Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
2 Somogyi Néplap 1987. február 2., hétfő Tanácskozót* a XL országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja közeledésüket. Nemzetközi munkájában a hazai békemozgalom méginkább a bizalom erősítésére, az együttműködés lehetőségeinek A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács neveiben üdvözölte a résztvevőket. — Pontosan nem mérhető, hogy ibágaibb hazánk, Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes tiMénebTnében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló békemoegaimak — mondotta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan kormány sincs ma kontinensünkön!. amelyiknek ne keülene döntéseinél szóimba vernnd e hatalmas erőt. A békemoz- gailmak ébresztették rá az embereket a nukleáris fegyverek viiólgpusztító képességére, figyelmeztettek, hogy ha a mai fegyverkezési ütem folytatódik, 2000-ben háború nélkül is egy alapvetően szegény viliágban fogunk élni, s bizonyították, hogy a biztonság a fegyverzeteknek jelenleginél jóval alacsonyabb szintjén is megteremthető. A kormólny elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat — érthetően — ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságéinak, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai bé- kemozgaíom keresi a kapcsolatot és a közös cselekvési területet minden olyan hábonúelienes csoportosu- lóbsal, amelyikkel valamilyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. De nemcsak a szervezett békie- megmozdulások, 'kétoldalú, többoldalú tanácskozások segítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány kül kapcsolatainak építését, hanem az állampolgárok egyéni és kisebb-nagvobb csoportokban kifejtett „bé- ked'iplomáiciája” is. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja értelmes cselekvési terepet talál magának — emelte ki Csehák Judit. Felhívta a figyelmet arra, hogy á védelmet nyújtó méleg családi légkörben nevelkedő gyermekek sokkall könnyebben dolgozzák fai magukban a külső veszélyeket, mint azok, akiknek otthonában a szülők között is dúl a háborúskodás. A fiatalok sürgető türelmetlensége nagy hatást gyakorol a békemozgalamra — mutatott rá. Ök ugyanis rnálst és másképpen, akarnak tenni a békéért, mint a mai megsokszorozására törekszik. Ennek jegyében vesz részt a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmazza politikájának korszerűsítését — mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amelyben a politikai élet részeseivé válnak. Amikor a tóinsadalöm és a gazdaság minden közegében egyre nagyobb terepet kap az öntevékenység, természetes igény hogy a bé- kemozgalom se felülről építkezzék, hanem ösztönözze egyes csoportok, klubok szerveződését. Az Országos Béketanálcs vezetése az utóbbi években sokat tett ennek érdekében^ nem ijed meg a fiatalok heves, tévedéseket is itanta lmazó vitáitól, sőt buzdítja is őket a disputára. Szólt arról is, hogy Magyarországon nemcsak 8; különböző foglalkozású, haném az elitérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemozgalom. Így a magyar egyházak a nemzet és az emberiség sorsáért érzett felelősségtől vezérelve segítik békepOl'iti- kálnkat. — A szocialista országok béjkemozgaimait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért felelősséget érző békepoliti'kát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jóérzésű embernek — hangsúlyozta befejezésül Csehák Judit. Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok is hatékonyan szolgálhatják a béke ügyét. A kultúrának, a nemzeteket egymáshoz közelhozó szerepére, a békés egymás mellett élés gyakorlatának erősítésére hívta fel a közvélemény figyelmét a budapesti kulturális fórum is. Az utóbbi két év szovjet békeoffenzívája tanúbizonyságul szolgál arra, hogy van esély a helsinki folyamat továbbvitelére — hangoztatták mások, utalva a sokszínű, mindinkább kiszélesedő nyugat-európai békemozgalmakra, s hozzátették: a kelet—nyugati együttműködés további erősítésére van szükség a tartós béke érdekében. Miként Major László újságíró fogalmazott: az európai kontinens politikailag megosztott, ugyanakkor nélkülözhetetlen a különböző társadalmi berendezkedésű országok összefogása a nukleáris háború elhárításáért, mert az egész emberiséget fenyegető veszély oszthatatlan. A gazdaság és a béke ösz- szefüggéseit elemezve többen rámutattak: az egész világot sújtó megoldatlan gazdasági kérdések — köztük az eladósodás, a világkereskedelem stagnálása, a növekvő protekcionizmus — veszélyeztetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különösen súlyos következményekkel jár a fegyverkezési verseny fokozódása. Ez egyrészt fenyegeti a normális politikai kontaktusok fenntartását, másrészt további terheket ró a gazdasági nehézségekkel küzdő országokra. Dobozi István, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője figyelmeztetett arra, milyen nagy veszélyeket rejt magában egyes imperialista köröknek az a törekvése, hogy a fegyverkezési hajszát a szocialista országok gazdasági „kifárasz- tására'’ használják fel. A vitában számos értelmiségi — a szellemi munka, az alkotó művészetek különböző területein tevékenykedő aktivista — fejtette ki véleményét. Közöttük Herényi József Ybl-díjas építész, aki rámutatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztességgel végzi munkáját. A lelkiismeretes termelő, illetve alkotó munka hazánk nemzetközi elismerésének is záloga. Javasolta: a Mérnökök a békéért mozgalom kedvező tapasztalataira építve hozzanak létre a műszaki értelmiségieknek cselekvési teret kínáló békebizottságot. Cseres Tibor író, a Magyar írók Szövetségépek elnöke, utalva a szövetség — mint mondotta — válságos helyzetére, rámutatott: a magyar írók legtöbbje magáénak vallja a békemozgalom szándékait, s részt kíván venni e törekvések megvalósításában. Többen hangsúlyozták a vitában, hogy a pedagógusok számára a békére nevelés aktív, felelős magatartást jelent — ennek fontosságát emelte ki Vastagh Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Béke- konferencia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. Mint elmondta, a kereszténység tanításaiban központi helyet foglal el a béke óhaja, s ennek szellemében a keresztények hitükből fakadó elkötelezettséggel munkálkodnak a béke ügyén. A békemozgalom és a hívő emberek közös céljait emelte ki Bíró Imre kanonok is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az Országos Béketanáccsal kialakított eredményes együttműködés folytatásaként továbbra is részt vállal az örvendetesen fejlődő ifjúsági békeközösségek tevékenységének támogatásában, orientálásában — hangoztatta felszólalásában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. A KISZ támogatásával működő ifjúsági békecsoportok tevékenysége új Lehetőséget kínál a fiatalok közösségi- közéleti aktivitása számára, s ezzel hozzájárul a békemozgalom megújulásához is. Balogh András, az OBT elnökhelyettese felszólalásában utalt arra, hogy Magyarországon nincsenek atomfegyverek. Javasolta, hogy hazánk őrizze meg ezt a státuszát. Ugyanakkor — tette hozzá — világosan kell látni azt is, hogy ez nem jelent tel jes garanciát a biztonságra. Olyan Európát, olyan világot kell megteremteni, amely mindenütt mentes az atomfegyverektől. Javasolta továbbá, hogy a magyar békemozgalom álljon ki a katonai tömbök nélküli Európa gondolata mellett, összhangban a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti ülésén is megfogalmazott törekvéssel. Az, hogy a kontinensen a társadalmi-poliCsehák Judit felszólalása A konferencia elnökségében: Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnöke, Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára ti kai különbségek nyilván még hosszú időn keresztül fennmaradnak, nem indokolja, hogy a katonai tömbök is létezzenek — mondotta. Végezetül felvetette, hogy a magyar békemozgalom az állami szervekkel együttműködve segítse elő olyan megállapodás létrejöttét bizonyos nyugat-európai államok és Magyarország között, amely megtiltaná a vegyi fegyverek gyártását és tárolását az illető országokban. A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munkabizottságban tanácskoztak. A szekciókban élénk vita, tartalmas eszmecsere foly t; ösz- szesen 154-en kaptak szót. A XI. országos békekonferencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta ösz- sze. A küldöttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért végét. A békekonferencia állásfoglalása Helyünk a világban A béke minden ember legszemélyesebb közügye. Nemcsak a népek, a társadalmak tudatában, hanem az egyes emberekében is egyszerre vannak jelen a félelmek, a veszélyek és a reménységek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmének legnagyobb veszélyével kell szembenéznünk: az atomerővel, képesek lennénk önmagunk megsemmisítésére. Ugyanakkor reális remények is élnek bennünk. Az atomháború elkerülhető. Az elmúlt két évben született leszerelési javaslatok lehetőséget nyitnak arra, hogy a harmadik évezred küszöbét a tömegpusztító eszközök terhétől megszabadulva, kevesebb fegyverrel léphessük át. Ez a lehetőség a békemozgalom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győznünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az alkalmat. El kell érnünk, hogy a nemzetek biztonságát politikai akarat, egymás érdekeinek tiszteletbentartása és kölcsönös bizalom szavatolja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai világhelyzetben nemcsak ábránd, arra bizonyosság a megállapodás a stockholmi konferencián. Új politikai gondolkodás- mód van kialakulóban, amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak politikaformáló tényezővé váljanak. Amikor az emberi civilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Békemozgalmunk törekvéseit is kifejezi az az ENSZ-ben előterjesztett magyar javaslat, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének megteremtését. Ennek építőkövei a nemzeti békemozgalmak, amelyek különösen alkalmasak lehetnek a kelet- nyugat közti feszültség enyhítésére. Fejlesztjük kapcsolatainkat a különböző politikai irányzatokat képviselő nyugati békemozgalmakkal és a szocialista országok békeerőivel. Részt veszünk a Békevilágtanács munkájának megújításában, támogatjuk kapcsolatainak bővítését. Kiemelt feladat, hogy Közép- Kelet-Európa országai és népei között javuljon az ösz- szefogás és az együttműködés a közéletben és a mindennapi életben is. Kezet nyújtunk mindenkinek, akivel szót tudunk érteni a béke megvédésében. Ennek tudatában alakítjuk személyes és közösségi kapcsolatainkat a más országokban élő, békét kívánó emberekkel és mozgalmakkal. Bővítjük a testvérmegyei, -városi és -községi együttműködést, felhasználjuk az idegenforgalom lehetőségeit. A külföldön élő magyarokkal az eddiginél szorosabb kapcsolatra törekszünk. Nemzeti fejlődésünk programja a szocializmus értékeinek őrzése és gyarapítása. Ez mozgalmunk programja is. A társadalom minden rétegével szót értve, hozzájárulunk a Magyar Népköztársaság békepolitikájának formálásához és érvényre juttatásához. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb feltételek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése közös, jobb munkát követel. Ez előrelépésünk elemi feltétele, alapvető érdekünk. Fejlődésünk megköveteli, hogy mind többen vegyünk részt a döntések előkészítésében, a közügyek intézésében. A békemozgalomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki megtalálja és vállalja feladatát. A béke igenlése az egységes magyar békemozgalom alapja. Ez cselekvő erő, amelyet meg kell őriznünk. Tudjuk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vitákban valósulhat meg. Világnézeti meggyőződéstől függetlenül együtt munkálkodunk mindenkivel, aki kész cselekedni a békéért. A békemozgalom a népinemzeti egység egyik alkotó eleme. A jövőben is közösen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, erősítjük kapcsolatainkat a nemzetiségi szövetségekkel és a többi tömegszervezettel, érdek- képviseleti szervvel. Számítunk a család, az iskola, a munkahely segítő közreműködésére. A szakmai békemozgalmak létrejöttével tartalmasabbá vált munkánk. Az orvosok, a pedagógusok, a nyugalmaSzolidaritást vállalunk a fejlődő világ népeinek a szabadságért, a haladásért, gyakran a puszta életért folytatott küzdelmével. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak igazságos harcát. A helyi konfliktusok békés rendezése mellett foglalunk állást. Elítéljük az erőszakkal való fenyegetést és a terrorizmus minden fajtáját. A nemzetközi színtéren rólunk alkotott véleményt a hazai valóság határozza meg. Szavunk súlyát növeli, ha hitelesen képviseljük hazánkat, ha kifejezésre juttatjuk a magyar békemozgalom nemzeti vonásait. zott tábornokok, a mérnökök, az újságírók és a sportolók kezdeményezései gazdagítják nemzetközi kapcsolatainkat, hazai tevékenységünket. Arra törekszünk, hogy még több író, művész és tudós legyen közöttünk. Pezsdítően hat mozgalmunkra a fiatalok részvétele. Támogatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kezdeményezéseket, az ifjúsági békecsoportok munkáját. Örömmel vennénk, ha egyetemisták, főiskolások és fiatal értelmiségiek is utat találnának mozgalmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépítést a munkásság, a mező- gazdaságban dolgozók körében. Termelési közösségeik, brigádjaik a békemunka fontos színterei lehetnek. A katolikus és az egyházközi békebizottság, minden egyház és felekezet összefogása, hazai és nemzetközi tevékenységük értékes hozzájárulás a béke védelméhez és közelebb hozza mozgalmunkhoz a hivő embereket. Az Országos Béketanács és választott testületéi a hagyományokra és a kor követelményeire figyelemmel demokratikusan irányítják a magyar békemozgalmat. Az OBT bizottságai továbbfejlesztik elemző, döntéselőkészítő munkájukat. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a párbeszédre, a válaszok közös kimunkálására. Cselekvési programunkat. munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyomán folyamatosan, együtt határozzuk meg. Ezért közös gondolkodásra, közös tettekre hívunk, várunk mindenkit! Helyünk a hazában
