Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

1987. február 26., csütörtök Somogyi Néplap 5 NAPLÓJEGYZETEK AMERIKÁBÓL „Szemérmes” alkoholizmus Forró nyarunk volt, de el­viselhető. Dalkáházu nik lég­kondicionált, a bankok, bol­tok, áruházak, mozik, szín­házak, múzeumok, templo­mok kellemesen hűtöttek, és a vízvezetékkel feltöltött há­zi uszodákban is sokan le­hűlhetnek, különösen a nyá­ri szabadságukat élvező gye­rekek. (A felnőttek a forró­ságban is többnyire dolgoz­nak.) Akiknek halasztha­tatlan dolguk akad a sza­badban, azok a hőség elől bármikor betérhetnek egy boltba vagy templomba le­hűlni. Pénzbe sem kerül: yótelkényszer nincs, imád­kozni sem kötelező. Óriási a kutya- és a macs­kakultusz. Az állattartásnak külön élelmiszeripara ala­kult ki. A kedvenc kutyus es cicus — a magányosok legfőbb öröme — állatorvo­si felügyelet mellett drága állatszállödákban várhatja gazdája hazatérését szabad­ságáról vagy hosszabb üzleti útjáról. A kutyaszálló napi ára 8—10 dollár. Egy macs­ka veszettség elleni oltása vendéglátóimnak 28 dollár­jába került. Azt is megtud­tam, hogy egy kivénhedt 15 éves kandúr szakszerű elal- tatása mindörökre 60 dollár kiadást jelent a szerető gaz­ának, s legalább ennyibe Kerül a temetése is, persze sírkő nélkül. E tájon csak a „Se kutyám, se macskám”- állapot az Igazán olcsó mu­latság. Ű ton-útfélen kocognak, futnak az emberek, fiataidk és öregek, férfiak és nők, kövérek és soványak. Csak a féllábúak nem futnak. Az okosabbak az árnyas par­kokban edz'ik szívüket, tüde­jüket, a többség az autóutak mentén kocog: ki korán reggel, ki késő este, napi munkája végeztével. Akit köziben nem üt el egy szá­guldó jármű, az egy i.deig még megmarad, legföljebb enyhe szénmonoxid-mérge- zést szenved és reggel kín­zó fejfájással ébred. Futnak a karcsúbb vonalakért, fut­nak a halál elől, de a halál itt is gyorsabb és szemfüle­sebb, mint az előle bujkálok Az újságok gyászjelentés ro­vatai bizonyítják, hogy a ha­lál ellen itt sincs orvosság a kertben. Heves harc folyik a sajtó­ban az alkoholizmus és a kábítószerek élvezete ellen, különösen az ifjúság köré­ben; kiterjedt mát a dél- amerikai marihuana- és kokacserje-termelők elleni összehangolt katonai harcra is. A küzdelemnek egyik érdekes epizódjáról számol­tak be a lapok. Egy kalifor­niai kislány, Deanna Young, hitoktatójának hatása alatt bevitte az orangei rendőr­ségre a szülei fürdőszobájá­ban felkutatott zacsRónyi A philadelphiai városháza (jobbra). A Függetlenségi Csarnok (balra) marihuánát és kokaint. Ez­zel szüleit mint kábítószer­élvezőket feljelentette. A vizsgálat megindult, a szü­lőket letartóztatták, és a filmgyárak most egymásra ígérve versengened a törté­net fiimesítési jogának meg­szerzéséért. A gazdagon ellátott élel­miszer-áruházak polcain sem sör, sem más szeszes ital nem található. Csak az e célra engedélyezett boltok árusíthatnak alkoholt. Az ét­termek többsége szeszmen­tes. A szeszes italok étter­mi árusítása — mint egykor nálunk — igen drága enge­délyhez van kötve. Féléves kinttartózkodásom alatt lakhelyemen, egy Ka­posvár nagyságú városban az utcán nem láttam egyet­len részeg járókelőt sem. Persze az alkoholizmus azért virágzik, csak elrejtőzik, ta­lán éppen az autókba.. A nemrég nálunk is járt New York-i polgármester, Koch ottlétem alatt intézte utolsó figyelmeztetését a bántulaj- donosakhoz, hogy kiskorúak­nak ne szólgál'janak ki sze­szes italokat. Ismeretes, hogy a New York-i szesztörvény a korhatárt 19 évről 21-re emelte fel, és 16 éven alu­liaknak csak felnőtt kísére­tében szaibad belépniük szeszt értékesítő helyiségek­be. A vendéglátók válasza: „Nem kérhetünk születési bizonyítványt minden' fiatal vendégtől. Ki tudja meg­mondani. hogy közülük me­lyik 18 és melyik 21 éves?” Ismerős szöveg! Megdöbbentő és izgalmas élményem volt a philadel­phiai városi alkalmazottak sztrájkja. Aggódva láttam .a négymilliós város naponta növekvő szeméthegyeit, mi­alatt Goode polgármester éjjel-nappal tárgyalt a szak- szervezeti vezetőkkel. A vá­ros egyes részeit elborító bűz még emléknek is kelle­metlen. Sztrájkoltak a vá­ros tisztviselői, munkásai, egészségügyi dolgozói, még a Szépművészeti Múzeum dől-, gozói is. Ezért nem láthat­tam a Diego Rivera-kiáHí- tást, amelyet a jeles mexikói festőművész születésének 100. évfordulójára Fürdet­tek meg. A tanulóifjúság őszinte örömére sztrájkollak a pedagógusok is. Bár az utóbbi években sokat javí­tottak a tanítók és tanárok anyagi helyzetén, ma sem a pedagógus férj a lányos ma­mák álma. Vannak dolgok, amelyek ezen a tág és válto­zatos világon mindenütt egy­formák. Az emberek házi bálvá­nya, a televízió népszerű. A legmagasabb igényt kielé­gítő színes készülékek fo­rintra átszámítva a mi ké­szülékeink árának negyedé- ért-harmadáért beszerezhe­tők. A főleg amerikai és japán gyártmányú készülé­kek választéka szinte zava­ró. A 24 órán át fogható 25—30 adóállomás közül bárki ízlése szerint válogat­hat. Általánossá vált a kábeltelevízió (havi 20 dol­lárért) ; újdonság, hogy egy kézikapcsolón 3-4 dollárért megrendelhető négy szám­jegy lenyomásával egy-egy' meghirdetett film közvetíté­se. A mozijegy fele áráért egy család, néha még a szomszédok is megtekinthet­nek egy majdnem új filmet. A video elképesztő gyor­sasággal terjedt el, és veszé­lyes versenytársa lett a moziknak. Az áruházak kü­lön osztályai, a könyvesbol­tok, a drogériák, a kazetta- boltok ajánlják videokazet­táikat. A mozik egy része bezárt, mások rátértek a tötobtermes vetítésre. 4-5 dollárért 3-4 műsorból válo­gathat a közönség, ami ott nem is olyan nagy pénz. Terjednek a 3-4 termes vi- deoklubok is. Itthon is szívesebben ol­vasgattam, mint a képer­nyőt lestem. Kinn főként a híreket néztem. A 32-es csatorna kevés szünettel egész nap híreket sugároz. A hírszolgálat alapvetően ab­ban különbözik a mi hír­adásainktól, hogy nemcsak elmondják az eseményeket, hanem a szenzációt kiemel­ve a helyszínen be is mu­tatják, hogy mi történt, bár­miről van is szó, és bárhol történt is a világban. Azt hiszem, ez főleg pénz és technika dolga. zony.ul a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amelyet március 20-tól 29-ig hetedik alka­lommal rendeznek meg, s már nemcsak Budapesten, hanem Szentendrén, Kecs­keméten és Sopronban is lesz fesztivál. Az elmúlt években kiteljesedett a ren­dezvénysorozat programja — erről tartottak tegnap sajtó­tájékoztatót a fővárosban, a Gondel étteremben. Né­meth Jenő, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivata­lának általános elnökhelyet­tese és dr. Meggyes István, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője beszélt a gazdag kulturális és sport­műsor-. illetve gasztronó­miai kínálatról. Kamarazenekarok feszti­válját ezekben a napokban Holnap: magyarországi ősbemutató Goldoni 4* vígjátéka A XVIII. századi olasz színpad nagy újjáteremtőjé- nek, Carlo Goldoninak Ve­lencei terecske című vígjá­tékát mutatja be holnap es­te a kaposvári Csiky Ger­gely Színház társulata. Ma­gyarországon még nem ját­szották ezt a darabot; a szerző azon művei közé tar­tozik, amelyeket le sem for­dítottak. (Az irodalomtörté­nészek szerint egy-egy jobb évében tizenöt-húsz darabot is írt Goldoni.) Emlékezései­ben a- Velencei terecske cí­mű művéről így vall a szerző: „A terecskét — a cselekmény változatlan szín­helyét — övező házikókban a nép fiai laknak. Itt ját­szanak, énekelnek, zsivajog- nak, hol a vidámság, hol a civákodás színtere ez. Min­den lánynak van szeretője, gyötri őket a féltékenység, a rossznyelvűség következté­ben hajba kapnak, s a sze­relem kibékíti őket. A darab bővelkedik különös esemé­Hárcéusi televíziós újdonságok A főváros alatt húzódó barlangrendszer történetét, felfedezését és kőzetritkasá­gait ismerhetik meg a né­zőik abban -a műsorban, amelyet március 8-én sugá­roz a televízió. Az MTV forgatócsoportja — 'segítsé­gül híva barlangkutatókat és felfedezőket — arra vál­lalkozott;»- hogy bemutassa Budapest mintegy 100 bar­langból álló üregrendszerét. A legújabb és legszebb kris- táiybarfeng, a József-hegyi leheletfinom gipsztűit, csil­logó kristálycsodáit még a szakavatottak közül is keve­sen láthatják. Egészen másfajta élményt ígér az Ez a villa eladó cí­mű, 1935-ben készült magyar film, amelynek felújításá­val a nagy komikusra; Ka­bos Gyulára emlékezik a te­levízió. A most képernyőre' kerülő alkotásban olyan ne­ves művészek a partnerei, mint Csikós Rózsi, Turay Ida, Gázon Gyula, Pethes Sándor és Bilicsi Tivadar. ■ És egy másik film: már- fcius 10-től három egymást kővető estén vetítik a Jua­nita című háromrészes spa­nyol alkotást. A múllt száza­di, Andalúziában egy jómó­dú, idősödő férfi és egy fia­tal lány kapcsolatának tör­ténetét dolgozza fel a film. tartják. Európa hat kiemel­kedő együttese ad hangver­senyt, köztük a jól ismert I Musici di Roma, a salz­burgi Camerata Accadémia, az Angol és a Jereváni Ka­marazenekar, illetve két ma­gyar zenekar. Ciffra György, sajinos, nem lehet az idén résztvevője a hangverseny- programnak, Kocsis Zoltán vállalt fellépéseket. A Győri Balett ismét ős­bemutatóval lepi meg ra­jongóit, Markó Iván Schu­bert műveiből állította ösz- sze Prqpero című tánckom­pozíciója zenéjét. A Főváro­si Operett Színház felújítja a Csárdáskirálynőt. Színházi találkozónak is beillő gaz­dag programról hallottunk. A Szovjet Zsidó Zenés Ka­maraszínházon kívül Nyit­nyékben, jócskán akad ben­ne vidámság, és komikus elem, erkölcsi tanulsága pe­dig nemcsak a darab sze­replőihez illik, hanem min­den rendű nőre, alaklmazha- tó.” A vígjáték a velencei nép alsó rétegét ábrázolja, s ezt hangsúlyozta a szerző azzal -is, hogy venetói iájszólásban Irta művét. A darabot Ná­dasát/ Adám fordította ma­gyarra. Ascher Tamás ren­dező a főbb szerepeket Lu- káts Andorra, Lázár Katira és Molnár Piroskára bízta. Láthatjuk rajtuk kívül Be- zerédi Zoltánt, Pogány Ju- ditot, Kristóf Katát, Németh Juditot és Szalma Tamást is. Egy hosszabb írás beve­zetőjében olvastam, hogy so­kak szerint a közös taná­csi rendszer a kisközségek temetője. Tény, hogy az is­kolák körzetesítésével, a közös tanácsok létrehozásá­val sok település került hát­rányos helyzetbe. Elment a tanító, bezárták az omladozó művelődési ház ‘kapuját, nem jött a mozis, mert rá­fizetéses volt a vetítés ... Es sorolhatnánk tovább, mit vesztettek a közösséget kívá­nó emberek. De akik akar­ták, tettek is valamit azért, hogy legyen hova eljárniuk beszélgetni, közös dolgaikról vitatkozni; megalakultak az öntevékeny művelődési kö­zösségek előbb az apró fal­vaikban, később a nagyobb településeken is. Gazdakö­rök, művelődési egyesületek vagy „csupán” művelődési körök (a kettő között mind­össze^ formabeli a különb­ség), illetve olvasókörök. Nem biztatta őket senki, de érezték: szükségük van rá. Ma hazánkban 67 ilyen mű­velődési közösség van, ebből 17-et Somogybán hívtak életre. Munkájukra nem le­ráról és Rómából várunk társulatokat. A képzőművészeti kiállí­tások sorából a budapesti Vigadóban megrendezésre kerülő Oskar Kokoschka- tárlat ígérkezik nagy meg­lepetésnek. Harminc filmet mutatnak be a Filmglabusz- vetítésdken. Somogy is helyet kapott a Budapesti Tavaszi Feszti­vál fővárosi rendezvényein. A Mátyáspincében főznek a vendéglátó vállalat szaká­csai és ugyanott népművé­szeti bemutatkozásra is le­hetősége lesz a megyének. A MÁV ötvenszázalékos vasúti kedvezményt biztosít a rendezvények látogatói­nak ; ezekre a jegyekét a vidéki utazási irodák hétfő­től árusítják. A holnap esti bemutatót még három előadás követi a Csiky Gergely Színházban (szombaton egy, vasárnap két előadás), aztán március elsejétől átköltözik a társu­lat a Latinca Sándor Művelő­dési Központba, ahol a to­vábbi előadásokat tartják. A jövő hónapban lesz előadás még a Kilián városi műve­lődési központban is, Lorca Bernarda Álba háza című drámáját mutatják be ott. A mostani búcsú a színház épületétől hosszú lesz: leg­közelebb a jövő év január­jában költözhetnek vissza, az addigra remélhetőleg felújí­tott színházba. hét nem figyelni — hang­zott el tegnap délután a Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának szék­házában, ahol a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, a KISZ, a Teszöv, a megyei könyvtár és az SMK képviselői találkoztak. Nem bizottsági vagy mun­kabizottsági ülésre szólt a meghívó, hanem tájékoztató­ra, feladategyeztető megbe­szélésre. A baráti körök, az egyesületek az önkéntesség elvén alakultak meg, nem szaibad bürokratikus eszkö­zökkel közeledni feléjük, irányítgatni őket — mond­ták többen is a résztvevők közül, felidézve a hetvenes évek ifjúsági klubmozgal­mát, amelyet részben a hi­vatalnoki, számonkérő szem­lélet oszlatott föl. Szeren­csétlen dolog lenne, ha e folyamat megismétlődne. Az azonban kétségtelen, hogy ezek a közösségék többnyi­re elvárják, hogy segítséget kapjanak, hiszen egyedül (bár akad Somogybán több kivétel) gyakran nem sokra mennék. Néha a folyóiratok beszerzése, máskor filléres gondok miatt egy-egy épít­kezés befejezése jelent gon­dot. Várnának ötleteket elő­adásokhoz, javaslatokat a továbblépéshez. A megyei népfrontbizottság munkatár­sai tegnap délután bemutat­tak például egy sokszorosí­tott kiadványt — várhatóan nyomtatásban is megjelenik —, a Darvas József által kezdeményezett olvasókörök kalauzát. A néhány oldalas tájékoztató pedig ajánláso­kat tartalmaz a népfőisko­láknak. Egy megbeszélésen felvetett ötletre nem lehet mindig azonnal válaszolni, így például arra sem, hogy a megyei szervezetek, ér­dekképviseleti szervek mivel és hogyan fudnák támogatni ezeket az egyre nagyobb számban alakuló közössége­ket. Mindenkinek mérlegel­nie kell a lehetőségeit. De tenni kell valamit, hiszen nemcsak a művelődés lehe­tőségeit teremtették meg, hanem önmaguk emelte kor­látáikat átlépve egyre több helyen lakóhelyük sorsának is alakítói. N. J. (Folytatjuk.) Kellner Bernát SOMOGYI BEMUTATKOZÁS A MÁTYÁSPINCÉBEN Budapesti Tavaszi Fesztivál Maradandó „divatnak” bi­V. I. Segíteni és nem irányítani % Kisközségek — kis közösségek

Next

/
Thumbnails
Contents