Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 16., hétfő Eszmecsere a jószomszédságért Véget értele a szovjet-iráni külügyminiszteri tárgyalások VITA VAKVÁGÁNYON Az elfelejtett műhold esete mmmm i • :*><> 3f City scandals, • ' •- ' " survival • Ar s ionga 8t>chan brevs • . r., i? iPöSt te fasitionabte * Itving Penn * Tarkovtky * /Vas the New Statesman’s front page... A New Statesman folyóirat ominózus számának fedőlapja >' » M' £ Házkutatás a BBC glasgowi stúdiójában (Foto: The Economist — AP — MTi — KSt A Szovjetunió és Irán a kölcsönös kapcsolatok fej­lesztésére törekszik, és azo­nosan vagy hasonlóan ítél meg számos fontos nemzet­közi kérdést — mutat rá az a közlemény, amelyet Eduard Sevardnadze szovjet és Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszter február 13—14-i moszkvai tárgyalásairól ad­tak kii. Mindkét külügyminiszter síkraszállt az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az egy­más belügyeihe való be nem avatkozás elvein alapuló jó­szomszédság fejlesztéséért. Hangoztatták a kétoldalú ke­reskedelmi-gazdasági együtt­működés bővítésének fontos­ságát. A nemzetközi problémák­kal kapcsolatban megerősí­tették, hogy országaik állás­pontja egybevág vagy közel van egymáshoz olyan kulcs- fontosságú kérdésekben, mint a béke és a biztonság egyetemes nemzetközi rend­szerének létrehozása, a fegy­verkezési hajsza megállítása, Újólag bebizonyosodott, azoknak van igazuk, akik ki­járat nélküli labirintushoz hasonlítják Libanont. A leír- hatatlanul kusza probléma- halmazban reménytelenül bolyonganak azok a politi- 'Icusok, akik még nem adták fel elképzeléseiket a válság megoldására. Egyre keveseb­ben vannak ilyenek. A hét végén végre enyhült valamelyest a palesztin tábo­rok körüli krízis. Az ENSZ néhány teherautója búzát és tejport juttatott a patkány-, kutya- és macskahúst fo­gyasztó menekülteknek, akik között sok a gyerek és a nő is. A Biztonsági Tanács azon­nali tűzszünetre felszólító nyilatkozata ugyan nem ho­zott áttörést, de legalább ki­fejezte, hogy a világ közvé­leménye egységesen elítéli az ártatlan emberek életét követelő összetűzéseket. Eközben Dzsemajel államfő Belgiumban kilincselt a Kö­zös Piac gazdasági segítsé­géért. Szerinte már csak Nyugat-Európa közreműkö­désével lehetne megszüntetni a libanoni káoszt. Ez megle­hetősen optimista vélemény­nek tűnik annak á ténynek a fényében, hogy izraeli re­pülőgépek naponta bombáz­zák Libanon területén a pa­lesztinok táborait, s százhet­ven amerikai vadászbombázó áll bevetésre készen a par­tok mentén cirkáló anyaha­jókon. Ha ehhez hozzászá­mítjuk még az országban ál­lomásozó szír csapatokat, az Irán-barát iszlám szervezete­ket, a különböző színezetű fegyveres milíciákat, vég­eredményül teljesen zűrzava­ros, anarchikus állapotokat kapunk. a nukleáris leszerelés, a bé­kés világűr megőrzése, a nukleáris kísérleti robbantá­sok megszüntetése és a ka­tonai tömbök felszámolása. Eduard Sevardnadze rész­letesen foglalkozott az ázsiai —csendes-óceáni térség hely­zetével, s emlékeztette iráni partnerét a Mihail Gorba­csov tavalyi Vlagyivosztok, i beszédében ismertetett szov­jet elgondolásra, valamint a Delhi Nyilatkozatra. A szovjet külügyminiszter kifejtette a Szovjetuniónak azt az elvi álláspontját, amely szerint az Irán és Irak közötti vitát tárgyalások út­ján kell megoldani, s hala­déktalanul helyre kell állíta­ni a békét. Ali Akbar Vela­jati előadta az iráni vezetés ismert álláspontját az iráni— iraki háborúra vonatkozóan. Afganisztánnal kapcsolat­ban Sevardnadze felhívta az iráni miniszter figyelmét az afgán vezetésinek a nemzeti megbékélést célzó irányvo­nalára. Hangsúlyozta, hogy az Afganisztán körüli helyzet A túszválság jó ürügy azoknak az erőknek a szá­mára, akik fegyveres akcóik- kal kívánják elterelni a fi­gyelmet a washingtoni bel­politikai botrányról. A liba­noni . helyzetet kihasználhatja Izrael is: a zavarosban ha­lászva megkísérelheti a le­számolást néhány különösen veszélyes fegyveres csoport­tal. A PFSZ válságban lévő szervezetét tovább gyengíti az Amáliái folytatott harc — az utóbbi viszont most pasz- szívabb libanoni ellenlába­saival szemben, mert erőit leköti a táborok ostroma. Egyszóval Libanonban már nem akad békés pont, ve­szélytelenül nem lehet kilép­ni a városok utcáira, s senki sem tudja, mikor, milyen módon oldódik meg az évti­zedek óta tartó válság. Samir izraeli miniszterel­nök a héten az Egyesült Ál­lamokba utazik, s látogatása előtt számos kommentár fog­lalkozik az amerikai—izraeli kapcsolatokkal. Ezek egyik legérdekesebb eleme, hogy Tel Aviv neheztelni látszik Washingtonra, mivel ez utóbbi állítólag mintha haj­lana egy nemzetközi konfe­rencia összehívására az érintett országok részvételé­vel. Ez gyakorlatilag a vál­sággal szinte egyidős szovjet javaslat elfogadását jelent­hetné — ha hivatalos politi­kai rangra emelkedik. Gya­korlatilag ez maradt az utol­só reménysugár: egy átfogó közel-keleti rendezés enyhí­tené a libanoni feszültséget is. Addig csak újabb halot­takról, megkötött és felrú­gott tűzszüneti egyezségekről érkező hírekre számíthatunk. H. G. mielőbbi rendezése össz­hangban van az afgán nép kívánságaival és a térség minden államának érdekei­vel. Ezek az államok akkor cselekszenek helyesen, ha támogatják az afgán kor­mány nemzeti megbékélési erőfeszítéseit. Az olyan poli­tikai rendezés, amely az Af­ganisztán ügyeibe való külső beavatkozás megszüntetésén és kizárásának szavatolásán alapul, meggyorsítaná az af­gán kormány kérésére az or­szágban tartózkodó szovjet csapatkontiimgens hazatérését — jelentette ki a Szovjetunió kül ügyminis zter e. Mindkét fél elégedetten szólt arról, hogy az utóbbi időben gyakoribbakká váltak a Szovjetunió és Irán közötti politikai énintkezésék, s cél­szerűnek minősítették ezek folytatását. Ali Akbar Vela­jati meghívta Eduard Se- vardnadzét hivatalos látoga­tásira Irániba, s a külügymi­niszter a meghívást köszö­nettel elfogadta. Visszaélések a kazah akadémián Súlyos hiányosságokat tárt fel az SZKP KB mellett működő Pártellenőrzési Bi­zottság a Kazah Tudomá­nyos Akadémia szervezetei­nek, intézeteinek és elnök­ségének munkájában. Az er­ről szóló határozatot szom­bati számában közli a Prav­da. A • bizottság megállapítot­ta, hogy az akadémiai inté­zetekben nem javult a ku­tatások hatékonysága, késik az elért eredmények nép- gazdasági alkalmazása. Az utóbbi években nem szüle­tett egyetlen tudományos felfedezés sem, egyetlen szabadalmat se adtak el. Ez a helyzet elsősorban amiatt alakult ki. mert ala­csony volt az akadémia irá­nyításának színvonala. A. M. Kunajev. aki tizenkét éven át viselte az elnöki tisztséget, megsértette a kol­lektív vezetés elveit, szemé- lyeseg. döntött fontos kérdé­sekről, nem vette figyelem­be a szakemberek tanácsait. Magánemberként sem visel­kedett megfelelően. Túlzott mértékben fogyasztott alko­holt, a vezetőket ismeretség, protekció, családi kapcsola­tok alapján nevezte ki — ál­lapította meg a bizottság. A hanyag és felelőtlen munkáért, a -párt elveinek megsértéséért és a helytelen személyes magatartásért a pártellenőrzési bizottság szi­gorú megrovásban részesí­tette A. M. Kunajevet. Tavaly nyáron még nagyon kevesen tudták, hogy Nagy- Britannia saját kém-műhol­dat épít. A közvetlen részt­vevőkön kívül csak a kor­mány néhány kiválasztott tagja ismerte a Zircon terv­nek keresztelt vállalkozást. No meg Duncan Campbell újságíró, aki a BBC számára készült hatrészes filmsoroza­tot forgatni Titkos társada­lom címmel. A dokumentum- film a brit titkosszolgálatról szólt volna, a bírálni szán­dékozott az 1911-ből szárma­zó „Official Secrecy Acf'-oi, vagyis a hivatali titok kö­rüli kérdéseket szabályozó törvényt. A sorozat elképze­léseit egyeztették a kor­mánnyal is, s á konzervatív kabinet nem kifogásolta1 a tervet. A botrányig még nyolc hónap volt hátra. Kétes vállalkozás , Az idén januárban a BBC „saját elhatározásából” öt­részesre redukálta a Titkos társadalmat, miután a Zir­con tervről már elkészített filmet „államtitkok szellőz­tetése” miatt levette a mű­sorról. A csalódott Campbell a New Statesman című bal­oldali liberális folyóiratban publikálta a Zircon tervvel kapcsolatos értesüléseit. A New Statesman esedékes szá­ma még meg sem jelent, a sajtó máris megérezte a szenzációt: bajban van Mar­garet Thatcher kabinetje — éppen a soron következő vá­lasztások küszöbén. A Zircon terv ugyanis fö­löttébb kétes vállalkozás lelt volna — még akkor is, ha Campbell nem gondoskodik most már szinte biztosra ve­hető meghiúsulásáról. Az 500 millió font költséggel elké­szítendő” műhold a Szovjet­unió fölött keringett volna geostacionárius (a Föld for­gásával - megegyező keringési sebességű, ezért látszólag egyhelyben álló műholdak számára kijelölt) pályán, és a Szovjetunió, Kelet-Európa és a Közel-Kelet távközlésének jórészét képes lett volna le­hallgatni. Katonai szakértők szerint London eddig is hoz­zájutott a Zircon által to­vábbítandó információkhoz — amerikai műholdak segít­ségével. Ezek adását két föl­di állomás is veszi Nagy- Britanmia területén. A tory kormánynak tehát inkább presztízs-okokból volt szük­sége a drága készülékre, semmint valódi hírszerzési célból. Ráadásul a pályára- á Hí tás kényes műveletét csak a most éppen stagnáló ame­rikai űrrepülőgépes program újraindulása után lehetett volna megoldani — 1988­han. A Zircon terv igazi „baja” azonbqn az, hogy a kor­mány egyszerűen elhallgatta a parlament elől. Pedig jó öt évvel ezelőtt Thatcher asszony ígéretet tett, hogy minden jelentősebb katonai tervről tájékoztatja a képvi­selőket. A Zircon műholdról azonban egy szó sem esett a honatyák előtt. Az utolsó csepp A teljes lelepleződést el­kerülendő a kormány példát­lan lépésre szánta el magát: előbb a New Statesman szer­kesztőségét, majd Campbell otthonát, végül a filmet ké­szítő BBC glasgowi stúdióit szállta meg a rendőrség kü­lönleges osztaga, hogy alapos házkutatás után minden, az esettel akár csak érintőleges kapcsolatban lévő anyagot el­szállítson. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. A sajtó- szabadságra oly kényes brit közvélemény felzúdulit, a sajtó a precedenstől félve nem habozott hangot adni véleményének, s az ellenzéki képviselők azonnal vitát pro­vokáltak a parlamentben. A vita azonban szinte rög­tön vakvágányra futott — nem kis részben a tory ka­binet ügyes manőverezése miatt. A műholdról csaknem mindenki megfeledkezett — a politikai vita a házkutatá­sok körül bontakozott ki. Közben távozni kényszerült a BBC igazgatója, s „egész­ségügyi okokból” szabadság­ra ment a főállamügyész, aki közvetlenül felelős a rendőr­ségi akció engedélyezéséért. A dolog pikantériája, hogy még mielőtt átmenetileg el­tűnt volna a színről. Sir Mi­chael Havers főállamügyész írásban beismerte: tavaly nyáron kétszer is együtt ebé­delt Campbellel. Az újságíró állítja, hogy akkor részlete­sen megbeszélték a Titkos társadalom tematikáját, s Havers nem emelt kifogást. Az akkor készült feljegyzé­sek most a rendőrség birto­kába kerültek... A hatóságok most azt ku­tatják, kitől származtak Campbell információi, s tör­tén t-e törvényszegés az ügy­ben. A filmsorozat kérdéses részét már több száz ember látta zártkörű videó-vetítése­ken — csak éppen a képvi­selők nem férhetnek hozzá, mert a konzervatív tisztvise­lők megakadályozták a par­lamentben szervezett bemu­tatót Veszett fejsze nyele A választásokat legkésőbb 1988 közepéig kell megtarta­ni. Thatcher asszony takti- fcázási lehetőségei tovább szűkültek, s az időpont meg­határozásának fegyvere már •nem lehet olyan hatásos, mint azt a konzervatívak ed­dig remélték. Ráadásul meg­fordulni látszik az utóbbi hó­napok tendenciája, s a leg­frissebb közvéleménykutatá- sdk során ismét a Munkás­párt van előnyben. Már a botrány kirobbanása előtt is 39 százaléknyi szavazatot jó­soltak a Labour-nak a toryk 37 százalékával szemben. Az arány várhatóan tovább rom­lik majd a kormány szem­pontjából, miközben tovább erősödhet a liberális-szociál- demakirata pártszövetség is. A lehető legrosszabbkor jött tehát a kabinetnek a Zircon-ügy kirobbanása. A veszett fejszének legalább a nyelét szerették volna meg­menteni a házkutatásokkal, ám ez csak újabb bírálato­kat váltott ki. A konzervatí­vak most neheztelnek Tha­tcherre, mert az erőpróba előtt ilyen lehetetlen helyzet­be hozta őket. H. G. Terrorista merénylet Rómában Súlyos merényletet követ­tek eí szombaton Rómában ismeretlein tettesek: egy tu­catnyi ember kirabolt egy postafurgont, megölt két rendőrt, egy harmadikat pe­dig súlyosan megsebesített. Reggel kilenc óra előtt né­hány perccel az olasz fővá­ros egyik negyedében egy személygépkocsi elállta az arra haladó egyik postai szállítófurgon és az azt kö­vető rendőrségi autó útját. Ezután a járda két széléin parkoló gépkocsik mögül ki- lenc-tíe, eltakart arcú fegy­veres bújt elő, körülvette a Képünkön a római belváros útkereszteződésében, ahol a terroristák két rendőrt is megöltek, folyik a helyszíni vizsgálat (Telefonó: AP—MTI—KS) 0 rendőrautót, és több mint száz lövést adott le géppisz­tolyokból és más tűzfegyve­rekből. A lövedékek kioltot­ták két benn ülő rendőr éle­tét, a harmadikat súlyosan megsebesítették. A merény­lők. a lövöldözés után ellop­ták a postai furgon szállít­mányát, a több mint egymil- liárd lírát. Az akció nagy szervezett­ségre utal, és „kísértetiesen” emlékeztet a Moro elrablásá­hoz vezető merényletre. A hatóságok ezért joggal gya­nakszanak arra, hogy nem egyszerűen fegyveres rablás­ról, hanem terrorista akció­ról van szó. Bolognában a La Repuibblica című napilap helyi szerkesztőségébe isme­retlen személy telefonált, és közölte, hogy az akciót a „Harcoló Kommunisták Szö­vetsége” elnevezésű — a ko­rábbi Vörös Brigádok ter­rorszervezetből kivált — cso­portosulás vállalja magára. Libanoni labirintus

Next

/
Thumbnails
Contents