Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-26 / 48. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 26., csütörtök Mitterrand Olaszországban ÁTKOZOTT PÉNZÜGYI HÉTVÉGE Űj feladatok előtt Olaszországba érkezett tegnap Francois Mitterrand francia köztársasági elnök. Bár e látogatás magánjellegű, a francia államfő tárgyal majd olasz kollégájával, Francesco Cossigával és Bettino Craxi miniszterelnökkel is. Mitterrand „hirtelenszerű” oillaszországi látogatását Rómáiban az „átkozott pénzügyi hétvégével” hozzák ösz- szefüigésbe, vagyis azzal, hogy vasárnap Olaszország távol maradt a legfejlettebb ipari országok pénzügyi csoportjának üléséről. Olaszország szorgalma zására a taHivatalos közlés szerint sikerrel hajtották végre Kanada északi területén egy újabb amerikai robotrepülőgép próbáját. A B—52 típusú hadászati bombázóról indított manőverező robot több mint kétezer kilométeDiplomáciai nagyüzem Nem sok nyugalmat hagytak az események a Közel- Kelettel foglalkozó megfigyelőknek az elmúlt napokban: a szír csapatok bevonulása a libanoni fővárosba, az izraeli külügyminiszter egyiptomi (odahaza máris belpolitikai viharokat kiváltó) látogatása, a Közös Piac feltűnést keltő reagálása Gorbacsov főtitkár rendezési javaslataira — e néhány kiragadott példa is érzékelteti talán, hogy most valóban „diplomáciai nagyüzem” működik a térségben és a térséggel kapcsolatban. A legjelentősebb fejlemény — bár a világsajtóban a bejrúti összetűzések, illetve a nyugalom helyreállításának esélye egyelőre nagyobb teret foglal el — valószínűleg a Moszkva és az EGK között kibontakozó véleménycsere. Ügy tűnik, hogy a nyugat-európai fővárosokban különös fontosságot tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Gorbacsov személyében első ízben fordult szovjet pártvezető a közel- keleti rendezést, a Szovjetunió által javasolt nemzetközi konferenciát érintő kezdeményezéssel a közös piaci államcsoport egészéhez. A nyugat-európai reagálásokban a jelek szerint az a felismerés is közrejátszik, hogy az „lrangate” szövevényével küszködő Fehér Ház az utóbbi hetekben nem tudott megfelelő módon fellépni a robbanásveszélyes régióban. Ezt jelzi: mind az egyiptomi elnök, mind a jordá- niai király elutasította, hogy Washingtonba utazzon. A heztelés oka mindkét esetben az amerikai fegyverszállítások ügye. Óvatos megközelítés jellemzi eközben a libanoni eseményekkel kapcsolatos reagálásokat. Számos forrás hangoztatott fenntartásokat Damaszkusz katonai jellegű döntése kapcsán, ám az is kétségtelen, hogy a hivatalos és félhivatalos visszhangok egybehangzóan elismerik: aligha akad Szírián kívül más erő a térségben, amely alkalmas lenne a cédrusok földjén állandósult vérontás megfékezésére. Kételyek ide, alkotmányos megfontolások oda, úgy tűnik, hogy a bejrúti harcok hevessége, az emberrablások megszaporodása túllépett az elviselhe- tőség szintjén, így bármilyen kísérlet a megnyugvás elősegítésére nagyobb megértésre számíthat, mint a múltban bármikor. Sz. G. valyi tokiói tőkés csúcson megállapodás született arról, hogy a legf ontosabb nemzetközi pénzügyi folyamatokat befolyásoló „ötök” csoportját (Egyesült Államok, Japán, az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia) kiegészítik Olaszországgal és Kanadával. Olaszország azonban „megsértődött” . amiatt, hogy Párizsban szombaton az „ötök” előzetes ülést tartottak, s azon gyakorlatilag mindent eldöntötték, kész helyzet elé állítva a „hetek” vasárnapi találkozójának résztvevőit. Róma ezért egyszerűen megtagadta r.ésavéres, változó irányú utat tett meg kis magasságban céljáig, több pályamódosítást hajtott végre. A kísérleteket most egyéves szünet után újították fel: Kanada tavaly eltiltotta a folytatást azt követően, hogy egymás után két robot is hibásnak bizonyult. Kanadai békeharcosok és a Greenpeace szervezet tagjai ismét megkísérelték a próba megakadályozását és behatoltak a célterületre. A próbát ennek ellenére végrehajtották. Románia a jövőben is szorgalmazza a széles körű nemzetközi együttműködést minden állammal, pártolja az átfogó tapasztalatcserét a szocialista országokkal és más államokkal, de ellenzi más országok tapasztalatainak vagy gyakorlatának mechanikus másolását. Egyebek között ezt hangoztatta Ni- colae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök az állami és szövetkezeti agráripari tanácsok elnökei, más mezőgazdasági szakemberek országos értekezletén kedden mondott beszédében. Kijelentette, hogy RomáA Vásárlási ut. (3000 Ft) B Dacia 1310 szgk. C Skoda 120 L. szgk. D Szerencse ut. (30 000 Ft) E Vásárlási ut. (10 000 Ft) F Vásárlási ut. (9000 Ft) G Vásárlási ut. (7000 Ft) H Vásárlási ut. (5000 Ft) 2 868 436 i 2 893 087 f 2 917 738 f 2 942 389 d 2 958 823 f 2 975 257 i 2 983 474 i 2 991 691 h 78 004 684 i 78 Ó21 118 d telét, és a francia partnert tekintette a leginkább felelősinek a történtekért. Ennek alapján szinte bizonyos, hogy Mitterrand látogatása soránt ezt az incidenst is érinteni fogja megbeszélésein. Nem egyszerűen presztízskérdésről van szó: júniusban Velencében kellene megrendezni a „Hetek” állaim- és kormányfőinek soronikövetkező találkozóját, de a program időpontja bizonytalanná vált az olasz álláspont miatt. Az olasz kormány a velencei találkozó tervezett időpontban való megrendezését ahhoz a feltételhez köti, hogy az érintett országok tisztázzák újra egymás között, mi is valójában a tokiói csúcstalálkozón született megállapodás tartalma. A francia államfő elutazása előtt közölte, hogy látogatását már két hete tervbe verték, de „most a legjobbkor jön”. Ezzel arra utalt, hogy az olasz kormány a közelgő velencei tőkés csúcsértekezlet előtt magyarázatot vár partnereitől, főleg Franciaországtól a pénzügyminiszterek idézett párizsi eljárására. A francia kormány egyébként e heti ülésén igen eredményesnek, nagyon sikeresnek mondatta a Louvre-ban rendezett megbeszélést. niában a tudományos szocializmus elveiből, az ország realitásaiból kiindulva, mindig figyelemmel kísérték azt, ami más országökban történt, s levonták a szükséges következtetéseket mind a negatív jelenségekből, mind pedig abból, ami jónak bizonyult. Hozzátette, hogy a jövőben is olyan döntéseket hoznak, amelyek figyelembe veszik az ország realitásait. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszak célja: megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy Románia közepesen fejlett szocialista országgá váljon. I Vásárlási ut. (4000 Ft) A nyertes szelvényeket 1987. március 18-ig kell a Totó-Lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc utca 15.) eljuttatni. 78 440 185 i 78 448 402 g 78 481 270 e 78 489 487 i 78 497 704 i 78 522 355 i 78 530 572 g 78 538 789 f 78 547 006 f (Folytatás az 1. oldalról) A munka a párt irányításával folyik, az SZKP tekintélye növekszik — mondotta Mihail Gorbacsov, majd leszögezte : nem eltávolodunk a szocializmustól, hanem az átalakításon keresztül kibontakoztatjuk és megerősítjük annak potenciálját. A demokráciának a dolgozók érdekében történő kibővítése irányában haladunk. Lemondhatunk-e minderről, lemondhatunk-e a szocializmusról, a nép érdekeiről csupán azért, hogy kielégítsük azokat, akiket kellemetlenül érint és újfajta gondolkodásra kötelez az átalakítás? — tette fél a kérdést. Majd kijelentette: az ilyen eljárás nem politika, hanem egyes személyek érdekeinek és ambícióinak kiszolgálása. Nem értünk egyet és a társadalom sem ért egyet az ilyen magatartással. Minden, ami a szocialista államban történik, a népre tartozik. Ezért van szükség az ügyek nyilvános intézésére. A nyíltságnak nem kampánynak, hanem normának kiéli lennie. A demokratizálás kibővítése — folytatta — egyesek számára fölvetheti a "kérdést: nem ziláljuk-e szét a társadalmat, nem gyengítjük-e az irányítást, nem csökkentjük-e a fegyelemmel, a renddel és felelősséggel kapcsolatos követélményeket? A demokrácia nem ellentéte a rendnek, sőt ellenkezőleg: ez magasabb szintű rend, amely nem a gondolkodás nélküli engedelmességen, a vak végrehajtáson alapul, hanem azon, hogy a társadalom tagjai egyenjogúan és kezdemé- nyezően részt vesznek az ügyek intézésében. A demokrácia nem ellentéte a felelősségnek, niem jelent egyet az ellenőrizetlenséggel1. Ellenkezőleg: ez a társadalom önellenőrzése, amely a bizalmon, az állampolgári érettségen és a társadalmi feladatok megértésén alapul; ez a jogok és kötelességek egysége. A demokrácia elmélyítése természetesen nem egyszerű. Nem kell megijedni, ha npm megy minden simán. Társadalmunk érett, pártunk erős. A szocialista rend a nép támogatásának szilárd alapjára épül, és éppen a demokratizmusból meríti erejét. Minél szélesebb körű lesz a demokrácia, annál gyorsabban haladunk előre az átalakítás, a szocialista megújulás útján, annál erősebb lesz a rend és a fegyelem. A kérdés tehát ma ez: vagy demokratizálás, vágy társadalmi tehetetlenség és a konzervativizmus. Harmadik út nincs. A szónok ezután arról beszélt, hogy az átalakítás egyeseket lelkesít, új erővel tölt el, másokban a bizonytalanság érzetét kelti, megint másoknak nem tetszenek a végbemenő változások. Különösen azoknak nem, akik megszokták, hogy egykedvűen, gépiesen dolgozzanak, akik közömbösek, tehetetlenek és nem klezdeményezőek. De vannak olyanok is, akik cinikus módon személyes jólétük gyarapítására használják ki az ellenőrzés korábbi hiányát. Fyrcsa lenne — mondotta a szovjet vezető —, ha az átalakítás mindenkinek megfelelne, a becsületeseknek és a becsteleneknek, a szorgalmasaknak és a lógósoknak egyaránt. Az ellenzők között azonban vannak önzetlen, becsületes emberek is, akik egyelőre a régi elképzelések foglyai, nem ismerik fel a társadalom problémáinak kiéleződött, kritikus voltát. Őket meg kell győzni, az ügy igazsága révén kell kivívni bizalmukat. A demokráciára nem azért van szükség, hogy akárki előtt is kedvező színben tüntessük fel magunkat. A demokráciára azért van szükség, hogy teret adjunk az al- kotómunkánák, az új eszméknek és kezdeményezéseknek. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a választási gyakorlót korszerűsítésének. A választások intézményét minden szinten erősíteni fogjuk, a pártalapszervezetektől a Központi Bizottságig, a brigádoktól a vállalatokig, trösztökig. A nyíltság légköre azt is nápvilágra hozza, ki kicsoda, de nem beosztása tekintetében, hanem valójában: megvilágítja az átalakításhoz való viszonyát. Az átalakítás mindenkit érint: a KB politikai bizottságának tagjait is, a kormány tagjait is, a munkásokat, kolhozparasztokat, az értelmiséget is. A szakszervezetek feladataira áttérve Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az elmondottak természetesen a szakszervezettek munkájára is vonatkoznak. A kongresz- szuson folyó vita középpontjában éppen az a kérdés áll, hogy mik ezzel kapcsolatban a szakszervezetek legfontosabb feladatai. A feladatok és megoldási módok két, egymással összefüggő szemszögből vizsgálhatók. Az első: a szakszervezetek szerepe a társadalom egészében, alkotmányos jogaik és kötelezettségeik, viszonyuk a párttal, az állammal és annak szerveivel — a minisztériumokkal és a főhatóságokkal —, továbbá a többi társadalmi szervezetekkel1. A másik: á szakszervezeteknek közvetlenül a dolgozók kollektíváiban végzett tevékenysége, a tömegekkel, az emberekkel való mindennapos és sokrétű kapcsolata. Az átalakítás körülményei közepette a szakszervezetek új szerepét abban látom — fejtette ki Mihail Gorbacsov —, hogy egyfajta ellensúlynak kell lenniük a gazdaságban a műszaki szempontok túlzott érvényesítésével szemben, és küzdeniük kell a gazdasági döntések szociális tartalmának erősítéséért. Ez pedig azt jeltenti, hogy a szak- szervezeteknek nem csak jóvá kell hagyniuk a tervek és programok szociális kérdésekkel foglalkozó fejezeteit, hanem tevékenyen részt is kell venniük azok kidolgozásában, s ha szükséges, meg kell fogalmazniuk saját alternatív javaslataikat. Országos méretekben- a szakszervezeteknek tevékenyen kell küzdeniük azért, hogy ne lehessen elszakítani a szociális fejlesztést a termelési feladatok megoldásától. A szovjet vezető ennek kapcsán a Központi Bizottság nevében a kezdeményezőkészség fejlesztésére, új utak keresésére és az alkotó hozzáállás erősítésére hívta fel a szakszervezeti kongresz- szust. Amennyiben vannak olyan próblémák, amelyek törvénykezési megoldást igényelnek — nos, akkor, mint mondani szokás, itt is nyitott kapukat döngetnek. Az ilyen szakszervezeti javaslatokat őszinte érdeklődéssel fogadja a párt és állami vezetés, amely érdekelt támogatásukban. Valószínűleg nem kevés hasznos és értékes tanácsot adhat a testvéri szocialista országok szakszervezetei, a nemzetközi szakszervezeti központok munkájában szerzett tapasztalatok tanulmányozása. A kongresszusnak a kor követelményeivel összhangban meg kell határozni a szakszervezeti tevékenység átalakításának széles körű programját. Lényegesen növelni kell a szakszervezetek harcosságát, gyökeresen ki kell irtani a formalizmust, a kampányszerűséget, az aktagyártást és a bátortalanságot. A szakszervezetek legyenek állhatatosak és kö- vetkezeteáek a szovjet emberek létfontosságú igényeinek kielégítésében. Ennek érdekében pedig a dolgozó embert kell munkájuk középpontjába állítani. A szakszervezetek véleményének a dolgozók véleményét kell kifejeznie. Ahogy a dolgozók kollektíváiban alakulnak a dolgok — állapította meg az SZKP KB főtitkára —, úgy mennek majd gz egész társadalomban. Ha sikerül megszervezniük a magas termelékenységű munkát, ha biztosítják a termékek jó minőségét, fejlődni fog az ország egész gazdasága. Ha a kollektívákban rend és szervezettség uralkodik, ez lesz a jellemző az egész társadalomra. Ha megtanulunk normális emberi kapcsolatokat kialakítani a kollektívában, s ott egészségesebbé válik az erkölcsi és szellemi légkör, ugyanilyen egészséges lesz a társadalmi légkör országszerte. Mihail Gorbacsov kifejtette: a gazdasági önelszámolás rendszerének általános elterjesztésével a dolgozói kollektívák és a szakszervezetek az állam erős partnereivé válnak a szociális programok végrehajtásában. A szovjet szaktanács és a köz- társasági szakszervezeti tanácsok szélesebb körben élhetnének törvénykezdeményezési jogukkal a dolgozók érdekében, és határozotab- ban szembeszállhatnának a gazdasági szervek olyan törekvéseivel, amelyek szűkítik a dolgozói kollektívák tevékenységi körét. Elfogadhatatlan, ha a szakszervezet jóváhagyása nélkül változtatják meg a termelési terveket, elvesznek a gazdasági ösztönzési alapból és más szabálytalanságokat követnek el. A szakszervezetek nem békülhetnek meg mindezzel. Figyelmet érdemel a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának az a javaslata, hogy a szakszervezeteknek legyen joguk megakadályozni az olyan döntések végrehajtását, amelyeket részvételük nélkül hoztak a bérezésre vagy a munka és pihenés rendjére vonatkozóan. A szakszervezeteknek tevékenyen részt kell venniük a különféle termékek és szolgáltatások árainak kialakításában. Lehetőséget kell számukra adni, hogy határozottan felléphessenek, ha az újonnan épült üzemekben hiányoznak a szociális létesítmények, a környezetvédelmi berendezések. A főtitkár rámutatott, hogy sok szakszervezet mintha az átalakítás második vonalában maradna, még olyan fontos kérdésekben is, mint a dolgozók érdekvédelme, a társadalmi igazságosság érvényesítése. Csak a munka lehet az ember értékmérője, társadalmi tekintélyének és anyagi jólétének alapja, a szakszervezetek azonban nem tesznek meg mindent azért, hogy tevékenyen hassanak a bérpolitikára. Sok vállalatnál még mindig nem szűnt meg az egyenlősdi. Beszédének befejező részében az SZKP KB főtitkára a nemzetközi nemzetközi élet főbb kérdéseit tekintette át, hangoztatva, hogy azok a legközvetlenebb módon kapcsolatban vannak az ország belső fejlődésével. Az „átalakítás” és a „nyíltság” szavakat különösen a januári KB-ülést követően világszerte a „haladás” és a „béke” sajátos szinonimáiként értékelik. Külföldön helyesen ismerték fel a legfontosabbat: az az új gondolkodás, amely a párt irányvonalának alapjául szolgál, az SZKP válasza az idő kihívására, amley ma az emberiség/ előtt álló feladatok megoldásához minőségileg új viszonyt követel meg. A Szovjetunió védelmi erejéről szólva Mihail Gorbacsov végezetül hangsúlyozta: az ország mindent megtesz a jövőben is a maga, barátai és szövetségesei biztonságának szavatolására, ám nem fejleszti a szükségesnél jobban védelmi erejét. Nem ismétli automatikusan és gondolkodás nélkül az imperializmus fegyverkezési lépéseit, s a jövőben is kész minden becsületes lépésre a fegyverzet korlátozása és csökkentése, ennek megbízható ellenőrzése terén, a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében — mondotta a szovjet vezető. Robotrepiilőgép-kísérlet Ceausescu-beszéd Manilában tegnap megemlékeztek arról, hogy egy éve döntötték meg Marcos elnök rendszerét. A képen: az ország vezetőinek egy csoportja a ceremónián (balról jobbra) Ramos vezérkari főnök, Laurel alelnök, Corazon Aquino államfő és Ileto hadügyminiszter (Telefoto — AP—MTI—KS) Tévé-lottó gyorslista Nyereményjegyzék az 1987. február 24-én megtartott februári tv-lottó jutalomsorsolásról, melyen a februári tv- lottószelvények és a február havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: 78 029 335 e 78 169 78 037 552 e 78 185 78 053 986 e 78 193 78 078 637 f 78 210 78 086 854 g ^ 78 218 78 103 288 h 78 226 78 111 505 h 78 251 78 144 373 i 78 259 78 152 590 i 78 275 78 160 807 e 78 284 024 i 78 292 279 e 458 e 78 300 496 i 675 e 78 308 713 i 109 g 78 316 930 i 326 i 78 341 581 h 543 g 78 374 449 i 194 i 78 390 883 e 411 1 78 407 317 f 845 f 78 431 968 i 062 e
