Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-27 / 49. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 49. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 27., péntek Magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések r' Ülést tartott a Minisztertanács Érdekeink összekötnek év végéig pótolni tudják a januári időjárás okozta veszteségeket — jelentette be a kormányszóvivő. Kitért arra is, hogy a jövőben az igényekkel összhangban várhatóan csökkenni fog a hazánkban foglalkoztatott külföldi dolgozók száma. Jelenleg mintegy tizenegyezren vannak, közülük csaknem hétezer lengyel, háromezer kubai és körülbelül ezer a határmenti kooperációban résztvevő szlovák munkás. Az MTI tudósítójának kérdésére úgy nyilatkozott, hogy nincs összefüggés a gazdasági munkaközösségektől, szakcsoportoktól árut, vagy szolgátlatást vásárló vállalatok, szövetkezetek által fizetendő, s idén januártól 15- ről 20 százalékra emelt különadó, illetve a kisvállalkozások megszűnése között. Mint mondotta, valóban sok kisvállalkozás szünteti be működését napjainkban, de még több alakul, így összességében inkább további növekedés tapasztalható. Szólt arról, hogy a jövőben is folytatódik a Budavári Palota rekonstrukciója. A mostani tervidőszakra húzódott át a Sándor-palota külső homlokzatának helyre- állítása, emellett folytatják a várfalak megerősítését, a közterületek általános rendezését és határozni kell néhány épület, illetve a be nem épített területek további sorsáról. Vannak már erre is tervek, megvalósításuk főként az anyagi lehetőségektől függ majd. A szóvivő tájékoztatást adott arról is, hogy az Országos Idegenforgalmi Hivatal adatai szerint az idei turistaforgalomban a konvertibilis devizabevételnél 6, a kiadásoknál pedig 4 százalékos növekedést terveznek. Az idegenforgalomból származó konvertibilis elszámolású bevételeink egyébként az 1980-as 217 millió dollárhoz képest 1986-ban 364 millióra nőttek, a kiadások pedig 86,6-ről 164,9 millió dollárra. Gyarapodott a Nyugatra utazó magyar állampolgárok száma is — tavaly például 20 százalékkal. Magatartáskultúra Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Mi- lanko Renovicának, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével csütörtökön hivatalos magyar—jugoszláv pártközi megbeszéléseket tartottak Budapesten. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB osztályvezetője és Gyürke Sándor, hazánk jugoszláviai nagykövete. A jugoszláviai küldöttség részéről Marko Orlandics, a KB Elnökségének tagja, Sztanisz- lav Sztojanovics, a KB Elnökségének végrehajtó titkára és Milovan Zidar, Jugoszlávia magyarországi nagykövete ült a tárgyaló- asztalhoz. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszéléseken az időszerű belpolitikai kérdéséket ismertetve a küldöttségek kölcsönösen tájékoztatták egymást arról, miként teljesülnek a két párt XIII. kongresszusának határozatai. Véleményt cserélték a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődéséről, majd a nemzetközi helyzet alakulását értékelve a népek biztonságával, az európai együttműködéssel és a fegyverkezési hajsza megfékezésével összefüggő kérdéseket vitattak meg. Ugyancsak véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom aktuális problémáiról. A magyar—jugoszláv megbeszéléseket követően az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott a Parlamentben a Milanko Renovica vezette jugoszláv pártküldöttség tiszteletére. Az ebéden a két tárgyalócsoport tagjai mellett részt vett Losonczi Pál, Lázár György, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Ma- róthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Szabó István, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, Horváth István. Pál Lénárd, a KB titkárai, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügymiSzabó István a XI. kerületben Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke tegnap Jassó Mihálynak, az MSZMP Budapesti Bizottsága titkárának kíséretében látogatást tett a főváros XI. kerületében. A program a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen kezdődött, majd a kerületi pártbizottság székházában folytatódott. Ezt követően Szabó István megtekintette a gazdagréti lakótelepet és a kerületi fedett uszoda építkezését. A kerületi látogatás a vállalat egyes részlegeinek megtekintésével ért véget. niszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, a KR tagjai, Medgyessy Péter pénzügyminiszter, Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója, a KB tagja, valamint a budapesti jugoszláv nagykövetség vezető' diplomatái. Az ebéden Kádár János és Milanko Renovica pohárköszöntőt mondott. Az MSZMP főtitkára szólt a magyar—jugoszláv pártközi tárgyalásokról, amelyeket tartalmasnak, minden lényeges kérdésre kiterjedőnek értékelt. Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a nyílt, elvtársi, baráti ’íégkö- rű megbeszélések újabb lendületet adnak Magyarország és Jugoszlávia .kapcsolatainak fejlesztéséhez. Ehhez mindkét részről megvannak az adottságok és a szilárd akarat. Mint a mostani találkozón is kifejezésre jutott: a jól megalapozott zavartalan magyar—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztésére, elmélyítésére a párt-, az állami, a gazdasági, a kulturális életben és a lakossági kontaktusokban egyaránt számos lehetőség kínálkozik, hiszen mindkét ország közös úton jár, a szocializmust építi. — Szomszédok vagyunk, s elveink, érdekeink összekapcsolnak bennünket — mondotta Kádár János. Magyarországon nagyra értékelik, hogy a két ország viszonya jó és zavartalan. Ennek fejlesztése kívánatos az élet minden területen. E kapcsolatoknak megvannak az elvi alapjai is: mindkét állam tiszteletben tartja egymás önállóságát; hazánk a Tízmillió cserép Békéscsabán felújították a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat 2. sz. gyárának cserépgyártó üzemrészét. A 270 millió forintos költségből 2 év alatt megvalósított rekonstrukció során NSZK- bcli és olasz gyártmányú gépsorokat helyeztek üzembe. A gépsorokon — amelyeknek megkezdődtek az üzemi próbái — évente mintegy tízmillió kerámiacserepet gyártanak. (MTI-fotó — B. Fazekas László felv.) Varsói Szerződés tagállamaihoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmának a tagja. Miként a találkozón is kiderült — mondta Kádár János —, nemes céljaink vannak, de a gondoktól sem vagyunk mentesék, csakúgy, mint jugoszláv testvérpártunk. Mindkét nép a szocializmus építésének nehéz szakaszát járja; de mély meggyőződésünk, hogy mindkét ország népe megoldja az előtte álló feladatokat és előre tud haladni a távoli célok felé, amelyeket úgy foglalhatunk össze: szocializmus és egy szilárdabb béke népeink és az emberiség számára is — hangsúlyozta az MSZMP főtitkára. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegációja — pártjaik és kormányaik álláspontját képviselve — egyaránt kifejezte a két ország népeinek óhaját és szándékát a magyar—jugoszláv barátság további építé- 'sére, az együttműködés fejlesztésére. — Rokonszenvesnek tartjuk, tetszett mindaz, amiről Milanko Renovica elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat, beszámolva a szocialista építés fő kérdéseiről, az ország fejlesztéséről, az ideológiai és a politikai munka feladatairól — mondotta Kádár János. Befejezésül további sikereket kívánt a jelenlevő vendégeknek, illetve rajtuk keresztül Jugoszlávia népeinek, hangsúlyozva: a magyar népnek is érdeke egy erős, fejlődő, szocialista Jugoszlávia. Ez felel meg elveinknek, baráti szolidaritásunknak. (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a kormány elnökének Olaszországban tett hivatalos látogatásáról és vatikáni tárgyalásairól szóló tájékoztatóját. A kormány megerősítette az Országos Szövetkezeti Tanács, valamint az Ipari, a Mezőgazdasági és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának legutóbbi kongresszusain elfogadott alapszabályait, s egyúttal felszólította az illetékeseket a kormányzati intézkedést igénylő kongresszusi ajánlások megvizsgálására és hasznosítására. A kormányszóvivői tájékoztatón Bányász Rezső elsőként Lázár György olasz- országi látogatásáról szólt. — A kormány elnöke olasz partnerével, Bettina Craxival folytatott tárgyalásain megvitatta a nemzetközi élet számos fő problémáját és áttekintette a magyar —olasz kapcsolatok helyzetét, fejlődését, fejlesztésének lehetőségeit. A mostani megbeszéléseken különös hangsúlyt kaptak a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének kérdései. Olasz részről nagy készség tapasztalható azon formák iránt, amelyek a hagyományos kereskedelmen túl a légkülönbözőbb gazdasági, ipari együttműködési lehetőségek alkalmazását szorgalmazzák, így a termelési kooperációt, a vegyesvállalatok létrehozását, és a közös harmadik piaci fellépést — mondotta a szóvivő. Lázár György és II. János Pál pápa, illetve Casaroli államtitkár találkozóját jellemezve : a látogatás hozzájárult a magyar kormány és az apostoli Szentszék közötti konstruktív kapcsolatok további erősítéséhez. A szóvivő á Nemzetközi Búza tanácshoz történt magyar csatlakozást kommentálva rámutatott: minden fórumot igyekszünk felhasználni arra, hogy mezőgazdasági termékeink nemzetközi kereskedelméhez minél jobb feltételeket találjanak. A gépiparban, a könnyűiparban és a feldolgozó vegyiparban már az első negyedA beszéd- és magatantás- kultúra fejlődését segítő népfrontjellegű feladatokról, a témával összefüggő akciókról és az időszerű tennivalókról tájékoztatták a sajtó képviselőit csütörtökön a HNF Országos Tanácsának székházában. A kulturált magatartás és érintkezés formáinak elterjesztését nem valamiféle nemzőti elfogultság, bezárkózásra való hajlam miatt szorgalmazza a népfront, hanem azért, mert, ha elseké- lyesedik a nyelv, akkor az emberek közötti kapcsolatok is kárt szenvednek — hangsúlyozta bevezetőben Pozs- gay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. Nem tisztán szervezeti, mozgalmi célo/k elérése, hanem az egész ország nemzeti, politikai kultúrájáért érzett felelősséget vállal a népfront, amikor kiáll az anyanyelv ápolásának ügye mellett — mondotta a továbbiakban. Ezt követően kifejtette: fontos szerepük van e kérdésben az olyan intézményeknek, amelyeknek a tevékenységét a nyilvánosság jellemzi. A beszéd- és ma- gatartásikultúra ápolásában a népfront keresi az együttműködést más szervezetekkel, s ugyanakkor az egyén válMkiozókedvére is épít. Fontos, hogy az anyelvün- kért felelősséget érzőket ne a kérlelhetetlenség vezérelje — hangsúlyozta végezetül Pozegay Imre. Hiszen egy más nyelvből átvett kifejezésnek is lehet közlési értéke. Körültekintő, megfontolt magatartásra van szükség azért is, hogy a tisztogatási hajlam ne ‘sértsen jogos nemzetiségi érzékenységet. „Jól beszélni és írni magyarul igazából jellemkérdés” — idézte Illyés Gyulát mondandója elején Z. Szabó László, a HNF beszéd- és magatarltáskultúra bizottságának elnöke. A tiszíta, világos beszéd magyarságtudatunknak is kifejezője, a szóbeli durvaság, trágárság magatartáskultúránkról is képet ad — hangoztatta. Nicaraguái képviselők Magyarországon A magyar országgyűlés meghívására február 24. és 26. között niicaraguad parlamenti küldöttség járt hazánkban. A delegációt Da- nilo Aguirre Solis, a nemzetgyűlés képviselője vezette. Tartózkodásuk során a vendégeket fogadta Cser- venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke. Megbeszélést folytattak Barcs Sándorral, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnökével, s találkoztak Györke Józseffel, az MSZMP KB külügyi osztályának ^helyettes vezetőjével. A ndea- raguiai képviselők ellátogattak a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz, s a Magyar Nemzet szerkesztőségébe is. A tárgyalásokon a két ország különböző szervezetei, mindenekelőtt a két törvényhozó testület és IPU- csóportjaik kapcsolatainak helyzetét, a további együttműködés lehetőségeit tekintették át.
