Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-14 / 38. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIII. évfolyam, 38. szám Ára: 2,20 Ft 1987. február 14., szombat Státusban a számítógép Hossszú éveken át, bár mindenki előtt nyilvánvaló volt a számítógépek haszna, hasznossága, átléphetetlen akadályként jelentkezett az eszközök, azaz a megfelelő minőségű és teljesítményű számítógépek hiánya, illetve azok magas ára. Úgy tűnik, ez az akadály elhárult már. hiszen a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala a pénzügyi kormányzat, s a tudományos kutatóintézetek segítségével és támogatásával megterem­tette a számítógépek tanácsi alkalmazásának tudományos és anyagi alapjait. A lehetőség tehát adott. Alapkérdés azonban, hogy tanácsaink tudnak-e élni ez­zel a lehetőséggel. Mert ma­ga a számítógép — kevés. Szükség van olyan szakem­berekre is, akik e gépeket al­kalmazni tudják és akarják. A számítógépes program­hoz hozzátartozik az egysé­ges géprendszeren túl az egy­séges alkalmazás, a megfe­jő szakemberek képzése is. Az Államigazgatási Főisko­lán már évek óta fakultatív tárgyként szerepelt az okta­tásban a számítógépek és azok tanácsi alkalmazásának ismertetése. A tavaly szep- 'mberben indult tanévben s tárgyat már kötelezővé tet­ték. Okkal, hiszen egyre in­kább szükségszerűvé válik, hogy minden ügyekkel és ügy­felekkel foglalkozó tanácsi dogozó, ha nem is szakembe­re, de jó ismerője, s kezelő­je legyen a számítógépnek. Felmerül a kérdés: hogyan lehet, lehet-e gépesíteni a tanácsi munkát: nem degra­dálja-e az állampolgári ügyek intézését a gép? Egy­értelmű a válasz: a számító­gépek alkalmazásának ép­pen legfontosabb indítéka, haszna az, hogy egyszerűsí­ti a nyilvántartást, teher­mentesíti az előadókat, az ügyfelekkel foglalkozókat, csökkenti a papírmunkát. Immár évek óta érvényben van egy rendelkezés — e rendelkezést egyébként a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke ez év ele­jén megerősítette —, amely szerint az állampolgároktól csak olyan adatokat szabad a tanácson megkérni, ame­lyekkel a tanács nem rendel­kezik. Nem nagyon tartották be eddig e rendelkezést, s nem is nagyon marasztal­hatjuk el ezért a tanácsi dol­gozókat, hiszen sokszor az ügyintézést gyorsította, ha azt a bizonyos adatot, vagy iratot, nem az irattárban keresték ki, hanem az ügy­fél maga hozta azok máso­latát vagy eredetijét az elő­adóhoz. Egyes településeken talán még csak álmodozásnak tű­nik, máshol már a megvaló­sítás közelében jár az olyan fajta ügyintézés, ahol ele­gendő az ügyfél nevének és személyi számának gépbe­táplálása, s ezután a számí­tógép egy gomb benyomása után már gépeli is a kért adatokat. Persze, amíg idáig eljutnak mindenütt a taná­csok — a szándékon és szak­tudáson túl — időre is szük­ség van. A tanácsi munkában új „előadóként”, új státussal jelentkezik a számítógép. A munkát egyszerűsítő, a dol­gozókat tehermentesítő „okos” gép azonban az első időkben több feladatot ad az eddigieknél. Érdemes azon­ban a többletet elvégezni, s az „átállást” türelemmel vi­selni. A magunk érdekében. S. Boda András Munkásgyűlés Ozdon Budapest felszabadulásának évfordulóján Koszorúzási ünnepség Maróthy László látogatása Borsod megyében Maróthy László, az MSZMP PaUtikal Bizottságának tag­jai, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke kétnapos lá­togatást tett Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Csütörtökön Miskolcon, a megyei pártbizottság szék­házéiban tájékozódott az or­szágrész politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően a megye egyik legeredménye­sebben működő nagyvállala­tát, a 8 ezer dolgozót fog­lalkoztató Diósgyőri Gép­gyárat kereste fel. Meghall­gatta a nagyüzem helyzeté­ről szóló beszámolót, majd megtekintette a gépgyár egy modern és egy régebbi gyár­egységét, s elbeszélgetett a munkás okkal. Tegnap Maróthy László elsőként a megyei párt-vég- rehajitóbizottság tagjaival találkozott, s többek között a rassz termőhelyi adottsá­gok közepette gazdálkodó, tartósan veszteséges terme­lőszövetkezetek helyzetének rendezésére vonatkozó el­gondolásokról tájékozódott. Ezután az Ózdi Kohászati Üzemeket kereste fel. Maróthy László Borsod megyei látogatásának befe­jezéseként részt vett és be­szédet mondott a Liszt Fe­renc Művelődési Ház szín­háztermében rendezett mun­kásgyűlésen. Beszéde bevezető részében az MSZMP KB és a Minisz­tertanács megbízásából kö­szöntötte a vállalat dolgo­zóit, majd a gazdasági épí­tőmunka környezetét megha­tározó kül- és belpolitikai feltételeket tekintette át. Ki­emelten szólt a Szovjetunió­ban végbemenő átalakulás­ról, s az abban gyökerező kezdeményezésekről, ame­lyek rendkívüli hatással van­nak! a nemzetközi folyama­tok menetére is. Rátérve hazai dolgainkra megállapította, hogy társa­dalmi rendünk szilárd, amit a szocialista demokrácia sza­kadatlan kiszélesítésével élénkülő, őszinte társadalmi párbeszéd jellemez. E véle­ménycserék során gyakran okkal merül fel aggodalom társadalomépítő munkánk eredményességét, gazdasá­gunk helyzetét és műszaki fejlődésünk ütemét illetően E problémakörök összetevői­vel foglalkozott behatóan a Központi Bizottság legutóbbi két ülése. Gondjaink leküzdése azt feltételezi, hogy az intenzív típusú gazdaságfejlesztés­nek a XIII. kongresszus ha­tározatában foglalt fő irá­nyait továbbra is kövessük. Befejeződött a szállítási egyeztető tanácskozás (Tudósítónktól) A kölcsönös megállapodó- > sokat , tartalmazó jegyző­könyvek aláírásával Bala- tonföldváron pénteken véget ént a magyar és a szovjet közlekedési, illetve külke­reskedelmi szervek egyezte­tő tárgyalása. Az eltelt négy nap során a résztvevők az országaink közötti múlt évi szállítások tapasztalatait ér­tékelték, és megjelölték az 1987. évi feladatokat is. A delegációkat Ónozó György közlekedési és Viktor Arka- tov szovjet vasútügyi mi­niszterhelyettes vezették. A tárgyalások során a fe­lek megállapították, hogy a forgalom elmúlt évi jelentős növekedése mellett — amely az érdekek pontosabb egyez­tetésének is köszönhető — a szállítási helyzet kiegyensú­lyozottabb volt országaink között, mint korábban. Bár az év utolsó negyedében ta­valy — elsősorban a magyar exportra jellemző szezon­áruk miatt — fordultak elő kisebb nehézségek á termé­kek átvételében. A folyó évi exportunk csaknem egymil­lió tonnával haladja meg az elmúlt évi 3,9 millió tonnát, de az import forgalomban is jelentős a korábbiakhoz ha­sonló tételekkel kell, számol­ná vasúton, közúton és ví­zen egyaránt. Csővezetéke­ken pedig a korábbi .tízmil­lió tonna helyett tizenkét­millió tonna gázt és kőola­jat hozunk be a Szovjet­unióból. A szállítási munka színvonalát elsősorban .az árufeladások ütemessége jel­zi majd, amelyre nagy súlyt fektetnek országaink válla­latai. A közlekedési szervek az 1987. évi előirányzatok telje­sítése céljából az egyes fe­lek által önállóan, illetve közösen végrehajtandó in­tézkedéseket is 'kidolgoztak. Jelentős részüket' azért, hogy a kedvezőtlen időjárá­si körülmények miatt ki­esett forgalmat pótolni tud­ják. Céljainkat tehát nem felad­ni kell, hanem az alkotó erők, az akarat és a szorga­lom mozgósításával éppen azok elérésén szükséges fá­radoznunk. — Feladataink nem cseké­lyek, hiszen az évkezdet fel­tételei sem kedvezőek. A múlt óvá teljesítés néhány kulcsponton a vártnál rosz- szabbnak bizonyult, a rend­kívüli időjárás növelte a terheiniket, az elhúzódó aszály következményei pedig a szokottnál bizonytalanab­bá teszik a terméskilátáso­kat. E helyzetnek azonban mindenkit arra kell sarkall­nia, hogy még eltökélteb- beni, még keményebben munkálkodjon az ország pénzügyi és külgazdasági egyensúlyának javításán, a szerkezeti változások fel- gyorsításán. Jövőnk fordul meg ugyanis azon, hogy ké­pesek leszünk-e a nemzeti jövedelmet az előirányzott mértékben gyarapítani, a belföldi felhasználás mérté­két szigorúan a valós telje­sítményekhez kötni és kö­vetkezetesen érvényre jut­tatni az egyensúly megőrzé­sének parancsát. A további haladás — a termelés korszerűsítése — most azit követeli mindany- nyiunktól, hogy készek és nyitottak legyünk a meg­újulást szolgáló változások­ra, és vállaljuk a megvaló­sítás során óhatatlanul ke­letkező konfliktusok közös és egyéni végigküzdésát, Ta­pasztalataink és vívmánya­ink birtokában ezt a csatái, is meg tudjuk nyerni — hangoztatta a kormány el­nökhelyettese. A közös si­kerhez persze elengedhetet­len, hogy ki-ki a maga posztján igényelje, sürgesse és ami ennél is fontosabb, tevőlegesen segítse elő a munka intenzitásának, fe­gyelmének és szervezettsé­gének erősítését, az önálló és felelős gazdálkodást. A bennünket ént kihívásokra, korunk új és újabb kérdé­seire csak eddigi önmagun­kat meghaladva adhatunk választ. Az ilyen válaszadás Ígéretét lehet kivenni azok­ból a reális, ám egyúttal igényes célokból is — mon­dotta végezetül — amelye­ket az Ózdi Kohászati Üze­mek kollektívája tűzött ma­ga elé erre az esztendőre, s melyeik eredményes valóra- váltáisálhoz a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács nevében kívánok munkasi- keréket valamennyi dolgo­zónak — fejezte be beszédét Maróthy László. Budapest felszabadulásá- n|ak 42. évfordulóján a fő­városért vívott harcokban elesett szovjet hősök emléke előtt t i sztelegtek pénteken. A gellérthegyi Felszaba­dulási emlékműnél katonai tiszteletadással megtartott koszorúzási ünnepségen a magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevé­ben Grósz Károly elsőtitkár, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja és Jassó Mi­hály, a pártbizottság titkára; a Fővárosi Tanács képvise­letében Irányi Pál elnök és Farkasinszky Lajos elnök- helyettes, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetsége részé­ről Borisz Sztukalin nagy­kövek igor Mihejev taná­csos, Iván Kuznyecov alez­redes, katonai és légügyi at­tasé-helyettes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonai tanácsa nevében Anatolij Makunyin altábor­nagy, Juvj Vodolazov vezér­őrnagy és Vlagyimir Afa- naszjev vezérőrnagy helyez­te el a kegyelet és a meg­emlékezés virágait. Ugyan­csak koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán a Budapest inevét viselő szov­jet gárdahadosztály, a bu­dapesti fegyveres erők és testületek, a főváros társa­dalmi és tömegszervezetei­nek képviselői, valamint a Budapest felszabadításában résztvett egykori harcosok. Elhozták virágaikat a fővá­ros dolgozói és tanulóifjúsá­ga. Az ünnepség az Interna- oionálé hangjaival ért véget. Magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok Új lehetőségek A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésben új távlatokat nyit a közvetlen vállalati .együttműködés és a közös termelő vállalatok megalakulása — mondotta Mihail Kozin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője tegnap Budapes­ten tartott sajtótájékoztató­ján. A képviselő szólt a' Szovjet­unióban zajló gazdasági re­form-folyamatról, arról, hogy az átalakítás nem kerül ki a Szovjetunió külgazdasági te­vékenységét sem, hiszen an­nak meglévő formái, struk-' túrái nem felelnek meg a mai követelményeknek. A szovjet külkereskedelem különösen nagy súlyt helyez a KGST-országokkal kiala­kult együttműködés javításá­ra. Az együttműködést alap­vetően korszerűsíteni kell, a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokról áttérve a szé­les körű ipari kooperációk­ra, szakosodásokra. A hagyo­mányos árucsere módszerei már kimerültek, s nem biz­tosítják az együttműködés dinamikáját. Éppen ezért fo­kozni szükséges a közvetlen termelővállalati együttmű­ködést mind a készáruterme­lésben, mind a részegységek és alkatrészek közös előállí­tásában, és létrehozni a kö­zös tudományos szervezetek hálózatát is — mutatott rá Mihail Kozin. Mihail Kozin arról is szólt, hogy a magyar—szovjet áru­csereforgalom tavaly már csaknem elérte a 10 miili­A jászberényi Lehel Hű­tőgépgyárban sokat tesz­nek azért, hogy korszerű energiatakarékos gyárt­mányokkal lássák el a ha­zai és a külföldi piaco­kat. Az idén több mint 600 ezer darab hűtőszek­rényt, fagyasztóládát gyártó nagyüzem kísérle­ti műhelyeiben már a közeljövőben a szerelő­sorokra kerülő legújabb termékeket vizsgálják. (MTI-fotó: Szabó Sándor) árd rubelt. A Szovjetunió to­vábbra is a legfontosabb fű­tőanyag- és nyersanyagszál­lítója hazánknak. Jelentősen bővültek a szovjet gépipari szállítások is, gépkocsikból 20, mezőgazdasági gépekből és traktorokból 40 százalék­kal többet exportáltak ha­zánkba, mint egy évvel ko­rábban. A magyar vállala­toktól főleg ipari berendezé­seket, élelmiszeripari gépso­rokat, autóbuszokat és köz­szükségleti cikkeket vettek. A hosszú távú megállapodá­sok és az éves árucserefor­galmi jegyzőkönyvek kerete­in túl a két ország közötti forgalomban helyet kapnak olyan kölcsönös szállítások amelyeket konvertibilis de­vizában számolnak el. Az MTI tudósítója meg­kérdezte: milyen új lehető­ségekről folynak tárgyalások a személygépkocsigyártási együttműködés terén. A ke­reskedelmi képviselő el­mondta, hogy jelenleg már a műszaki egyeztetés zajlik a szovjet, illetve a magyar és a bolgár vállalatok között az új itípusú Zaporozsec együttműködésen alapuló gyártásáról. Hámori Csaba a SOTE-n Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tegnap a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemre lá­togatott. A vendéget tájé­koztatták az intézmény ok­tató, ■’gyógyító és tudomá­nyős munkájáról, a dolgozók és a hallgatók politikai han­gulatáról, az ifjúságpolitikai munka eredményeiről és gondjairól. A KISZ KB első titkára ezután meglátogatta a Il-es számú Belgyógyászati Klini­káit, ismerkedett a nehéz körülmények között végzett munkával. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja meglátogatta a rekonstruk­ció alatt lévő ér- és szívse­bészeti klinikát, majd afctí- vaéntekezleten időszerű po­litikai kérdésekről tájékoz­tatta az egyetem társadalmi szerveinek képviselőit.

Next

/
Thumbnails
Contents