Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 18., szerda „A Szovjetunió bizony, változik, Gorbacsov szó, ami SZÓ — mozog...” Rigában Lázár György Rómában Nyugati lapvélemények Mihail Gorbacsov beszédéről Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője Mihail Gor­bacsov beszédét kommentál­va kedden azt mondotta, hogy abban szó volt „újfaj­ta gondolkodásról”, néhány olyan kérdést, így például a leszerelést, az emberi jogo­kat, Afganisztánt illetően, amelyek az Egyesült Álla­mok megítélése szerint fon­tosak. A Szovjetuniónak azonban a szóvivő szerint „új, konkrét javaslatokkal” kell bizonyítania, hogy kész rendezni ezeket a kérdése­ket. Gorbacsovnak a SALT—I. szerződés amerikai értelme­zésével kapcsolatos megálla­pításairól a szóvivő azt mondotta, hogy a genfi le­szerelési tárgyalásokon részt­vevő küldöttség „több ízben is kifejtette a szovjet félnek, hogy ez az értelmezés 'teljes mértékbe^ indokolt”. Bőségesen idézik a lapok á szovjet vezetőnek az ame­rikai űrfegyverkezési prog­rammal foglalkozó megálla­pításait, kiemelve: Gorba­csov szerint az űrfegyverke­zés megvalósítása a meglevő leszerelési szerződések érvé­nyét veszélyezteti, S' a nuk­leáris fegyverkezési verseny újabb hullámát indíthatja el. „Gorbacsov ismét az atom­fegyverek felszámolását szor­galmazza” címmel a. nyugat­berlini Der Tagesspiegel cí­mű lap vezető helyén, nagy terjedelemben ismerteti a szovjet vezető felszólalását. A lap jelentősnek ítéli Mi­hail Gorbacsovnak azt a ki­jelentését. hogy a Szovjet­unió, nemzetközi leszerelési egyezmény keretében kész lemondani atomhatalmi po­zíciójáról. A szovjet vezető megerősítette a korábbi szov­jet leszerelési kezdeményezé­sek érvényességét és egyben rámutatott, hogy a megvál­tozott szovjet álláspont, nem a nyugati nyomás eredmé­nye — emeli ki a Der Ta­gesspiegel. A francia sajtó részletes tudósításokban és kommen­tárokban foglalkozott a moszkvai fórummal, de a polgári lapok változatlanul tele vannak kétkedéssel, sót szándékos bizalmatlanság­gal. A jobboldali Le Figaro azt írta, hogy Gorbacsov minden elődjével szemben élvezett nagy előnye, hogy „a hírközlő eszközök arany­művese”. A nagy látványos­ság azonban mit sem érne közönség nélkül, s a lap így azon bosszankodik, hogy Gorbacsov el is érte a sikert méghozzá nyugati segédkezés- sel. A Le Quotidien de Pa­ris is a tudomány és a mű­vészet sztárparádéján ál- mélkodik és elismeri, hogy „a Szovjetunió bizony vál­tozik, szó mi szó, mozog. Most már csak azt kellene megállapítani, mik a mozgás korlátái és megérteni oka­it.”. A szocialistákhoz közel álló Le Matin azon tűnő­dött, vajon hányán fogták fel e fényes gyülekezetből, milyen szédületesen felgyor­sult a szovjet-ország mozgá­sa. Miközben Reagan amerikai elnök mindinkább elzárkózik a nyilvánosság elől, Mihail Gorbacsov szovjet vezető veszi át a „nagy kommuni­kátor” szerepét a nemzetkö­zi politika világméretű szín­padán — állapítja meg ked­den a moszkvai békefórum­ról és az SZKP KB főtitká­rának felszólalásáról beszá­molva a Daily Mirror. A Today politikai szerkesztője „Fekete napok a Fehér Ház­ban” című írásában amiatt aggódik, hogy miközben Mi­hail Gorbacsov a csillaghá­borús program veszélyeire figyelmezteti a világot, a nyugati közvélemény mind­inkább elveszti bizalmát Washington vezetőképessé­gében. A brit „minőségi” lapok egybehangzóan kiemelik a „nyugati értelmiségiek pél­dátlanul nagyszabású” össze­jövetelén elhangzott Gorba- csov-beszédnek — a The Daily Telegraph szerint — „békülékeny és dogmatikus megfogalmazásoktól mentes hangvételét”. Az osztrák fővárosban teg­nap nemhivatalos munka­reggelin találkoztak a bécsi európai biztonsági értekez­let utótalálkozóján részt ve­rő 16 NATO ország és a Varsói Szerződés hét tagál­lama küldöttségvezetői. A kezdeményezés formailag a NATO részéről indult el, va­lójában válasz volt a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének tavaly jú­niusi, budapesti felhívására. Annak idején a szocialista országok vezetői az Uraitól az Atlanti-óceánig húzódó térségre vonatkoztatva kez­deményezték a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentését. Gyakor­latilag fél évig váratott ma­gára az Észak-atlanti Kato­nai Szerződés válasza a ja­vaslatra. Ezúttal előzetes konzultációra hívták meg a partnereket a Brüsszelben, február 11-én kiadott nyilat­kozatukban. A két katonai szervezet közötti első ilyen ■ formális kapcsolatfelvétel persze ön­magában jelentős esemény. Pillanatnyilag azonban több a tisztázatlan kérdés, mint amire világos és egyértelmű választ lehetne adni atekin- tetben, hogy miként is való­suljanak meg a tárgyalások a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről földrészün­kön. A feladat sürgető. Nincs még egy olyan térség a föl­dön, mint Európa, ahol ilyen mértékben összpontosulna szembenálló katonai erő. A két katonai szövetségi rend­szer mellett, figyelembe vé­ve a semleges és el nem kö­telezett országok hadseregeit is, Európában mintegy öt millió katona áll fegyverben. Különösen Közép-Európá- ban nagy a hagyományos fegyverzetek összpontosítá­sa. Több mint egy évtizedé folynak — éppen bécsi hely­színnel — tárgyalások a kö­zép-európai térségben érin­tett államok képviselői kö­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főititkára tegnap Moszk­vából Rigába utazott. Mihail Gorbacsov Riga központjában több helyen ta­lálkozott a lett főváros la­kosaival, és kötetlen beszél­getéseket folytatott velük. A találkozókról a szovjet tele­vízió esti híradója részletes filmtudósítást sugárzott. Mihail Gorbacsov többek között a megindított gazda­sági, társadalmi átalakítási folyamatról, a pártmunka megújításáról beszélgetett a rigaiakkal. A nemzetközi politikát érintve Gorbacsov leszögez­te: „biztonságunkból nem engedünk, de nem is törek­szünk másokkal szemben ka­tonai fölényre”. Kifejtette, hogy a szovjet vezetés törek­vései egyfelől erős gazdaság létrehozására, a társadalom politikai összefogására, meg­bízható honvédelemre, más­felől tevékeny békepolitikára irányulnak. zött a fegyverzetek és a fegy­veres erők csökkenéséről, ám mind ez idáig érdemi eredmény nélkül. A helsinki biztonsági folyamat utóta­lálkozóinak keretében pedig Stockholmban tanácskoztak a földrész 33 országa, továb­bá az Egyesült Államok és Kanada megbízottai a bizton­ság megerősítéséről, a kato­nai tevékenységek, hadgya­korlatok előrejelzéséről. A stockholmi fórum előrelépést hozott, amelyben közreját­szottak a semleges és el nem kötelezett európai államok kompromisszumos javaslatai is. Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedé­sekkel és a leszerelés elő­mozdításával foglalkozó stockholmi fórum első fordu­lójának tapasztalatai arra ösztökélnek, hogy ilyen szé­lesebb keretben lenne cél­szerű folytatni a tárgyaláso­kat a hagyományos fegyver­zetek és fegyveres erők csök­kentéséről. Ez következne a Varsói Szerződés budapesti felhívásának logikájából is, hiszen az Uraitól <jz Atlanti­óceánig terjedő térség kato­nai problematikája nem ki­zárólag a NATO és a Varsói Szerződés tagállamait érinti. A keddi munkareggelire viszont a NATO brüsszeli in­dítványa kizárólag a két ka­tonai szövetség résztvevőit hívta meg. A napokban Ju- rij Kaslev, a bécsi utótalál­kozón részt vevő szovjet kül­döttség vezetője utalt rá, hogy a jelek szerint a NATO szeretné a későbbi tárgyalá­sok körét leszűkíteni a két katonai tömbre, márpedig ez valójában Európa 33 álla­mát érinti. A szocialista or­szágok képviselői ezért azon az állásponton vannak, hogy esetleg a stockholmi tanács­kozás tárgykörének kiszélesí­tésével lehetne megfelelő keretet adni a nagyfontossá­gú tárgyalásoknak. Ortutay L. Gyula Parlamenti választások Írországban. A képen az ellenzéki Flanna Fail vezetője választói körében (Telefotó: AP—MTI—KS) Munkareggeli Bécsben (Folytatás az 1. oldalról) A kora délutáni órákban a magyar kormányfő és kísére­te rövid városnézésre indult. Megtekintette a Fórum Ro- manuimot, a Colosseumot, . majd a Trevi-kúbnál és. a Piazza Navonán tett sétát. Ezután Lázár György koszo­rút helyezett el a Piazza Ve- nezián, az ismeretlen katona síremlékénél. A koszorúzás­nál jelen volt Giovanni Spa- dolini olasz nemzetvédelmi miniszter. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások délután öt órakor kezdődtek a Chigi-palotában, a miniszterelnöki hivatal­ban. Elsőként a két kor­mányfő tartott szűk körű — -több mint egyórás — megbe­szélést. Ezután a két kor­mányfő a kíséretek tagjai­nak jelenlétében folytatta az eszmecserét. Az MTI tudósítóinak ér­tesülése szerint a szívélyes, nyílt légkörű tárgyalásokon áttekintették a két országát kölcsönösen érdeklő nemzet­közi kérdéseiket, véleményt cseréltek a kétoldalú kap­csolatokról. Oraxi miniszter­elnök kifejezte örömét, hogy Rómában üdvözölheti ma­gyar kollégáját és folytat­hatják a Budapesten meg­kezdett eszmecserét. A meg­beszéléseken — mondotta — elmélyült párbeszédet foly­tattak a nemzetközi helyzet­ről, a kétoldalú kapcsolatok­ról, A két kormányfő meg­állapította, hogy a három évvel ezelőtti budapesti ta­lálkozón kifejezett remények nem foszlottak szét. Emlé­keztettek anra: az érintke­zéseket nem zavarja az sem, hogy a két ország más-más katonai szövetség elkötele­zett tagja, mindkét ország következetesen tovább kí­vánja erősíteni a kölcsönös megértést. y' Olasz részről úgy Véle­kedtek, hogy rendkívül fon­tos az európai államok kö­zötti kapcsolatok fejlesztése, a kelet és nyugat közötti szálak szorosabbra fűzése. Craxi kifejezte meggyőző­dését, hogy az európai együttműködés fejlesztése a nemzetközi béke ügyét szol­gálja. Olaszország követke­zetesen kíván együttműköd­ni a kelet-európai országok­kal, ez számára hosszú távú politika — mondotta. A Ma­gyarországhoz fűződő kap­csolatokat az olasz kor­mányfő barátinak minősí­tette. Lázár György is elégedet­ten nyugtázta, hogy Rómá­ban folytatódnak a Budapes­ten megkezdett tárgyalások. Kiemelte: Magyarország szá­mára Itália hagyományosan fontos partner,' a két állam között szívélyesek, barátiak a kapcsolatok, ezek problé­mamentesek és az élet min­den területére kiterjednek. A rendszeres, magas szintű ta­lálkozók olyan légkört te­remtettek, amely gyümölcsö­ző együttműködést tesz le­hetővé minden területen. Lá­zár György megerősítette, hogy a kétoldalú kapcsola­tok elmélyítése hozzájárul­„Rettenetes Ivón" tagadja a vádat A Jeruzsálemben a hót elején kezdődött per fő kér­dése, vajon tényleg John (Ivan) Demjanuk áll-e a bí­róság előtt. A férfiú és vé­dőügyvédé mindenesetre ki­tart amellett, hogy nem azo­nos azzal a személlyel, aki­nek a bíróság véli. Egyelőre ez az állítás nem bizonyoso­dott be, így a tárgyalás fel­adata fényt deríteni azokra a szörnyű bűnökre, amelyek Demjanukot terhelik. A 66 éves volt ohiói autógyári szerelőt azzal vádolja az iz­raeli állam, hogy ő az, akit a treblinkai haláltábor túlélői „Rettentes Iván”-ként emle­getnek, s aki egykor Treb- linka gázkamráinak kezelő­jeként közvetve és közvetle­nül felelős háromnegyed mil­lió fogoly tömeghaláláért. A tárgyalást egy erre a célra átalakított mdziban tartják hatalmas érdeklődés mellett. Az ukrán származá­sú Demjanuk amerikai ál­lampolgárságát a washingto­ni kormányzati szervek visz- szavonták és egy évvel ez­előtt kiadták Izraelnek, lé­vén, hogy a Treblinkában el­pusztítottak többsége zsidó volt. hat a kelet—nyugati párbe­széd folytatásához, ennek célja a jobb megértés, a bé­késebb világ megteremtése, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti vi­szony javítása. A hagyomá­nyosan jó kapcsolatok fenn­tartása gazdasági érdek is — mondotta a magyar mi­niszterelnök. Hozzáfűzte: Craxi budapesti látogatása óta újabb lendületet kapott a gazdasági együttműködés. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen minő­ségi előrelépésre van szük­ség. Ebben mindenekelőtt el kell hárítani a fejlődés útjá­ban álló akadályokat, fel kell számolni azokat a kor­látokat, amelyek nehezítik az Olaszországba irányuló magyar exportot. Magyaror­szág kedvezően fogadná, ha a fejlett olasz ipar hozzájá­rulna a magyar ipar egyes ágazatainak fejlesztéséhez. Kiaknázatlan lehetőségek vannak még a termelési koo­perációk bővítésében, vegyes- vállalatok létrehozásában. A tárgyalásokon szp esett a műszaki-tudományos együttműködés széles lehe­tőségeiről, hangsúlyozták, hogy nélkülözhetetlen eleme kapcsolatainknak a kulturá­lis csere. Lázár György kifejezte re­ményét, hogy legközelebb Budapesten folytatódhat az olasz—magyar kormányfői tárgyalás. A nap folyamán a kíséret tagjai partnereikkel tárgyal­tak, s több egyezményt írtak alá. A két ország gazdasági, ipari, műszaki együttműkö­déséről kötött, azt újabb tíz évre meghosszabbító megál­lapodást török István és Bruno Corti külügyminiszté- riumi államtitkár látta el kézjegyével. Ez a megállapo­dás a két ország gazdasági kapcsolatait alapvetően sza­bályozó szerződés, amelyben mindkét fél kinyilvánítja srándékát a kapcsolatok fej­lesztésére. A beruházásvédelmi meg­állapodás — amelyet Kovács László ‘ külügyminiszter-he­lyettes és Bruno Corti ír­tak alá — kedvező feltétele­ket bizitosit vegyesvállala­tok létrehozásához és együtt­működéséhez. A megállapo­dás növeli a Magyarországon olasz tőkerészvétellel létre­hozandó vegyesvállalatok tu­lajdoni, vagyoni biztonságát. A harmadik megállapodás keretében megújították a korábbi 150 millió dolláros kormányhitel-keretet. Az előző hitelnek viszonylag csekély volt a kihasználása, az összességében kedvezőt­len kamatfeltételek miatt. Az új megállapodás értel­mében a korábbinál kedve­zőbb feltételekkel juthatnak hitelhez azok a magyar vál­lalatok, amelyek olasz ter­mékeket, gépeket, ipari alap­okmányokat kívánnak vásá­rolni. A hitelmegállapodás biztosítja, hogy az MNB és az olasz bankok között lét­rejövő hitelszerződésekre az olasz állam meghatározott kereteken belül garanciát vállal. A hitel egyezményt Török István és Rino For­rni ca külkereskedelmi mi­niszter írta alá. Este Bettina Craxi dísz­vacsorát adott Lázár György és felesége, valamint a kísé­ret tiszteletére az olasz kor­mány vendégházában, a Vil­la Madama-ban. A vacsorán részt vett az olasz politikai, gazdasági és társadalmi élet számos vezeitő személyisége. A vacsorán a két kormány­fő pohár köszön tőt mondott. Emlékeztettek a történelmi múltra visszatekintő, hagyo­mányosan jő magyar—olasz kapcsolatokra, s méltatták a jelenlegi párbeszéd fontos­ságát, ainnak szerepét az európai enyhülési folyamat továbbvitelében.

Next

/
Thumbnails
Contents