihasználását is szolgálja. Ugyanilyen megfontolásból javasolják a traktorra sze­relhető rakodóadapterek vá­lasztékának bővítését, fel- és leszerelésük egyszerűbbé té­telét, hogy egyetlen alap­géppel több munkafolyamat, elvégezhető legyen. Rendkívül korlátozottnak vélik a szakemberek a me­zőgazdasági gépkocsipark tí­pus- és teljesítményválasz­tékát is. A legelterjedtebb szállítójármű — az IFA te­hergépkocsi — például tel­jesítményben meg sem köze­líti a korszerű betakarító gé­pek kapacitását. Másfelől ezek a szállítóeszközök sem eléggé kihasználtak, ha a termelő és felvásárló szer­vezetek között nincs kellő munkaszervezési összhang, ha hiányzik az érdekazonos­ság. Többen hangot adtak an­nak is, hogy a mezőgazda- sági termények, mellékter­mékek, illetve a termelő fo­lyamatokban felhasznált anyagok szállítását — a je­lenlegi gyakorlattal ellentét­ben — szolgáltató szerveze­tekre kellene bízni. A cél­szerűen szervezett munka- megosztás révén javulhatna az eszközkihasználtság, a nagyüzemekben pedig jelen­tős energiák szabadulnának fel az elsődleges feladat, a termelés fejlesztésére. Üzembe helyeztek a kaposvári Lakberendezőipari Kisszövetkezetnél egy NSZK gyárt­mányú bútorlapvágó berendezést. Az automata gép a legkorszerűbb technikát képvi­seli a gyárban Szakszervezeti küldöttség utazott Norvégiába A közművelődési tanács alakuló ülése Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé Ülésezik a szovjet—amerikai konzultatív Anyagmozgatás a mezőgazdaságban Kutatók, gyártók és felhasználók tanácskoztak Az alkuló ülésen a szak­emberek véleményt cseréltek a tanács feladatairól, műkö­déséről; megtárgyalták a „Kommercializálódik-e a művészet?” című vitaanya­got Vitányi Iván előterjesz­tésében ; tájékozódtak a Közművelődési Alap céltá­mogatási rendszerének új pályázati szempontjairól. A testület megbízta az MM köz- művelődési koordinációs tit­kárságát a közművelődési szakemberek önképzését szolgáló támogatási forma kimunkálásával, és elfogad­ta saját — több évre szóló — munkaprogramját. iád nap történetet, anol szobrok, emléktáblák emlé­keztetnek a Tanácsköztársa­ságra. Március 21-én, szom­baton délelőtt 10 órakor kez­dődik a koszorúzási ünnep­ség Latinca Sándor kapos­vári szobra előtt. Brandtmül­ler István, a megyei tanács általános elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Nagy­atádon a délután 2 órakor kezdődő ünnepségen leple­zik le a száz évvel ezelőtt született Zóka Imre egykori munkástanácselnök emlék­tábláját. A város ad helyet a megyei ifjúsági napnak. A Gábor Andor Művelődési Központban ifjúsági nagy­ié elnevezésű megyei pályá­zatot. Siófokon megyei ve­télkedőt rendeznek a KISZ megalakulásának tisztele­tére, Barcson városi fóru­muk lesz a fiataloknak. Március 22-én délelőtt 11 órakor o kaposvári Kilián György Városi Művelődési Központban a Születésnapi köszöntő elnevezésű ünnep­ségen KISZ-alapítók részvé­telével emlékeznek meg az ifjúsági szövetség három év­tizedes történetéről. Sok helyen lesz találkozó a munkásmozgalom veterán­jaival, ifjúsági és más moz­galmi vezetőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents