Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-16 / 63. szám

1987. március 16., hétfő Somogyi Néplap 5 Névadó a kaposvári koreskodolmi iskolában SZÉCHENYI ISTVÁN SZELLEMÉBEN „Életem legyen a hazának, a nemzetnek szentelve.” (Széchenyi István) KÖLTŐTALÁLKOZÓ FONYÓDON A hetedik helikon Szombaton délelőtt a Ki­lián György Városi Művelő­dési Központban gyülekez­tek a kaposvári Kereskedel­mi Szakközépiskola, Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola ta­nulói és oktatói. Nevezetes dátum volt ez a nap az in­tézmény életében, hiszen a régi hagyományokra vissza­tekintő iskola Széchenyi Ist­ván nevét vette föl. Az eb­ből az alkalomból rendezett névadó ünnepélyen Kállai István igazgató köszöntötte a társadalmi- és tömegszer­vezetek képviselőit, az in­tézmény dolgozóit és diák­jait. Ezt követően dr. Kanyar József levéltárigazgató mon­dott ünnepi beszédet. Hang­súlyozta, hogy a történelem során az ifjúság és a már- oius között mindig rokon hangulat volt. Ennek a gon­dolatnak a hangoztatásakor fölmerült az a kérdés is, hogy vajon tud-e úgy lelke­sedni a mai ifjúság, ahogy a reformkori nemzedék tu­dott. Nem kevésbé fontos 11. Szóval Satya tépőfogai és az elferdült kéjsóvárgás kö­zött semmi összefüggés nincs. Ezt hitelt érdemlő komoly­sággal állíthatom. Én is egé­szen más természetű féle- . lemtől kaptam hideglelést, amikor Lukáts Imre leendő örömapa kinyilvánította, hogy megmásíthatatlan szán­déka Vámpír Satyát és zene­karát muzsikáltatni lánya la­kodalmán. Jogos a kérdés: ragaszkodnának-e ekkora merevséggel egy valódi vám- f pírhoz épp lakodalom alkal­mával, ahol tudvalevőleg se 3 szeri, se száma a gyönyö­rűbbnél gyönyörűbb zsenge szűznek, akik valamennyien kettőzötten veszélyesek ön- * magukra, mert egyrészt ta­pasztalatlanok, másrészt kí­váncsiak, következésképp tö­megesen esnének áldozatául egy valódi vámpírnak. Ismétlem, én sem azért rettegtem Satyától, mintha oxigéndús vért akart volna inni a nyaki verőeremből. (Mentősofőr koromban fa­kultatív anatómiát meg vám- pirológiát tanultam, onnan kérdést feszegetett akkor sem, amikor arra keresett választ, hogy napjainkban van-e töretlen eszményké­pük a fiataloknak. A tény, hogy egy intéz­mény fiataljai olyan iskolá­ba járnak ezentúl, amely a legnagyobb magyarnak ne­vezett férfi nevét viseli, részben megnyugtató válasz a kérdésekre. Az egyetlen előttünk lebegő cél azonban csak az lehet — ahogy Ka­nyar József kifejtette —, hogy felemeljük a márciust és az ifjúságot a régi jelen­tőségére. Ez jelenti azt is, hogy a ma iskolájának a múlt iskola eredményeire kell épülnie, és a nemzettu­dat és önismeret hordozójá­vá kell válnia. Az ünnepi beszéd után az iskola irodalmi színpada adott az alkalomhoz méltó műsort. A Széchenyi István eszmevilágát pontosan és hi­telesen értelmező összeállí­tás mellett jó érzéssel nyug­tázhattuk azt is, hogy mi­lyen sok fiatalt sikerült eb­ben az intézményben meg­tudom, hogy a sátán által megrontott emberdenevére­ket kizárólag a nyaki verőér érdekli. Ami egyébként eze­ket az emberi denevéreket illeti, elnevezésük második tagja, mármint a „vér” egy­értelműen kifejezi lényegü­ket, csupán a „dene”'jelenté­sének megfejtésével adós még a nyelvtudomány.) Satya, a kivételes tehetsé­gű cigányprímás, aki még Rimavska Sobotán is ven­dégszerepelhet, ha töretlen marad a sikersorozata, csak­úgy ingyen kapta a vámpír címet. Mert mifelénk igen nagylelkűek az emberek a ragadványnevek adományo­zásában. Meg kell monda­nom, a ragadványnevek nem mindig találóak. Én például csak azért lettem Illés, mert a vezetéknevem Üllős. Per­sze még mindig jobb így, mintha a Fábiánt torzítot­ták volna Páviánra. De mi­nek feszegetem a - magam esetét. Még komolyan veszik az ötletet és holnaptól Illés helyett Páviánt kiáltanak rám az utcagyerekek. Hozzám képest Satya rosz- szul járt. Be kell látnom, nyerni a vers- és prózamon- dáshoz. A tanulók műsorát köve­tően az ünneplő közönség átvonult a Kereslkedelmi Szakközépiskolába. Az in­tézmény bejáratánál már az új fölirat hirdette: Széche­nyi István Kereskedelmi Is­kola. A résztvevők tanúi le­hettek a Széchenyi emlék­tábla leleplezésének. Erre helyeztek el koszorút az in­tézmény KISZ-es fiataljai, de érkeztek emlékszalagok a testvériskolából is. Kedves színfoltja volt a napnak az is, amikor a So­mogy Kereskedelmi Válla­lat KISZ-alapszervezete zászlót adományozott a ke­reskedelmis fiataloknak. Az ünnepségsorozatot két kiállítás megnyitása zár.ta. Az intézmény földszintjén Széchenyi István emlékkiál­lítás nyílt, amelynek anya­gát a Palmiro Togliatti Me­gyei Könyvtár, valamint a nagycenki emlékmúzeum ad­ta kölcsön erre az alkalom­ra. Ugyancsak sok nézője volt annak a kiállításnak is, amelyen a kereskedelem- és vendóglátásitör.téneti em­lékek kaptak helyet. csúnyán hangzik az a Vám­pír. Mennyivel mutatósabb lenne, ha nem macerálják ki a valódi anyakönyvi nevé­ből! Nyári Sándor — hát nem fennköltebb? Mi min­dent juttat az ember eszé­be... Kenyérgabonát érlelő nyár, piroslik a ropogós cse­resznye, amiből pálinkát le­het főzni. Dalolnak az éne­kesmadarak, melyek felidé­zik az érzékeny prímáshe­gedű hangjának minden le­heletfinom árnyalatát a to­kaji hárslevelűtől a verpelé­ti muskotyáig. Különösen ki­emeli a ritka név egyedisé­gét, hogy ő a Nyári Egy Sán­dor, miáltal kellő méltóságot kölcsönöz a brácsásnak, hogy ő, senki más, csakis ő a Nyári Kettő Sándor. A rang­sor tiszteletreméltóságát fo­kozza, hogy a zenekar har­madik személyével, a nagy­bőgőssel újra kezdődik a kö­zönségesnek éppen nem mondható számozás. A nagybőgős becses sze­mélyét a változatos hangzá­sú Nyári Egy János névvel illetik hivatalosan. A cim­balmos 'még ennél is izgal­masabb nevezettel dicseked­ILLYÉS GYULA EMLÉKEZETE Hagyomány már, hogy a fonyódi Karikás Frigyes Gimnáziumban március ti­zenötödike környékén össze­jönnek a költőik, s találkoz­nak a közönséggel. Hét esz­tendővel ezelőtt, az első ilyen találkozást Takáts Gyula nevezte el helikon­nak. Idén a rendezők Ily- lyés Gyula személyét és munkásságát választották a rendezvény tematikájául. Napjainkban, amikor &ny- nyiszor lehetünk tanúi a ki­mondott szó leértékelődésé­nek, erkölcsi fogalmak inf­lálódásának, kiemelt szerepe lehet az olyan ünnepeknek, amikor költőink művészi igénnyel megfogalmazott gondolataikat mondják el. Különösen jó kiindulópont ehhez Illyés Gyula munkás­sága, aki hatalmas életműve mellett mint szenvedélyes igazmondó is például állhat az ifjúság előtt. Tornai Jó­zsef Odüsszeuszhoz hasonlí­totta Illyést, a nem egyszer furfangos, diplomatikus ész­járású irodalmárt. Egy dol­got azonban nem lehet el­vitatni tőle: olyan tartóosz­lopa volt irodalmunknak, amely biztosította annak fo­lyamatosságát. Egyébként a találkozó több résztvevője kifejtette: szükség lenne az i'llyési életmű mielőbbi meg­tárgyalására. A fonyódi helikon — szán­déka szerint — elsősorban azokat a költőiket, írókat tö­möríti, akik valamilyen mó­don kötődnek a Balatonhoz. Somogyhoz. Az eszmecsere szélesebb kitekintését adta, hogy most részt vett Nino Nikolov bolgár költő, aki anyanyelvére több Ulyés- verset ültetett át. Mint ahogy a megjelent költők művét bolgárra is fordítot­ta; Csoóri Sándor, Fodor András, Takáts Gyula, Ber­ták László verseit. Már az eddigi találkozó­kon is megfigyelhettük: Fo­nyódon szeretik a magyar irodalmat, tisztelik költőin­ket. Éppen ezért válhatott hosszú távon valóra Simon Ottó gimnáziumi tanár hét évvel ezelőtti kezdeménye­zése a helikon létrehozásá­ra. hét. Nem más ő, mint a pá­ratlanul eredeti Nyári Kettő János. Ugye, hogy ez maga a tökély? És akkor léteznek idétlen csúfolkodók, akik me" rő irigységből vagy humo­rosnak éppen nem mondha­tó alacsony élcelődésből megbontják az egyöntetű ne­vek tiszteletet parancsoló rendjét és mindenféle hecc­jelzőket aggatnak nemes ve­retű művész jellemekre, akik egyszersmind nagykorú és sokszoros .családapák. Vámpír Satyára kikerül­hetetlen fontos ok miatt még visszatérek, de amíg erre sor kerülhet fegyelmezett lo­gikával irányított gondolat­menetemben, időzzünk el kissé — amolyan pihentető kikapcsolódásképpen — Sa­tya barátom rokoni kartár­sainál. 8. LILIKÉ ÉS SZUSZOGÓ Nézzük mindjárt Nyári Kettő Sándort, a brácsást! Őt csak per „Liliké” szólítja mindenki, még azok a kocs­makerülő kedélybetegek is, akik ráadásul rövidlátók és nagyon messziről ismerik. Ugyanez vonatkozik a süke­tekre is. akik hallomásból tudnak Lilikéről. Tájékozat­lanságunkban arra gondol­hatnánk, hogy a brácsa mesz- sze földön verhetetlen vir­tuózára a közkedvelt női nevet erőszakolták rá. Talán mert brácsás létére karcsú, szeme ibolyakék. haja sző­ke, hullámos és a derekáig ér. (Folytatjuk.) tai azok voltak, amikor olyan előadókat hallhatott a java­részt gimnazistákból álló közönség, akik emberközel­ből mutatták be Illyés Gyu­lát. Ezek közé tartozott Csoóri Sándor, aki megkapó erővel beszélt találkozásuk pillanatáról, arról, hogy Ily- lyés fölajánlotta a fiatal in­duló költőnek: patronálni fogja. Emlékezetes pillanatai voltak a találkozónak Fodor András visszaemlékezései is. A Vöröskereszt megyei vezetősége megvitatta a köz­egészségügyi és járványügyi feladatok társadalmi támo­gatásának tapasztalatait és az ezekből adódó időszerű teendőket. Dr. Virágh Zoltán, az egészségnevelési bizottság vezetője előadásában vázol­ta a Vöröskereszt több évti­zedes tapasztalatait, és ki­tért a mozgalom változó fel­adataira. Kiemelte, hogy nap­jainkban stílusváltásnak le­hetünk tanúi. Előtérbe ke­rült a nemzeti egészségügyi program megvalósítása. Dr. Sótonyi Tiborné megyei Lit- kárhelyettes a vezetőségi ülésre összeállított anyagról szólt, annak néhány fonto­sabb pontját emelte ki: a szűrővizsgálatok és a telepü­lés-egészségügy fontosságát. Somogy lakosságának egészségi állapota romlott. A megyék közötti összeha­sonlítás szerint a csecsemő- halálozás rosszabb az orszá­gos átlagnál. A 15—49 éves nőkeit vizsgálva az ezer női lakosra jutó művi abortu­szok száma is meghaladja a hazai átlagot. A halálozás aránya Somogybán a leg­kedvezőtlenebb. Az országos átlaghoz viszonyítva viszont Szombaton Hoszni Muba­rak elnök és az egyiptomi kormány tagjai nyitották meg a huszadik Kairói Nem­zetközi Vásárt, amelyen har­mincegy ország vonultatja fel exportkínálatát. A vásáron harminchat — de ennél jóval több vállala­tot képviselő — magyar ki­Jó ötlet volt a találkozó­ra meghívni Faragó Laurát, aki szép magyar népdalok ihletett tolmácsolásával emelte a találkozó színvona­lát. Erre az alkalomra jelent meg a Fonyódi Helikon ki­adványsorozat harmadik kö­teteként. annak a találkozó­nak az anyaga, amelyet a múlt évben tartottak az iro­dalmi folyóiratok főszer­kesztői. V. I. jóval többen részesülnek táppénzben! A kenringési rendszer betegségei miatt — tízezer lakosra vetítve — többen veszítették életüket megyénkben, mint az ország más területein. Sajnos, ugyanilyen rossz a kép a harminc éven felüli férfiak egészségi állapotát tekintve is. Az országos szint fölött van a legtöbb iparágban a rokkantnyugdíjasok száma. A lehangoló helyzetet a túltápláltság, a mozgássze­gény életmód, az alkohol, a dohányzás és egyéb élvezeti szerek mértéktelen fagyasz­tása okozza. Somogybán is számolni kell az önpusztító szerek terjedésének egész­ségügyi, szociális és más kö­vetkezményeivel. Ezért a Vöröskereszt megyei vezető­sége hat pontból álló fel­adattervet fogadott el; az egészségvédelmi munka so­rán ezekre fordítják a leg­nagyobb figyelmet. A fel­adatok között találjuk a szív- és érrendszeri megbe­tegedések megelőzését, a daganatos megbetegedések mérséklését, a dohányzás visszaszorítását. Az egészsé­ges életmód népszerűsítése, a helyes táplálkozási szokások kialakítása is fontos feladat. állító van jelen, köztük az Egyiptomra hagyományo­san orientálódó Ganz- MÁVAG, a Hydroexport, a Technoimpex, az Agrober, a Mogürt. A Magyar Kereske­delmi Kamara ezúttal először gyűjtőkiállítás keretében fog össze kis- és középkategóriá­jú vállalatokat. A péntek délutáni rendez­vény legértékesebb pillana­GERENCSÉR MIKLÓS C* SÜmms náwzfy&zoUíi avagy mit mesél a valódi vőlegény Szomorú somogyi adatok Cél az egészségi állapot javítása Magyar részvétel a kairói Nemzetközi Vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents