Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
1987. február 24., kedd Somogyi Néplap 3 A KSH Somogy Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1986. évi fejlődéséről A termelőágak tevékenysége IPAR Somogy szocialista iparának termelési volumene 1986-foan 1,9 százalékkal meghaladta az előző évi viszonylag alacsony szintet. A termelésbővülés éven belüli ütemessége — az élelmiszer- ipari termelés II. félévi visz- szaesése miatt — némileg romlott. A termelés bővülésének jelentőségét főkozza, hogy az előző évben stagnálást okozó feltételek — az import anyag beszerzési nehézségei, kohászati termékek minősége, az élelmiszer- ipari alapanyagok fokozatos csökkenése stb. — 1986-ban is hátrányosan hatottak a termelés alakulására. Az állami szektorban az átlagnál nagyobb mértékben (3,0 százalékkal) bővült a termelés, ezt elsősorban a tanácsi ipar 6 százalékos felfutása eredményezte. A nehézipar, valamint az ún. egyéb ipar gazdálkodó egységei 9,7, illetve 1,0 százalékai növelték termelésüket. A megyei szempontból különösen jelentős élelmi- szeripar termelése az előző évitől 3,6, a könnyűiparé 2,8 százalékkal maradt el. A nehéziparba tartozó ágazatokban — az építőanyag-ipart kivéve — nőtt a termelés,, a gépiparban például 12,2 százalékkal. A könnyűiparon belül mindössze a nyomda- és a textiliparnak nőtt a termelése 18,2, illetve 5,4 százalékkal. A többi alágazatban — a kézmű- és háziipart kivéve, ahol stagnálás volt — csökkent a termelés: a bőr-, a szőrme- és cipőiparban 10,3, a textilruházati iparban 13,7 százalékkal. Az élelmiszeripari termelés tavalyi visszaesése mö- göjtt Vállalatonként az ipar egészét tekintve is eltérő termelésváLtozások húzódtak meg. Ennek következtében az előző évhez mérten a szakágazati volumenindexek 61 és 114 százalék között mozogtak. A II. félévi fellendülés révén a gabonaipar 13,8, a tejipar 1,8 százalékkal, a konzervipar csak 7,4 százalékkal növelte termelését. A cukoripar — az alapanyagellátással összefüggésben — az előző évi termelés 61, a húsipar 96,7 százalékát teljesítette. A megyei és a más megyei székhelyű iparvállalatok és ipari szövetkezetek Somogy megyei telepeinek együttes külkereskedelmi értékesítése meghaladta a 4,4 milliárd forintot. Ez folyó áron 8,2, völumenében 6,3 százalékkal volt magasabb az előző évi — viszonylag alacsony — bázisnál. A nehéziparhoz tartozó szervezetek 1,1 milliárd forintos exportja folyó áron, 28, volumenében 19 százalékkal az élelmiszeripari 5, illetve 9 százalékkal lépte túl az előző évit. A könnyűipari ugyanakkor folyó áron kis mértékben, volumenében 9 százalékkal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A külkereskedelmi célú értékesítés alakulásában az előző évtől eltérő irányzat érvényesült: a csaknem 2,9 milliárd forintot kitevő, nem rubel elszámolású export folyó áron és volumenében is meghaladta a rubelvi- szonylatúnaik az alakulását. Míg a rubelviszonylatú export folyó áron 7, volumenében alig 1 százalékkal nőtt, addig a nem rubel elszámolású átadás 9, illetve 10 százalékkal. A nem rubel értékesítés volumene — alacsony bázis után — a gépiparban 55, az élelmiszeripariban 12 százalékkal nőtt, ugyanakkor a könnyűipari az előző évinek 94 százalékára esett vissza. A megye szocialista iparában 1986-ban 30,5 ezer embert foglalkoztattak, s ez több mint 500 személyes fogyást jelent az 1985. évihez mérten. A csökkenésben a fizikai foglalkozásúak csökkenése volt a meghatározó, mivel a szellemieké (5285 fő) 52-vel gyarapodott. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipar szervezetei teljesítendő építési-szerelési tervüket 4,5 milliárd forintban állapították meg. Ez a terv 93 százalékban valósult meg. A folyó áras mintegy 4.2 .milliárd forint termelési érték volumenét tekintve 8 százalékkal voillt több az 1985. évinél. A kedvező termelés- alakulásban a szövetkezeti kivitelezők számottevő termelésfejlődése játszott szerepet. Ezek a szervezetek együttesen 26 százalékos növekedést érték el az egyébként alacsony bázishoz képest. Ugyanakkor az állami kivitelezők csupán 5 százalékkal bővítették termelésüket. A megyei székhelyű építőipari szervezetek együttesen 9,8 ezer munkavállalót foglalkoztattak, 305-tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti kivitelezők körében létszámbővülés volt. mezögazdasAg Nem jól teleltek az 1985 őszén vetett kalászosok, és a kelés is egyenetlen volt. A késői kitavaszodás miatt a tavaszi vetés megfeszített, jól szervezett munkát követelt. ' A megye mezőgazdasági területe május végén 904 héktárral volt kevesebb, min,t egy évvel korábban. A szántóterület 318 hektárral csökkent, a kert- és a gyepterület nem változott lényegesen, a szőlőterület kissé nőtt. A vetésterület szerkezetében lényeges változás történt: a búza vetésterülete 5196 hektárral (7,4 százalék) csökkent, a kukoricáé 8.3 százalékkal nőtt. Növekedés volt az ipari növényeknél. A napraforgóval elvetett terület például 12 százallékkal emelkedett. A bur- gonyaiterület lényegesen kevesebb lett, a zöldségféléké viszont nőtt. A növénytermelésiben az aszályos időjárás jelentős termeléskiesést okozott. A termésátlagok elmaradtak a tavalyitól és a ,tervezettől is. A búza termésmennyisége 15,7, az árpáé 25,8 százalékkal maradt el az előző év alacsony termésmennyiségétől. Kukoricából az előző évinél nagyobb vetésterületről kevesebbet takarítottak be. Cukorrépából az előző évi szinten alakult a vetés- terület, a tiermésmenyiség azonban — közepes cukor- tartalom mellett — a tavalyinak csak 86,6 százalékát érte el. Az olajos növények terméseredményei az előző évinél kedvezőbben alakultak. Burgonyából — elsősorban a vetésterület csökkenése miatt — az előző évinek alig több mint 80 százaléka termett. Az állattenyésztés jövedelmezőségét érintő közgazdásági szabályozók változása érezhető az állomány alakulásában. December 31-én 86,1 ezer darab szarvasmarha volt a megyében, ez az előző évinek 95,5 százaléka. A tehénállomány 4,2 százalékkal csökkent, de ez kisebb mértékű, mint 1985-ben volt. A sertésállomány gyorsan emelkedett: december végén 5,6 százalékkal meghaladta az előző évi létszámot. A legnagyobb mértékben (13,2 százalékkal) a háztáji és egyéb gazdaságokban gyarapodott az állomány. Az állami gazdaságokban 2,4, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 1,6 százalékkal nőtt a sertések száma. Az anyakoca-állomány emelkedése is a sertéstartási kedv növekedését mutatja. Az állati termékek felvásárlása követte a létszámváltozást. Vágómarhából 8,4 százalékkal kevesebbet, vágósertésből 4,8 százalékkal többet értékesítettek. A baromfiértékesítés 4,4, a tehéntej 1,7 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. BERUHÁZÁSOK A megyei székhelyű szocialista szervek beruházási tevékenységében élénkülés volt tapasztalható. Mind a pénzügyi teljesítés, mind az üzembe helyezés folyó áras értéke erőteljesen nőtt. A kereskedelem kivételével mindegyik népgazdasági ág beruházásokra fordított pénze meghaladta a tavalyit. A legerőteljesebb fejlődés az építőiparban következett be (több mint két és félszeres). Számottevő az ipar (7 százalékos) és a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (5 százalékos) pénzügyi teljesítésnö- Ivekedése. A beruházások anyagiműszaki összetételében az előző években tapasztalt folyamat tovább fokozódott. A ráfordításokban és az üzembehelyezésekben is emelkedett a gépi beruházások aránya, bár az építésjellegűek is növekedtek. A lakosság életkörülményei FOGLALKOZTATOTTSÁG. KERESETEK, JÖVEDELMEK A foglalkoztatottak száma tavaly a szocialista szektor anyagi ágaiban 98 ezer volt, 2,3 százalékkal kevesebb, mint 1985-ben. A népgazdasági ágak döntő többségében csökkent a foglalkoztatottak és a fizikaiak száma is. Legerőteljesebben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban (3,9), ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban (5,0) százalékkal. Valamivel kisebb volt a fogyás az építőiparban (3,2 százál ék). A kereskedelemben 2,1, az iparban 1,8 százalékkal dolgoztak kevesebben. Kismértékű növekedés (0,8 százalék) volt a közlekedésben, jelentősebb (3,0 százalék) a vízgazdálkodásban. Az anyagi ágak összességében az átlagbérek és az átlagkeresetek egyaránt 7 százalékkal emelkedtek. A növekedés népgazdasági áganként differenciáltan alakult. A megye lakosságának központi forrásból származó pénzbevétele 9,4, reálértékben 4,7 százalékkal emelkedett. A pénzbevételeken belül a munka- (tagsági) viszonynyal kapcsolatos kifizetések az előző évinél nagyobb mértékben (7,9 százalékkal) nőttek. Bér- es bérjellegű bevételekre 6.0 százalékkal fizettek ki többet. A prémiumra, jutalomra, év végi részesedésre, újítási díjakra kifizetett összeg 5,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdasági szövetkezetekben munkadíjakra és munkabérekre 3,4 százalékkal többet, prémiumra, jutalomra az előző évi magas kifizetéshez viszonyítva 14,8 százalékkal kevesebbet fizettek ki. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből 10,2 százalékkal jutott több bevételhez a lakosság. A pénzbeni társadalmi jövedelmek összege 8,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Somogy lakossági takarékbetét-állománya 1986. december 31-én, 7,5 milliárd forint volt. A megtakarítás összege 787 rfuTlió forinttal nőtt. A lakossági hitelállomány az év végén 7,6 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány az év végén 7,6 miilldiárd forintot tett ki. A hitelállomány 827 millió forinttal emelkedett. KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS Somogy megye kiskereskedelmi forgalma — az országosnál mérsékeltebben emelkedett — 18,3 milliárd forint volt. Ez folyó áron 7,4 összehasonlítható áron 2,7 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A szocialista kiskereskedelmi forgalmat 1543 bolt és 919 vendéglátóegység bonyolította le. A boltok száma 25-tel nőtt, a vendéglátóüzleteké 15-tel csökkent. Az együttes alapterüíet — az év végén — 351 000 négyzetméter volt, 1,2 százalékkal bővült. Javultak a vásárlási körülmények, folytatódott a kiskereskedelmi hálózat korszerűsítése, felújítása. A boltok 8, a vendéglátóhelyek 50 százaléka szerződéses rendszerben üzemel; jövedelemérdekeltségű 5,7, illetve 6,0 százalékuk. Az idegen- forgalom által érintett területeken és a városokban tovább nőtt a magánkiskereskedők száma: csaknem 1490- re emelkedett, 13,5 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a forgalom az országosat meghaladóan — volumene 2,5 százalékkal — bővült. Alapvető élelmiszerekből a kiskereskedelem összességében kielégítő ellátást biztosított. A vendéglátás árbevételének volumene — az országosnál nagyobb mértékben — 3,8 százalékkal csökkent. A fogyasztói árak változása ebben az árufőcsoportban az átlagosnál és az előző évinél is magasabb (5,4 százalékos) volt. A megyei vendéglátás — fogyasztói foiyó áras — bevételei között az előfizetéses ételeké 1,4 százalékkal mérséklődött, a többi bevételcsoportban kismértékű emelkedés volt a jellemző. A vegyes iparcikkek forgalmának volumene — a hiánycikkek nagy száma melllett — 3,6 százalékkal, az országosnál kisebb mértékben emelkedett. A műszaki áruk forgalma gyorsabb ütemben nőtt, mint a vasáruké. A tartós fogyasztási cikkek — fogyasztói foiyó áron számított — forgalma 10,3 százalékkal emelkedett. Az idényáras és piaci cikkek megyei árszintje 2,1 százalékkal emelkedett. Az utolsó negyedévben e cikkek árai — az országoshoz hasonlóan — erőteljesen növekedtek. Éves átlagban a burgonya ára 2,8, a gyümölcsféléké 8,0, a baromfié 4,9 százalékkal magasabb, a zöldségféléké 0,8 százalékkal alacsonyabb volt. A Kapos Volán Vállalat járatain 65,0 millióan utaztak, egy százalékkal többen az előző évinél. A helyi járatú autóbuszokon 41,4 millió utast szállítottak, 3,0 százalékkal többet, mint tavaly. A helyközi utasforgalom 1984 óta mérséklődik. Tavaly a vállalat taxiforgalma tovább csökkent, a szállított 159 ezer személy 16,3 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. 1986-ban a közúti áruszállítási tejesítmény (5,3 millió tonna) csaknem azonos volt az egy évvel korábbival, az árutonna-kilométer pedig 1,0 százalékkal nőtt. LAKÁSÉPÍTÉS. LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS Somogy megye VII. ötéves tervi terület- és településfejlesztési terve 1986-ra 1646 új lakás fölépítésével számolt. Ennél 59-cel több (az 1985. évinél viszont 717-tel kevesebb) lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. A lakásépítés erőforrás szerinti összetétele eltért a tervezettől. Az új lakások közül állami erőforrásból a tervezett 17 5-tel szemben mindössze 125 készült el, amely az 1985. évinek még a felét sem tette ki és lényegesen elmaradt a megelőző tervciklus éveinek mindegyikétől. A használatba vett lakások zöme (93 százalék) magánerős kivitelezésben készült, bár ebben a konstrukcióban is jóval kevesebb épült, mint az előző öt év bármelyikében. 1580 — ezen belül a IV. negyedévben 929 — magánerőből épült lakásba költöztek be a tulajdonosok. Ez a lakás- szám 109-cel több az éves tervnél, viszont az előző évitől 530-cal elmaradt. A lakásokból 328 a megyeszékhelyen készült, további 136-ot Barcson, 109-et pedig Siófokon adtak át. A többi városban és a kiemelt nagyközségekben az épített lakások száma sehol sem érte el a 100-at. Az új lakásokkal egyidejűleg a megyében 326 üdülőre adtak ki használatbavételi engedélyt, ez 68-cal volt kevesebb, mint 1985-ben. Az építésékKel egyidejűleg 464 lakást (tervezve 423 volt) bontottak le, illetve szüntettek meg. A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatás évi mintegy 1,3 milliárd forintos értéke — folyó áron — mérsékelten meghaladta az 1985. évit. A teljesítmény alakulásában teljes egészében a magánszektor tevékenységének növekedése játszott szerepet, ugyanis a szocialista szektoré mindössze az előző évi szint körül alakult. A szocialista szektor lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatásainak teljesítményértékéből — folyó áron számítva — az ipari jellegű 7, a személyi 14, a kereskedelmi szolgáltatások az előző évi visz- szaesést követően 42 százalékkal nőttek. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS A megye lakosságának alapvető egészségügyi ellátását 151 általlános orvosi és 37 gyermekgyógyász-körzetben 184 körzeti orvos biztosította. (2-2 körzetben az orvosi állás betöltetlen volt.) Egy körzeti orvosra átlagosan 1908 lakos jutott, ez aiz országoshoz '(1913), illetve a szomszédos megyékhez — Baranya megyét kivéve — viszonyítva kedvezőbb. A rendelőintézeti szakorvosi ellátásban teljesített munkaórák száma 203 ezer. a gyógykezelési esetek száma 2068 ezer volt. Az órák száma 2,3 százalékkal kevesebb, az esetek száma 1,6 százalékkal több az előző évinél. A megye kórházai 2921 működő ággyal (1985-ben 2834) biztosították a vonzáskörzetükhöz tartozó lakosság fekvőbeteg-ellátását. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma — az általános osztályokon — az 1985. évi 59-ről 61-re nőtt, de így is kedvezőtlenebb a szomszédos megyékénél. Az ápolási napok száma az előző évi 837 ezerről 846 ezerre emelkedett, az ágykihasználási mutató 81,2-ről 81,8 százalékra nőtt. A .táppénzes állományban levő dolgozok napi átlagos száma 7889 volt; 525-tel, a táppénzes napok száma (2082 ezer) 132 ezerrel haladta meg aiz egy évvel korábbit. A táppénzen levőik aránya 6,4 százalék volt, az előző évi 6,0 százalékkal szemben. A táppénzes arány valameny- nyi népgazdasági ágban meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A népgazdaság állami szektorában 9 százalékkal csökkent az üzemi balesetek száma. 1042 üzemi balesetet jelentettek, ebből 9 halálos kimenetelű volt. Az üzemi baleset miatti táppénzes napok száma 36 212 volt, az előző évhez viszonyítva 4,3 százalékkal kevesebb. Az állandó bölcsődei helyek száma a megyében (1736) 35-tel csökkent, a beírt gyermeklótszám (1318) 4 százalékkal lett kevesebb. A 100 helyre jutó gyermekek száma 78-ról 76-ra változott. Az oktatási intézmények közül az 1986—87-es tanévben az óvodába beírt gyermekek száma 13 352; 732vel volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke a városi óvodákban 4,6, a községiekben 5,7 százalékos. A helyek száma 13 728, 30-cal több az előző évinél. Ebben a tanévben 100 óvodai helyre az előző évi 103-mal szemben átlagosan 97 gyereket írattak be, 2-vel kevesebbet az országosnál. Az óvónői létszám 13-ma.l emelkedett, jelenleg 1142. Az egy óvónőre jutó gyerekek száma (12) az előző évi szinten maradt. Az általános iskolai tanulók száma az 1986—87-es tanév elején 42 401 volt, 162- vel kevesebb, mint az előző tanévben. Az osztálytermi célra használt helyiségek száma (1568) 17-tel növekedett. ezen belül 16-tal a városi iskolákban. Átlagosan 27 diák tanul egy osztályteremben, ami az országosnál (29) kedvezőbb. Tovább bővült a napközi ellátás. A napközis csoportok száma az egy évvel korábbi 708-ról 730-ra emelkedett. Jelenleg a tanulóknak több mint a fele részesül napközi ellátásban. A tanerők száma egy év alatt 32-vel (3145-re) nőtt, így az egy tanerőre jutó tanulók száma az előző tanévihez képest csökkent. Az 1986—87. tanévben kedvezően változtak a középfokú oktatás feltételei. Kaposváron építőipari, Siófokon vend égiá tóipari, Fonyódon pedig híradástechnikai szakközépiskolai képzés kezdődött. A középiskolákban 6,6, a szakmunkásképző iskoláikban 6,2 ezren tanulnak, 179- cel, illetve 100-zal többen, mint az előző tanévben. A középiskolai tanulók 45,7 százaléka gimnáziumba, 54,3 százaléka szakközépiskolába jár. A középiskolai oktatás céljára ebben a tanévben 189 osztályterem áll rendelkezésre (az előző tanévben 182), a tanerők száma az előző évi 470-ről 484-re nőtt. Idegenforgalom Somogy megye kereskedelmi szálláshelyein 1986. július 31-én 77 ezer hely állt a vendégek rendelkezésére, ami — az előző két év csökkenésével' szemben — 1,5 százalékos emelkedést jelent. Ezen belül a szervezett fizetővendéglátó-helyek száma 1576-tal nőtt (jórészt a balatoni térségben), ugyanakkor a szállodai helyeké csökkent. A magánszálláshelyek száma is nőtt a megyében, 1986. július 31-én 3 magánpenzió (75 hellyel) és 6 magánkemping (580 hely- lyel) üzemelt. Somogybán összességében 115 828 fizetővendéglátóhelyi helyet tartottak nyilván, s ennek 41,3 százaléka kereskedelmi szálláshely volt. A megye kereskedelmi szálláshelyein 604 ezer vendég 4,9 millió vendégéjszakát töltött el. Ez az előző évhez viszonyítva 0,9, illetve 2,0 százalékos csökkenést jelent. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma a Balaton közvetlen part menti településein kevésbé mérséklődött, mint a megye más területein. A vendégforgalom összetételében tovább nőtt a külföldiek, csökkent a belföldiek aránya. A szocialista országokból 13,3 százalékkal többen, a nem szocialista országokból 2,8 százalékká! kevesebben érkeztek. mint 1985-ben. A megye három határállomásának személyforgalma 492 ezer volt, az előző évhez képest 22,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül Barcson 31,9, Berzencén 76,6. Gyékényesen 6,4 százalékkal nőtt a személyforgalom
