Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-10 / 34. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 10., kedd Második munkanap az űrben Á terveknek megfelelően Jól érzik magukat az űrhajósok A két szovjet űrhajós, Juri j Romanyenko és Alek- szandr Lavejkin hétfőn második munkanapját töltötte a Mir tudományos űrállomáson, ahova vasárnapra virradóra érkezett a Szojuz—TM-2 űrhajón. A kijelölt program szerint folytatták a Mir állomásból, a Progressz—27 teher-űrhajó- ból és a Szojuz'TM—2-ből álló űrjármű-együttesnek az emberi irányítású repülésre való állítását. Működésbe hozták az életbiztonsági és hőszabályozó rendszereket, megvizsgálták a rádió- és tévé-összeköttetések működését, valamint a különféle egyéb berendezések és készülékek állapotát. Tegnaptól a Mir kéttagú személyzetének munkaideje moszkvai idő szerint reggel nyolctól este 23 óráig tart. Áz űrhajósok jelentései és a távmérési adatok szerint a három összekapcsolt űreszköz a terveknek megfelelően kering föld körüli pályáján, amelynek legnagyobb távolsága a Földtől 369, a legkisebb pedig 328 kilométer. Romanyenko és Lavejkin továbbra is jól érzi magát — mondja a földi irányító központ Moszkvában kiadott közleménye. A földi irányító központban figyelik az űrállomás útját éa a képernyőn jelentkező űrhajósokat Libanon—túszok, lövöldözés „Sem most, sem a jövőben nem enged" Simon Peresz izraeli kül- gyminiszter 24 órán belül étszer is nyilatkozott a Nyu- at-Bejrútban foglyul ejtett árom amerikai és egy in- iai egyetemi tanár ügyéről. L külfödieket fogva tartó szlám Szent Háború Palesz- ,na Felszabadításáért elnevezésű szélsőséges szervezet korábban két ultimátumban közölte: túszaikat hétfőn este kivégzik, ha Izrael nem bocsát szabadon 400 palesztin foglyot. Az izraeli külügyminiszter vasárnapi rádióbeszédében és hétfői sajtóértekezletén megHétfő esti kommentár Óriások párbeszéde ismételte, hogy „sem most, sem a jövőben nem hajlandó engedni embenra'blók ultimátumának'’. Ezzel együtt megerősítette, hogy az Egyesült Államok sem kérte Izraeltől a követelés elfogadását. Ugyanakkor a Reuter szerint Peresz nem zárkózik el az elől, hogy az utolsó órákban megegyezés szülessen. Ezzel kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette: ha valakinek van ésszerű javaslata, keresse meg vele Izraelt. Orzechowski Moszkvában Marian Orzechowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, lengyel külügyminiszter hétfőn munkalátogatásra Moszkvába érkezett. A nap folyamán megbeszélést tartott Eduard Sevardnadze-val, az SZ-KP KB Politikai Bizottságának tagjával. PÜSPÖKVÁLASZTÁS DEBRECENBEN Bartha Tibor református püspök megromlott egészségi állapotára tekintettel nyugalomba vonult. A Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezetei az így megüresedett püspöki tisztségre Kocsis Elemér debreceni teológiai tanárt választották meg. Bartha Tibor felmentéséhez és Kocsis Elemér püs- pükké választásához a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a törvényes előírásoknak megfelelően az előzetes hozzájárulást megadta. Közös Piac—Egyesült Államok Elásott csatabárd Elásták hát a csatabárdot. Sikerült legalábbis azt elkerülni, hogy nyílt kereskedelmi háború törjön ki az Aitllainti-óceán két partján. Megállapodás jött létre — szinte az utolsó órában — a Közös Piac és az Egyesült Államok között ■ a kereskedelmi ellentétek áthidalásáról. Az egyezség lehetővé tette a január 31-ével kezdődően kölcsönösen kilátásba helyezett megtorló intézkedések felfüggesztését. Az Egyesült Államok azt nehezményezte, hogy Spanyolország és Portugália Közös Piacba történő belépéséivel az amerikai mező- gazdasági termékek kiszorultak az Ibériai-félszigetről. Washington szerint ez évi 400—600 millió dollár jövedelemtől üti el az amerikai farmereket. A Fehér Ház kárpótlást követelt. A Közös Piac ettől elzárkózott, mondván: a két ibériai ország belépésével az iparcikkeiket viszont alacsonyabb vámtételek terhelik, ami elvben kiegyenlíti az Egyesült Államok agrárveszteségeit. Washington erre bejelentette, hogy január végétől kétszáz százalékos vámot vet ki a Közös Piac országaiból érkező ital- és élelmiszer-féleségekre, így sajtra, sonkakonzerveikre, égetett szeszes italokra. Az EGK brüsszeli központja erre föl vámmal sújtotta volna az Egyesült Államokból ■ importált bizonyos gabona- készítményeket. A Közös Piac tagországainak külügyminiszterei, hogy elkerüljék a kínos politikai feszültségekkel is járó gazdasági csatározást, felhatalmazták Brüsszelt az újabb tárgyalásokra. Ezen az alapon találkozott ismét egymással január legvégén Willy de Clercq, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja és Clayton Yeut- ter, a Fehér Ház kereskedelmi megbízottja. A megállapodás szerint ia Közös Piac kárpótlásul négy éven át kötelezően átvesz az Egyesült Államoktól évi 2,7 millió tonna gabonát, további két tucat amerikai élelmiszer- és ipari termék szállítására pedig vámkedvezményt ad. Noha a Közös Piac tagjai áldásukat adták a megegyezésre, néhány tagállam nem rejti véka alá elégedetlenségét. Főként a franciák, az olaszok és a görögök csóválják a fejüket, mert úgy Clercq árulta el újságíróknak — nyilván a támadások élét tompítandó —, hogy az Egyesült Államok csaknem kétszer annyi gabona átvételét követelte a Közös Piactól a kiesett spanyol- országi és portugáliai szállítások „fájdalomdíjaként”, mint amennyire Brüsszel végül is kötelezettséget vállalt. Ami pedig a további vállalt terheket illeti, Brüsz- szel szerint a megállapodás megosztja azokat az integráció mezőgazdasági, illetve ipari tagországai között. Noha a legújabb keletű atlanti gazdasági ellentétek most eloszlottak, a mélyben további viszály parazsa izzik, amit a nemzetközi versenyképesség eltérő alakulása hevít. Tükröződik ez elsősorban1 a dollárfolyam Washington által manipulált zuhanásában. Az Egyesült David Jones kijelentése: Támad a dollár —, ahogyan a Cambio 16 című spanyol lap rajzolója látja az amerikai valuta szerepét a kereskedelmi ellentétekben A Szovjetunió őszinte megállapodásokra törekszik Csien Csi-csen, a Kínai Népköztársaság kormányának külügyminiszter-helyettese népes delegáció élén Moszkvába érkezett. A látogatás elsődleges célja a két hatalmas ország sokezer kilométeres közös határával kapcsolatos tárgyalások felújítása. Nem véletlen, hogy a világsajtó „óriások párbeszédének” minősíti a szovjet fővárosban most megkezdődött megbeszéléseket, amelyek kilátásait valamennyi megfigyelő hosszú esztendők óta a legjobbnak véli. Vajon indokolt-e ez a meglepően egyöntetű derűlátás? A jelek szerint egyértelműen igen. Például sokan vezető helyen idézik azt a kikristályosodó szovjet álláspontot, amely szerint Moszkva hajlandó „az Usszuri folyó fősodrását alapul venni” a közös határ kijelölésekor. Ez a koncepció — emlékeztetnek a kérdés szakértői — néhány kisebb sziget Kínához kerülését jelentheti. Természetesen ez is lényeges elem lehet, de mindenképpen csak következmény: egy sok mindenre kiterjedő, komoly változás következménye. Hiszen nem is olyan régen még fegyveres incidensekről érkeztek jelentések az Usszuri folyó vidékéről. Az akkori Kína a „négyek bandája” voluntarista- anarchista zűrzavarába süly- lyedt ország volt, amely a szovjetellenességet vallotta legfőbb külpolitikai célnak. A mai Kínai Népköztársaság nagy erővel dolgozik belső reformjain, és azon, hogy a föld legnépesebb országa minden szempontból alkalmazkodjék a változó világ — ezen belül az utóbbi időben káprázatos ütemben változó nagy szomszéd, a Szovjetunió — mai realitásaihoz. Tavaly, Mihail Gorbacsov emlékezetes vlagyivosztoki beszéde után már sejteni lehetett, hogy az új moszkvai dinamizmus hatása hamarosan eléri a távol-keleti viszonylatokat is. A hosszú szünet — kilenc év — után felújított határ tárgyalások azt bizonyítják, hogy „az Usszuri jege” olvadóban van. A hosszú tetszhalál után éledezni kezd a két óriás kétoldalú kereskedelme is, és bár Peking elméletben fenntartja feltételeit, amihez a két ország látványos közeledését köti, az olvadás ennek az ingoványos területnek is fontos szféráit érheti el. Az egyik közismert kínai feltétel például Afganisztánnal kapcsolatos. A kínai vendég érkezése egybeesett a pakisztáni külügyminiszter távozásával, és az afgán kormányfő Moszkvába érkezésével. A szovjet—kínai határtárgyalások kilátásait — egyéb tényezők mellett — nyilvánvalóan jótékonyan befolyásolja az a bizonyosság is, hogy az afganisztáni rendezés körül teljes gőzzel működik a diplomácia gépezete. H. E. A Szovjetunió őszintén törekszik leszerelési megállapodásokra — jelentette ki David Jones, az Egyesült» Államok V ezénkari Főnökei Egyesített Bizottságának votó elnöke. A nyugalmazott tábornok tagja volt annak a tekintélyes ipoHitikusofcból, közéleti személyiségekből áldó amerikai küldöttségnek, amely a múlt héten járt Moszkvában. A küldöttséget fogadta Mihail Gorbacsov is. Jones tábornok egy hétfői televíziós interjújában elmondotta: mind Gorbacsovvail, mind Ahromejev marsall vezérkari főnökkel fölytatott megbeszéléseik azt mutatták, hogy a szovjet fél kész a kompromisszumos megoldásokra a leszerelés kérdéseiben. A volt vezérkari főnök úgy vélekedett, hogy az amerikai űrfegyverkezési program bizonyos korlátozásai fejében megvalósítható lenne a hadászati támadó fegyverek számának nagyarányú csökkentése. Hasonlóképpen nyilatkozott moszkvai benyomásairól egy nappal korábban egy másik televíziós interjúban az amerikai küldöttség két vezető személyisége: Henry Kissinger és Cyrus Vance is. Peter Peterson volt amerikai kereskedelemügyi miniszter, akii szintén ‘.részt vett a moszkvai megbeszéléseken, megállapította: a Szovjetunióban most végbemenő gazdasági változások megnövelik a lehetőséget a kétoldalú kereskedélmi kapcsolatok fejlesztésére. Petersen különösen arra hívta fel az amerikai gazdasági körök figyelmét, hogy szovjet részről számos területen látnak alkalmat közös vállalatok létrehozására. George Shultz amerikai külügyminiszter egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában kijelentette: az Egyesült Államok nem hoz döntést a közeljövőben az új típusú űrfegyverek telepítéséről. A miniszter azonban jelezte, hogy Washington mielőbb ki akarja próbálni az ilyen fegyvereket a világűrítélik meg, hogy az Egyesült Államokból történő import az ő mezőgazdasági kivitelük rovására történik. Persze- mindenki tisztában van azzal, hogy a vállalt teher kevésbé súlyos, mint amilyen .gazdasági és politikai kárt okoztak volna a megtorló és viszont-megtorló intézkedések. A berzenkedés inkább arra megy ki, hogy az érdekelt mezőgazdasági termelők valamiféle jóvátételt követelnék az integrációs szervezettől. Erre kaptak is ígéretet Brüsszeltől. Az EGK bizottsága természetesen védelmezi az egyezséget, s tagadja, hogy — mint azt sokan állítják — a Közös Piac behódolt volna az Egyesült Államok követeléseinek. Maga Willy de ben, akkor is, ha a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT—I. szerződés úgynevezett „szűkebb” értelmezése ezt nem tenné lehetővé. „Vannak a programnak olyan- részei, amelyeket ki kellene próbálni ahhoz, hogy megjelöljük a további fejlesztés útját” — mondotta. Államok az alcsonyabb dol- lárku-rzus segítségévéi szeretné helyrebillenteni az egyensúlyából alaposan kilendült kereskedelmi mérleget: a tavalyi hiány meghaladja a 170 milliárd dollárt. A dollár árfolyama hátrányosam érinti a kereskedelmi partnereket, s ehhez járulnak még a washingtoni protekcionista, piacvédő tendenciák. Igaz, a legfrisebb jelék arra mutatnák, hogy az Egyesült Államok pénzügyi vezetése sem tartja már annyira kívánatosnak a dollár további szabadesését. A kereskedelemben és a nemzetközi pénzügyi rendszerben keletkezett károk azonban egyik napról a másikra -nem hozhatók helyre. Mindez azt vetíti előre, hogy az atlanti fegyvernyugvás csupán időleges. Bár alig száradt meg a tinta a legutóbbi egyezményen, az újabb összecsapások első jelei máris felbukkantak. Ügy tetszik, „légicsata” van kilátásban. Az amerikaiak véleménye szerint ugyanis a nyugat-európai nagyméretű repülőgépek az állami szubvenciók miatt lényegesen olcsóbbak az amerikai gépeknél, ezért ezek nem versenyképesek. Washingtonban már olyan hangok is hallatszanak, hogy az Airbus hasonló sorsra juthat, mint az élelmiszerek. Vajon meddig nyugszik elásva az atlanti gazdasági csatabárd ? Laczik Zoltán Egyesült Államok—SALT-I. Az űrfegyverek telepítéséről nem döntenek
