Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

1987. február 6., péntek Somogyi Néplap 5 A Bíbor mélységében Sztárhiányról nem panasz­kodhatunk. A sort a Dire Straits kezdte, folytatta a Queen együttes, Rod Ste­wart, legutóbb Isaura, most pedig a Deep Purple. Az együttes 1968 és 1974 között új rockzenei irányzatot te­remtett, és méltán került a világ élvonalába. Az Intercontinentál Szálló­ban tartott sajtótájékoztatón beszélgettünk az együttes képviselőivel: lan Gillannel és Roger Gloverrel. alapítottuk ezt az együttest, a siker is a miénk volt. Va­lóban voltak nézeteltérése­ink, ez vezetett a csapat széthullásához. (Az együttes nemcsak páratlan virtuozitá- sú zenéjéről volt híres, ha­nem fergeteges botrányairól is.) — A Deep Purple vissza­térése hogyan illeszthető a legendához? Roger Glover: — Nem sze­retem a legenda kifejezést. Akcióban a „Mély Bíbor" — A Deep Purple „feltá­madásával” újra hatalmas a sikerük. Nem gondolják, hogy ez a régi névnek kö­szönhető? lan Gillan: — Az 1974-es különválás megalapozta visz- szatérésünlket is. Tizenegy évig külön dolgoztunk, a ze­nélést nem hagytuk abba. Ezalatt lemezre énekeltem a Jézus Krisztus Szupersztár címszerepét, Ritchie Black­more pedig a Rainbow együt­tes egyik vezéregyénisége volt. Azt hiszem, hasznos ta­nulmány volt mindannyiunk számára. Visszatérésünk egyik alapfeltételének az egyensúlyt tartom, öt ember, öt erőis egyéniség. Együtt Élő emberek vagyunk, és még mindig ugyanazok ... Megpróbáljuk letisztult stí­lusunkat összeegyeztetni. John Lord inkább a klasz- szikusabb, komolyzenei irányzatot kedveli, Blaokmo- re pedig a héavy metal felé vonzódik. 7. G.: — Tudja, olyan ez, mint egy kémiai egyensúly. Ha az egyik összetevő meg­bomlik, a többinek simulnia kell hozzá, hogy ugyanazt a végeredményt kapjuk. — Miért ilyen sokára ju­tottak el Magyarországra? R. G.: — Az önök orszá­gáról sok jót hallottunk, rég­óta készültünk ide. Bár nincs Mindennapi pirítás A rákkal ,nem szabad vic­celni! Egyikkel sem. Ame­lyik a folyóban van, az megharap az ollójával, a másik pedig ugye ... Az a másik nem tréfa... És mégis. A magam szerény módján ezennel csatlakozom a rák ellen harcolók egyre népe­sebb táborához. Egyelőre annyival, hogy fölidézem: milyen reakciókat okozott dr. Czeizel Endre legutóbbi (hagyományosan nagyszerű) előadása. Először is megdöbbentett. Nem az döbbentett meg, hogy a Czeizel doktor ennyi­re tudós elme, hiszen az ed­dig is el volt ismerve. Meg­döbbenésem oka saját tudat­lanságom volt. El nem tud­tam volna képzelni, hogy ennyi minden okozhat rákos megbetegedést. Itt van például a korom. És' \a statisztika a kémény­seprőkről. i Gyerekkoromban kéményseprő akartam lenni. A hátam is borsódzik, ha arra gondolok, hogy most gyanútlanul kotornám a ké­ményt, a korom meg szé­pen beszállingózna a nadrá­gom szárán... Az ember esze megáll. Óvatosnak kell lenni. A dohányzásról már az év elején leszoktam, s most elé­gedetten vettem tudomásul, hogy jó húzás volt, hiszen ezzel elhárítottam fejem fö­lül a rám leselkedő veszély harminc százalékát. De né­mi csalódást okozott, hogy alkoholmentes életmódom csak hét százalékot hozott a konyhára. Nem baj, sok ki­csi sokra megy! Már csak hatvanhárom százalékot kell leküzdenem. Ennek a na­gyobbik részét teszi ki a helytelen •táplálkozás. Har­mincöt százalék. Rémes! Még a szám is tátva maradt a csodálkozástól, amikor a professzor bemutatta a he­lyes táplálkozás kiskátéját. ' Azt még a rákkutatásban kevésbé jártas emberek is tudják, hogy nem szabad se túl forró, se túl hideg, se túl fűszeres ételt fogyaszta­ni. Tehát általában semmi olyat, ami jó. Hanem azért volt egy-két furcsaság is. Rájöttem például, hogy éle­tem megmentöje nem más, mini a feleségem. Meg is es­küdtem neki, hogy ezután sohase mondom az ebédnél: „Fiacskám, már megint tel­jesen nyers ez a csirke. Cso­da, hogy nem ugrik ki a tányéromból.”. Nem mond­hatom, tudniillik a túlsütött vagy odaégett étel is erős „rizikófaktor”. Nem kell azt a húst agyonsütni. Nem igaz? A kiskáté második pontja: „Mindennap reggelizz!” Reg­gelizzem, reggelizzem. De mit? Ezek után. Hova lett az én drága jó pirítóskenye- rem? Pedig hogy szerettem! Jó sötétre pirítva. Erre ki­derül, hogy az ilyen pirítás­tól a kísérleti patkányok mind felfordultak. Brrr Nem baj, majd eszem va­jas zsemlét. Persze nem túl vajasan. (öt százalék!) A kenyérpirítómat pedig fél­áron eladom. Veszek rajta orvosi lexikont. R. Z. Kérdéseinkre lan Gillan és Roger Glover válaszolt (Förster Tamás felvételei) sok beleszólásunk abba, hogy hol zenélünk. Megkapjuk a papírt és indulunk ... — Magukkal viszik a fe­leségüket, barátnőiket is a koncertkörutakra? i. G.: — A zenélést, a rock and rollt és a szerelmet nem lehet összeegyeztetni. Ez két külön világ. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy azt várom el a felesé­gemtől, állandóan a konyhá­ban legyen. De ne zavarjon, ha dolgozom! — A 70-es évek elején egy komolyzenei koncerten sze­repeltek az angol Royal Fil- harmonic-kal. Készülnek-e hasonló szereplésre a közel­jövőben ? 7. G.: — Ha John Lord­nak ismét a komolyzenéhez támadna kedve, támogatjuk. — 1985-ben a Perfect Strangers című lemezüket Vermont államban, Ameri­kában vették fel. Szükségük volt arra, hogy az újrakez­dés előtt egy csöndes hely­re vonuljanak el? 7. G.: — Ügy vélem, fon­tos volt, mint ahogy az sem véletlen, hogy az első kon­certeket a viszonylag kis né­pességű Ausztráliában tar­tottuk. — ön szerint mi a kon­certek feladata? R. G.: — Az, hogy szóra­koztasson. A Deep Purple nem stúdiózenekar. Minden koncertjének megvan a ma­ga varázsa, tehát soha nincs két egyforma előadás. — Emlékeznek arra az időre, amikor a nagy siker- számokat megírták? 7. G.; — Annak idején egy hatalmas tornateremben pró­báltunk, amelynek falai hi­hetetlenül visszhangoztak. Amikor először énekeltem a Child in time című dalt, a hangom visszacsengett. Ak­kor ez a különös hangzás ragadott meg. Ezért nehéz ezt a dalt színpadon előad­ni. — A legnagyobb siker? R. G.: — A legutóbbi kon­certturné Dallasban. A szűn­ni nem akaró eső ellenére hatalmas tömeg volt. De úgy igazán „a legnagyobbat” nem tudom kiragadni. 7. G.: — Számomra is egy koncert emlékezetes igazán, ha jól emlékszem, Ameriká­ban. A napok óta tartó eső és hatalmas sár ellenére óriá­si tömeg gyűlt össze. Ér­tünk! A Sportcsarnokban sem csalódtunk kedvencünkben. A „Mély Bíbor” együttes még mindig a régi! Almássy Eszter HÉTVÉGI 'tájoló A Farsangi játékszín ke­retében amatőr színpadok találkozóját rendezik meg ma 18 órai kezdettel Kapos­váron a városi művelődési központban. A műsorban fellép a Táncsics Diákszín­pad (Csehov: A medve és Thomas Mahn: A kiválasz­tott), a kaposvári Ifjúsági Színpad (Parasztdekame- ron), valamint a Fonómun­kás Kisszínpad (Élhetnék én Párizsban...). Az előadáso­kat országos szakemberekből álló zsűri minősíti. Orfeum kabaré az Orfeum bárban zárja a nap kulturális prog­ramjait Kaposváron, 22 órai kezdettel. Gálosfán ma 19 órakor a Vrboveci Kulturális Egyesü­let táncegyüttese mutatja be műsorát. Diáktanya várja a fiatalokat Barcson 15 és 18 órakor a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. Szombaton reggel nyolc órakor kezdődik a farsango­lás és a farsangi vásár Ka­posvár utcáin és terein, a Csokonai utcában és a me­gyei tanács parkolójában. A Dorottya költőjének, Csoko­nai Vitéz Mihály szobrának koszorúzása 10 órakor lesz a Kossuth téren. .Gyerekeknek és felnőtteknek kínál kelle­mes időtöltést a farsangi ka- valkád. délelőtt fél 11-kor a városi művelődési központ­ban. Farsangi jelmez- és álarckészítés, a kismestersé­gek bemutatása, számítógé­pes játékok és videofilm-ve­títés várják az érdeklődő­ket. Ezt követi a farsangi malac sütése. S akinek ked­vez a szerencse, az tombo­lán meg is nyerheti... Egy kis mozgással melegíthetik át a hidegben elgémberedett tagjaikat akik részt vesznek az oszlopmászás, patkódobá- lás, zsákbanfutás, ostorpat­togta tás, kötélhúzás és kari- kadobálás versenyében. Baranya, Tolna, Somogy megye, valamint jugoszláv és csehszlovák táncegyütte­sek részvételevei 15 órakor kezdődik a néptáncosok gá­laműsora a Latinca Sándor Művelődési Központban. A bemutató után a közönséget a múzeum elé kíséri a tán­cosok csoportja. Ugyanekkor Színjátszók fals-hangja cím­mel bemutatkoznak az ama­tőr együttesek és utcai ze­nészek — a városi művelő­dési központban —, majd a vidjím társaság láncot rop­va, zeneszóval kíséri a kö­zönségét a múzeum elé. A napot Karnevál herceg köszöntője zárja ugyanitt; ezt este fél 8 órai kezdettel a Dorottya-bál (a Dorottya szállóban), és a farsangi bál követi 8 óra'i kezdettel a városi művelődési központ­ban. Fölelevenítik a farsangi népszokásokat Nagybajom­ban is. Karnevál hercege és udvartartása szombaton dél­után 3 órakor köszönti a falu lakosságát, majd felw- nulás és táncos mulatság várja az érdeklődőket a mű­velődési házban. Sportbálra hívja közönsé­gét szombaton este 8 órára a Barcsi Sportklub. Itt a. Barock együttes szolgáltat zenét a mulatsághoz. Ugyan­csak Barcson, ifjúsági tánc­est keretében, a Spirál együt­tes muzsikál vasárnap 19— 23 óráig a Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. Gyerekek, figyelem! Bé­lyegfarsang is lesz Kaposvá­ron. A Latinca művelődési központban vasárnap reggel fél 9-kor várnak benneteket a rendezők az intézmény 62- es termében. A programban lesz kis- és rajzfilmvetítés, tombola, bélyegcsere, bélyeg- vásár. Gazdászbál várja vendé­geit a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát szerve­zésében Nagyatádon szomba­ton 19 órai kezdettel a Hely­őrségi Művelődési Központ­ban. A JÖVŐ TANÍTÓI Speciális ismereteket is kapnak Á Kaposvári Tanítókép­ző Főiskola vezetősége a • múlt év tapasztalataira épít­ve folytatja a középtávú fej­lesztési tervben előirányzott feladatok végrehajtását. Er­ről a munkáról kérdeztük Leitner Sándor főigazgatót. — Kiemelt feladatunk volt a kapcsolataink fejlesz­tése a régióban. A beiskolá­zási terület megyei vezetői­vel rendszeresen megbe­széljük 'a tennivalókat; a felvételi bizottsági ülésekre is elküldik képviselőiket. Október elején megtárgyal­tuk Baranya, Tolna, Zala és Somogy illetékeseinek rész­vételével a következő • tan­év beiskolázási feladatait. A megyei párt-vb november­ben értékelte a főiskola munkáját s meghatározta a további tennivalókat. Fel­adataink végrehajtását jól segíti a tanácsokkal, az in­tézményekkel kialakított munkakapcsolat is. A főis­kola a megyei követelmé­nyekhez igazítja a pedagó­gusképzés feladatait. Az óvónőképzés 1987 szeptem­berétől nappali tagozaton indul, az oktatás feltételei­nek megteremtéséhez sok segítséget kapunk. — Az intézmény külső megjelenése is tükrözi a vál­tozásokat. .Folytatják-e a bővítőmunkát? — Folyik a főépület re­konstrukciója és a 100 sze­mélyes kollégium építése. A tervezőn és a kivitelezőn áll, hogy a minisztériumtól kapott 25 millió forintból megkezdődhessen a 250 sze­mélyes előadó építése a Baj- csy-Zsilinszky utcában. Ku­tattuk, hogy ezeknek a be­ruházásoknak a befejezése után miként tudnánk új- gyakorlóiskolát és könyvtá­rat építeni. Fontos, hogy azoknak az oktatási, nevelé­si és kutatási feladatoknak is eleget tegyünk, amelyek a továbbfejlődésre lehetősé­get adnak. Az 1986. szeptemberében bevezetett új tanterv elké­szítésében több szakembe­rünk részt vett. A tanterv gyakorlatba való átültetése jelentős kutatási feladato­kat ad; növeljük hallgatóink részére a tanítási gyakorla­tokat, és a szaktudományi ismeretek bővítésekor is jobban építünk a gyakorlat­ra. Több lehetőséget adunk arra, hogy fakultatív mó­don tanuljanak tantárgya­kat hallgatóink. A szakkol­légiumokon kívül magyar­ból, környezetismeretből, matematikából is biztosí­tunk ilyen lehetőséget. Te­hetséges diákjaink korábban az orosz, a testnevelés, az ének-rajz, a könyvtár, a népművelés szakkollégiu­mot választhatták. Mellet­tük a természet- és társa­dalomtudományok egyes ágadban is szerezhetnek majd bővebb ismereteket. Mód lesz francia, olasz, né­met, angol, szlovák, eszpe­rantó és spanyol nyelv ta­nulására is. A fakultáció révén kama­toztatni tudjuk kutató ta­náraink legfrissebb ismere­teit. Szervezhetünk például az énektanítás mellett zene- történeti és kórusvezetői, a képzőművészetben pedig C- kategóriás szakkörvezetői jogosítványt nyújtó fakultá­ciót. Diákjaink így közmű­velődési intézményekben is vállalhatnak majd munkát. A szervezett szakkollégiu­mok közül kiemelkedő a kisegítő iskolai képzés. Az iskoláik egyre több gyógype­dagógiai felkészültséggel is rendelkező tanítót keresnek. Most először kapnak diplo­mát az ilyen képzésben ré­szesült hallgatók. Velük és a Bárczy Gusztáv Gyógy­pedagógiai Főiskola szakem­bereivel közösen értékeljük a kísérleti képzés eredmé­nyességét, és kidolgozzuk a továbbfejlesztés programját. — Kutatóként milyen eredménnyel dolgoznak az oktatók? — A levelező oktatással kapcsolatos kutatás és az in­tenzív továbbképzés terüle­tén a legaktívabbak. Egyéni kutatásaik is számottevő eredményeket hoztak. A múlt évben például az ifjú­sági irodalom, a nyelvtudo­mány és a pedagógia terü­letén értek el eredményeket. — Milyen célt szolgálnak a következő vizsgálatok so­rom. végzett tudományos ku­tatások? — A diploma megszerzé­sével nem fejeződik be a szakemberképzés. Figyelem­mel kell kísérni a kezdő szakemberek tevékenységét, hogy megállapítsuk: a főis­kola miként készítette föl a hallgatót, s tanítóink tud­ják-e vállalni azt a szerep­kört, amely a pedagógus hi­vatáshoz tartozik. Fontos annak a tisztázása is, hogy milyen időszakonként szük­séges segítséget nyújtani a szakmai megújuláshoz. Hall­gatóinkat fel akarjuk készí­teni arra, hogy ne csak a kisiskolásokkal foglalkozza­nak, hanem aktívan vegye­nek részt környezetük szo­ciális és közművelődési fel­adatainak megoldásában is. — Miként alkuinak a fő­iskola kapcsolatai más ok­tatási intézményekkel? — Fontosnak tartjuk a megye és a régió szakem­berigényeinek kielégítését. A Bárczy Gusztáv Gyógy­pedagógiai Főiskola kihelye­zett tagozatán csak Somogy számára képzünk másoddip­lomás gyógypedagógusokat. Reméljük, ez a képzés egy idő után kapcsolódhat a ki­segítő iskolai szakkollégiu­mi képzéshez. A megye ta­nárhiányának enyhítését szolgálja, hogy előkészítő tanfolyamok indítását ter­vezzük a tanári pályára ké­szülők részére. Szeretnénk levelező tagozatosoknak konzultációs központot lét­rehozni. Ez a hiányszakmák, az ének, a testnevelés, a technika., a rajz szakember­utánpótlásának bázisává is válhat. — Megfelel-e az intéz~ mény technikai felszereltsé­ge a növekvő igényeknek? — Az utóbbi másfél év­ben több mint húsz tanter­münk kapcsolódott be a fő­iskola színes-tv-láncába. A nyelvoktatásban a hagyo­mányos laboron kívül a vi­deótechnikát is alkalmaz­zuk. Több személyi számí­tógépet bocsátottunk az ok­tatók és a diákok rendelke­zésére, és reméljük, hogy a közeljövőben — matemati­kai szakkollégium indításá­val — a számítástechnikai speciális képzés is megkez­dődhet. A hiányzó pénzt az oktatáshoz szervesen kap­csolódó gazdasági tevékeny­séggel pótoljuk. A pedagógus- képzőkben újdonság a gaz­dálkodás. Azt gondolom, ha ez segíti alapfeladataink jobb ellátását, akkor örül­nünk kell. Sokszorosító üze­münk és videótecnikánk nyereséget termel. Az így befolyt pénzből tudtuk töb­bek között feljeszteni a szá­mítástechnikai labor felsze­relését és sportpályákat épí­teni. V. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents