Somogyi Néplap, 1987. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-14 / 62. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 62. szám Ára: 2,20 Ft 1987. március 14., szombat „Küzdeni erőnk szerint” 1848. március 15-re emlékezni mindig, minden helyzetben különös és fölemelő kötelesség. Hiszen a nemzet életében az olyan történelmi sorsfordulók egyike ez a nap, amelyek által többnek és igazabbnak tudjuk magunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amelyet Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve jelent a magyarságnak. Akkor is haza és haladás legfontosabb kérdéseiről volt szó, s bár nem szerencsés a történelmet példatárnak és lehetséges párhuzamok gyűjteményének tekinteni, 1848 maradandó sugárzása abból is adódik: Petőfiék forradalmában és szabadságharcában a legjobbak fogtak össze, s adtak választ a lét vagy nemlét nagy kihívására. Cselekedetük történelmi érvényét még a szabadságharc legyőzésének tragédiája se vonhatja árnyékba. Lét és nemlét nagy kihívásával azóta többször kellett bátran szembenéznünk. Példára és párhuzamra tehát, a múlt erkölcsi támasztékaira gyakran volt szükségünk. Még akkor is, ha különben tudjuk, hogy a történelemben minden órának, minden helyzetnek más a parancsa. 1848-ban a nemzeti függetlenség és a polgári haladás volt a tét. Az ország sorsa, jelene és jövője a cselekvés és nem cselekvés kettősségében fogalmazódott meg. S aki a tétlenséget, a maradást választotta, eleve kirekesztette ezt a népet az európai fejlődés lehetőségéből. Ha a legjobbakban, s magában a népben nincs bátorság a cselekvésre, Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági értelemben hosszú időre a perifériára szorul. Ez az, ami ma is tanulságos: a helyzet józan felismerése és a cselekvés bátorsága. Most más kérdéseket vet föl a történelem, elsősorban azt, hogy képesek vagyunk-e a kor követelményéhez igazítani a szocializmus hazai gyakorlatát. De a cselekvés és nem cselekvés kettőssége épp olyan sorsmeghatározó dilemma, mint 1848 históriai napjaiban volt. Mert, mit jelent a tétlenség? A perc, a pillanat esetleges és látszólagos nyugalmát, s ugyanakkor a teljes távlatvesztést, a jövő bizonytalanságát. A cselekvés vállalása, persze, egyéni és közösségi fájdalmakkal, átmeneti veszteségekkel is járhat, de a jelen kényelmes nyugalmával nem lehet megváltani a jövőt. Csak a cselekvés bátorságával. Hyen értelemben történelmi sorsfordulóhoz érkeztünk újra. A vagy-vagy állapotába. Perifériára szorulni a XX. században is lebet. Hiába hivatkozunk arra a sok áldozattal is járó történelmi útra, amelyet 1945 óta megtettünk, a világban elfoglalt, lényegében kedvező helyünket a mában is meg kell erősítenünk. Mert ez a hely nem örökös vívmány. Vitathatatlan eredményeink ellenére kihullhatunk az időből, ha nem fejlesztjük magunkban a változás és változtatás képességét, ha nem tudjuk követni a szükségszerűségek hívását. Előttünk — Vörösmartynak a címben is idézett — szavaival — ma is „egy nemzetnek sorsa áll”. S ez a sors a fölzárkózás vagy lemaradás ellentétében villantja fel önmaga távlatait. A világ nélkülünk is halad, de nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy a történelemben hátrébb csúszott nemzetek sorában vagyunk-e vagy sem. Különösen nem mindegy a fiataloknak, hiszen a mai döntéseink — a jók s a rosszak is — az ő életüket fogják meghatározni. Ezért van felelőssége és helye az induló nemzedékeknek is a cselekvésben, hogy az idők szavának megfelelő változások minél gyorsabbak, s a társadalom egészére kiterjedők legyenek. Ezért tette közzé tettekre sarkalló felhívását január végén a KISZ Központi Bizottsága: „Jövőnk a tét!” Ma már nincs értelme annak a kérdésnek, hogy adott körülmények között lehet-e tenni valamit. A kor más megfogalmazást követel. Fordított kérdésfeltevést. Szabad-e semmit sem tenni? Lehet-e fiatal tömegeknek sikeres egyéni életben reménykedni, miközben az ország, a közösség súlyos gondokkal néz szembe? Egyénnek és közösségnek ilyen kettéválása csak ideig-óráig képzelhető. A reformok korában élünk, s ezeket a korszakokat nemcsak a magánérdekű, a személyes érvényű gondolatok kormányozzák, hanem azok, amelyek a köz ügyét és boldogulását viszik előbbre. Akár bátor egyéni vállalással is. Ma az idő nem végletes önfeláldozást kér tőlünk. Cselekedeteink távlata nem a segesvári csatamező. Mégis kérdés, hogy a mostani ifjú nemzedék fölkészült-e arra, amire a mai kor szólítja, egyre erőteljesebben. Végzetes volna azt válaszolni: nem. Könnyű kibúvó ugyanis, hogy ez a nemzedék nem volt jelen a nagy ügyek eldöntésekor, nem kérdezték meg, hogy milyennek képzeli a szocialista gazdaság és társadalom útját. Következésképpen vállalják a felelősséget és a szükséges változtatások gondját azok, akik eddig is a folyamatok középpontjában álltak. A fiatalság pedig vagy beilleszkedik abba, ami van, vagy elegánsan kívül marad. Nem. Ma nem lehet ilyen munkamegosztás. Vannak ugyan a kívülmaradást ösztönző megfontolások, de minél hosszabb távon gondolkodunk, ezek annál inkább elveszítik az érvényüket. Be kell látni: ma már a beilleszkedés, a meglévő gazdasági és politikai mechanizmusokba való közömbös belesimulás se elegendő. A nemzet érdekeit tekintve sohase volt az, most még kevésbé. A mai ifjú nemzedék tanultabb, mint eddig bármelyik volt a magyar történelemben. Közéletisége azonban sokszor messze alatta marad annak, amit egy művelt emberfők számában igencsak megnövekedett nemzedéktől joggal várhat az ország. Olyan helyzetben vagyunk, amikor egy generációnak a gyakorlat mezején kell megmérnie önmagát: képes-e vállalni a történelem által rámért küldetést. Előttünk valóban egy nemzetnek sorsa áll. A márciusi ifjak példája — 1987-ben — leginkább erről beszél. Domonkos László a KISZ KB titkára ötvenéves a Márciusi Front Emlékiinnepsóg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A magyarországi demokratikus erőket egyesítő Márciusi Front létrejöttének 50. évfordulója alkalmából em- Qékünnepséget rendezett tegnap az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar írók Szövetsége az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. Az eseményen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője és Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzását követő megnyitójában Káb lai Gyula, a HNF OT elnöke emlékeztetett arra: olyan politikai mozgalom születésére emlékeznek, amely nemcsak nevében, hanem társadalmi és politikai céljaiban is szervesen kapcsolódott történelmi múltunk haladó hagyományaihoz, elsősorban 1848—49 nagy történelmi művéhez, s a korabeli feladatok mellett a történelmi örökséget is magára vállalva formálni kezdte egy új népi (demokratikus, majd szocialista Magyarország megteremtését. A továbbiakban hangsúlyozta: az az időszak, amelynek közepette ez a mozgalom már a harmincas évek elején érlelődni kezdett, egybeesett a nemzetközi kapitalizmus ' eddigi történelmének legsúlyosabb válságával. Ez hazánkban is erősen éreztette hatását. A tőkés-földesúri rendszer a harKülügyi bizottsági ülés A Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottsága március végén Moszkvában tartja soron következő ülését. mincas években addig soha nem tapasztalt mértékű munkanélküliséggel és létbizonytalansággal, nyomorral és éhínséggel sújtotta népünket.. A /fasizmus európai előretörésével egyre erőteljesebbé vált a nemzeti függetlenség és a társadalmi, haladás kettős, de egymástól elválaszthatatlan követelése. Az ország haladó erői ebből a helyzetből igyekeztek megtalálni a kivezető utat. A Márciusi Front fiataljainak mozgalma népfront-jellegű volt, a haladó társadalmi erők közös fellépésének politikai színteréül szolgált. Létrejöttében a Kommunisták Magyarországi Pártja kezdeményező szerepet játszott, felismerve a fasizmus uralomra jutásával a nemzeti függetlenségünket és a népünk életét fenyegető halálos veszélyt. ötven év történelmi tapasztalatai igazolják — emelte ki végezetül a HNF OT elnöke —, hogy a népfront-politika a magyar nép életében nem véletlen, nem átmeneti jelenség. Az egész ország javát, . egész népünk érdekeit szolgálta és szolgálja. Nagy, korszakos jelentőségű feladatainkat csak e politika alapján tudtuk megoldani. Népfront-politikánk szilárdan és mélyen megalapozott történelmi vívmány. Nélküle jelenlegi Március 15-e alkalmából tegnap a Parlament vadász- termiében ünnepélyesen átadták az ifjúsági díjakat. Az ünnepségen részt vett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságainak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Horváth István, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese meghelyzetüriket és fejlődésünket sem érthetjük meg igazán, még kevésbé ‘érthetik meg a jövő nemzedék tagjai. Pintér István történész, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos tanácsadója a Márciusi Frontnak a haladó erők tömörítésének, a fasizmus elleni küzdelemben betöltött szerepét méltatta előadásában. Bevezetőben hangsúlyozta: Magyarországon tulajdonképpen három pólusból indult el és talált közös nevezőre a Márciusi Front. A kezdeményező szerep a kommunistáké volt, akiknek sikerült megnyerniük és a népfrontos törekvések részeseivé tenniük a demokratikus irányba mozduló — főleg budapesti és debreceni — egyetemi fiatalokat. . A harmadik pólus pedig ß hárommillió szegény paraszt kilátástalan helyzetén változtatni akaró, jórészt a „népből” ijött írók csoportja volt. Mindhárom csoport egymástól tanulva és egymásra hatva, a társadalmi problémákra megoldást keresve jutott el a közös „vállalkozásig”. A kommunistáknak és balra tartó diákságnak az útkeresése során már összekovácsolódott és közösen vállalt akciói hatottak a népi írók magatartására is. (Folytatás a 2. oldalon.) nyitóját követően az ifjúsági díjaikat Deák Gábor államtitkár, az, Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, államtitkár adta át. Az elds- manést olyan személyek és közösségek kapták, akik, illetve amelyek kimagasló tevékenységet fejtettek ki a gyermekek és a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítésében, közéleti ak- twiiitálsuk kibontakoztatásában és egészséges életmódjuk kialakításában. E tevékenységükért egyéni ifjúsági díjban részes,ültek Magyar—szovjet békemozgalmi megállapodások Tegnap hazaérkezett Moszkvából Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, aki a Szovjet Békevédelmi Bizottság vezetőivel megbeszéléseket folytatott a két mozgalom idei együttműködéséről. A XI. országos békekonferenciának a bizalomerősítésről hozott állásfoglalása szellemében is megállapodtak arról, hogy az idén az újszerű, helyi szintű békemozgalmi kapcsolatok létrehozására és kiterjesztésére törekednek. Ennek keretében magyar—szovjet béketalálkozót tartanak szeptemberben hazánkban, melyen békecsoportok és -közösségek teremthetnek kapcsolatot egymással. Ezzel a fórummal megkezdődik az európai szocialista országok békemozgalmai 1988-ra tervezett budapesti találkozójának előkészítése is. A májusi békehónap során békeaktivisták csoportja utazik a Szovjetunióba, s az Országos Béketanács küldöttsége szeptember elején részt vesz az októberi forradalom évfordulója alkalmából Moszkvában megtartandó nemzetközi konferencián. A tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta a szocialista országok békemozgalmai közötti együttműködés megerősítésének fontosságát, s a mindkét országban új elemekkel gyarapodott mozgalmak közötti tapasztalatcsere jelentőségét. tízen, közöttük Göndöcz István, a fonyódi Karikás Finigyes gimnázium tanéra vette át ezt az elismerést. Kollektiv ifjúsági díjat kaptak Zsombó község ta- májcsának dolgozói, .á Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Lenin ifjúsági szocialista brigádjának tagjai, a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ munkatársai, a Műegyetem Atlétikád és Football Olüb szabadidő - szakasz - tálíyának vezetősége és az újszászi „ötpróbás klub” tagjai. Átadták az ifjúsági díjakat Hatmillió forintos forgalomra sgámítanair Új bolt kertbarátoknak „Lassan már minden meglesz, csak éppen az időjárás nem engedi, hogy kezdődhessék is valami.” Találó az egyre több türelmességet kifejező mondás. A kertbarátok, a kistermelők, a lakókörnyezetüket szépíteni szándékozók gondosan készülnek — a kikelettel járó feladatok végzésére, csak épp ez a nagyon várt kikelet késik. A készülődést tegnaptól újabb bolt segíti. A balaton- szárszói áfész és a székesfehérvári Agsnofcer együttműködésével tovább szaporodott az agrohobbibolt-háló- zat. A balaitonszemesi benzinkút mellett megnyílt a Balaton déli partján a harmadik, ker.téiszked őket és kistermelőket szolgáló üzlet. Ahogy Czinegéné Máj Erzsébet, az áfész kereskédelmi osztályvezetője elmondta: nem egészen egy éve Kőröshegyen nyitották meg hasonló üzletüket, a környéken élők nagy megelégedésére. A szövetkezethez érkezett igényiek, jelzések késztették őket arra, hogy tovább szélesítsék ilyen jellegű szolgáltatótevékenységüket. Az új agrohobbiboltban mintegy kétmillió forintos árukészlet — vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, vasáru, kéziszerszám, kisgép, munkaruha, védőruha — várja a vásárlókat. A kertépítő, kertészkedő villatulajdonosok éppúgy megtalálnak itt munkájukhoz mindent, mint a kistermelők. Az áttekinthető, önkiszolgáló rendszerű boltban hatmillió forintos évi forgalomra számítanak. A megnyitásra érkezőket, az első vásárlókat meglepetés is várja : növényvédő szereket, műtrágyákat harminc, egyes kisgépeket húszszázalékos árengedménnyel vásárolhattak.
