Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-14 / 62. szám

1987. március 14., szombat 5 30 ÉVES Á KISZ Hogyan kezdődött? Beszélgetés Várnai Ferenc újságíróval, a szövetség egyik alapítójával Március 21-én lesz har­minc esztendeje, hogy az ellenforradalom utáni gyors politikai konszolidációért vívott harcban zászlót bon­tott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megszü­letésének vitákkal, politikai küzdelmekkel teli heteire, napjaira emlékezve keres­tük föl Várnai Ferencet, a Magyarország című politikai hetilap helyettes főszerkesz­tőjét, aki annak idején a szövetség alapító vezetői kö­zé tartozott. Várnai Ferenc a felszabadulás előtt az il­legális kommunista párt if­júsági ellenálló csoportját irányította. Az ellenforrada­lom vészterhes napjait Vár­nai Ferenc a Köztársaság téren élte át; csak a vélet­lennek köszönhette, hogy a pártház ostromakor megme­nekült.- Hogyan jellemezné az 1956 októberében kialakult helyzetet, a fiatalok politi­kai állapotát? — A poitikai vihar rá­nyomta bélyegét az ifjúsági szervezetre ás. A DISZ be­folyása rohamosan csök­kent, már az ellenforrada­lom előtti hónapokban, sor­ban kiszakadtak belőle az egyetemi ifjúsági szerveze­tek. Októberre a DISZ szét­esett; ez következménye volt bizonyos elbürokratizá­lódásnak, annak, hogy* el­vesztette tömegkapcsolata­it, s annak is, hogy céltáb­lája lett a nacionalista, fel­lazító erőknek. November 4-e után, ahogy a pártköz­pont újjászerveződött, meg­alakult a három-négy tagú Ifjúsági Titkárság, hogy se­gítse az MSZMP új ifjúság- politikájának előkészítését. Ekkor jött létre a párt if­júsági bizottsága, elnöke Föl­des László volt. A két szer­vezet közösen dolgozott.- Milyen lehetőség volt a kibontakozásra? A cím egy hongkongi kung-fu filmé, februárban vetítették a siófoki Dél-ba­latoni Kulturális Központ­ban. Az év elejétől a megyei moziüzemi vállalattal video- mozit működtetnek sok gye­rek szüleinek, tanárainak bosszúságára. Sólymos Géza siófoki olvasónk tette szóvá, hogy egyetért az általános iskolák tanáraival, akik megtiltották a gyerekeknek a horrorfilmekkel teletűzdelt videoprogram látogatását. Olvasónk meggyőződött ar­ról, hogy a közönség kilenc­ven százaléka az általános iskolás korú diákokból tevő­dik össze. Hallod-e, Rozika, te? Gyerünk a moziba be ... Az ismerős sláger szereplője te­hát ezúttal a tízegynéhány éves Rozika. Akinek való­ban nem kellene megnéznie a Drakula grófnő című an­gol filmet vagy a másik hongkongi filmet, A háború isteneinek fürdőjét. De hadd soroljunk föl még néhány filmcímet a februári műsor­ból: Fekete kalóz, Félkezű bokszoló, Nagy leszámolás, Zsaroló zsaruk. Bravó! A video napjaink divatja. A művelődési ház sem kíván lemaradni. Ám ezt a divat­hullámot más módon is meg­lovagolhatnák a magyar ten­ger partján és sok más he­lyen. Olyan filmek játszásá­val, amelyek a - diákoknak nemcsak fontosak, hanem szórakoztatóak is. Ha már — Az örökség terhe alatt nyilvánvaló volt, hogy a DISZ újjászervezésére nincs lehetőség. Fő feladatunkat abban láttuk, hogy a félig- meddig kialakulóban levő ifjúsági rétegszervezeteket befolyásoljuk, segítsük a konszolidációt.- Ma már szélesebb kör­ben ismert: igen nagy viták folytak azokban a hónapok­ban arról, milyen legyen a párt ifjúságpolitikája. — Valóban rendkívül éles viták voltak, mindenekelőtt a fő kérdésről: rétegszerve­zetek kellenek-e vagy egy­séges, közvetlenül a párt irá­nyítása alatt levő egységes ifjúsági szövetség? A ki­alakulófélben levő ifjúsági rétegszervezetek független képződmények voltak, ame­lyekre ebben az időben köz­vetlen hatása a pártnak nem vagy alig volt. Hogy csak a lényegesebbekről szóljak: a Magyar Forradalmi Ifjúsági Szövetség (MAFISZ) néhány üzemben tevékenykedett, fő­ként Budapesten. Ennek ré­gi DISZiesek is tagjai vol­tak, (és sok olyan ifjúkom­munista, akit az ellenforra­dalom ugyan megzavart, de szocializmust akart. Az Egy­séges Parasztifjúság Orszá­gos Szövetsége (EPOSZ) már az ellenforadalom után új­jászerveződött, főként a fa­lusi DISZ-szervezetekből. A Magyar Diákok Nemzeti Szöyetsége a középiskoláso­kat tömörítette, s az ellen- forradalmi irányzatok is be­folyással voltak rájuk; vé­gül a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egységes Szövetségének (MEFESZ) szélsőséges vezetése novem- berben-dec emberben még fegyveres ellenforradalmi akciókat is szervezett. Itt az egyetemi fiatalságért kellett megverekedni, hogy a veze­tést meg lehessen változtat­ni. Nos, ilyen helyzetben kel­lett a vitákban választ ke­egyszer a 16, illetve 18 órai vetítéseken ők ülnek be na­gyobb számban. A videomo- zinak nem ilyen filmekkel kell reklámot csinálni. A műsor összeállítói arra gondoltak, hogy olyan prog­rammal vezetik be a video- mozit a kulturális központ­ban, amelyre nem fizetnek rá. A belépőjegy ára har­minc forint. Másképp kellene megked­veltein! a videomozit! Nem lenne gond az sem, ha a gye­rekeknek külön szervezné­nek műsort. Ha a felnőttek­nek kedvük van a vérfürdő­höz, a Halálos játszmához, hát legyen. Bár ... A házi videotárakban is találni sok olyan fimet, amely nem való a gyerekek­nek. Ez felveti a szülők fe­lelősségét; megengedik-e, hogy bármit nézzenek ott­hon á fiatalok. Talán otthon szigorúbbak. A művelődési házban vetített filmekről nem is tudják, hogy milye­nek. Miért ne kéretőzhetne el a gyerek a videomoziba, ahol nem tanulhat semmi rosszat? — vélekedik a szü­lő. Ám aki utánanéz a mű­sornak, nem tesz eleget a gyereke kérésének. S ha mégis ... ? A kulturális központon áll, hogy milyen filmeket mutat be. A felelősség is az övé. • Talán rá is döbbentek erre, hiszen a márciusi műsor már igényesebb. H. B. resni arra: „hogyan to­vább?”- A vita lényege ... — A lényege az volt: ho­gyan lehet ebben a zűrza­varos helyzetben meggyorsí­tani a tisztulási folyamatot a fiatalság fejében? Azzal-e, hogy a párttól 'különálló, a „szocializmust vállaló is, nem is” szervezeteket elfo­gadjuk, s egy sok-sok éves kibontakozást vállalunk. Vagy pedig egy radikáli­sabb, nyílt harcot vállalunk az ellenforradalmi nézetek ellen, a konszolidációért, amelyhez viszont olyan szervezet kellett, ' amely nyíltan vállalja, hogy a szo­cializmusért harcol, s a párt politikáját kívánja segíteni. A párt ideiglenes intéző bi­zottsága már december ele­jén) ez utóbbi mellett fog­lalt állást, nagyon kemény viták után. A párt ideigle­nes központi bizottsága, már­cius .11-én döntött a KISZ létrehozásáról. <*- Mi volt a következő lé­pés? — A döntés értelmében decemberben megkezdődött a KISZ létrehozásának elő­készítése. Mindenekelőtt a megfelelő dokumentumok ki­dolgozása, s a párt ifjúsági megbízottai hálózatának ki­építése.- Végül március elejére készen állt a zászlóbontás­hoz. — Igen. S imárcius 21-én, a Tanácsköztársaság kikiál­tásának) évfordulóján az Er­kel Színházban ünnepélyesen A barcsi rendelőintézet­ben az egyesített egészség­ügyi intézmények igazgató főorvosát, dr. Sári Katalint kérdeztük, hogy az új inté­zeti tömb, illetve a kibőví­tett régi épület milyen új lehetőségeket biztosít a la­kosságnak. — A régi épület csaknem húszéves már, bővítése 1986 végén készült el. Az intéz­mény szociális helyiségek­kel, raktárral gazdagodott, valamint egy új léposőház szolgálja a betegforgalom megosztását. Az új rendelő­intézeti bővítmény — a ha­todik ötéves tervidőszak legjelentősebb egészségügyi fejlesztése — több mint két megalakult a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség. Komócsin Zoltán akkor be­szédében határozottan leszö­gezte a szervezet alapvető álláspontját: azokat várjuk a KISZ soraiba, akik sze­rint 1956 októberében Ma­gyarországon ellenforrada­lom zajlott le; akik a sem­legességgel szemben az or­szág jövőjét a szocialista or­szágok közösségében látják. S azokat, akik nyíltan vál­lalják: a párt ifjúsági szer­vezetének a tagjai kívánnak lenni. E három kérdés kö­rüli harcban teltek a kö­vetkező hónapok, s gyorsan sikerült eredményeket elér­nünk.- A siker nyilvánvalóan a konszolidációban gyökere­zett. De azért a KISZ akti­vistái sem voltak könnyű helyzetben. — A sikerhez hozzájárult az is, hogy a KlSZ-aktivis- ták az emberek előtt nyílt vitában szálltak síkra e há­rom fő kérdésben. Ez a po­litika vezethetett végül oda, hogy októberben a KISZ megtarthatta első országos értekezletét, s hogy erre az időre a korábbi rétegszerve­zetek szinte teljesen fel­emésztődtek. Két tanulsága máig van ennek a korszaknak. Az egyik a nyíltság, amely alapvetően meghatározta. a sikert. Nyíltság a kiállás­ban, a poitizálásban. A má­sik, hogy a KISZ általában is és a konkrét munkában, a termelésben is cselekvés­re mozgósított. Programot, jövőt adott a fiataloknak. F. R. éve működik. Az új, tíz- munkahelyes rendelőinté­zeti tömb 13 miLMó forintos költséggel épült megyei tá­mogatással, a város saját fejlesztési alapjából. Létre­hozását az indokolta, hogy a lakosság „kinőtte” a régit, amelyre az állandó zsúfolt­ság volt a jellemző, valamint a félnőtt- és a gyermekfor­galom keveredése. Bútorai elhasználódtak, felszerelése korszerűtlenné vált. Ugyan­az a rendelőhelyiség dél­előtt például fül-orr-gége szakrendelésnek adott ott­hont, délután pedig más be­tegeket kezeltek. Egyre sür­getőbb volt a gyerekellátás tárgyi feltételeinek javítása, Halálos játszma Fejlődő betegellátás Barcson RÁDIÓHGYZET Fortuna mosolyog Péntek délelőtt mostantól nem mosolyog senkire For­tuna. istenasszony. Egyéb­iránt ha csak a sajtónyelv­ből ismernénk, fölöttébb ko­molytalan istennek kéne tar-' tanunk, hiszen mindig mo­solygós összefüggésben em­lítik nevét. Most azonban már szelid nevetését áttette — a munkaidő kihasználása érdekében — csütörtök esté­re. A lottózóknak — gon­dolhatnánk — ez édes mind­egy, még jobb is, hiszen előbb túl vannak a szeren­csejáték izgalmain. Nem tar­tozom közéjük; sajnálom is, mert enélfcül mindennapjaim kissé egyhangúra sikerednék. Mint rádióhallgató azon­ban úgy érzem, hozzá tudok szólni az ügyhöz. Számomra ugyanis volt valami varázsa annak, hogy a- nyerőszámok kihúzásakor tudtam: megint péntek van. Még néhány óm, s letelik a hét, jöhet a jól megérdemelt szabadidő. Egyetlen feladatomul csupán annak kulturált eltöltése marad. Mindig tudtam iz­gulni azon is: vajon ki lesz a következő nyerőszám ki­húzója. Kedvenc jeleneteim közé tartozott, ahogy föl­kérték Kovács János tápió- szeosői betanított munkást a harmadik nyerőszám kihú­zására. És az a nagy, komó­tosan megforgatott szeren­csekerék ! A súrlódó hango­kat egyébként hitelesen ké­pes visszaadni a rádió. Eb­ben a feszültségben, mint komor felhők közül a vil­lámcsapás, szólal meg a hang: mondjuk: 66. (Egyszer történt meg, de sokáig nem felejtem: a nagy szenvedély hevében az egyik játékos, vagyis sportfogadó, újított. A 99-est húzta ki, legaláb­bis állítása szerint. A rende­zők aztán fölvilágosították a nyerőszám-golyó helyes tar­tásáról, Mindezeket az élve­zeteket most sokáig nélkü­lözni fogom.) Ismerve merevségemet, so­káig nem tudom megszok­ni, hogy csütörtökön koráb­ban kapcsoljam be a tévét, pénteken délelőtt pedig hi­ányzik a műsor. Pedig mi­csoda szenzációt lehetett vol­na jó esetben ezen a héten is csinálni. Péntek volt, ti- zenharmadiika, ráadásul a telihold baljós fényei, ame­lyek eleve sugallják: nem le­het szerencséje senkinek, legjobb, ha ki sem bújunk az ágyból. Ehelyett azonban Fortuna asszony dacolva az előjelekkel huncutul moso­lyogni kezdene. S mert az istenek néha igazságosak is, lehetséges lenne, hogy egy füzesabonyi ötgyermekes csalódra mosolyogna, s nincs kizárva az sem, hogy a gyermekeit egyedül nevelő anya (az apa. eltűnt évekkel ezelőtt, címmeghagyás nél­kül, egy szőke nővel) lenne a szerencsés nyertes. Volna okunk hát nekünk, a közvé­leménynek, a meghyugvás- tra. Belátom azonban, hogy ilyen szempontokat nem ve­hettek figyelembe az illeté­kesék. Megvallom, nekem is többször eszembe jutott a műsor kapcsán: a legna­gyobb dologidőben miként jut érkezésük egyeseknek ar­ra, hogy lottónyerőszámokat húzzanak ki jól megforga­tott üveggömbből. Utólag igazolva látom magam: láim-lám, mégis csak van ha­ladás. Igazuk volt azoknak, akik csütörtököt mondtak. Varga István a beteg gyerekek elkülöníté­se a felnőttektől. — Most hogyan oszlik meg a betegellátás a régi és az új rendelő között? — A régi épületben ma­radt egy felnőtt-körzeti or­vosi rendelő, valamint az úgynevezett klasszikus szak- rendelések : két belgyógyá­szati, sebészeti és labor szak- rendelés. A röntgenlaborató- rium között a tüdőgondozóé­val. Kettős funkcióját — amelyet a géppark hatéko­nyabb kihasználása indokol — több elkülönített felvételi és öltözőhelyiség segíti. 1986 novemberétől főállású sze­mész dolgozik ugyanebben az épületben. Ezenkívül ott maradt a reumatológia, az ortopédia, a fizikoterápia, a sportorvosi és üzemegészség- ügyd szakrendelés, valamint a nagyatádi kórház onkoló­giái szakrendelése. Ebben az épületben volt egy szolgála­ti lakás, amelyben már, hat éve a központi körzeti or­vosi ügyelet működik. Az új intézeti tömb föld­szintjén elhelyezett három gyermekrendelő előrelátha­tólag az ezredfordulóig ki­elégíti az igényeket. Ezen a szinten van a csecsemőta­nácsadás is. A fertőző bete­geknek külön bejáratú vá­róterem áll rendelkezésükre, s az egész épületben kultu­ráltak a várakozás feltéte­lei. Az emeleten három fo­gászati rendelő működik, itt végzik az iskolafogászati szűrővizsgálatokat is. — A megyében egyedülál­ló a nő- és családvédelmi gondozónk, ahová a nőgyó­gyászati szakellátástól a ter­hestanácsadásig, a családter­vezésig hasonló jellegű prob­lémákkal lehet fordulni. Az úgynevezett hurokambulan­ciának külön kis műtője van. Ezek szomszédságában található a védőnőd szolgá­lat. Alapos megfontolás után ebben az épületben is elhe­lyeztünk egy felnőtt körzeti orvosi rendelőt. A szükséges diagnosztikai vizsgálatokat is helyben tudjuk elvegezni. T. R.

Next

/
Thumbnails
Contents