Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

1987. február 10., kedd Somogyi Néplap 5 PIPAFÜSTBEN Japán kávéházban József Attila, Zelk Zoltán kínál­hatta meg hellyel. Túl fia­tal volt hozzájuk, de leg­alább láthatta őket... Több emlékezetes szombat délutáni műsorban számolt be sajátos irodalomtörténeti elmefuttatásáról Hegedűs Géza. Az egyik emlékezetes napon éppen Gábor Andor­ról beszélt. A néhány évvel ezelőtti barcsi tanácskozás előadásainak szövegét olvas­va figyeltem föl Hegedűs meghitt hangulatú szavaira. Egybecsengtek azok az iro­dalomtörténészek megálla­pításaival, de még többet fedezett föl a költőből, a har­cos publicistából, mint ők; magát az embert mutatta be művein keresztül. A többrészes előadássoro­zatban megannyi elfeledett, kevésbé ismert, vagy éppen az ismeretlenség homályába veszett írót, költőt, szerzőt mutatott be, akik nélkül nem leliet teljes a magyar iroda­lom története. Igaz, nem Arany János-i, Ady Endre-i mércével kerülhetnének iro­dalomtörténetünk lapjaira, de méltó helyüket elvitatni nem lehet. Ki emlékezik meg Vadnai Lászlóról, a Hacsek és Sajó latinos műveltségű szerzőjéről, azt sem tudjuk, hogy élt. Pedig a pesti hu­mor története Hacsek és Sa­jó nélkül elképzelhetetlen. Talán .csak azt kifogásol­hatjuk Hegedűs Géza elő­adásaiban, hogy a magyar irodalmat budapesti illetősé­gűnek tekintette. Berzsenyi­ben, Petőfiben, Aranyban igaz, hazafias érzést keltett a fővárosi életben való nyüzsgés, de életükhöz tar­tozott Nikla, Debrecen és Nagykőrös is. És még sok másnak: a „szerte-Magyar- ország”. Ez talán egy újabb előadássorozat témája lesz. Horányi Barna Nem hiszem, hogy elhang­zott az a híres dal a mű­sorban, amit negyven—ötven éve oly sokan énekeltek: Egy kis cigaretta valódi fi­nom, Oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom . .. Finom, pol­gári családokban énekelték, ahol a gramofon is besegí­tett a gyengébb hangú, ám vidám társaságnak. Hogy is jutott eszembe a Pipafüst mellett? Pipáim vannak, íróasztalom fiókját nyitogat- va finom dohányillat tölti meg a szobát, de füstje rit­kán száll. Gyakrabban gyúj­tott rá Hegedűs Géza, aki a Pipafüstben című műsorában olyan jóízűen beszélt a „na­gyon könnyű komoly iroda­lomról”. A rendhagyó iroda­lomórák hangulata idézte föl bennem a 30-as évek da­lait. Szombat délutánonként az is szívesen hallgatta, aki ritkábban nyúl könyvszekré­nye polcára. Ha most len­nék diák, azt kívánnám, hogy bár így tanítanák a ko­moly irodalmat — könnye­dén. Hegedűs Géza szivarja, olykor pipája, amit a kezé­ben tartott, valójában kelep­ce volt. (Ne tévesszen meg senkit sem, hogy az író va­lóban szenvedélyes pipás.) A könnyedséget, ,a szórakozást fejezte ki azzal is, hogy esz­közként ujjai között szoron­gatta ak kedvenc szivarját, pipájának szárát. Hegedűs. Géza nemcsak jól ismeri a századelő magyar irodalmát, nemcsak művele­jeként tartjuk számon — a színim öv endékek rajongásig szeretik, hallottam —, ha­nem benne is volt az irodal­mi közéletben. Jól tájékozott volt, hiszen a Luxor kávé­házban Szomory Dezső mel­lett foglalhatott helyet, a Ha­dikban Karinthyt hallgathat­ta sziporkázni, a New York­ban is megfordulhatott, a Szerelik a műtéti tömb berendezéseit A napokban kezdte el szerelni a megyei kórház műtéti tömbjének berende­zéseit a Medikor. A munkát' július 31-re kell befejezni. Az első tervekhez viszonyít­va menet közben több mó­dosításra volt szükség. Kor­szerűbb műszerek jelentek meg a piacon, több, koráb­ban elképzelt berendezés gyártását pedig beszüntettek. A beruházó részéről Baka János műszaki igazgatóhe­lyettessel és ' Kovács Barna­bás létesítmény főmérnökkel beszélgettünk. A ‘Medikor képviseletében Kametler Márton, létesítményfelelős mondott véleményt a mun­káról. — Már a műtéti tömb épületének a tervezésébe is bevonták az orvosokat és a kórház akkori műszáki gár­dáját — mondta Kametler Márton. — Az orvostechni­kai berendezések beszerzé­séről, azok elhelyezéséről szintén kikértük az orvosak véleményét. A szereléskor a kórház il­letékese ugyancsak aláírja á géplapot, amelyen igazol­ja. bogy a megfelelő műszert szerelték be. A szereléssel együtt 315 millió forintba kerültek a műszerek. Tullaj doniképpen minden berendezés a hely­színen van, zavartalanul dol­gozhatnak. — A legnagyobb munka a sebészeti röintgen szerelése lesz. Ezen kívül nagy fel­adatat ad az angiográfiás munkahely beépítése. A mű­téti röntgennel operáció köz­ben is tudnak majd felvéte­leket készíteni, és azokat egy .képernyőre kivetíthetik. Segítségükkel jól követhe­tők a műtétek. A nyolc műtő mindegyi­kében Medikor gyártmányú műtőasztalölkait szerelnek Az angiográfiás berendezés Siemens gyártmány, 44 mil­lió forintba ikerült. Ez na­gyon korszerű, számítógép­pel vezérelt orvosi eszköz, amely digitális technikával jeleníti meg, mutatja a kontrasztanyaggal színezeti ereket. — A tőkés importból vá­sárolt készülékek értéke el­éri á 130 millió forintot — mondta- Baka János. — Vá­sároltunk szocialista orszá­gokból is 5 millió forintért, a többi mintegy 65 millió forintos érték pedig hazai berendezés, ebből a Medi­kor saját készülékei 45 mil­lió tor intőt érnek. A kórháznak ezt a ré­szét 225 ágyasra tervezték, de úgy, hogy bővíthető le­gyen'. Az intenzív és szub- imtenzív szobák kétágyasak lesznek, a" többiben 6 beteg kaphat egyszerre helyet. — Szó. van arról is, hogy egyes mozgatható diagnosz­tikai műszereket a műtéti tömb átadása előtt már a kórház rendelkezésére bo­csátjuk — mondta Kovács Barnabás. Ezeket a sebésze­ten tudják hasznosítani, közülük egyet már 2 hónap­ja alkalmaznak is a gyógyí­tásban. A műtéti tömb hazai vi­szonylatban a legkorszerűb­bek közé fog tartozni. A ki­vitelező és a beruházó egy­aránt bizonyos abban, hogy a betegek gyógyítását a ki­tűzött időpontban megkezd­hetik arz új létesítményben. Lehőcz Rudolf TV-NÉZŐ SZEUZGYORGYOH OTTHON VAN A^KlSJiALAIQM Elsőként az országban Kynológiai képzés Kaposváron Szombat este volt, a szél egyre jobban fölerősödött. Az ember ilyenkor szívesen marad otthon, hogy a zsib- basztó vacsora után. elnyúl­va várja az ellenszenves bűnözőt, és a még megnye- rőbb felügyelőt az egyes műsorban, mindjárt a vers — mindenkinek után. Balatonszentgyörgyön vi­szont esemény volt, ünnep, amely kimozdította otthon- 'ról a helybelieket. Tele volt a parkoló a művelődési ház előtt, sőt az utca is. Az elő­térben meleg, nyüzsgés, iz­galom. Fodor Iván, a Kis- Balaton táncegyüttes művé­szeti vezetője beszélgetett a művelődési ház igazgatójá­val, Nagy Lajossal, üdvözöl­ték az ismerősöket, a fenn­tartó szervek vezetőit. Nagy Lajos: Már hagyo­mány nálunk, hogy évente egyszer a falu lakoságának és az együttest patronáló szervek képviselőinek adunk műsort. Ez az igazi megmé­retés. A hazai pályán min­dig csúcsformában kell len­nünk. Boda József, a Ralaton- mária és Vidéke Áfész el­nöke: — Az együttes fenntartá­sa évente mintegy 700 ezer forintba kerül, ebből az áfész csaknem félmillió fo­rintot biztosít. Területünkön hat amatőr művészeti cso­portot támogatunk anyagi­lag: kórust, citerazenekart, hagyományőrző együttest. Ne kérdezze, miért. Azért, mert szép ... A nagyterem ezúttal kicsi volt. Kicsi a színpad is, hi­szen itthon valamennyi pá- • rost fel kellett léptetni. A hangulat átforrósodott, minden szám után zúgott a taps. Jók voltak a színpad­képek, remek a koreográfia — zömmel Fodor Iván és Tímár Sándor munkái. Óriási segítséget jelent, hogy az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjétől is ta­nulhatnak a gyerekek — mondta a mellettem ülő ta­nácselnök. Ezek a gyerekek valóban tanulnak. A heti két ke­mény, intenzív próba, az évi 50—60 föllépés megérle­li a produkciókat, fegyelem­re neveli a táncosokat. Színpadra léptek az után­pótlás együttes tagjai, Tol­nai Lászlóné tanítványai. Azt hiszem, a Kis-Balaton együttesnek 20 éven belül nem lesznek ezen a téren gondjai. A jól szerkesztett műsorban az együttes állan­dó zenekara, a Berek együt­tes, Tengerdi Győző vezeté­sével lépett fel. — Egyek vagyunk mi, mint a Kis-Balaton és a Nagyiberek — mondta az egyik zenész. A program zárórészében színpadra lép­tek az együttes „nyugállo­mányba vonuló tagjai is a közönség vastapsától kísér­ve. S amíg az előadás után az autóig sétáltam, egy gon­dolat foglalkoztatott. A má- riai áfész „árrése” Szent- györgyön jó helyet talált. És máshol? Süli Ferenc Együtt a tudománnyal Az idei tanévben a hall­gatók vetették fel, hogy sze­retnének mélyebben . megis­merkedni a kynotlógiával, magyárul a kutyatannal. Tervükkel dr. Sitányi Lajos­hoz, a KATE Állattenyész­tési Kara tudományos fő- munkatársához fordultak. Keresve sem találhattak volna jobb patronálót, hi­szen segítségével szeptem­bertől már az ok tát ás is megkezdődött. — Ilyen jellegű képzés csak Kaposváron folyik. Az Állatorvóstudományi Egye­temen van ugyan hasonló, de ott rövidebb és más irá­nyú. A témának jelentős szakirodalma van, azért úgy gondoltuk, felkérünk egy oktatót, olyat, aki igazán „otthon van" a témában. A négy féléves tárgyat, mely kollokviummal zárul, sike­res megállapodásunknak köszönhetően dr. 'Kovács Géza üzemi főállatorvos ta­nítja’. Dr. Kovács Géza neve nem ismeretlen a kutyásak előtt, hiszen évekig volt az országos egyesület megyei elnöke, maga is szívesen fog­lalkozik kiképzéssel, emel­lett munkaversenyeken, ku­tyakiállításokon is részt vesz, mint nemzetközi kül­lem- és munkabíró. — A kynológiát tudo­mányágként tartják számon, nálunk azonban még nincs a kutyának olyan kultusza, mint a nyugati országokban, így ez a tudományterület nem kapott még teljes elis­merést. Annak ellenére, hogy ma már a korszerű anatómiai, élettani, geneti­kai, állategészségügyi isme­retek szorosan hozzá kell. hogy tartozzanak minden tenyésztő, de a kutyát csak hobby.ként tantó ember isme­reteihez is. A napjainkban levő ellen­tét a kutyatartók és' a nem kutyások között csak úgy enyhíthető, ha kulturált kö­rülmények mellett, az együtt­élés ' szabályait betartva el­fogadja .egymást a két tá­bor, hiszen a kutya a leg­régibb háziállatunk. Ehhez a kulturált tartáshoz szük­séges tudnivalókat azonban nem lehet egyénileg elsajá­títani. Célunk ezzel a fakul­tációval, hogy olyan szak­emberek kerüljenek ki az egyetemről, akik értő mó­don, biztos szakmai ismere­tekkel birtokukban lássanak akár a ki kép zöm unkához, akár más feladatok megol­dásához. — Milyen tananyag alap­ján dolgoznak? — A négy félév során hallgatóink megismerkednek a törzsfejlődéssel, a szárma­zás kérdésével, etológiával, anatómiai, élettani előadá­sokat hallgatnak. Szerepel az oktatásban a mozgástan is, valamint á nem kevésbé fontos 'takarmányozási, egészségvédelmi, tartása kér­dések köre. Nemcsak elmé­leti, hanem gyakorlati kép­zés is lesz, ahol kiképzési feladatokat kell megoldani. A negyedik félévben kerül sor kozmetikai ismeretek oktatására. — Feladatunknak tekint­jük azt is, hogy a hallgatók által kiválasztott fajtákról is szóljunk, a kötelező ma­gyar fajtákon kívül. A képzés érdekessége, hogy az előadások nyitottak, A KATE Állattenyésztési Karán szívesen látják mind­azokat, akik érdeklődnek a témák iránt. Az egyetem minden támogatást me,gad a hallgatóknak. Korszerű előadóterem, videoberendezés segíti a munkát. Jó az együttműködés az országos egyesülettel és .megyei szer­vezetévei is. Ez hozzájárul­hat az egykor pezsgő „ku­tyás , élet” fellendüléséhez Kaposváron. Balogh P. Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents