Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-30 / 25. szám
1987. január 30., péntek Somogyi Néplap 5 Á kiapadhatatlan Ének Igor Az Unesco kezdeményezésére világszerte megemlékeznek a ó-orosz állam legnagyobb irodalmi alkotásáról, a 800 éves Igor-énekről. Az Igor-énck első kiadásának címlapja 1800-ból forrás hadáról Szerzője ismeretlen. A mű alapja megtörtént esemény: Igor Szvjatosalavics, éiszak- novgorodi fejedelemnek a pdlovecék éllená, 1185. évi A 800 éves évforduló alkalmából megjelentetett Igor- ének egy példánya noxojti 1IA nO/tOBIJOBb y,l1>AbHAl 0 K11333 HOB A rOPOJA-CfeBEPCKAI 0 MTOP/I CBflTOCTABHHA, APWHHbWI. pyCCKHHb J13MK0MI cl ntpt.ioxix-e.nl hj ynompeónntMOe Hrnt Kaptat. Georgij Jakutovics, kijevi grafikus, Ukrajna érdemes művésze az Igor-énekhez készített illusztrációért az Ukrán Köztársaság Állami Sevcsenko-díját kapta. sikertelen hadjárata. A po- lopecek — az orosz fejedelemségekkel határos sztyeppékén letelepedett nomád néptörzs. A mű mondanivalója — a hazaszeretet gondolata, a közös ellenség elleni egységes fellépés, a; szabad, önálló fejlődésért folytatott harc — a mai olvasó hoz is szól. Marx, a tudományos kommunizmus atyja, így írt az Igor-ének hazafias szelleméről : „A poéma lényege, hogy / Kiállítások, filmvetítések Megemlékezés a drávai csata évfordulójáról A Bolgár Kulturális Központ terveiből \ Budapesten, a Népköztársaság útján, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ székházában nagy a sürgés-forgás és „művészi” rendetlenség fogad. Festmények és grafikák várnak rendezésre. — Szokásos év eleji sajtó- tájékoztatónkra készülünk — mondta Nino Nikolov igazgató. — Utána pedig, immár hagyományosan, magyar művészek bolgár témájú műveiből nyitunk tárlatot. Az idén — Gerzson Pál festő — és Mezey István, grafikusművész munkáit mutatjuk be, bulgáriai témák és motívumok láthatók a kiállításon. — Milyen volt a bolgár kultúrközpont számára a tavalyi év? — Eredményes. Fő célunk munkánk minőségének és hatékonyságának javítása volt. Talán nem túlzás, ha határozott előrelépésről beszélek ezen a területen. Sikereinket azonban csupán kezdetnek tekintjük. — A sajtótájékoztatón a tavalyi eredmények mellett nyilván az idei tervekről is szó esik majd? — Munkánk középpontjában mint eddig is, néhány fontosabb évforduló áll. Dim- cso Debeljanov költő születésének 100. évfordulója, Va- szü Levszki, a bolgár forradalmi nemzeti felszabadító mozgalom létrehozója születésének 150. évfordulója. Megemlékezünk majd Dimitrov születésének 105., valamint Vaszil Kolarov születésének 110. évfordulójáról is. A szocialista országok budapesti kulturális központjai a népfronttal közösen több rendezvénnyel köszöntik majd a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját. — Kiket várnak Bulgáriából? — Februárban Venceszlav Nikolov gordonkaművész Sebestyén János csemballó- művésszel közösen ad majd hangversenyt a központban. Várjuk Ivan Nenov grafikus-, Georgi Bozsilov festő-, Rumjana Szekulova és Konsztantin Valcsev iparművészeket. Vendégünk lesz Mircso Menolov filmrendező, akinek szerzői estjét a dél-dunántúli megyékben is szeretnék megismételni, ott is bemutatni magyar vonatkozású dokumentumfilmjeit. — Említette a dél-dunántúli megyéket. Ott mi lesz? — Már hagyomány, hogy máricusban, a drávai csata évfordulójának napjaiban Baranya, Somogy és Zala megyékbe látogatunk. Az idén március 10—17 között tartjuk a barátsági napokat. Mircso Manolov filmrendezőn kívül a Bulgária vokáT lis kvartett is vendégünk lesz. — Mi a központ fő célja az idén? — Növelni szeretnénk a bolgár kulturális és szellemi értékek jelenlétét a magyar társadalom életében. L. K. az orosz fejedelmek egységbe szólítják a népet a mongol hordák támadása éllen”. Mint a történelemből ismeretes, a több évszázados mongol uralom, melynek az orosz nép férfiasán eilen- élll't, gátolta az ország gazdasági, politikai, kulturális fejlődését. Többek között ez is az Oka annak, hogy a Kijevi Rusz fejlődésben elmaradt a nyugat-európai államok mögött. A mű hazafias szelleme méllett erősen művészi ihletésű. Ezért is örök értékű: tisztasága, szépsége, tömörsége, s forró érzelmei folytán, s a XI—XII. századi Kijevi Rusz nagy művészi kultúrájáról tanúskodik — mondotta Gogol. 185 év telt el azóta, hogy rábukkantak a jaroszlavüi kolostor könyvtárában, s A. Muszin-Puskin történész és írástörténész kiadatta. Ä nagy orosz költő, Vaszildj Zsukovszíkij (1783—1852) költői átiratának jóvoltából az orosz társadalom széles rétegei ismerkedtek meg a művél. Tudósnemzedékék tanulmányozták, s több tanulmánykötetet hagytak hátra az utókor számára. Mindezek ellenére sók titkot rejteget még az Igor-ének, melyek megfejtésén filológusok, szlavisták, s az'irodalom és a történelemtudományok művelői fáradoznak. Az irodalmi szöveggyűjteményekben régóta szerepel. A szovjet iskolákban először ezzel a művel ismerkednek mega tanulók. Az Igor-énék évszázadok mélyéről hordozza az orosz irodalom és művészetek humanista hagyományát, amelyben az emberszeretet és a békevágy fejeződik ki; s szerepet játszik a villáig szellemi kultúrájának formálásában. Nem véletlen, hogy amikor Jurij Gagarait megkérdezték, melyik könyvet tartja a hazafiság és a hazaszeretet legjobb példájának, az emberi hőstettre való törekvés legjobb kifejezőjének, az igor-éneket emllítette. HÉTVÉGI ItájolÓ A hét végén megkezdődnék a farsangi vígságok Somogybán. A kaposvári farsangi napok nyitányaként ma délelőtt, illetve délután a népszerű Linda lép a gyerekek elé, azaz Görbe Nóra gyermekműsorral szórakoztatja közönségét a Kaposvári Városi Művelődési Központban. Ugyanitt ma délután a somogyi művészeti szemle keretében kaposvári középiskolások és munkásfiatalok mutatkoznak be. A bálok sorát szombaton a kaposvári iparosbál nyitja. A Dorottya Szállóban két hétig áll a bál a hétvégeken. Karád neves táncosénak, Horváth Jánosnak, a népművészet mesterének emlékére ismét megrendezik a somogyi gyermek néptánc- szólisták és kamaracsoportok versenyét. Szombaton délelőtt fél tizenegykor kezdődik a verseny, délután 15 óraikor a díjkiosztó ünnepség gálaműsorral zárul. A verseny színhelye a Kaposvári Művelődési Központ lesz. A farsang jegyében hétfőn Itt a farsang, áll a báli címmel a népszerű szekszárdi Holló együttes mutatkozik be gyermekműsorával a kaposvári művelődési központban. Nagybajomban ma 18 órakor a művelődési házban népszerű karate-filmeket vetítenek, másnap 14 órától ugyanitt, a klubteremben a gyerekeknek játszóház programot szerveznek, ezen a számítógéppel ismerkedhetnek meg a fiatalok. Kéthetenként rendeznék ötórai teát felnőtteknek, szombaton a zenés baráti hangulatú rendezvényre a kisgyerekes szülőket is várják, mivel a kicsinyek foglalkozásáról az intézményben gondoskodnak. Míg kint a hó és a jég kínál sportolási lehetőséget a téli sport szerelmeseinek, Homokszentgyörgyön a művelődési házban az ifjúsági klubban rendeznek sportdélutánt. A Nagyatádi Helyőrségi Művelődési Központ minden héten kétszer rendez gyerekfoglalkozásokat, pénteken 15 órától várják az érdeklődőket. Csurgón a televízió mintájára beindították a „66” nevű lakossági fórumot, melyen ma a helytörténeti gyűjtemény helyzetéről, a műemlék jellegű épület sorsairól hallhatnak, > illetve mondhatnak véleményt a résztvevők. A múlt évben megnyílt kaposvári képzőművészeti kiállítások anyaga is megújul a napokban. A megyei múzeum kamaratermében a grafikai gyűjteményből rendeznék kiállítást. Somogyi Győző, Lacza Márta, Sulyok Gabriella, Maracskó Gabriella, Kovács Johanna és Gábriel József rajzait keddtől láthatjuk a múzeumban, addig Orosz István grafikusművész alkotásai várják az érdeklődőket. Ma zárul az újvidéki színházi piaikát - kiállítás a Kaposvári Városi Művelődési Központban. A gyerekek szabadidejét gazdagítja a Somogy Megyei Művelődési Központ klubja, szombat reggeltől játszóház lesz itt. Vasárnap a szellemi játékokat, vetélkedőket kedvelő fiatalokat várják a szabadddőklubba. A kaposvári Édosz művelődési házban szombaton tekinthető meg az a kiállítás, amely a régi magyar várakat mutatja be. (Képünkön.) Emellett könyvkióllítás ad útmutatót a farsangolás iránt érdeklődőknek. A népszerű 101 kiskutya című amerikai filmet vetítik szombaton a Kaposvári Helyőrségi Művelődési Otthonban, a matiné tíz órakor kezdődik. A zenekedvelők sem maradnak élmény nélküli. Hétfőn este fél nyolckor a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolában kamarazenei hangverseny lesz. Húsz tojás Kábáról — Melyek voltak a legfontosabb rendezvények? — Erre nehéz válaszolni. Én sikeresnek tarjtOm a Bolgár hétfők elnevezésű rendezvénysorozatunkat. Ennek keretében nyitottuk meg képzőművészeti és fotódokumentációs kiállításainkat, rendeztük meg irodalmi és zenei estjeinket. De a Hun- garo-Bulgarica és a Bolgár valóság sorozataink rendezvényeit is általában hétfői napokon tartottuk. — Kik voltak a nevezetesebb vendégek ezeken a hétfői rendezvényeken? — Alekszander Rajcsev és Kraszimir Kjurkcsijszki zeneszerzők, Vaszil Gjuzelev történész" professzor, Király Péter, az ELTE szláv tanszékének vezetője, Utassy József és Kiss Benedek költők, a bolgár költészet magyar tolmácsolói s persze még sokan mások. — Vidéki rendezvényeik? — A Hazafias Népfront bizottságaival közösen márciusban Baranya és Somogy, majd pedig Zala megyében rendeztünk barátsági hetet. Az ősszel pedig Szolnok megyében volt hasonló rendezvénysorozatunk. Üj színfoltot jelentett, hogy ezek keretében bolgár képzőművészeti alkotásokat is bemutattunk. Rendszeresen hívunk bolgár vokális és hangszeres együtteseket is ezekre g hetekre. írva vagyon, hogy Csokonai Vitéz Mihály uram, miután megtépázott reményeivel, fonnyadozó tüdejével megtért Debrecenbe édesanyja, Diószegi Sára asz- szony fedele alá, egy alkalommal húsz tojást kapott Kábáról. Ottani tisztelői, barátai küldték, gondolom illő mentegetőzés kíséretében, hogy többre nem telik. Roússeau tanítványának jólesett a küldemény, valószínű, szép válaszlevelet küldött volna érte, ha fölgyógyul, s talán még verse- zetet is, vidám anakreóni strófáikat. Csokonai uram javíthatatlan ember volt, rögeszmés ember. Ügy vélite botorul, hogy szálkás irománya busás fizetség mindazért, amit életében kapott, mert kapott, ez tagadhatatlan: elvégre nem az éhhalál, hanem a tüdőgyulladás végzett csenevész, magaslati fenyvesek lélegzetére áhítozó szervezetével. Pedig sokra vihette volna, bizony. Szép talentumokkal bírt, járatos volt a tudományokban, ő lehetett' volna a legelső professzor Debrecenben. De talán még a püspökségig is felvihette volna, mint poéta őse, Kesinczei János, aki magát Janus Pannoniusnak nevezte, s a pécsi mandulafa korai virágáéhoz letlt hasonlatossá a sorsa. Nem csoda, hogy boitot fogott rá' a kálvinista Róma vaskalapos szigorúsága-, s hogy még a jó szándékú begy epesedettség is megcsóválta busa fejét ilyen tehetség- pocsékolás láttán. Mert hát jópofa gyerek ez a Miska, jó vele mulatni disznótoron, új-borkóstoláson, névnapokon, általában ő a társaság lelke, ő mondja a legszellemesebb tósztokat, ő ismeri a legtöbb adomát, és minden alkalommal fölolvas néhány maga csinálta verset is. El kell ismerni, jeles li-terátor. No de meglett, tudományos ember létére hogy veheti ilyen komolyan a poétaságot. Érthetetlen, hogy holmi versezetekért tisztes megélhetést, sőt társadalmi rangot kíván magának! Ki hallott már ilyet? Legyen professzor valamelyik kollégiumban. Vagy tisateletes úr egy zsíros parókián. Akikor majd 1-esz pénze és tekintélye. Tarthatna maga is magyar házigazdához Illő lakomákat barátai tiszteletére, -és nem vendégként ülne mindig az étkekkel, boroskancsókkall megrakott asztaloknál. Még a verseit is kiadhatná — a jövedelméből nyomdaköltségire is telne —. mint például Édes Gergely tisztele- tes uram, vagy Gvadányi gróf, a nyugalomba vonult generális. De hát ennek a Csokonainak hiába a jótanács, ő a sült galambot várja, mecénásokban reménykedik és közben úgy él, mint egy vagabund, garabonciás diák. Ejnye, ejnye... ... Kedves barátom! Mióta Csokonaá-szobrodat láttam, megvallom, csaknem mindennap gondolok rá és Rád, aki főiskolai éveid és nétni ország járás után nemrég téi-tél haza a szülővárosodba. Egy évvel vagy idősebb, mint Csokonai volt, amikor az életét földtta a homok, de gondolom, ötször ollyan erős, mint ő lehetett egészséges korában. Nem kell félned a kalapácstól, az anyagtól — legyen az kő, vas-, vagy márvány. Más, kisebb munkáid mellett Csokonait hoztad magaddal. Azt a Csokonait, aki miután megtépázott reményeivel, fonnyadozó tüdejévé! megtért szülővárosába, egy alkalommal húsz tojást kapott Kábáról. Szinte már anyagtalan, torz porhüvelyén átdereng a halhatatlan lélek, nincs már gondja disznótorokra, Bac- ohusra, Lillákra, főúri közönyre. kupecbugrisságra és gráciákra, „egy boldogabb idő” gráciájába ajánlotta magát illő tisztelettel. Vaiion tudta-e valaki7 akkor, hogy Diószegi Sálra szerény szobájában a kor legnagyobb költője, legeurópaibb magyarja köhög utolsó kézirata, A lélek halhatatlansága fölött?! Talán főhadnagy Fazekas Mihály úr, a kedves földi, aki a „gőgösség hagymázától irtózva, kertész leVe”, vagy Kazinczy Ferenc, aki egykor levélben költővé avatta („Az úr versei igen kedvesen folynak, az ideák nemesek és nem földszint csúszók”), ám aiki később „átfésülve” akarta közrebocsátani művét; vagy a diákok — közülük volt mindig a legtöbb híve —, netán a derék kabaiak, akik halála előtt nyolc, nappal húsz tojást küldtek neki?!. Én azt hiszem, csakis önmaga. Ezért a makacs — a kortársak szemszögéből naiv vagy léha — kitartás , a szuverén költői életforma megvalósításának harcában és ezért az önérzetes jövendölés a sírról; „szent lesz tisztelt hamvaimért”. Kedves Barátom, tudom, nem ez az első Csókon a i- szobrod, és mint mondottad, valószínű, nem is az utolsó. Ahol eddig megfordultál, éltél hosszabb-rövidebb ideig, mindenütt hagytál magadból egy Csokonait. Ki- sebb-uagyobb portrékat albérletekben, kölcsönmúter- mékben, barátoknál, mert Csokonai évek óta vándorol — mint egykor — Véled, Benned. ..Nem tudom, mi az oka — mormogtad a szakál- ladba két korty pálinka között — de én már ezzel a Csokonaival élem le az életemet.” Remélhetőleg a szülővárosodban, mondtam magamban és a költő „kedves £üstű”-nek nevezett Debrecenére gondoltam. És azt kívántam, hogy sose érezd szülővárosodat szűkkeblű mostohaapának, a Te „Nagyerdőd” ne tilalomfákból álljon, ne találkozz a rég volt, vagy vélt szabályok vaskalapos apostolaival, mindig legyen elég ételed, borod, kisüsti pálinkád, de mindenekelőtt hangulatod, mintázófához, vésőhöz, kalapácshoz mozdító körérzeted és közeged, aztán ha Csokonairól elmélkedsz, ne gon- dolí a derék kabaiak jótéteményére, mert bizony mondom, másfél évszázad múltán is napókig fáj tőle az ember. Szapudi András /
