Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
Tisztolt Szerkes ! Vajda Ferenc, Kaposvár, Buzsáki u. 47. sz. alatti lakos panaszára válaszomat az alábbiakban adom meg. Kedves vásárlónk VÁÉV-tetőcserepet rendelt telepünkön, s ezt a gyár szállítja a vevő címére. Vállalatunk közvetítő a gyár és a vevő között. A téves szállításról értesítettük a gyárat, és, ígéretet kaptunk a hiány pótlására. Az újságból értesültünk arról, hogy ez nem történt meg. Február 24-én személyesen felkerestük a gyárat, ott hegyhetes határidőt jelöltek meg a cserép leszállítására. Vásárlónknak felajánlottuk, hogy a telepen levő készletből kiadjuk részére a hiányzó kúp- és szellőzőcserepet. Ezzel a lehetőséggel azonban nem, élt, neki megfelel az egyhetes szállítási határidő. A történtekért Vajda Ferenc szíves elnézését kérjük. Tisztelettel: Filotás Antal telep- és áruházigazgató Dél-Dunántúli Tüzép Vállalat 10. sz. telepe és Fészek Áruháza Tisztelt Szerkesztőségi Bogdán Éva kálmáncsai lakos február 17-én megjelent panaszát megvizsgáltattam. Megállapítottam, hogy a kálmáncsai községi vízmű kezelői hibát követtek el, hogy nem cserélték ki azonnal az eltörött vízmérőórát. A helyi vízműkezelőket utasítottam a vízmérő azonnali cseréjére, és a mulasztásért fegyelmileg felelősségre vontam őket. A késedelmes intézkedésért a panaszos szíves elnézését kérjük. Tisztelettel: Horváth Tivadar a DRV Somogy Megyei Üzemigazgatóságának üzemigazgatója Fórum a cigányokról Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 49. szám 1987. február 27., péntek Kaposváron a Helyőrségi Művelődési Otthonban tegnap műsoros délutánt tartottak a Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai. Hagyomány már, hogy évente egyszer fellépnek itt; versekkel, tréfás jelenetekkel szórakoztatták iskolájuk többi diákját. Nagy sikere volt többek között a bábelőadásnak Irodalmi vetélkedő a Pamutfonóban Üj sorozatot indít az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója. A cigányak életét, beilleszkedésük folyamatát szeretnék bemutatni és kutatni a továbblépés lehetőségeit, az előítéleték gyökereit. Az elmúlt években sok minden történt értük, az ő érdéku'k- ben. Vajon a társadalom erőfeszítései mennyire vannak összhangban saját erőfeszítéseikkel ? Értük csak velük együtt lehet tenni. E gondolat jegyében szervezik meg az egyórás fórumot, Februári télapó „...én nem ilyen Mikulást akartam!” Ami késik, nem múlik. Bizonyára ismeri a szólást az Orvos—Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Kaposvár városi (és környéki) bizottsága is. 1987. február 24-én — legalábbis a Hetes—Mező- csokonya—Somogysard útvonalon — tagdíjat fizető egészségügyi dolgozók gyermekei Mikulás-csomagokat kaptak. Valószínű, hogy a hófúvás miatti közlekedési nehézségek, a hanyagság, a felelőtlenség, a figyelmetlenség okozhatta a késést, de a reménytelennek tetsző várakozás végül is meghozta gyümölcsét a gyerkőcök számára. A kis csomag tartalmából kiderült a jó szándék, meg e penetráns tény. Nem nagy ügy. Két és fél hónap késés, vagy kilenc és fél hónap előrelátás, teljesen mindegy „,. Azt azonban még a kiscsoportos is tudja, hogy a Mikulás december 6-án várható. Vajon mit szólna az illetékes, ha netán a nevezetes ünnepekre szánt jutalmát hasonló módon juttatnák el hozzá? Tisztelt, hosszú nevű szakszervezeti bizottság! Remélem: méltán és jogosan várt válaszukban nem az objektív nehézségekre, csomagolóeszköz- és kapacitáshiányra, a termék- struktúrára hivatkoznak majd, hanem egyszerűen elnézést kérnek a srácoktól. . Bár az is megoldás lehet, ha mondjuk a nemzetközi gyermeknapon valamilyen módon kárpótolják őket. Németh László Mezőcsokonya, Fő u. 46. amelyet március 19-én, csütörtökön a 2-es programban 18-19 óráig sugároz a Televízió. A műsorkészítőik várják a nézők kérdéseit, segítő szándékú véleményüket, javaslataikat a fórum vendégeihez: Kozák Istvánná dr., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője, dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője, dr. Balassa Tibor, a Somogy Megyei Tanács elnökhelyettese, Tonhauser László rendőr őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársa, Lakatos Menyhért író, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnöke és dr. Erdődi Gyula, a Baranya Megyei Tanács társadalom- politikai titkára. A stúdió címe: 7621 Pécs, Sörház u. 8. A borítékra kérik, írják rá: Fórum a cigányokról. Tizenkét csapat — a Sáév, a Villamossági Gyár, a Ka- posplast és a házigazdák versenyzői — mérte össze tudását József Attila, Illés Béla, Fejes Endre és Fekete Gyula műveinek ismeretéből tegnap a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárában. A jól szervezett vetélkedő győztese a vendéglátó gyár Becsület szocialista brigádjának háromfős csapata lett. Könnyű nekik — mondhatná bárki —, ketten közülük tegnapelőtt a József Attila emlékére rendezett szavalóversenyen is részt vettek. Csakhogy itt — a SZOT, a Népszava Lapkiadó Vállalat és a Magyar Televízió által meghirdetett vetélkedőn — már a kérdés- feltevés módja is próbára tette a versenyzőket. Meg kellett találni a kakukkfiókát és ki kellett találni, ki van inkognitóban; más és más művekből összeollózott csalafinta párbeszédekben kellett eligazodniuk ... — Volt-e tervszerűség a felkészülésükben ? — Megosztottuk egymás közt a munkát — mondták szinte egyszerre a győztesek. Szabó József né fonónő: — Három műszakban dolgozunk, kevés idő jut a művelődésre, de igyekszünk minden rendezvényen részt venni. S ha az üzemi könyvTavaly — az átlagszámítás szerint — minden horgász 1300 forintot költött felszerelésének gyarapítására — hangzott el a Horgászcikk- készítő és Értékesítő Vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján. Ágh Attila, a vállalat igazgatója elmondta, hogy a Hokév 1986-ban sikerrel törekedett a horgászeszközök választékának bővítésére. Az idei tervekkel kapcsolatban elhangzott: a horgászok több mint 300 ezres táNem arról van szó, akit úgy szoktak emlegetni, hogy ez egy komisz gyerek vagy a csúnya idő, hogy ez komisz idő. Most mást kívánóik fölemlegetni, amit mi több mint ötven esztendővel ezelőtt emlegettünk csakúgy, mint apáink, nagyapáink annak idején. Ahelyett, emlege- tük, amit máskor áldásnak, édesnek, illatosnák, jóízűnek szoktunk nevezni, meg mindennapinak. Kenyér volt ez, mégpedig katonakenyér. Akkor ettük ezt a kenyeret, amikor nálunk annyi volt a kenyérgabona, hogy exportra sem lehetett eladni, így kénytelenek voltak megfesteni és takarmányként felhasználni, hogy a kenyérnek való árát valamiképpen fenn tudják tartani, így aztán a katona savanyú, úgynevezett komjszke- nyeret evett reggel a rántott leveshez, a zupához vagy a cikóriából készített feketéhez, de ez volt a mócsingos marhahúshoz meg a csusz- pájzhoz is, ami krumplifőzelék volt. Vacsorára akadt néha egy darab avas szalonna vagy evőkanálnyi mar- maládé is. A kenyeret — egy egészet — két napra kapta a katona, s már akkor sem volt friss, amikor kiadta a gh-főnök a századnak, a század meg a szakaszaknák, és így tovább, tárban szerveznének törzs- gárdát, biztosan a tagjai lehetnénk. — Van-e kedvenc költőjük, írójuk? — Radnóti és Petőfi — mondta Varga Szilvia. — Jó lenne „belőlük felelni” a megyei döntőn. Erre a csapat harmadik tagja, Törzsök Gyuláné is bora évente tízezerrel nő. ezért továbbra is fő követelmény a mennyiségi igények kielégítése. A sajtótájékoztatón átadták — most második alkalommal — az 1986. évi Aranyhorog díjat. Ezúttal Kupeczkó István, a Faddi Sporthorgász-egyesület tagja érdemelte ki a díjat: a fadd-dombori holtágban több mint 95 kilós, 238 centiméter hosszú harcsát fogott. Ezzel az európai rekordlista élére került. a rajoknak, hogy amit nem evett meg a katona, az fölkerüljön a polcra, legtöbbször a sisak alá, arra gondolva, úgy nem szárad meg annyira, hogy evés közben feltörje a baka ínyét. Nem ízlett az a komisz a katonának, mégis elfogyasztotta, mert nem volt más. A napi 20 fillér zsoldból nem jutott másra, mint pótlásul néha 10 fillérért vásárolt töpörtyűre, amelyet olyan vén disznó szalonnájából sütöttek, hogy ugyancsak jó fogánák kellett lennie, aki el tudta rágni. Ennek ellenére kevés ke- nyérhulladék került a laktanya felügyeletével, gondozásával megbízott tiszthelyettes által elhelyezett dobozba, aki disznóit a komisz maradványaival hizlalta, illetve szerette volna hizlalni. Gyakorta szidott is bennünket, hogy bélpöklösofc vagyunk, minden kenyeret megeszünk, nem marad hulladék. Olyankor bánatos vagyak, amikor látom, hogy sok fehér kenyér nagy darabokban kerül a kukákba a háztar- tásakból. De úgy hallottam, hogy katonáink ma eléggé válogatnak, s gyakorta maradnak kenyérdarabok az ebédlői asztalokon. Pedig a mai katonakenyér korántsem olyan, mint volt hajdanában a savanyú, fekete, kőkemény komisz. Kiss József Hattyúk a Balatonon A sétálók és különösen a gyerekek örömére hat hattyú jelent meg a siófoki kikötőben. íme, egypár a vendégekből! ra'bólintott. V. G. Javul a horgászcikk-ellátás A KOMISZ Tarka sorok Vendéglői rendelés Egy férfi és egy nő az étlapot tanulmányozza a vendéglőben. — Mit rendeljek, szívem? — kérdi a férfi. Mire a közben felpillantó nő: — Rendelj magadnak egy mentőkocsit, mert most lépett be az ajtón a férjem. A gyógycsiriz Túl az Óperencián, Stupidiában volt egyszer egy suszter, aki sehogy sem tudott megélni. Gondolt hát egyet, és híresztelni kezdte, hogy ő csodadoktor, aki gyógycsirizével minden bajt kikúrál. Ettől kezdve tódult hozzá a nép, mindenki vele orvosol- tatta a baját. Meghallotta ezt a mesebeli király, és megcsóválta a fejét: — Hát nem érdekesek az emberék ?_ Arra, akire az ócska cipőiket nem merték rábízni, most egyszeriben rábízzák az életüket. Elvezni nehéz — Ha az orvosomra és a feleségemre hallgatok, semmi örömöm nem marad az életben. — Miért? — Mert az élvezetek fele a feleségem szerint tilos és erkölcstelen. S ami még marad, az az orvosom szerint tilos, mert hizlal. Kődobálás Két szurkoló beszélget: — Azt hiszem, hogy a haverok mégis megdobálták a játékvezetőt a meccs után. — Miből gondolod? — Ö mondta, hogy mikor a játékot lefújta, nagy kő esett le a szívéről. Ki játszott? Két szurkoló „értékelése” a vereséget szenvedett válogatott mérkőzés után: — Tudod, ki játszott aránylag még a legjobban a magyarok közül? _ ? ? ? — A honvédzenekar. Edzés A jégen kérdezik egyik tehetségtelen kezdőtől, aki egy helyben áll: — Miért nem korcsolyázol? — Fejlesztem az álló- képességemet ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató
