Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
4 Somogyi Néplap 1987. február 14., szombat Az alkohol Mit ígér a kaszói kísérlet? Bióbrikett hulladékból hadállásai A Zöldént bolt ajtajában tábla: „Alkoholtartalmú italt csak 9 óra után szolgálunk ki”. Ez igen, itt betartják a rendeletet! Ilyesmi jut az ember eszébe az első pillanatban. Csak később „esik le a tantusiz”: Hogy is van ez? A zöldség- és gyümölcsfélék eladására szakosodott üzlet egyáltalán milyen jogcímen tart alkoholos iitalt? Belátom, naiv kérdés. Persze, hogy árusíthat ezt is, ha engedélyt kapott rá. Az indoka is egyszerű. Nagyobb rajta a ha- szoh, minit a többi áruféleségen, amelyek vesztesége így kiegyenlíthető. De hát miért veszteséges egy ilyen botot, talán a nagy létszám miatt, vagy azért, mert élhetetlen a boltvezető? Netán alacsony a haszonkulcs? Lehet, hogy ezek is közrejátszanak. a kívülálló nem láthat a dolgok mögé. Tény. hogy a veszteségességre hivatkozva már zártaik be zöldségboltot nem is egy helyen. Érdekes, hogy hasonlók miatt kocsmát sosem kellett bezárni. Kilenc óra előtt, természetesen^ az ABC-üzlet sem ad el szeszes italt. Az sem meglepő, hogy kilenckor már kosárral a kézben várakozik a közeli lakásépítésen dolgozó munkások soros beszerzője, hogy elláthassa az unaloműző nedűvel társait. Látni, hogy a belső munkára rendelt emberek délig a kokszos kályha körül „pipál gatnak”. Egy-kettő piszmog csak közüli ük valami munkával, ali'bniként, ha netán betoppanna egy felügyelő. A kívülről rájuk bámészkodók jelenléte sem zavarja őket; ez a megszokott munkatempó errefelé. Az ABC-ben egyébként semmi sem változott a k'ó- rábblakhoz képest. Egy hosz- szú polcos-út mindkét oldala telisteli alkoholfélékkel, Az egyik oldalon csupa tömény szesz, valóságos raktár, a másikon pezsgő és bor. De pezsgőt raktak helytöltőként az el nem érhető felső polcokra a bolt többi részében is. Hasonló a kép az állami gazdaság városi boltjaiban, és miért lenne másként a szövetkezetieknél vagy a megyei élelmiszeripari vállalat üzleteiben. Cukrászdát hirdet a cégtábla, odabent vágni lehet a füstöt. Aki nem dohányos, bizony viszolyogva lép itt a pult elé, hogy süteményt kérjen, mert annak is dohányfüst szaga vain. Kocsma ez tulajdonképpen, süteményt nem látni az asztalokon,, főleg a sör és tömény szesz járja. Van néhány söröző is a közelben, aztán egy étterem, tőle ötven méterre pedig egy úgynevezett termelői poharazó. A szeszmérésre mindegyik megkapta az engedélyt. Igény van rá, mondják, az embereknek el kell tölteniük valahol a szabad idejüket. Apropó, időtöltés! Sem egy nyilvános klubhelyiség, sem egyéb szórakozóhely nincs a lakótelepen. A munkahelyi italmérést, Italozást megtiltotta a rendelet. De hogyan is van ez? — kérdezi megint a bennem lakozó kisördög. Eddig talán szabad volt italt mérni és szeszesitalt fogyasztani a munkahelyeken? Vagy volt valami rendszabály eddig is, csakhogy azt nem tartatták be? És ezután? Vajon lesz-e akadálya annak, hogy X-munkahely dolgozói — mint eddig is — kettesével, hármasával sétáljanak át a közeli büfébe, felhörpinteni a délelőtti, majd a délutáni serkentő adagjukat? Bocsánat, nem valami farizeusi, képmutató erkölcs- bíró szemlélet mondatja ezt velem. Csak a saját kis körzetemből vett tapasztalatok egy részét soroltam itt fel annak bizonyítékául, hogy ne várjunk csodát semmilyen rendelettől. Még nagyon messzi vagyunk attól, hogy a közismert alkohol- fogyasztási rekord ne növekedjék tovább. S attól még távolabb, hogy rohamosan csökkenjen a munkahelyi és munkahely környéki alkati alí ogyasztás. Az elburjánzott rossz szokásokat például a családi életre és a munkamorálra is kiható túlzott alkoholfogyasztást nem lehet egyik napról a másikra egy-két központi rendelettel megváltoztatni, megszüntetni. Vannak, akik úgy vélik, hogy ha a rendelet betűit a maguk munkaterületén betartják — például kilenc előtt nem mérnek szeszesitalt —, máris megtették azt, ami tőlük egyáltalán elvárható. Hogy a legtöbb helyen az alkohol kínálata reklámmal is felérő méreteket öltött, ezen nem óhajtanak változtatni. Látszólag érthető, hiszen ezek eladása továbbra is messzemenő üzleti érdeke a kereskedelemnek, s tegyük hozzá, az államnak is. Ennek az ellentmondásnak a feloldása valóban nem a kiskereskedő vagy a boltvezető feladata. De élvárható tőlük is, hogy az élelmiszerüzleteikben visszaszoruljon a túlzott —, olykor az alapvető élelmiszercikkeket kiszorító alkoholKínálat. Hasonló a helyzet az alkoholt árusító helyek engedélyezésével is. .Az engedélyt bizonyára a rendeleték pontos beitlartásával adták ki, formailag nem lehet kifogás ellene. De vajon ezeknek a környezetükre gyakorolt hatását felmérte-e az engedélyező? Miközben alapvető szolgáltatások hiányoznak mindenfelé, egymástól kőhajításnyira találhatók az italmérések. Az Alkoholfogyasztás utcai, munkahely környéki hadállásai széles frontszakaszon húzódnak, az általam felemlegetett példák csak egy szeletkéjót mutatják a tényleges állapotoknak. Mindenki tudna mondani hozzájuk hasonlót. Vajha egyszer az egészséges életmód „frontján” is ilyen szívósság és szervezettség lenne tapasztalható! F. Tóth Pál A különböző hatóságok, a tanácsök többszáz féle ügyben tesznek intézkedést, és adnak ki határozatot. A sokféleségben is közös azonban a séma, azonos a „forgatókönyv”. Néhány eset kivételével ugyanis mindig az államigazgatási eljárás általános szabályait kell követni. Közülük most azokkal ismerkedünk meg, melyek nekünk, ügyfeleknek az eljárások megindításához biztos fogódzót adnak. Az első kérdés, hogy engedély, jóváhagyás, felmentés nyiJvántartásbavétel iránt melyik szervhez kell fordulnunk. Ügyünk jellegéből ugyan következtethetünk, hogy építésügyi, gyám, szociális, egészségügyi, kereskedelmi vagy egyéb igazgatási feladatokat ellátó hivatallal lesz-e dolgunk. Az azonban, hogy a sok helyen — szinte minden városban, községben — működő hivatalok közül konkrétan hol intézik az ügyet, á szabályok alapján állapítható meg. Az illetékesség’ főbb rendező elveiben könnyen eligazodhatunk. Ha engedélyihez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkor ügyről van szó — pélA melléktermékek és hulladékok hasznosítcisa a gazdálkodóknál nem újkeletű. A sokféle kutatás és kezdeményezés egyik területe az erdő- és a fafeldolgozás. Dr. Kiss István, a kaszói erdő- és vadgazdaság igazgatója elmondta: erdeinkben évente 7—8 millió köbméter hulladék keletkezik afa- kitermelés során. A dél-somogyi erdőgazdaságban évente százezer köbméter fát dául magánkereskedelmi vagy kisipari engedélyt kérnek — az a szakigazgatási, tanácsi szerv illetékes az eljárásra, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. Ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre)' vonatkozó ügyben mindig az ingatlan fekvése szerint illetékes hatóságok (.tanácsok, földhivatal) járnak el. Végül,, ha nem engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységet, és nem ingatlant érintő ügyről van szó, az illetékességet az ügyfél állandó vagy ideiglenes iáik helye (székhelye, telephelye) határozza meg. Az állampolgárok dolgát kívánja könnyíteni a törvénynek az a szabálya, hogy az államigazgatási hatóságokra tartozó ügyekben, az eljárás megindítására irányuló kérelem az állandó lakhely szerinti tanácsnál is előterjeszthető, függetlenül az ügyintézés helyétől. Községek esetében fordul elő, hogy bizonyos ügyekben a döntést nem helyben, hozzák, nem a helyi tanács szakigazgatási szerve folytatja le az eljárást, hanem a városi tanács, illetve több községi tanács által közösen termenek ki, ennek húsz százaléka ment eddig veszendőbe. Ugyanakkor a feldolgozás során is 15—20 százalék megsemmisül. Mindehhez tegyük hozzá, hogy az új telepítések miatt hektáronként hétezer forintot kellett költeni a zsenge fákkal tarkított területek megtiszítására. Ha mindezt összeszámoljuk, a kárba vesző érték tetemes. A kaszói erdészetnél arra létrehozott igazgatási társulás. Ilyen esetben azonban esetleg utazni kell. Nyugodtan fordulhatnak kérelemmel a községi tanácsihoz is, ahonnan az ügyet az illetékes szervhez továbbítják. Természetes dolog, hogy saját ügyét ki-'ki maga szereti intézni. Különösen így van a személyes vonatkozású, bizalmas jellegű ügyek esetében, amit másokkal nem szívesen beszélünk meg. Van azonban jónéhány olyan elintéznivaló, amikor nem feltétlenül szükséges a jelenlétünk, helyettünk és nevünkben megbízott is eljárhat. Mindig az elintézendő ügy természetétől függ, hogy milyen képviselet- r e van mód. Beadvány benyújtásával, irat bemutatásává!, engedély átvételével családtag, szomszédunk, vagy más ismerősünk „ is megbízható. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hivatalhoz személyesen vagy képviselőnk útján előterjesztett kérelmünk elindítja az államigazgatási, hatósági eljárást, ami a másik oldalról- ' az eljáró, ügyintéző szervre határidőben vailó intézkedési, döntési kötelezettséget ró. az elhatározásra jutottak; hasznosítják a hulladékot is. Egyebek között svájci, NSZK-beli és kanadai gépek beszerzésével, hiszen a hazai gépipar nem gyárt olyan berendezéseket, amelyek alkalmasak a hulladék feldolgozására. Ma még a kísérleti üzemnél tartanak Kaszóban, de annyi már bizonyos, hogy jó üzletnek ígérkezik. A fa- aprítékot ugyanúgy hasznoA kéreLem benyújtásával — egészen pontosan a kérelem eljáró szervnél történő nyilvántartásbavóteMel — ugyanis elkezdődik az ügyintézési határidő. A törvény előírja, hogy az ügyben döntő érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Amennyiben ez valamilyen méltányolható okból akadályba ütközik, egy esetben 30 nappal meghosszabbítható a határozat kiadására rendelkezésre álló időtartam. Erről a kérelem előterjesztőjét értesíteni kall. Az elintézési határidő persze értelemszerűen meghosszabbodik azzal az idővel, amit a kérelem kiegészítésére vagy újabb adatok közlése végett az eljáró szerv szab meg a kérelmezőnek. Ma már egyébként általános gyakorlat, hogy főként a tanácsok, de más hivatalok is, az ügyek nagyobb hányadát 30 napnál sdkikal rövidebb idő alatt — azonnal, 3—8—15 nap alatt — elintézik. A rövidített ügyintézési határidő betartása nem az ügyintézők belátásán múlik, hanem számukra ez helyben megállapított kötelező, szabály. (Folytatjuk.) Dr. Bálint Tibor sitani lehet, mint az eddig kidobott fenyőkérget, amely az exportra szánt fa feldolgozásából származott. Szentén korszerű üzemet hoztak létre, hogy megfeleljenek az igényeknek. Mert a biobrikettre van igény! Elsősorban külföldön, de talán idehaza is felismerik előnyeit. — Milyen érvekkel tudna rábeszélni arra, hogy holnaptól én is ezzel fűtsek? — A biobrikett kalória- ,értéke négy-ötezer körül van. Ez a közepes szén kalória- értékének felel meg. Ugyanakkor nem tartalmaz szeny- nyező anyagokat, és olcsó. Hazad fogyasztói ára 1500 forint tonnánként. — S ha holnap vásárolni szeretnék, hol kaphatok? — Remélhetőleg az ősztől már a tüzép-.telepeken is huszonötkilós zsákokban. A dél-somogyi kísérletet nagy figyelemmel kísérik a szakemberek, már csak azért is, mert az eddig hulladéknak számító anyag felhasználásának előnyét mind .többen felismerik. Ugyancsak Dél-Somogyból adhatunk hírt arról, hogy megjelent a biobet on: szalma és faparí- tékoit dolgoznak össze cementtel építőanyagnak, s akár többszintes házakat is készíthetnek belőle. Tavaly arról is szó volt. hogy a dél- somogyi erdőkből származó fahulladák hasznosítására ilyen üzem épül Somogyud- vamhelyen. Ez azonban az érdekkülönbségek miatt nem valósulhatott meg. A bio- 'brilkettal várhatóan, nem ez történik. Az elmúlt hetekben egyebek között arról hallhattunk, hogy Barcson is terveznek a kaszáihoz hasonló üzemet; a Sefag ottani gyárának hulladékát dolgozza, fel. A haszon forintokban mérhető, olyan forintokban, amelyeket eddig nem vettünk észre. N. J. Gazdaságosabb export a Kaposvári Húskombinátból Megőrizte export-jogosít- ványát önállóságának az első évét kezdő Kaposvári Húskombinát. A’ múlt héten megtartott higiéniai szemle során egyetlen kifogás sem merült fel. Az üzem tisztasága, technológiai rendje, berendezéseinek állapota, tokéi,etagen megfelel az Egyesülr Államok piacán támasztott szigorú követelményeknek. Hazánk egyik legkorszerűbb húsipari vállalata 1987- ben négyszáznyolcvanezer — a tavalyinál huszonötezerrel több — sertés vágására, feldolgozására és értékesítésére készült fel. Az árualap bővítése mellett exporttermékeikben bizonyos szerkezetim ód osítást terveznek, csökkentik a dobozos és fóliás sonka, s növelik a gazdaságosabban értékesíthető darabolt húsok előállítását. A devizabevétel növelésére — a népgazdasági érdekeken túl — sajátos szempontok is késztetik a vállalatot. A húsipari tröszt feloszlása után a kaposvári húskombinát, új sonka-üzemének tetemes hitel- és ka- matterheivel kezdte az önálló gazdálkodást. Bár adósságaiból százharrm-ncötimil- lió forintot átvállalt az állam, s a maradék félmil- liárd forint törlesztését méltányos feltételek mellett átütemezték, de 1993-ig így is évi nyolcmillió forintnyi fizetési — ezen belül meghatározott összeg devizakitermelési — kötelezettsége marad,t. Noha a részletes gazdasági terveken ezekben a napokban még dolgoznak, belső tartalékai,kait számításba véve szerény, de biztos nyereséget szeretnének elérni 1987-ben. Berkics János ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A HIVATALOK A hivatali eljárás megindítása
