Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

4 Somogyi Néplap 1987. február 13., péntek Magaslati levegőn — légüres térben Lakások a tetőkön ADATOK NINCSENEK, DE MÁRIS TAGADJÁK Személyhívó hálózatot építettek ki a győri kórházban. A telefonközpontra telepített rend­szer alkalmas beszédátvitelre, utasítások közlésére, és a csipogó hangjelzés adott esetben az orvosok gyors műtőbe való hívására. Az osztrák Neuroth cégtől egyenlőre öt darabot vásároltak. A berendezés négy kilométeres körzetben működtethető JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A házadóról A lakáshiány hosszú évek óta közszájon forgó téma. Alig akad baráti beszélgetés, amelynek során nem kerül szóba. A megoldások között mindannyiszor fölvetődik a tetőtér-beépítés, amellyel la­punkban is jónéhányszor foglalkoztunk már. Üj ada­lékkal szolgált a vissza-visz- szatérö — ám a gyakorlaton mindeddig nem sokat lendí­tő — elméleti vitához Lu­kács László, a Tanép igaz­gatója, aki elmondta: a vál­lalat fölajánlja, hogy rna- gastetöt épít a lapostetős, többszintes téglaházakra, s ebben a tetőtérben lakáso­kat alakít ki. Javasolják ezt a módszert mind a kaposvá­ri, mind a siófoki városi ta­nácsnak. Az igazgató szerint Kapos- váiron több száz lakást lehet­ne így létrehozni. Többféle megoldás lehetséges. A leg­felső emelet lakásait lehet­ne kétszintessé tenni, s így nagyobb családok is kap­hatnának otthont. Elképzel­hető, hogy fiataloknak való másfél szobás, vagy egyszo­bás garzoniaké soka t építe­nének a tetőkre. A műszaki lehetőség adott: telekre, új közműre nincs szükség, s a tetőtérben létrehozott lakások olcsób­bak lennének a mai átlag­nál. Ám egy sor pénzügyi és jogi probléma merült föl aszerint, hogy bérlakások vagy személyi tulajdonban lévők vannak-e a kiemelt házban. Ha kiszemelik ... Virányi István, a kaposvá­ri tanács műszáki osztályá­nak vezetője így vélekedett a tetőtér-beépítésekről: — A régi házak tetőterei­nek beépítését a műszaki osztály szorgalmazza. Első­sorban a tömbrekonstrukci­ókhoz tehetne ezt kapcsolni. Úgy látom, hogy nincsenek megfelelően kihasználva a lehetőségek. Részleges föl­mérések készültek a lehetsé­ges tetőtérbeépítésekről, (el­sősorban az ingatlankezelő vállalat foglalkozott ezzel), de a vizsgálódásnál meg is rekedt az ügy. Alig néhány példát lehet találni a gya­korlati megvalósításra. — És az új magastetőkkel mi a héljyzet? A praktikus és jobban megszívlelendő tanács, hogy mielőtt hivatalos ügyeink el­intézéséhez hozzáfogunk, pláne .mielőtt megjelenünk a hivatalban: tájékozódjunk. SOk Időt takaríthatunk meg, ha azt, amit telefonon vagy néhány sor.os levéllel meg­oldhatunk, nem személyes utánjárással intézzük. Meg­spórolhatjuk az utazást, az óhatatlan várakozást, és mégsem kerülünk 'hátrányo- salbb helyzetbe. Máskor pe­dig éppen az ügyintéző felke­resése a járható út. Melyek azdk a kérdések, amelyeket előre kell tisztáz­nunk, és ezeket honnan tud­hatjuk meg? A tájékozódás formái sokfélék. Jó eligazo­dást nyújthatnak a „Házi jogtanácsadó” kiadványai. Előnyük, hogy a „mit—hol, hogyan intézzünk” mellett pontos választ adnak a ké- rélmefc teljesítésének felté­teledre is. A munkahelyeken való tájékozódás kézenfekvő módja a szakszervezeti jog­segélyszolgálatok felkeresése, íitt jobban jártas és a hiva­talos utak ágát-'bogát isme­rő szakemberek állnak ren­delkezésre. Célszerűen hasz­nálhatók a különböző intéz­mények és szolgáltató szer­vezetek (OTP, földhivatalok, — Ezekről még fölméré­sek sincsenek. Többhelyütt városképi szempontból kívá­natos volna a kockaházakra tetőt tenni. Néhány épület felújítása a közeljövőben esedékes, mindenképpen cél­szerű volna megvizsgálni, hogy a tatarozással együtt megoldható-e a tetőtér be­építése. De kételyeim van­nak: kérdéses, hogy az ötö­dik emeleti lakások elkelné­nek-e? A Zaranyi lakótele­pen a Rózsa Ferenc szövet­kezet — tudomásom szerint — szívesen próbálkozna ilyen lakások fölépítésével Ott nem a magasság okozna gondot, hiszen a második emelet volna. Ám a közmű­vek szűkössége és az intéz­ményi ellátottság hiánya mi­att kockázatos még száz la­kást létrehozni. — Végül ellenzi vagy pár­tolja a „magaslati leve­gőn” elvégezhető építkezést? — Ha mindent mérlegelek, akkor inkább az építés mel­lett vagyak, mint ellene. Legalábhis nagyobb figyel­met érdemelne a tanács minden illetékesétől a tető­tér-beépítés. Dr. Molnár Istvánt, a tervosztály vezetőjét is meg­kérdeztük. — Az évek óta föl-föllón­goló vitában többen (kardos­kodnak itetőtér-beépítés mellett. Több szakember szerint több száz lakást le­hetne így létrehozni. A Tanép igazgatója is ilyen számokat emleget. Megvizs­gálta-e alaposan ezt a lehe­tőséget a városi tanács? — Pontos fölméréseink nincsenek, kevés az infor­mációnk. De ’ nem hiszem, hogy több száz lakást lehet­ne építeni a (tetőkön. A Má­jus 1. utca 23-ban elkészült a tetőtérbeépítés, drágább lett, mint a másfajta lakás­építés. A Bajcsy-Zsilinszky utcában a postával szemben van egy lapostetős épület. Elkészült a tanulmányterv. a felújításra, most a kiviteli tervek készülnek. Arra a házra mindern bizonnyal ma­gastető kerül. Néhány ilyen lakás már van, és lesz is. De ez nem oldja meg a vá­ros lakás gondjait. Pénzügyi lehetőségeink sem erősítik a tetőtérbeépítések pozícióját. vízmű, IKV, áramszolgálta­tó) által kiadott ügyféltájé­koztatók is. Érdeklődhetünk a tanácsta­goktól is, akik elsősorban a (tanácsokra tartozó ügyekben tudnak eligazítást adni: mi­lyen problémákkal, melyik tanácsi szervhez, mikor és milyen módon fordulhatunk. Közvetlen felvilágosítást tud­nak adni ügyfélszolgálati irodák, illetve magu'k a dön­tésre jogosult hivatalok. Ki­alakult gyakorlat, hogy azok az intézmények, hatóságok, amelyeket nagyabb számban keresnek fel állampolgárok, a hét egy-két napján, állan­dó időpontban — rendsze­rint hétfőn és szerdán — az ügyfelek rendelkezésére áll­nak. Sokat segítenek a tanács- házakon, de a más hivata­lokban is kifüggesztett út­mutatók, ügyféltáj ékoztatók. Itt feltüntetik, hogy a külön­böző kérelmeknek milyen ada­tokat kell tartalmazniuk, mi­lyen (mellékletekre, igazolá­sokra van szükség, s ezek ho­gyan szerezhetők be. É.rde- mles tehát nyitott szemmel járnunk, és a nekünk szóló hirdetményeket figyelmesen tanulmányozni. Egyne több hivatalos he­lyen szokás, hogy az állam­— Ha kevés az informá­ció, akkor mivel bizonyítha­tó, hogy nem lehet több száz lakást így építeni? — Nem hiszem, hogy nagy tömegű kivitelezés megold­ható. A város mennyiségi igényeit csak az iparosított technológiával rendelkező szervezetek képesek kielégí­teni. Nagyszámú lakást a Sáév itud építeni. Az alap­vető célokat meghatároztuk. Lesznek foghíjbeépítések, tart a belvárosi rekonstruk­ció, és megkezdődik a kis- gáti lakótelep építése. Az anyagi erőket erre kell for­dítani, nem bizonytalan te­tőtérbeépítésekre. De ha le­hetne is, és több száz lakást kezdenénk most a tetőterek­ben építeni, az sok érdekel­lentétet teremtene. A pénz­ügyi forrásokat is veszélyez­tethetné, és megkérdőjelez­né a gondosan kidolgozott programot. — Nem lehet, hogy ebben található a problémakör magva? Azért nem szorgal­mazzák a tetőtérbeépítést, ment cáfolnának más, elfo­gadott elképzeléseket? — Nincs okunk a bizony­talanért föladni a biztosat. Senki sem tudja, hogy hány lakást lehetne építeni a te­tőkön, és mennyibe kerül­ne az. De vajon miért nem tud­ja senki sem? Részletes adatsor híján mind a tető­térbeépítés és -ráépítés pár­tolói, mind az ellenzői lég­üres térben beszélnek a „magaslati levegőről”. Sem­mi sem bizonyítja, hogy le­hetetlen így több száz lakást nyerni. De elegendő erővel azt sem, hogy lehet. Valószínű, hogy nem a tetőtérbeépítés a bölcsek kö­ve. De lemondani róla, min­denképpen hiba. Gyors és alapos vizsgáló­dásra lenne szükség, azután el kellene dönteni a vitát. Ha a szakszerű fölmérés a lehetetlenség mellett szól, ez a megoldás elvetendő. Ha viszont arra utalnak az adatok, hogy a tetőtérbeépí- tés műszakilag lehetséges és gazdaságos, akkor nem kell polgárok helyzetét forma­nyomtatványokkal és külön­böző kérelerrr-mintákkal könnyítik. Használatuk ré­vén biztosak lehetünk ben­ne, hogy minden nagyobb fejtörés nélkül azokat az ada­tokat közöljük, amelyekre a döntéshez szükség van. For­makényszer, vagyis, hogy csak meghatározott formában lehet a keretemet előterjesz­teni, csak néhány speciális esetben áll fenn. Többek kö­zött erről is célszerű érdek­lődni. Általános elvként azonban azt kell irányadó­nak tékinteni, 'hogy a kérel­meket nem a címzésük, nem is elnevezésük, hanem tar­talmuk szerint kezelik. A postán vagy más úton kül­dött beadványdk ükkor is eljutnak az illetékeshez, ha a címzés esetleg nem szak­szerű, vagy a kérelmet nem a szabatos kifejezésekkel fo­galmazták. A hivataloknak még az is kötelességük, hogy ha a hozzájuk került ügy el­intézése nem rájuk tartoz­na, az iratokat az illetékesek­hez továbbítsák. A pontos­ság azonban mindenképpen előnyös, mert a beadvány gyorsabban eljut rendelteté­si helyére, és nincs szükség a hiányok pótlására. Családtervezési elképzelések Az asszonyok hazánkban a kétgyermekes családot te­kintik ideális nagyságúnak, három gyermeket a férjezet­teknek csupán egyhétede, s négyet, vagy 'ennél is többet mindössze négy százaléka szeretne világra hozni — ez derült ki egyebek között a Központi Statisztikai Hivatal cstal ád tervezési vizsgálatai t összegző statisztikákból. A ivailós helyzet azonban jelentősen, eltér az etképzelt- itől. Az adatok szerint ugyan­is száz nőre 173 gyermek jut, jóval kevesebb tehát, miint amennyit a kívánt családmo­dell feltételez. Számos csa­ládban — százból (huszonhét­ben — csak egyetlen, a há­zasságok felében pedig két gyermek született. A legfel­jebb egy gyermeket vállaló nőfk közül legtöbben főváro­siak, felsőfokú iskolai vég­zettségűek, s szellemi foglal­kozásúak. Miként az adatokból kitű­nik: szükséges lenne, hogy a kívánt családeszmény és a valóságos családkép közelít­sen egymáshoz. Annál is in­kább, mert a népesség egy­szerű reprodukciójához ele­gendő gyerekek száma száz családra 230, s a tavalyi ada­tok szerint hazánkban a 100 nőre jutó tervezett gyermek- szám 206. Szép számban fordulnak elő olyan hivatalos ügyek, amikor kérelmünket n;em csak írásiban, hanem szóban is előterjeszti!etjük. Ilyenkor a hivatal kötelessége, — ha csak aaonnfa! nem .teljesíti, a kérelmet —, hogy jegyző­könyvet készítsen az elő­adottakról. Ez teljesén azo­nos értékű az írásban be­nyújtott kérelemmel. Mint érdekességet — (és sajnos, mint eléggé ki nem hosznált lehetőséget — említjük, hogy főként a városi tanácsok hi­vatali' időn túl, telefonra kapcsolt üzenetrögzítőt, magnetofont működtetnek. A vázlatos felsorolással csupán tippeket adhattunk, hogyan fogjunk hozzá hiva­talos ügyeinkhez. Az előze­tes és körültékintő tájékozó­dásban és tájékoztatásban a hivatalok és a hozzájuk for­dulók érdekei azonosak, mert mindkét fél, vagyis vala­mennyiünk időt és- felesle­ges munkát takaríthatunk meg. Közös érdek, hogy le­hetőségeinkkel még jobban éljünk. (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor Egy 1962 óta hatályban levő házadórendejetet vál­toztatott meg és helyezett új alapokra az 1986. évi 25. sz. tvr. és a 35,1986. (X. 2.) PM. számú rendelet. A cél a jövedelmekikel és a • va­gyonnal arányos köztehervi­selés. Az új -szabályokat 1987. január l-töl kell alkalmazni. Az új szabályozás szerint az adózók száma jelentősen csökken, országosan csak mintegy 140 ezren fizetnek adót. Az új házadót nem a szo­baszám, hanem az alapterü­let után kell fizetni. Az adó­kötelezettség a magánsze­mély tulajdonában levő, il­letve a lakásszövetkezet tu­lajdonában lévő lakásra ter­jed ki, ha arra a szövetke­I. Ha a területrész 40 m--nél nem nagyobb II. Ha a területrész 40 m-- nél nagyobb, de a 100 m--t nem haladja meg . III. Ha a területrész 100 m--nél nagyobb A korábban biztosított mentességek továbbra is fennállnak a lejáratig, de csak akkor, ha egy- vagy kétlakásos épületben a 200 négyzetmétert, társashában a 180 négyzetmétert a lakás alapterülete nem haladja meg, bár a 100, illetve 80 négyzetmétert meghaladják (pl. egy 130 négyzetméteres családi házra 1980-ban 25 évi mentességet biztosítottak, akkor az 2005-ig mentes to­vábbra is, bár az alapterü­let a 1Ó0 négyzetmétert meg­haladja.) Az alapadótál a helyi ta­nácsok eltérhetnek: 40 szá­zalékkal növelhetik, illetve 90 százalékkal csökkenthetik azt. Növelő tényező, ha a ta­nács szerint a lakás kedve­ző övezetben fekszik, illetve ha az értéke (pl. építési mód­ja miatt) magas. Csökkent­hető az alapadó, ha a lakás kedvezőtlen területen fek­szik, vagy anyaga miatt,' il­letve más okból az értéke alacsony. Lényeges, hogy az adó 300 forintnál kevesebb ebben az esetben sem lehet. Az új szabályok előírják azt is, hogy a lakásban ál­landó bejelentés alapján együttlakó közeli hozzátarto­zók számát figyelembe véve adómentes a lakás — füg­getlenül az alapterülettől —. ha az egy főre jutó lakóte­rület nem haladja meg a 25 négyzetmétert. (Adómen­tes a 160 négyzetméteres la­kás is, ha azt heten lakják.) zet tagját az állandó hasz­nálat joga illeti meg. Véglegesen adómentes a társasházi lakás 80 négyzet- méterig és 100 négyzetméte­rig az egy- vagy kétlakásos épületben levő lakás. Men­tes a komfort nélküli és a szükséglakás is. Az 1987. ja­nuár 1. után használatba vett lakásokra 10 évig jár adó­menteség, ha társasházban a 180 négyzetmétert, egy vagy kétlakásos épületben a 200 négyzetmétert nem haladja meg a lakás alapterülete. Az egy- és kétlakásos épü­letben levő lakás 100 négy­zetmétert, a többlakásos épü­letben levő lakás 80 négy­zetmétert meghaladó része utón évente az alábbi mér­tékű alapadót kell fizetni. ✓ Város Község az alapadó évi mértéke 80 Ft m2 40 Ft m2 3200 Ft és 1600 Ft és a 40 m2 feletti rész után 100 nri'-’-ig 120 Ft to2 , 60 Ft m2 10 400 Ft és 5 200 Ft és a 100 m-’ feletti rész után 180 Ft, m2 90 Ft m2 Ha az egy lakosra jutó te­rület a 25 négyzetmétert meghaladja, akkor csak az e fölötti rész után kell adóz­ni. (Ha például a 160 négy­zetméteres lakást hatan lak­ják, akkor adózni csak 10 négyzetméter után kell.) A lakásállomány megóvása közös érdek: ezért a 25 000 forintot meghaladó és iga­zolt költségek 75 százalékát kell beszámítani az adó 75 százalékáig, tehát az egyéb­ként járó adó 25 százalékát kell fizetni évente a költsé­gek lejártáig. A lakáshoz tartozó gará­zsok 16 négyzetméter alap­terület alatt adómentesek, az e fölötti alapterült után kell fizetni az építményadót. A legkisebb összeg itt 400 fo­rint. Adóbevallást július 15-ig kell benyújtaná a lakás fek­vése szerinti .tanácshoz. A tanácsok időben megküldik az érdekeltek részére a be­vallási nyomtatványt, a ki­töltési tájékoztatót, vala­mint a nyilatkozatot. A nyi­latkozatot a bármilyen jog­címen adómentességben ré­szesülőknek kell kitölteni. (P,l. családi ház alapterülete 90 négyzetméter.) Az adóbevallás késedelmes benyújtása, illetve a valót­lan adatközlés miatt az adó­hatóságok 10—100 százalék között felemelt adót állapí­tanak meg. Dr. Fenyő Árpád megijedni tóié. Luthár Péter ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK Mielőtt hivatalba megyünk, tájékozódjunk!

Next

/
Thumbnails
Contents