Somogyi Néplap, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

2 Somogyi Néplap 1987. február 2., hétfő Tanácskozót* a XL országos békekonferencia (Folytatás az 1. oldalról.) A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenki­nek, aki jó szándékkal fo­gadja közeledésüket. Nem­zetközi munkájában a hazai békemozgalom méginkább a bizalom erősítésére, az együtt­működés lehetőségeinek A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Minisztertanács ne­veiben üdvözölte a résztve­vőket. — Pontosan nem mérhető, hogy ibágaibb hazánk, Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes tiMénebTnében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai és politikai nézeteket valló békemoegaimak — mondot­ta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan kor­mány sincs ma kontinensün­kön!. amelyiknek ne keülene döntéseinél szóimba vernnd e hatalmas erőt. A békemoz- gailmak ébresztették rá az embereket a nukleáris fegy­verek viiólgpusztító képes­ségére, figyelmeztettek, hogy ha a mai fegyverkezési ütem folytatódik, 2000-ben háború nélkül is egy alap­vetően szegény viliágban fo­gunk élni, s bizonyították, hogy a biztonság a fegyver­zeteknek jelenleginél jóval alacsonyabb szintjén is megteremthető. A kormólny elnökhelyette­se a továbbiakban kifejtet­te: a nemzetközi békemoz­galmat — érthetően — ideo­lógiai és politikai különbsé­gek osztják meg. Országunk nyitottságéinak, aktív külpo­litikájának köszönhetően számunkra mégis az a ter­mészetes, hogy a hazai bé- kemozgaíom keresi a kap­csolatot és a közös cselekvé­si területet minden olyan hábonúelienes csoportosu- lóbsal, amelyikkel valami­lyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. De nemcsak a szervezett békie- megmozdulások, 'kétoldalú, többoldalú tanácskozások se­gítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány kül kapcsolatainak építését, hanem az állampolgárok egyéni és kisebb-nagvobb csoportokban kifejtett „bé- ked'iplomáiciája” is. A mozgalomban az ifjú­ság valamennyi korcsoport­ja értelmes cselekvési tere­pet talál magának — emel­te ki Csehák Judit. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy á védelmet nyújtó méleg csa­ládi légkörben nevelkedő gyermekek sokkall könnyeb­ben dolgozzák fai maguk­ban a külső veszélyeket, mint azok, akiknek otthoná­ban a szülők között is dúl a háborúskodás. A fiatalok sürgető türel­metlensége nagy hatást gyakorol a békemozgalamra — mutatott rá. Ök ugyanis rnálst és másképpen, akarnak tenni a békéért, mint a mai megsokszorozására törek­szik. Ennek jegyében vesz részt a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmaz­za politikájának korszerűsí­tését — mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a ple­náris ülésen megkezdődött a vita. felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amelyben a politikai élet részeseivé vál­nak. Amikor a tóinsadalöm és a gazdaság minden köze­gében egyre nagyobb terepet kap az öntevékenység, ter­mészetes igény hogy a bé- kemozgalom se felülről épít­kezzék, hanem ösztönözze egyes csoportok, klubok szerveződését. Az Országos Béketanálcs vezetése az utóbbi években sokat tett ennek érdekében^ nem ijed meg a fiatalok heves, téve­déseket is itanta lmazó vitái­tól, sőt buzdítja is őket a disputára. Szólt arról is, hogy Ma­gyarországon nemcsak 8; kü­lönböző foglalkozású, haném az elitérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemozgalom. Így a magyar egyházak a nemzet és az emberiség sor­sáért érzett felelősségtől ve­zérelve segítik békepOl'iti- kálnkat. — A szocialista országok béjkemozgaimait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támo­gatniuk kormányuk politi­káját. Erre büszkék lehe­tünk, hiszen az egész em­beriségért felelősséget érző békepoliti'kát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jóérzésű ember­nek — hangsúlyozta befe­jezésül Csehák Judit. Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok is hatékonyan szolgálhatják a béke ügyét. A kultúrának, a nemzeteket egymáshoz kö­zelhozó szerepére, a békés egymás mellett élés gyakor­latának erősítésére hívta fel a közvélemény figyelmét a budapesti kulturális fórum is. Az utóbbi két év szovjet békeoffenzívája tanúbizony­ságul szolgál arra, hogy van esély a helsinki folyamat to­vábbvitelére — hangoztat­ták mások, utalva a sokszí­nű, mindinkább kiszélesedő nyugat-európai békemozgal­makra, s hozzátették: a ke­let—nyugati együttműködés további erősítésére van szükség a tartós béke érde­kében. Miként Major László újságíró fogalmazott: az európai kontinens politikai­lag megosztott, ugyanakkor nélkülözhetetlen a különbö­ző társadalmi berendezkedé­sű országok összefogása a nukleáris háború elhárítá­sáért, mert az egész embe­riséget fenyegető veszély oszthatatlan. A gazdaság és a béke ösz- szefüggéseit elemezve töb­ben rámutattak: az egész világot sújtó megoldatlan gazdasági kérdések — köz­tük az eladósodás, a világ­kereskedelem stagnálása, a növekvő protekcionizmus — veszélyeztetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különösen súlyos követ­kezményekkel jár a fegyver­kezési verseny fokozódása. Ez egyrészt fenyegeti a nor­mális politikai kontaktusok fenntartását, másrészt to­vábbi terheket ró a gazda­sági nehézségekkel küzdő or­szágokra. Dobozi István, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének tudományos osz­tályvezetője figyelmeztetett arra, milyen nagy veszélye­ket rejt magában egyes im­perialista köröknek az a tö­rekvése, hogy a fegyverke­zési hajszát a szocialista or­szágok gazdasági „kifárasz- tására'’ használják fel. A vitában számos értelmi­ségi — a szellemi munka, az alkotó művészetek kü­lönböző területein tevékeny­kedő aktivista — fejtette ki véleményét. Közöttük Heré­nyi József Ybl-díjas épí­tész, aki rámutatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztességgel végzi munkáját. A lelkiis­meretes termelő, illetve al­kotó munka hazánk nem­zetközi elismerésének is zá­loga. Javasolta: a Mérnö­kök a békéért mozgalom kedvező tapasztalataira épít­ve hozzanak létre a műsza­ki értelmiségieknek cselek­vési teret kínáló békebizott­ságot. Cseres Tibor író, a Magyar írók Szövetségépek elnöke, utalva a szövetség — mint mondotta — válsá­gos helyzetére, rámutatott: a magyar írók legtöbbje ma­gáénak vallja a békemozga­lom szándékait, s részt kí­ván venni e törekvések megvalósításában. Többen hangsúlyozták a vitában, hogy a pedagógusok számá­ra a békére nevelés aktív, felelős magatartást jelent — ennek fontosságát emelte ki Vastagh Zoltán tanszékve­zető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Béke- konferencia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. Mint elmondta, a kereszténység tanításaiban központi helyet foglal el a béke óhaja, s ennek szelle­mében a keresztények hi­tükből fakadó elkötelezett­séggel munkálkodnak a bé­ke ügyén. A békemozgalom és a hívő emberek közös céljait emelte ki Bíró Imre kanonok is. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az Orszá­gos Béketanáccsal kialakí­tott eredményes együttmű­ködés folytatásaként tovább­ra is részt vállal az örven­detesen fejlődő ifjúsági bé­keközösségek tevékenysé­gének támogatásában, orien­tálásában — hangoztatta fel­szólalásában Ernőd Péter, a KISZ KB titkára. A KISZ támogatásával működő ifjú­sági békecsoportok tevé­kenysége új Lehetőséget kínál a fiatalok közösségi- közéleti aktivitása számára, s ezzel hozzájárul a béke­mozgalom megújulásához is. Balogh András, az OBT elnökhelyettese felszólalá­sában utalt arra, hogy Ma­gyarországon nincsenek atomfegyverek. Javasolta, hogy hazánk őrizze meg ezt a státuszát. Ugyanakkor — tette hozzá — világosan kell látni azt is, hogy ez nem jelent tel jes garanciát a biz­tonságra. Olyan Európát, olyan világot kell megte­remteni, amely mindenütt mentes az atomfegyverektől. Javasolta továbbá, hogy a magyar békemozgalom áll­jon ki a katonai tömbök nél­küli Európa gondolata mel­lett, összhangban a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének budapesti ülésén is megfogalmazott tö­rekvéssel. Az, hogy a kon­tinensen a társadalmi-poli­Csehák Judit felszólalása A konferencia elnökségében: Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnö­ke, Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára, Pozsgay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára ti kai különbségek nyilván még hosszú időn keresztül fennmaradnak, nem indo­kolja, hogy a katonai töm­bök is létezzenek — mon­dotta. Végezetül felvetette, hogy a magyar békemozgalom az állami szervekkel együttmű­ködve segítse elő olyan meg­állapodás létrejöttét bizo­nyos nyugat-európai álla­mok és Magyarország kö­zött, amely megtiltaná a ve­gyi fegyverek gyártását és tárolását az illető országok­ban. A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munkabi­zottságban tanácskoztak. A szekciókban élénk vita, tar­talmas eszmecsere foly t; ösz- szesen 154-en kaptak szót. A XI. országos békekon­ferencia este plenáris ülés­sel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta ösz- sze. A küldöttek állásfogla­lást fogadtak el a békemoz­galom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Szta­nyik B. László zárszavával ért végét. A békekonferencia állásfoglalása Helyünk a világban A béke minden ember leg­személyesebb közügye. Nem­csak a népek, a társadalmak tudatában, hanem az egyes emberekében is egyszerre vannak jelen a félelmek, a veszélyek és a reménységek, az új lehetőségek távlatai. Az emberiség történelmének legnagyobb veszélyével kell szembenéznünk: az atomerő­vel, képesek lennénk önma­gunk megsemmisítésére. Ugyanakkor reális remények is élnek bennünk. Az atomháború elkerül­hető. Az elmúlt két évben született leszerelési javasla­tok lehetőséget nyitnak ar­ra, hogy a harmadik évez­red küszöbét a tömegpusztí­tó eszközök terhétől megsza­badulva, kevesebb fegyver­rel léphessük át. Ez a lehetőség a békemoz­galom számára kötelességgé fokozódik: meg kell győz­nünk minden embert arról, hogy ragadja meg ezt az al­kalmat. El kell érnünk, hogy a nemzetek biztonságát poli­tikai akarat, egymás érde­keinek tiszteletbentartása és kölcsönös bizalom szavatol­ja, ne pedig a fegyverkezési verseny. Hogy ez a mai vi­lághelyzetben nemcsak áb­ránd, arra bizonyosság a megállapodás a stockholmi konferencián. Új politikai gondolkodás- mód van kialakulóban, amely a kölcsönösen elfogadható kompromisszumokat keresi. Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak po­litikaformáló tényezővé vál­janak. Amikor az emberi ci­vilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek. Békemozgalmunk törekvéseit is kifejezi az az ENSZ-ben előterjesztett magyar javas­lat, hogy tűzzék napirendre a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének megteremtését. Ennek építő­kövei a nemzeti békemozgal­mak, amelyek különösen al­kalmasak lehetnek a kelet- nyugat közti feszültség eny­hítésére. Fejlesztjük kapcsolatainkat a különböző politikai irány­zatokat képviselő nyugati békemozgalmakkal és a szo­cialista országok békeerői­vel. Részt veszünk a Béke­világtanács munkájának megújításában, támogatjuk kapcsolatainak bővítését. Ki­emelt feladat, hogy Közép- Kelet-Európa országai és né­pei között javuljon az ösz- szefogás és az együttműkö­dés a közéletben és a min­dennapi életben is. Kezet nyújtunk mindenki­nek, akivel szót tudunk ér­teni a béke megvédésében. Ennek tudatában alakítjuk személyes és közösségi kap­csolatainkat a más országok­ban élő, békét kívánó em­berekkel és mozgalmakkal. Bővítjük a testvérmegyei, -városi és -községi együtt­működést, felhasználjuk az idegenforgalom lehetőségeit. A külföldön élő magyarokkal az eddiginél szorosabb kap­csolatra törekszünk. Nemzeti fejlődésünk prog­ramja a szocializmus érté­keinek őrzése és gyarapítása. Ez mozgalmunk programja is. A társadalom minden ré­tegével szót értve, hozzájá­rulunk a Magyar Népköztár­saság békepolitikájának for­málásához és érvényre jut­tatásához. Országépítő munkánkat a korábbiaknál nehezebb fel­tételek között végezzük. A magyar gazdaság fejlesztése közös, jobb munkát követel. Ez előrelépésünk elemi fel­tétele, alapvető érdekünk. Fejlődésünk megköveteli, hogy mind többen vegyünk részt a döntések előkészíté­sében, a közügyek intézésé­ben. A békemozgalomnak is segítenie kell, hogy ebben ki-ki megtalálja és vállalja feladatát. A béke igenlése az egysé­ges magyar békemozgalom alapja. Ez cselekvő erő, ame­lyet meg kell őriznünk. Tud­juk és vállaljuk, hogy az együttműködés széles körű párbeszédben, vitákban va­lósulhat meg. Világnézeti meggyőződéstől függetlenül együtt munkálkodunk min­denkivel, aki kész cseleked­ni a békéért. A békemozgalom a népi­nemzeti egység egyik alkotó eleme. A jövőben is közö­sen dolgozunk a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel, a szakszervezetekkel, erősítjük kapcsolatainkat a nemzetisé­gi szövetségekkel és a töb­bi tömegszervezettel, érdek- képviseleti szervvel. Számí­tunk a család, az iskola, a munkahely segítő közremű­ködésére. A szakmai békemozgalmak létrejöttével tartalmasabbá vált munkánk. Az orvosok, a pedagógusok, a nyugalma­Szolidaritást vállalunk a fejlődő világ népeinek a szabadságért, a haladásért, gyakran a puszta életért folytatott küzdelmével. Tá­mogatjuk a nemzeti felsza­badító mozgalmak igazságos harcát. A helyi konfliktusok békés rendezése mellett fog­lalunk állást. Elítéljük az erőszakkal való fenyegetést és a terrorizmus minden faj­táját. A nemzetközi színtéren ró­lunk alkotott véleményt a hazai valóság határozza meg. Szavunk súlyát növeli, ha hitelesen képviseljük hazán­kat, ha kifejezésre juttatjuk a magyar békemozgalom nemzeti vonásait. zott tábornokok, a mérnö­kök, az újságírók és a spor­tolók kezdeményezései gaz­dagítják nemzetközi kapcso­latainkat, hazai tevékenysé­günket. Arra törekszünk, hogy még több író, művész és tudós legyen közöttünk. Pezsdítően hat mozgal­munkra a fiatalok részvéte­le. Támogatjuk a tartalmas, öntevékeny közösségi és egyéni kezdeményezéseket, az ifjúsági békecsoportok mun­káját. Örömmel vennénk, ha egyetemisták, főiskolások és fiatal értelmiségiek is utat találnának mozgalmunkhoz. Folytatjuk a kapcsolatépí­tést a munkásság, a mező- gazdaságban dolgozók köré­ben. Termelési közösségeik, brigádjaik a békemunka fon­tos színterei lehetnek. A katolikus és az egyház­közi békebizottság, minden egyház és felekezet össze­fogása, hazai és nemzetközi tevékenységük értékes hoz­zájárulás a béke védelméhez és közelebb hozza mozgal­munkhoz a hivő embereket. Az Országos Béketanács és választott testületéi a hagyo­mányokra és a kor követel­ményeire figyelemmel de­mokratikusan irányítják a magyar békemozgalmat. Az OBT bizottságai továbbfej­lesztik elemző, döntéselőké­szítő munkájukat. Mozgalmunk továbbra is nyitott az élet által feltett új kérdésekre, kész a pár­beszédre, a válaszok közös kimunkálására. Cselekvési programunkat. munkánk módszereit a nemzetközi és a hazai élet eseményei nyo­mán folyamatosan, együtt határozzuk meg. Ezért közös gondolkodásra, közös tettek­re hívunk, várunk minden­kit! Helyünk a hazában

Next

/
Thumbnails
Contents