Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
1987. február 17., kedd Somogyi Néplap 3 A MŰSZAKI FEJLESZTÉS LÉTKÉRDÉS Jobb együttműködést A műszaki fejlesztés nem képzelhető el az ember, mint legfőbb termelőerő szerepe nélkül,. A mai termékeik világpiaci versenyképességét döntően a bennük foglali szellemi munka határozza meg. Ebből következik alapvetően az embernek, mint az ismeretók hordozójának fölértékelődése. Ezért a műszaki fejlesztés legfontosabb tényezője az az ember, aki szakmai szempontból magas fokon képzett, az igényes műszaki kultúrát elsajátította és kellő gyakorlati tapasztalatot szerzett. Mindezekhez természetesen szükséges a korábban megszerzett, a kor követelményeinek megfelelő általános műveltség. A megfelelő ember hiányában a legkorszerűbb technika is csupán holt dolog marad, s a társadalom, a gazdaság számára veszteséget okozhat. El kell érnünk, hogy a hazánkban meglévő nagy szellemi értékek sokkal j db ba n beépülj,enek termékeinkbe, mert ezáltal számottevően lehetne mérsékelni a cserearányok romlását, illetve az ezen alapuló nyomasztó veszteségeket. Ennek érdekében megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel, korszerűbb, oélxatörőbb képzéssel és továbbképzéssel elő kell segíteni a műszaki értelmiség alkotókészségének kibontakozását és a feladataival való azonosulását. A műszaki pálya vonzó hatásának növelése érdekében rendkívül fontos, hogy elfogadtassuk társadalmunkban azt, hogy a tudomány színvonalasabb művelése, a technika-technológia céltudatosabb fejlesztése tehet bennünket képessé a piaci kereslet jobb kielégítésére, a nemzeti jövedelem, a jövedeimezőség, s ezeken keresztül életszínvonalunk számottevőbb növelésére. A műszaki fejlesztés gyorsítása szempontjából nem elégséges csak a termelőerőik egyes elemeinek hasznosítása. összetettebb kérdés ez annál, mintsem hogy csupán technikai folyamatnak tekintsük. Az egyes társadal- mi-igazdasági tényezőknek, a termelési viszonyrendszer egyes elemeinek is jelentős szerepe van abban, hogy miként sikerül a fejlesztésben előrehaladást élérni. Alapvető fontosságúnak tekinthető a tulajdonviszonyok kapcsán a tulajdonosi érdekeltség megteremtése. A műszaki fejlesztési folyamatokat nem lehet ugyan teljes egészében a piaci automatizmusokra bízni, de a túlszabályozottság sem tartható állapot a jelenlegi helyzetben. A tulajdonosnak szélesebb körben hagynia kell, hogy érvényesüljenek a vállalatai. Ha a központi beavatkozás sok, ésszerűtlen kötöttséget jelent a vállalatok számára, akkor több hátrány keletkezhet, mint előny. Az ésszerű központi szabályozásnak elő kell segítenie a rugalmas alkalmazkodóképesség kifejlődését, növelnie kell a vállaAz építkezéshez gépek és emberek kellenek Költséges gondok a költségvetésnél A több lábon állás feltételei Költségvetési üzem-e egy költségvetési üzem? Csupán egy fogailmazásbel i gondról van szó, avagy másról is? Effélékről beszélgettünk Si- mity Ferenccel, a csurgói költségvetési üzem vezetőjével. Nem egyedi nehézségekről van szó, bár akadnak sajátos helyzetek is. — Kezdjük azzal, hogy a költségvetési üzem megnevezés régről származik. Nem költségvetésből gazdálkodunk, hanem ugyanolyan feladataink vannak, mint bármelyik vállalatnak: nyereségesen kell termelnünk. A tanács számunkra meghatározza a kommunális és ingatlankezelési feladatok pénzügyi tervét. Mi ennek alapján döntünk a tennivalóinkról. — Am nem biztos, hogy ez nyereséghez vezet. Mondjuk van száz feladat, és ehhez egymillió forint. A számolás után kiderül, hogy ebből nem lehet gazdaságosan elvégezni a feladatokat. Ilyenkor mi történik? — Saját nyereségünk terhére is igyekszünk elvégezni a munkát. Ha túl nagy lenne a veszteség, akkor a tanács vagy átvizsgálja a saját tervét, vagy más kivitelezőt keres. De ez inkább csak elv. A gyakorlatban a település érdekében bizonyos veszteséges munkákat is el kell végeznünk. — Nézzük a településtisztasági munkát. — Az igények egyre nőnek, de a feltételek változatlanok. Néhány éve húszmillió forint termelési érték előállítására volt képes az üzem, ma negyvenmillió forint értékű feliadataink vannak. Ha Csurgót és vonzás- körzetét tekintjük, akkor még nagyobb lenne az igény, de a teljesítésre nem vagyunk berendezkedve. Gépeink ötven százaléka elavult. — Ennek ellenére Csurgón szükség van a víz- és csatornaépítésre, a gázvezetékek lefektetésére, a magasépítésre. Kivitelező a környéken, önökön kívül, alig van. — A gázprogramban 95— 100 százalékban részt veszünk. Vízrendezéssel nem is alkarunk foglalkozni, hiszen az erre felkészült cégek teljesítőképessége sincs kihasználva. A magasépítéssel viszont az a gondunk, hogy nincs megfelelő szakembergárdánk, de főképpen .a technikai eszközök hiányoznák. — Az elmúlt években a megye párt- és állami vezetői többször állást foglaltak abban, hogy a -térségben fejleszteni kell az építőipart. Még nem történt semmi. — A jószándék kevés. A nyereségből képezhető fejlesztési alapból nem tudtunk előbbre lépni. Az elmaradott térségek fejlesztésére meghirdetett pályázaton részt vettünk, és tízmillió forintot nyertünk el. Ezt a saját fejlesztési pénzünkkel együtt elsősorban az építőipar helyzetének megváltoztatására alkarjuk felhasználni, de megteremtjük a több lábon állás feltételeit is. Egy műanyagüzemet akarunk létesíteni hazai alapanyag felhasználásával a környékbeli igények kielégítésére, hogy biztos nyereséghez jussunk. A fő célunk az, hogy a hetedik ötéves tervidőszak végére az építőipari részlegünk 50 millió forintos kapacitással rendelkezzék. Csurgó fejlődéséhez megbízható építőipari háttérre van szükség, a feladatokat néhányszemélyes közösségek -nem tudják elvégezni. N. J. latok felelősségérzetét, ki kell kényszerítenie a versenyképesség növelését. Az elosztási viszonyok tó- kintetében ma gondot jelent: a túlzott jövedelemközpontosítás. Nincs elegendő anyagi pénzügyi erőforrás a fejlesztés megvalósítására. Az elvekkel ellentétben erősödött a költségvetés újraelosztó szerepe. A túlzott jövedelem-központosítás tompítja a teljesítmény növelésére . irányuló ösztönzést, csökkenti a kockázatvállalási készséget és képességet, a tőkeáramlást pedig sokszor ellentétes irányúvá változtat- já. E tekintetben a kibontakozásnak két fontos szempontja van: egyrészt olyan belső, vállalaton belüli érdekeltségi rendszer kialakítása, amely növeli a vállalati önállóságot, és a teljesítménynyel arányos jövedelemalakulást eredményez, másrészt a sokkal következetesebb gazdaságirányítás. A munka- megosztásos kapcsolatrendszer tekintetében olyan lépés szükséges, mely a vállalatok közötti együttműködést a jelenleginél sóikkal magasabb színvonalúvá teszi, és elősegíti az ésszerű szakosítást. Indokolt olyan hatékony szervezeti szerkezet kialakítása, mely javítja a tőkeáramlást, és erősíti a vállalkozószellemet. Az intenzív növekedési pályán a gazdasági növekedés ütemét és a keresletet sokkal jobban kielégítő műszaki fejlődés szabja meg és már nem az új erőforrások mennyisége. A rendelkezésre álló erőforrások megfelelő hasznosítása is csak akkor vezet a növekedés gyorsulásához, ha megfelelő hatékonyságú műszaki fejlesztéssel és jobb piaci munkával párosul. Gazdaságunknak az elkövetkezendő hónapokban, években erőteljesen lépnie kell, összpontosított erőfeszítések révén nagyobb mértékű szerkezeti korszerűsödést, gazdasági teljesítmény-javulást kell elérnie a műszaki fejlesztés révén is. Ha ez nem következik be, akkor a továbbiakban is számolnunk kell a cserearányromlással, a világ- gazdasági pozícióvesztéssel. A mai világgazdasági viszonyok közepette a helyzetet fel nem ismerő, cselekvőképtelen gazdaságok igen gyorsan visszacsúszhatnak a világranglistán és a súlyos szerkezeti problémákkal küszködő, fejlődőnek minősülő országok csoportjába kerülhetnek. Ez további belső jövedelemszűkülést eredményez, és vele együtt kiéleződnék a társadalmi-politikai feszültségek is. Ezt gazdaságunk, társadalmunk nem engedheti meg magának. Dr. Sárdi József TERMEL AZ ISKOLA Példa ax önálló gaxdálkodásra Az Állami Tervbizottság múlt év június 26-i ülésén hozott határozata széles körű kísérletsorozatot indított el. Lényege az iskolák költségvetési gazdálkodásának korszerűsítése, a gazdálkodó iskolatípus megteremtése. A kísérletben való részvételre azokat az intézményeket javasolták, amelyek jó munkájukkal már felhívták magukra a figyelmet. Somogybán mindössze a csurgói Farkas János Ipari és Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola vesz ebben ré$zt. Rajtulk kívül országosan is csak két szakközépiskola részese a kísérletnek. Bélteczki Sándor igazgatóhelyettest és Sebestyén Lászlóné ruhaipari ágazatvezetőt kérdeztük. — Már 1976->ban — amikor az ipari és mezőgazda- sági iskolát összevonták — arra törekedtünk, hogy a tanulók lehetőleg csak produktív tevékenységet végezzenek — mondta Bélteczki Sándor. Az első időben háztáji bérmunkákkal és célfuvarozásokkal próbálkoztak. Azután valamennyi szakmát sikerült bevonni. 1980—81-ben a szolgáltatás mellett a gépszerelőknél is bevezették a rendszeres bérmunkát. Téeszeknek, magánszemélyeknek vállaltak javításokat. — A munkánk eredményérdekeltté vált. Létrehoztunk egy önálló építőbrigádot, és ezzel az iskola fejlesztésénél 50 százalékos költségmegtakarítást tudtunk elérni. Ruhaüzemünket például 2? millió forint helyett 12 millióból hoztuk létre. Legtöbb építkezésünk így valósult meg. Ezekhez a lépésekhez az iskola biztosítást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tóth Tihamér igazgató aktívan vett részt a különféle jogszabályok tisztázásában. / r Kisgépkölcsönzés a SAEV-nál Két és fél évvel ezelőtt próbálkoztak meg először az építőipari gépek, valamint a kisgépek kölcsönzésével az akkori Somogygépnól, aSáév leányvállalatánál. Először csupán kísérletképpen a ka- posfüredi házépítők boltjába vittek néhány gépet. — Az elképzelés az volt, hogy aki építőanyagot megy vásárölni, gépet is tudjon kölcsönözni az építkezéshez — mondta Pellórdi György értékesítési előadó. — Látszott, hogy van kereslet a szolgáltatásunkra. Később, amikor az áfész a Budai- Nagy Antal utcában megnyitotta a boltját, ott kaptunk helyet a tevékenységünkhöz. Időközben az áfész felszámolta a boltot, a leányvállalatot pedig visszavette a Sáév. A kölcsönző tavaly augusztusban így ismét költözött, ezúttal a Sáév központi telepére. Időközben jelentősen bővült a kölcsönözhető géppark. A fűkaszától a szögbelövőig, a hegesztőtrafótól a rotációs kapáig mindent tartanak. — Mintegy 60 típusú gép közül tudunk ajánlani az érdeklődőknek. Elsősorban magánszemélyek viszik ezeket a berendezéseket a házépítésekhez, de iközületek is megfordulnak nálunk, ha éppen egyszeri alkalomra kell neki olyan gép, amire nem akarnak beruházni. A tavasszal, ha a kiiskerttulajdonosok már tudnak dolgozni a földeken, jelentősen megnövekszik a kereslet a mezőgazdasági kisgépek iránt. Most a barkácsgépek a legkelendőbbek. A bolt forgalma azáltal, hogy a központban levő Budai Nagy Antal utcából elköltözött, a kezdeti időben 30—40 százalékkal visszaesett, később kedvezőbben alakult az ügyfelek száma. Az igazi megoldás az lesz, ha végre állandó helyet kap majd a kölcsönző a Berzsenyi utcában épülő egyik társasházi földszintjén. A bolt kölcsönzésből származó bevétele 1986-ban 1,7 millió forint volt. — A tevékenységi körünket állandóan bővítjük. Elkezdtük a gépi forgácsoló szerszámok forgalmazását is — mondta Jakab Ernő gépészeti osztályvezető. — Ilyen jellegű üzlet nincs több a Dél-Dunántúlon. A helyi vasipari vállalatoknak nem kell nagy raktárkészletet felhalmozni ezekből a szerszámokból, mert tőlünk köl- csönvehetik. A forgácsoló szerszámokból 1,8 milliós értékű induló készletünk van, de ami éppen nincs meg a boltban, legkésőbb 60 napon belül azt is beszerezzük. A kölcsönzés mellett mée egy szolgáltatást biztosít ügyfeleinek a bolt. Itt van a HILTI AG cég által gyártott gépek kisjavító szervize is Az 1986-os PM rendeletet, amely a tanulók bérezését szabályozza, vele is minősítették. Kísérleti iskolának januárban jelölték ki az intézetet. Ez azzal a lehetőséggel is jáét, hogy a fejlesztési és a felújítási alapot saját maguk képezhetik és használhatják feli. — Most valamennyi szakmában termelőmunkát végzünk — mondta Sebestyén Lászlóné. — Több ágazatunk van a mezőgazdasági szakipari képzéstől a növénytermesztésig, a ruhaipari ágazatig. Van egy alapképzési ágazat is, ebben az elsőévesek részesülnek, de már ezek a tanulók is végeznek termelőmunkát. Kerítéseket, üstházakat készítenek. Az építőipari ágazat az idén túl is lép az iskola keretein. Részt vesznek a Lakásépítésben. A ruhaipari ágazat — a tanmenetnek megfelelően — olyan termékek gyártására vállalkozik, amit el is lehet adni. Saját tervezésű, néhány darabos áruikra állandó vevő a nagykanizsai Zala áruház. — A tanulók bérezésére, premizálására 1987-ben 150 ezer forintot fordíthatunk — mondta Bélteczki Sándor. — A szakmunkásbérben foglalkoztatott gyerekek az ösztöndíjnál 3—400 forinttal többet keresnek, de van olyan tanulója is az iskolának, aki kétezer forint prémiumot kapott. Órabérben, szakmunkásként csak a harmadéveseket foglalkoztatjuk. Több minden szabályozása még hátravan. Tevékenységünk iránt országosan is nagy az érdeklődés. Az iskolának gazdaságos tevékenységre kell törekednie. Kidolgozták, hogy melyik ágazatnak mekkora hasznot kell hozni. A ruhaipari á gazait bevételi terve például 1 millió 250 ezer forint. — A módszer nevelési szempontból is előnyös. Megtanítjuk dolgozni a gyerekeket, és emellett gazdasági hasznot is hoz a munkájuk. Felelősséget éreznek az általuk készített termékekért. Az iskola évi 40 millió forintos költségvetésének egy- harmad részét nekünk kell k igazdáikodnunk. Csurgón elkezdtek (folytatnak) valamit. Nemcsak az iskola nyer ezáltal, hanem a társadalom is. Lehőcz Rudolf
