Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-09 / 33. szám

1987. február 9., hétfő Somogyi Néplap 5 Emlékkiállítás nyílt Először ma este KAPOSVÁRI KABARÉ Új előadással áll ma kö­zönség elé a kaposvári Csi- ky Gergely Színház társu­lata. Rendhagyónak is te­kinthető ez a bemutatko­zás, hiszen nem láthatjuk a bérletes előadások között. Kaposvári kabaré címen Ugyanis minden bizonnyal különleges produkciót lát­hatnak a nézők. Arról, hogy mire számíthatunk, Koltai Róbertét, a darab rendező­jét kérdeztük. — Régóta szerettünk vol­na csinálni egy olyan elő­adást, amelyben a társulat képességei legjobban egy kabaré jellegű előadásban mutatkoznak meg. Sok szí­nésznek van érzéke a hu­mor iránt, bár úgy döntöt­tünk, hogy hivatásos íróval íratjuk meg a darabot. Da­los György mellett azonban Lukáts Andor és Jordán Tamás is részt vett az írói munkában. Ismerve Koltai Róbert kabarékban elért országos sikerét, várhatjuk-e, hogy a megszokott számaiból át­ment valamit a mostani előadásra? — Nem, a kaposvári ka­baré nem politikai kabaré. Sok elemű előadás, amely­ben bohózat éppúgy lesz, mint zenés produkció vagy éppen líra. A darabban föl­lép szinte a társulat vala­mennyi tagja. A kaposvári szó a címben természetesen csak jelző, a helyszínre utal, ahol a da­rabot játsszák. Tehát a tré­fák, poénok „egyetemesek” lesznek, nem helyiek, hiszen máisutt is fogdák játszani ezt a kabarét. Repülőket a Balatonért Bélyegfarsang gyerekeknek Takáts Gyula, József Attila-díjas költő, a festő egykori barátja nyitotta meg a tárlatot. Tavaly je­lent .meg újra hasonmás ki­adásban a költő és a festő közösen összeállított füzete, a Vízi tükör, melyet nem­csak a barátság köteteként ismerünk, hanem a festő és a költő rokon gondolkodása is kimutatható a versekben és a rajzokban. Taikáts Gyu­la megnyitójában a festő kevésbé ismert portréját bensőséges kapcsolatuk em­lékeiből vázolta föl. A XX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjá­ról szólva Egry művészeté­nek egyetemességét helyezte előtérbe a már-már beska- tulyázottnak tetszett balato­ni festő elismerésével szem­ben. A kiállítás azoknak is sok újat nyújt, akik ismerik Frankfurtban a Zeneműkiadó Az NSZK-beli Frankfurt hagyományos nemzetközi kottakiállításán és vásárán a külföldi nagy kottakiadók melilett a Zeneműkiadó Vál­lalat is részt vesz. A világ­ban Editio Musica Budapest néven ismert kiadó az utób­bi években szakmai és ze­nészkörökben nemzetközi el­ismerést vívott ki magának kiadványaival. Főként kotta­grafikáival, jól szerkesztett, szép kivitelű kottafüzeteivel, eddig közre pern adott érté­kes zenei anyagok kiadásá­val vált híressé. Kottái Auszt­ráliától Japánon át Kanadá­ig szinte mindenütt kere­settek. Az EMB márkajelzésű kot­ták között számos újdonsá­got találhatnak a frankfurti vásárlátogatók. A gyerme­keknek, s az őket oktató zon­goratanároknak szánják a Kezdők zongoramuzsikája című sorozatot, amelyben ed­dig öt füzetet adtak közre Beethoven, Mozart, Händel, Haydn és Schubert könnyű darabjaival, táncaival. A kar­mestereknek, a muzsikusok­nak és a rendszeres hang­versenylátogató közönségnek készített kispartitúra-soro­zat, az „EMB Study Scores” — széria is újabb kötetekkel gyarapodott. Jelenleg csak a Zeneműkiadónál kapható Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumá­nak kispartitúrája. E soro­zat újdonsága Bach H-moll szvitjének, Smetana Moldvá­jának és Mendelssohn Szent- ivánéji álom című kísérőze­néjének kispartitúrája. re már nem jutott ideje a művésznek. Mégsem tekint­hetjük ezeket torzóknak, hiszen az ecset és a grafit egyaránt kifejezte rendkí­vüli tehetségét, sajátos lá­tásmódját, azt a világot, amelyet főképp festményei­ből ismerhetünk. Az egyik legismertebb Egry kép kevésbé ismert változata, a Visszhang II. is falra került. A főbb mű­vek közül találkozunk az 1937-ben készült Badacsony, a két évvel 'korábbi Szama- ras ember és az 1940-ben festett Szivárvány című ké­pével is. Hét önarcképe nemcsak belső vívódását fejezi ki (erre egyébként utalt meg­nyitójában Takáts Gyula is), hanem felölelik egész pá­lyáját, annak keresztmet­szetét mutatják. A képek hangulatát figye­lembe vevő Bartók-duókat hallottuk a megnyitón. A kiállítás március 23-ig tekinthető meg. H R Akadnak — s bizonyára ők vannak többen —, akik egyszerűen felragasztják borítékra, nyomtatványra, vagy ahova éppen szüksé­ges. Mások már többre tart­ják ezt az egyszerű kis pa­pírdarabot. A legszenvedé­lyesebb bélyeggyűjtők va­sárnap délelőttönként a La­tinra Művelődési Központ­ban gyűlnek össze, hogy kicseréljék tapasztalataikat és természetesen bélyegjei-, két. Az 1952-ben alakult egyesület a megye legna­gyobb bélyeggyűjtő köre, így a kisebb üzemi, iskolai gyűjtőket is ő irányítja. A felnőttek mellett több ifjú­sági kör is működik. Teg­nap délelőtt azonban nem­csak ők, hanem mindenki, akit érdekelnek a bélyegek, részt vehetett a bélyegfar­sangon. A szervezők nem titkolt célja az volt, hogy a fiatalokat megismertessék a bélyegekkel és megszeret­tessék velük. Az utánpótláshoz tartozik Kilvinger Zoltán, László és Attila is, akik nagy albu­mokkal érkeztek a helyszín­re. — Egy éve gyűjtök bélye­geket • — mondja Laci. A bátyámtól kaptam kedvet, aki már'régi gyűjtő, két al- bumja is van — sóhajt né­mi irigységgel. A legjobban az általános képeket szere­tem. Örülök, hogy végre si­került Mikiegeres és Do- naldkacsás bélyegeket is szereznem — mondta a ki­sebbik testvér, s közben mutatta is. — Nem sajnálod eladni őket? — kérdeztem. — A bélyegekben az a jó, hogy mindig változnak — szólt közbe Zoltán. — Jó nézegetni őket, s ha meg­unom, túladok rajtuk. Cse­rélni és . eladni is> szoktam. Most hallottam, hogy isko­lásak is tagjai lehetnek a bélyeggyűjtő körnek. Lehet, hogy jövő vasárnap ismét eljövök. Igaz, akkor már nem lehet tombolán nyerni, de remélem, hogy sikerül jó cserékre lesz alkalom — mondta, de közben már másra figyelt. A szomszéd pajtásnál balatoni bélyege­ket fedezett fel. Ezek még hiányoznak a gyűjteményé­ből. Egy repülős sorozatért szívesen elcserélné őket... H. É. HÉTVÉGI FARSANG Egry József műveiből Négy múzeum és egy ma­gángyűjtő kölcsönözte Egry József festményeit, grafikai vázlatait a Somogyi Képtár tegnap megnyílt emlékkiál­lítására. A Somogy Megyei Múzeum gyűjteményét a veszprémi Bakony, a keszt­helyi Balaton, a pécsi Janus Pannonius és a badacsonyi Egry-emlékmúzeum ismert és a közönség elé ritkán ke­rülő képeivel egészítette ki Horváth János, a kiállítás rendezője. Egry festészetét. A közön­ség először találkozhat két korai képével,, az 1910-ben készült Önarcképpel és az Anyám cíművel. Különösen értékesek a néző számára azok a grafi­kák, amelyeket a pécsi mú­zeum kölcsönzött a kiállí­tásra, hiszen ezekkel szintén ritkán találkozhatunk. Egry grafikai vázlatainak több tucatja látható az em-. lékkiállításon. Ezek olyan tervek, amelyek megfestésé­A látványból kevesebb, a szórakozásból több jutott az idei farsangon a kapos­váriaknak. A városi műve­lődési központ és környéke a délelőtti órákban mozgal­mas események színhelye volt. Míg bent a gyerekek kézügyességüket tehették próbára jelmezek, nádi hangszerek, maroknyi bőr- szütyő készítésében, kint a vásározók kínálták porté­káikat — elmondásuk sze­rint évente kevesebb ha­szonnal. Hatféle népi játék közül választhattak a farsangolók. Megmászni való oszlopot ál­lítottak, csak bátor jelent­kező nem volt. Annál töb­ben próbálták ki a karika- dobálást, ám némelyeknek a köcsögfa bevehetetlen „vár­nak” bizonyult. Párok ver­senyeztek a patkódobálás- ban. Akinek ez sikerült, méltán tekingetett szét elé­gedett arccal az alkalmi né­zőseregen. Kissé távolabb karikós ostor várt ügyes ke­zű legényekre. A pattogta­tok között volt magát vad­nyugati filmek jeleneteibe képzelő cowboy, az ostornál is kisebb fiúcska, de volt, aki igazán értő módon fo­gott hozzá a közelben álló nézők nagy örömére. A vi­dámságot fokozta a kötél­húzók állandó civakodása. Ottjártunkkor a Nyitra vi­dékéről érkezett táncegyüt­tes tagjai — Buday Mihály, Gyuccsek János és Baráth László — mérték össze ere­jüket a kaposvári táncos le­gényekkel. A mérkőzés nem öregbítette a kaposi fiúk jó hírét... Nem maradtak ki a já­tékból a gyerekek sem, hó­naljig érő zsákokban futhat­tak versenyt, gyakran két­szeri próbálkozással jutva el a célig. A nyárson forgó malac mellett Habuczky József tüsténkedett, aki rögtönzött szaktanácsadással is szol­gált. Pénteken a színjátszók ha­gyományos farsangi bemuta­tójának örvendetes esemé­nye volt a Fonómunkás Kis- színpad kiemelkedő sikerű előadása. Új minősítésük ezüstöt ént. Újított az együt­tes, a történelmi kabaré- montázs Kaszás Ferenc ren­dezésében élvezetes előadás­sal örvendeztette meg a közönséget. Tehát az együt­tes nemcsak újraéledt, de eddigi jó hírét ezzel az elő­adással öregbíteni is tudta. személygépkocsi, aminek á félső csomagtartó nélküli tetején borjú, vagy kutya utazott. Talán az elmaradt felvonulást kívánta pótolni a merész gépkocsivezető ez­zel a rendkívüli látványos­sággal. A Dorottya-bálba négyszáz vendéget vártak. Meglepe­tésnek szánták, hogy az ed­digi palotás helyett francia A néptáncosok gálaműso­rára ezúttal a jugoszláviai vrboveci kulturális egyesü­let, a szlovákiai .nyitrai, va­lamint baranyai, Jolnai és somogyi együttesek is hiva­talosak voltak. A legkisebb településről érkezett boglár- lellei együttes két tagjával beszélgettem, hogyan farsan­golnak náluk. A somogyjádi Guszti Csaba a boglárlellei szakiközépiskola tanulója és iskolatársa, a balatonberényi Gyulás Zsolt egybehangzóan azt felelte: náluk a fiatalok ragaszkodnak még a hagyo­mányokhoz, nincs farsang jelmezes felvonulás nélkül. Ám ebből a vígságból kima­radnak évek óta, mióta ta­nulnak. Malaca volt Varga Ferenc léggömbtöltő kisiparosnak. A városi művelődési köz­pont udvarán nyársra húzott malac bal első combját ugyanis ő- nyerte tombolán. — A tombolát áruló csi­nos lányoknak köszönhetem a finom falatokat — mond­ta. Először két tombolaje­gyet vettem, de ők rábe­széltek a harmadikra. Épp azzal lett szerencsém. Délutánra elcsendesedett a város. Ám a városi taná­cson', a házasságkötő terem­ben szinte egész délután ün­nepi zene szólt. Hét boldog pár mondta ki a hűség hit­vesi esküjét. A téli hóna­pokban a farsang idejére esik a legtöbb esküvő. Tíz fiatal esküvőjére kerül sor most hétvégén. Estére ismét benépesültek az utcák a megyeszékhe­lyen. A bálokba igyekvők­nek talán csak az tűnt föl, hogy elsuhant mellettük egy A Fonómunkás Kisszínpad előadásának jelenete A nyitrai hagyományőrző táncegyüttes műsorából négyessel nyitott a városi művelődési központ társas­tánc-együttese. A menüből pedig ki nem maradhatott a farsangi fánk. A Kapós­ban ötszázötvenen töltötték a farsang-estét. Foglyos Já­nos mesterszákács a három­féle menüből szívből aján­lotta a farsangi éteknek szá­mító pulykát, amit aszalt szilvával és rozmaringgal ízesített. A kaposi bálok szépei pontban éjfélkor gyűltek egybe a Dorottyában, ahol m eg választották a farsang szépét. A koronát a huszon­két éves kaposvári admi­nisztrátor, Kompák István­ná érdemelte ki. A szombat délutáni ha­vas eső, majd eső senkinek sem hiányzott, s főképp az nem, hogy hajnalra korcso­lyapályává változtak az utak. Vasárnap reggel megkér­deztük a mentősöket, hogy érkeztek haza a bálozók? A szintén éjszakázó, de mun­kával töltött órák után kis­sé álmos hangú mentős örömmel újságolta: baleset nem történt. B. P. F.—H. B.

Next

/
Thumbnails
Contents