Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-13 / 37. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 13., péntek Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról) tűnik — mondotta —, hogy ezzel együtt a feltárt hibák is nagyöbbaikká váltak. A lakosság ezzel kapcsolatos elégedetlensége teljes mér­tékben indokolt. A bérlők, tulajdonosok ér­dekeinek védelmében egy olyan útmutató készül, amely áttekinthető tájékoz­tatást nyújt a lakáshaszná­lók jogairól és kötelezettsé­geiről. Remélhetőleg minő­ségjavító hatása lesz annak a rendelkezésnek is, amely­nek értelmében január 1-jé- től a kivitelező csak a hi­ánypótlásokat követően nyújthatja be a végszámlát. A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának ta­pasztalatairól a szóvivő el­mondta: az alapvető gond az általános iskolai oktatás­ban van. Tantervűket jó né­hány évvel ezelőtt modern pedagógiai koncepciók alap­ján állították össze, de úgy tűnik, nem számoltak kellő­képpen a gyermekek fizikai, pszichikai adottságaival, te­herbíró képességükkel. A tútrrténlezetl tananyag azt eredményezte, hogy sok gyerek még az alapvető is­meretek — írás, olvasás, egyszerű számtani feladatok — elsajátításával is elma­radt. A vizsgálat azt is meg­állapította, hogy a közokta­tási rendszer egyes működé­si zavarai nem egyszer az iskola hálózat személyi, tár- .gyi. illetve költségvetési hiá­nyaiból is fakadnak. A kor­mányzat nagy erőfeszítése­ket tesz az <,1 í intus: körű! reá-. nyék javítására, de hagy sze­repe van a jövő nemzedék nevelésében a családoknak is. A tavalyi pénzügyi-gazda­sági ellenőrzések tapasztala­tait érintve kiemelte, hogy Békefórum előtt A „nukleáris háború el­len, az emberiség fennmara­dásáért” jelszóval Moszkvá­ban megrendezendő, szom­baton ‘kezdődő békefórum résztvevőit hétfőn • fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és fontos — a fegyverkezési-leszerelési kér­déskört érintő .— bejelentést tesz. Ezért ezt a találkozót közvetíteni fogja a televízió, s a sajtóközpontban felállí­tott hatalmas képernyőn is nyomon követhető lesz az esemény — hangzott el a fórum előkészítő bizottságá­nak csütörtökön Moszkvá­ban tartott tájékoztatóján. Eddig 906 tudományos, művészeti, politikai, vallási személyiség és üzletember fogadta el a szombaton Moszkvában kezdődő béke- fórumon való részvételre szóló meghívást. 203 meghí­vott még nem adott választ, így lehetséges, hogy a részt­vevők száma tovább fog nő­ni — mondották az előkészí­tő bizottság tagjai. A fórum résztvevői hét kerékasztalnál folytainak vi­tát. A tervezett hatról azért nőtt hétre a vitacsoportak száma, mert külön szekció­ban folytatják majd a vitát a környezetvédelem problé­máival foglalkozó ökológu­sok. ők elsősorban a Szó­fiában megalapított nemzet­közi szervezet, az úgyneve­zett „ökofórum” képviselői közül kerülnek, ki. A csütörtök délutáni hely­zet szerint a természettudó­sok, elsősorban a fizikusok kerékasztalánál 211 tudós foglal majd helyet. Az orvo­sok kerékasztalánál 55-en ülnék majd. A jelentkezett politikusok száma 92. Ennél a kerékasztalnál bizonyos fokú autonómiával dolgoz­nak majd a szociológusok. Az üzletemberek csoportja 84, a művészeké és a kultú­ra munkásaié 298, a vallási személyiségeké 154 fős. még mindig nagyon sok pél­da van a vállalatoknál a gazdálkodási fegyelem meg­sértésére, az együttműködé-- si megállapodások betartásá­nak hiányosságaira. Mind­ezekért elsősorban a válla­lati gazdálkodás gyengesége, gyakran a lehetőségeket meghaladó költekezés okol­ható. Az ellenőrzések alap­ján megállapítható: nem ja­vult számottevően a gazdál­kodási morál. Az indokolat­lan jövedelmek, előnyök többnyire az érvényes jog­szabályok megszegésével, a számviteli, bizonylati rerid tudatos megsértésével kelet­keztek. Ez ismételten felhív­ja a figyelmet a vezetői fe­lelősségre, hiszen gyakran az irányítók elnéző maga­tartása is hozzájárul a jo­gosulatlan jövedelmek ki­alakulásához. A munkafegyelem problé­mái is jogosan vetik fel az űj Munka Törvénykönyve megszerkesztésének igényéi — mondotta. A jelenlegi „kódex” 1968-ban lépett ha­tályba, 1980-ban korszerűsí­tették, de számtalan kiegé­szítő szabály módosította az­óta is. Napjainkra mér ne­hezen áttekinthető, ez is in­dokolja az új törvény kidol­gozását. amelynek az előké­születei megkezdődtek. A Tiszatáj című folyóirat sorsáról — a Magyar Nem­zet kérdése Utalt arra, hegy ez az irodalmi és kulturális lap hóhapok ötá nem Jele­nik meg — ÖáhyáSz Rezső a következőkét mondotta i — Ismeretes, hogy a Ti-, szatáj című Szegeden meg­jelenő megyei folyóirat fennltkrtója tavaly a kiad­vány átszervezését határoz­ta el. A lap ezért 1986 má­sodik felében nem jelent meg. A múlt év vége felé az új sajtótörvény előírásai­nak megfelelően a lap gaz­dája, a Csongrád Megyei Tanács javaslatot tett a szerkesztőség új összetételé­re. Javaslatukkal egyetértve — a sajtótörvény, illetve annak végrehajtási rendele­té értelmében — a Tiszatáj szerkesztőbizottságának el­nökévé Tóth Béla József Attila-díj as írót, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgató­ját, főszerkesztőjévé dr. Ka­pási Márton egyetemi do­censt, főszerkesztő-helyette­sévé pedig dr. Lengyel And­rás irodalomtörténészt ne­veztem ki. Megkapták ki­Tel Zaatar. E név egy messze hangzó tragédia em­lékét idézi jel az újságolva­sóban. Aki a hetvenes évek közepén is jigyelt már a vi­lág dolgaira, aligha törölhet­te ki emlékezetéből azt a palesztin menekülttábort, amelyet heteken át ostro­moltak q libanoni keresztény erők osztagai. A falangista milíciák, a mai elnök, Amin Gemajel apjának, Pierre Ge- majelnek utasítására rontot— tak rá a bejrúti keresztény negyedben fekvő két mene­külttáborra, hogy kifüstöljék onnan a palesztin fegyvere­seket. A körülzárt nyomor­telepek lakói harcosaikkal együtt mindenre elszántan védekeztek, míg végül az éhség és a betegségek olyan szörnyű helyzetet teremtet­tek, hogy Tel Zaatar és a másik tábor elesett. De amíg betelt a végzete, ezernyi iszonyú hír és fénykép járta be a világot bekötözetlen, súlyos sebesültekről, éhen- halt gyerekekről, összeaszott, csonttá soványodott élő hol­takról. A falangisták kímé­letet nem ismerő blokádján csak a teljes pusztulás előtt pillanatokkal volt képes át­hatolni a nemzetközi felhá­borodás küldte segítség. Nos, 12 esztendővel később Bejrutban ismétli magát a nevezésüket a szerkesztőbi­zottság tagjai és a .szerkesz­tőség munkatársai is. Ezt követően rögtön megindult a műhelymunka és . úgy ér­tesültem, hogy az 1987 ja­nuár—februári összevont szám március elején megje­lenik. A múzeumokban őrzött értéktárgyak biztonságával foglalkozó kérdés kapcsán a skóvívő egyebek között arról szólt, hogy a rendőri szervek mindenütt alaposan megvizsgálták a gyűjtemé­nyek biztonságának helyze­tét. Megerősítették a polgá­ri fegyveres őrséget, s je­lentős technikai beruházá­sokat is végrehajtottak. Lé­péseket tettek a 16 legjelen­tősebb gyűjtemény korszerű védelmére. További lénye­ges intézkedések is várha­tók annak érdekében., hegy műkincseimket megóvják. Egy kérdésre reagálva Bányász Rezső hangoztatta, hogy üdvözlik és igen nagy figyelemmel, okulásra ké­szen követik a sajtóban ki­bontakozó közéleti vitákat. A Vitéz óktól a tévedés és olykor az indulónak jogos­ságét sem szabad elvitatni — mutatott rá. Az • itt-ofit fellothető, túlzottan szemé­lyeskedő hang azonban föl­tehetően csökkenti a polé­miák hatásosságát, a véle­mények hitelét. Ez a vita­módszer időnként azt Idézi élő, hogy .a legjobb szándék is a visszájára fordul. A Tájékoztatási Hivatal elnöke beszámolt jugoszláv kollégájával. Szvemar Du- rutavics szövetségi sajtótik kárral folytatott megbeszé­léseiről: — A tárgyalások minden­ben megl el al l ék a két szom­szédos baráti ország jó kap­csolatának, annak, hogy a kérdések túlnyomó többsé­gében teljesen azonos, meg­egyező nézetet vallunk. Egyebek között beszéltünk arról, hogy bár a két or­szág közötti sajtóesere rend­kívül kiterjedt, ezit talán még tovább lehetne növel­ni. Szóba kerültek bizonyos lehetőségek a televíziós mű­sorok jobb vételével kap­csolatban is. Ezt jugoszláv részről például egy relé­állomás építésével segítik elő a magyarlakta területe­ken,. A konkrét munkaprog­ram kialakításáról a közel­jövőben szakértők tanács­koznak. történelem. Üjra palesztin menekültek táborai vannak áthatolhatatlan blokád alatt. Több tízezer •ember hónapok óta nem jut megfelelő éle­lemhez. hosszú hetek óta sem gyógyszer, sem kötszer nem került be az ostromlott táborokba. Éhínség pusztít, járvány fenyeget, a Tel Zaatar-inál is iszonyatosabb tömeghalál rémét jövendölik a jelentések. Az ostromlók ezúttal nem a keresztény fa­langisták, hanem a paleszti­nokkal azonos vallású, mo­hamedán Amal-gárdisták. Az Amal a Libanonban egy­re nagyobb erőt képviselő síita muzulmánok legna­gyobb harci szervezete, amely úgy látszik eltökélte, hogy a maga módján dönti el a palesztin kérdést az or­szágban. Minden nemzetközi közve­títés hiábavaló volt eddig: a vöröskeresztes autók az élelmiszer- és gyógyszerszál­lítmányokkal rendre vissza­fordulnak a táborok közelé­ből. A - síita ostromlók nem lazítanak a blokádon. Oda- bentröl pedig rémületes hí­rek jönnek. Állítólag a be­zártak közül sokan a múlt héten már feloldozást kértek papjaiktól hogy megszeghes- ség q szigorú vallási tilal­Tábormementó Ax Atlanti-óceántól az Uraiig Hagyományos fegyverek — új megközelítésben Az Európa pusztításáról szóló tudományos-fantasz­tikus regényekben éppúgy mint a NATO „tudomá­nyos” háborús forgatóköny­veiben kedvelt nyitóiépés a szovjet páncélos hadosztá­lyok meglepetésszerű táma­dása a Nyugat gyenge pont­jai, főként az NSZK északi része ellen. Mivel a NATO hagyományos erői — e for­gatókönyv állítása szerint — nem tudnak ellenállni ennek a rohamnak, a NATO har­cászati, majd hadászati nuk­leáris fegyverek bevezetésé­re kényszerül. Ezzel Európa nemcsak csatatérré, hanem órák alatt hatalmas temetővé és romhalmazzá válik. A hátborzongató esemény­sor tendenciózusan és a ka­tonapolitikai célok szem­pontjából erősen manipulál- tan tálalja az erőviszonyo­kat. Abból indul ki, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerző­dés nyomasztó fölényben van a hadseregek létszáma és a hagyományos fegyver­zet terén, ami csak atom- csapéssal ellensúlyozható. Ez a feltételezés eddig két alap­vető következtetést — és in­tézkedésrendszert — vont maga után. Az egyik az, hogy a NATO erőltetett ütemben fejleszti hagyományos fegyverzetét. Erre vonatkozóan az észak- atlanti tömb stratégái 1978- bart hosszú távú programot hagytak jóvá, és az időará­nyosan meg is valósul: fo­lyamatosan korszerűsítik a tankokat, helikoptereket, va­dászbombázókat. Mindezek eredményeként a NATO olyan nagyszabású fejlesz­tést hajtott végre, hogy ma már a hagyományos fegy­verzet pusztító ereje szinte felér az atomfegyverekével Olyan nagy távolságban lé­vő objektumok megsemmisí­tését is lehetővé teszi hagyo­mányos fegyverzettel, ame­lyeket korábban atomcsapás­sal véltek harc- illetve mű­ködésképtelenné tenni. A másik következtetés a NATO részéről az elmon­dottakkal összefüggésben az volt, hogy az immár 14 éve lényegében egy helyben to­pogó bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgya­lásokon minden lehetséges módon hátráltatták a mun­kát. Utalhatunk a terméket­'Elődeinél csaknem kétszer többet „tud” az M—1 típusú harckocsi — ilyennel látják el az Európában állomásozó amerikai csapatokat. (Fotó: Honnan fenyegeti veszély a bé­két? című kiadvány) lan létszámvitára, az „arány­talanságok” hangoztatásá­rai ami lényegében a Varsói Szerződés fölényének bizony- gatésa volt. Ebből követke­zőleg a szocialista országok­nak nagyobb létszám- és fegyverzetcsökkentést kel- l(ene) végrehajtaniuk, mint a NATo-nak. Mihail Gorbacsov tavaly berlini javaslatai, valamint a VSZ-tegországok vezetői­nek 1986 júniusi budapesti felhívása nagyszabású csök­kentést szorgalmazott a szemben álló felek részéről. Emlékezetes, hogy a Buda­pesti Felhívás javasolta: a szemben álló katonai-politi­kai szövetségek mgr az első egy-két évben 100—150 ezer fővei kölcsönösen csökkent­sék fegyveres erőiket, a ha­ditechnika megfelelő csök­kentésével egyetemben. A továbbiakban — a 9ü-es évek elejére — a csökkentés mind­két fél részéről elérné a fél- fél milliót. Egyidejűleg a har­cászati csapásmérő légierő, illetve a harci rakéták szá­mának jelentős csökkentését is javasolta a dokumentum. Mindezeket az intézkedése­ket a szocialista országok el­képzelései szerint megbízható és hatékony ellenőrzés mel­lett kellene megvalósítania mind nemzeti eszközök, mind pedig nemzetközi ellenőrzési eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni felügye­letet is. Ezáltal lényegesen csökkenne a váratlan táma­dás veszélye, mérséklődne a katonai szembenállás Euró­pában, növekednék kontinen­sünkön a biztonság és a bi­zalom. Időhúzó taktikát alkalmaz azonban a NATO a marato­ni bécsi fegyverzetcsökken­tési fórumon és a Budapes­ti Felhívás kezelésében is. Tavaly decemberi brüsszeli deklarációjában ugyan kife­jezésre juttatta a javaslatok megvitatására vonatkozó készségét, ám jelezte: a meglévő „aránytalanságok’' megszüntetéséről akar tár­gyalni. Ezen a Varsói Szer­ződés állítólagos fölényének mérséklését értik. A válasz pozitív eleme, hogy nincs szó egyértelmű elutasításról. A most is tanácskozó bé­csi utótalálkozón az egyik fő téma az a Lengyelország áltál előterjesztett és sok más — köztük semleges és öl nem kötelezett — ország által is támogatat! javaslat, miszerint az Atlanti-óceán­tól az Uraiig terjedő csök­kentésekről a tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében egy újabb stock­holmi konferencián kellene megvitatni. E javaslatra a legújabb hírek szerint a NATO csak júniusban, egy hónappal a bécsi utókonfe­rencia tervezett zárása előtt ad majd választ. Idő­húzás ez? Nyilvánvalóan. Ám kifejezésre juttatja egye­bek között az ellentétet ab­ban, hogy kik tárgyaljanak? Az USA szerint csak a NATO és a Varsói Szerződés delegációi. A szocialista or­szágok azonban a másik tá­bor egyes országaiban is megértésre találnak azzal az indítványukkal, hogy a had­erőcsökkentési tárgyalások­ba a semleges és el nem kö­telezett országokat is be keli vonni. E pillanatban egy dolog világos: a NATOrnak jelen­leg még nincs kikristályoso­dott, egységes álláspontja a Budapesti Felhívásban java­solt tárgyalásokkal kapcso­latban. Csak bízhatunk ben­ne, hogy kialakuló pozíciója előremutató lesz. Szászi József Csádi háború Palesztin gyerekek, akiknek sikerült kijutniuk a síita Amal milicisták által több mint négy hónapja ostromzár alatt tar­tott menekülttáborból. mat, amely a pokolt ígéri az emberhúst evőknek! Ezen a héten már hangos lett a világ: neves politiku­sok, kormányok próbálnak közbenjárni a végső pusztu­lás szélén álló több tízezer palesztin érdekében. Eddig mindhiába — az Amal nem enged. Sok idő pedig már nincs — még néhány nap, esetleg egy hét és egy még szörnyűbb tragédia fogja el­homályosítani Tel Zaatar mementóját. A. K. A csádi ideiglenes nemzeti egységkormány (INÉ) csapa­tai tegnap Fada város térsé­gében támadást indították a Habré-kormányzat csapatai ellen, s jelentős emberi és haditechnikai veszteséget akoztak az ellenségnek. A hírt — Csádból érkezett je­lentések alapján — a Pá­rizsban tartózkodó Nejitaba Sakoumat, az INÉ elnökhe­lyettese közölte. Ugyanakkor visszautasította a nyugati sajtó hamis jelentéseit és le­szögezte, hogy a kormány­erők szilárdan kezükben tartják a kezdeményezést. Sakoumat elítélte a fran­cia kormány próbálkozásait, amelyekkel igazolni próbál­ja „Csád megszállását célzó imperialista beavatkozását”. Nincs semmiféle megállapo­dás, amely jogot adna Pá­rizsnak a 'beavatkozásra — hangsúlyozta.

Next

/
Thumbnails
Contents