Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
1987. január 13., kedd Somogyi Néplap 5 TÜKRÖT VAGY GLÓRIÁT? Szobámban egy japán plakát díszíti a falat. A hi- ragana vagy katakana cifra írásjelei egy fotót ölelnek körül, amelyről — egy fekvő magyar színésznő mellől — Andorrai Péter néz a szemlélőre. A képmezőben ott a magyar filmcím is: Bizalom. Ez a hét betű volt az összes, ami magyar szót formálva villant elém a Felkelő Nap országában. A japán mozik ugyanis nagy sikerrel játszották ezt a magyar filmet. Ilyenkor mindig elfog valami megfoghatatlan, de kellemes, boldogító érzés: lám, kicsiny országunk kultúrája ezer kilométereket átszárnyal. Tudatos tevékenység eredményeként persze. Hiszen nyári egyetemek, külföldi kulturális intézetek, államközi együttműködések és testvérvárosi kapcsolatok keretében egyaránt arra törekszünk, hogy kulturális művészeti értékeink, hagyományaink világszerte egyre több emberhez kerüljenek közelebb. „AZ JÓ HÍRÉRT, NÉVÉRT...” Természetes és érthető törekvés, ha azt szeretnénk, hogy világszerte reális kép alakuljon ki rólunk. .Nem glóriát áhítozunk, hanem olyan tükröt, amely hűen visszaadja társadalmunk fejlődését éppúgy, mint szellemi életünk sokszínű termését. És miközben hazánkban egyre jelentősebben észlelhető a külföldi kulturális jelenlét, megfogalmazódik bennünk a kérdés: vajon mi elégedettek lehetünk-e kultúránk külföldi fogadtatásával? Hírünk a világban: régi vesszőparipánk. Nem hiúságból, önérzetből, jogos büszkeségből, hanem jól felfogott érdekünkből, és kulturális értékeink iránt érzett felelősség okán. Ebből az elgondolásból keltek életre kultúránk fontos külföldi „követei”, a művelődésünk régi és új értékeit, nyelvünket és irodalmunkat ismertető-oktató intézmények. A hozzánk közelebbi a legrégibb: hat évtizede tartja nyitva kapuit Bécsben a Collegium Hungaricum. A húszas évektől működik az Örök Városban a Római Magyar Akadémia. A nemrég új otthonba költözött párizsi Magyar Intézet bázisa erősödött az ,év elejétől a magyarságkutatás szolgálatába állított hungarológiai központtal. Varsóban és Szófiában már három évtizede működik magyar kulturális intézet, s tíz éve hasonló rendeltetésű intézmények vannak két másik szocialista ország fővárosában, Berlinben és Prágában is. Északi nyelvrokonainkat ötödik éve tájékoztatja szellemi életünkről és műveltségünk fejlődéséről a Magyar Tudományos Kulturális Központ Helsinkiben, a nyár óta Pori város könyvtárában is. Kulturális intézetet szerveztünk Üj- Delhiben, Londonban és Stockholmban sajtóirodák egyengetik a kulturális információk kiáramlásának útját; Kairóban a magyar nagykövetség részeként úgynevezett tanácsosi hivatal működik. ÜNNEPEK ÉS HÉTKÖZNAPOK Az intézményi kerettel tehát nincs baj. Kulturális anyagokkal való ellátásuk a Művelődési Minisztérium feladata. Számos információ jut el határainkon túlra az olyan idegen nyelvű lapok, folyóiratok révén is, Hírek egyetlen újság egyetlen számából: a Budapesti Madrigálkórus és a Magyar Állami Hangversenyzenekar a spanyolországi Cataluná- ban vendégszerepeit. — Az Okísz Monteverdi kamarakórusa megnyerte a nagydíjat az olaszországi Arezzó- ban rendezett nemzetközi kórusfesztiválon. Ugyanott a Liszt Ferenc Zeneakadémia debreceni tagozatának női kara szintén több díjat nyert. Sajtónkban szinte napról napra olvasható valamilyen hír hazai művészeink és műalkotásaink külföldi sikereiről. Mintegy rácáfolván azokra, akik kultúránk külföldi jelenlétét .csupán irodalmunk elterjedésével minősítik, Pedig a kultúra sok hordozóeleme — szerencsénkre — átlép a nyelvi kötöttségeken; gondoljunk csak a zenére, táncra, mozgásművészetekre, népszokásokra, képzőművészetre. E téren alkotásaink sikere gyorsan túljut határainkon. Nem önmagától persze, hanem lökést, indíttatást itthonról kapva. Olyan rendezvények formájában, amelyek cimkéjén a védjegy: „magyar napok”, „a magyar kultúra napjai”. Volt ilyen tavaly Bécs, Párizs, Köln, Bonn, Bielefeld, Tokió, Sao Paulo és Róma közönsége előtt. Lisszabonban magyar filmhét, Stockholmban magyar textiltörténeti kiállítás, Torontóban és Ottawában kisplasztikabemutató, az Amerikai Egyesült Államokban ötvösművészeti kiállítás és előadóművészek vendég- szereplése, — egyebek között... MUNKATERVEK ALAPJÁN Tarka változatosság. A kívülálló ne tervszerűséget keressen benne, hanem a megvalósulásnak, az eredménynek, a kedvező visszhangnak örüljön. (Az esetleges fogyatékosságok és aránytalanságok bizonyára nem kerülik el az illetékesek figyelmét.) 1983-as adatok szerint 75 (13 szocialista, 44 fejlődő és 18 tőkés) országgal működtünk együtt kormányközi kulturális egyezmény vagy munkaterv alapján, s azóta jó néhány újabb megállapodást is aláírtunk. A szocialista országok többségével 1990-ig szóló munkatervek vannak érvényben. E kapcsolatokban a minél teljesebb viszonosságra törekszünk, bár ez nem mindig valósítható meg. Boldizsár Iván szerint az a terület, ahol „hírünk és saját képzeteink egybevágnak”: a zene és a film. Irodalmunk alkotásai határainkon túl már nem olyan ismertek, mint amilyenek értékük szerint lehetnének. (Folytatjuk.) Juhani Nagy János Keveseket tájékoztat Egy hete érkezett meg a kaposvári J ózsef Attila könyvesboltba a felsőoktatási felvételi tájékoztató. A kétszáz példány néhány napig tartott, utánrendelni pedig nem lehetett. Mit tehet Malnáir Isitván boltvezető? — Panaszkodom. Nemcsak a kis péLdányszám miatt, íhanem azért is, mert nekünk mindössze a Felsőoktatási feladatok és lehetőségek a felsőoktatási intézményekben jött meg, a másik kiadványból nem is kaptam. Ezt a kétszázat hamar szétkapkodták a középfokú oktatási intézmények, a boltban a polcra már nem is jutott. — Nem volna célszerűbb ezeket a '■kiadványokat rögtön a középiskolákba küldeni? — Mi éppen ezen ésszerű okok miatt szívesen lemondanánk a forgalomazásról. De hát Jki vegye át? Ki legyen az, aki forgalmazza? Például a nyomtatványbolt. (Ugyanis épp múlt heti lapunkban tettük közzé azt az országos információt, hogy mind a tájékoztatót, mind a feladatfüzetet, mind a jelentkezési lapot ott meg lehet majd kapni.) Ott azonban nem is hallottak e kiadványokról. Náluk csak a jelentkezési .lap kapható. A megyei tanács művelődési osztályának középiskolai csoportjánál is érdeklődtünk, ez nem rájuk tartozik. Mit tehet hát szegény diák? Hisz abban, amit a tájékoztató bevezetőjében olvashatna, ha láthatná. A felvételi vizsga sikerének legjobb biztosítéka a tanulás. Így lehet akármilyen rossz szervezés a felvételihez vezető úton, a diák tudása legyőzi az akadályokat. B. J. Mestersége: színész Nincs abban semmi különös, csupán a kritika hangja élesebb, hogy egy kitűnő színészről, mint például Avar István, sikertelen portré készül. A televízió Mestersége: színész — sorozatában legutóbb őt láttuk. A riporter Tarján Tamás volt, aki egyébként szintén nagyszerű irodalomtörténész. A kérdései nemcsak tájékozottságról vallottak, hanem jól is irányították volna a beszélgetést, ha nem válik oly merevvé a „modell” és a portré készítője. Mestersége : színész. Emlékezetes Avar-szerepek jutottak eszembe, színházi • és filmélmények tucatja, de a képernyő egyet sem elevenített föl, pedig a hitvalló színészt kisegítették volna, hogy hitelesebb portré készüljön róla. Avar István — közismert — országgyűlési képviselőként is vállára vette az ország ügyeit. A színész Avar és a közéleti ember egy tőről fakad, a mindenkor felelős szólás jellemzi a színpadon és ahol a köz ügyét szolgálja. Ez kiderült a vele való beszélgetés során is. Vegyes visszhangot váltott ki az Uramisten című magyar film azoknak a körében, akikkel környezetemben beszélgettem. Neun vesz le a lábamról az, hogy hány és hány dijat hozott a magyar filmművészetnek, az alkotóknak az Uramisten, nem is ezzel konferáltam volna föl a vetítés előtt, hanem a (két nagyszerű színész alakítása volt rám mély hatással. Feleki Kamill azt az arcát mutatta meg, amit a beskatulyázása eltakart előlünk: a megannyi operettsi'ker mellet az Uramisten Binder Lipótja pályájának kiemelkedő csúcsa. A történet meseszerűsége nagyon is a valóságba vezet. Binder Lipót, az egykori cirkuszsiztár szállíllodai szobájában elzártan él, a sakkasztal mellett egyedül ül, nincs senkije. De ahogyan kivonul égő szivarral a szájában a szálloda kapuján, mindenkit ámulatba ejt. Ö a nagy, de ismeretlen, öreg. Volt egy világszáma, jéigibe fagyasztotta magát, így tette meg az utat vonaton New Yorkból Philadelphiába. Kutya baja történt. A magányos Binder Lipó. cirkuszművész e siker tuda fában öregedett meg. Ám egy napon egy lesántult fiatal artista kikezdi magányát és nagyságát, meg akarja tőle vásárolni a számot. Eperjes Károly Sajek szerepében szintén emlékezetes játékot nyújtott. Binder meghal, a világszám újra él. A film szomorú, olykor ironikus. Mondanivalója nem . kétséges előttünk: a világszám maga Binder Lipót volt. Az ember. A rendező Gárdos Péter saját ötletét vitte filmre. Mindkettőben jeleskedett. És abban, hogy megtalálta Binder Lipótot, azaz Feléki Kamillt. Szombaton este Király Melinda és Szabó Elemér táncában csodálhattuk meg a Pygmalion történetét. A két fiatal tehetséggel párosul az operatőr, Nagy József igényes munkája. Ritkán látott képi megfogalmazás segítette sikerre Krá- mer György koreográfiáját.. Horányi Barna Napközis foglalkozás Kaposváron a városi könyvtárban. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola harmadik osztályos tanulói dramatikus játékkal ismerkednek. TARI JÁNOS eftfudiiz — Éva... — kezdte a fiú komolyan, szinte rábeszélő hangon. — 18 éves vagy, nagylány, aki már tud válaszolni ilyen fontos kérdésre. Meg tudod indokolni, hogy miért hidegültél el tőlem? — Én most is olyan vagyok ... csak sok a tanulni- való... az »iskola is teljesen idegen ... Értsd meg, nem tudok mást mondani. — Nem tudsz vagy nem akarsz? — Én most is ugyanúgy szeretlek... De hát ilyen vagyok ... Egy lány a sok közül ... Én nem tudok szárnyalni, nem tudom a fiúkat magammal ragadni... Azt hiszem, többet képzeltél rólam, mint amire képes vagyok ... Sajnálom, ha csalódást okozok neked, de ilyen vagyok. Ne törődj velem. Ennyit érek, semmi többet... — Jó — mondta a fiú sötét arccal. — Tehát csak megjátszottad magad! Köszönöm, hogy ilyen őszinte voltál. Hát csak tanulj tovább. Jó éjszakát! Kilépett az ajtón. Egy pillanatra megállt, hogy kifújja magát. Ügy érezte, minden összeomlott benne. Nem volt biztos a saját ítéletében, de nagy kiábrándulást érzett. Mai lányok ... S ahogy ott állt, hirtelen melegség öntötte el a szívét. Belülről a szobából a lány felcsukló zokogását hallotta. Be akart rohanni a szobába, hogy karjába kapja a lányt, de aztán feltámadt benne a férfigőg. Súlyos léptekkel kiment az udvarra. Csak hadd szenvedjen! Éjfél volt, mire zaklatott aggyal ágyba került. Azon a hétvégén úgy utazott vissza Pécsre, hogy el sem búcsúzott Évától. December elején leesett az első hó. Egyre több prémes kabát és bunda jelent meg az utcán, s a jégpályává átalakított sporttelepen az esti villanyfényben színes párok és rövid szoknyás lányok korcsolyáztak a párás levegőben. Éva is engedélyt ként Irmától, hogy osztálytársnőivel egy-egy este elmehessen korcsolyázni. Ott ismerkedett meg az egyijk osztálytársnője bátyjával, aki a műszaki egyetem utolsóéves hallgatója volit. A kefehajú, izmos fiúnak nagyon megtetszett a lány. Gyakran együtt futottak a jégen, s a barátok kaján megjegyzéseket tettek rájuk: — Ezek is jól összeborul- tak. Irma is elkísérte a lányt néhány alkalommal a korcsolyapályára. S amikor látta, hogyan fogja át Gábor a jégen siklás közben a lány derekát, rosszmájban csak ennyit mondott magában: No lám, a kis szende... Hogy érti! Titokban azért örült is neki, hogy a lánynak udvarlója akadt. Most láthatja Tibor, hogy nem érdemes érte lángolnia. Annyi lány akad, és szebbek is, mint ez az ágróiszakadt Hamupipőke. És vajon ki áll jót érte, hogy a lány érintetlen? Irmának a társaságában sok tanár fordult meg, s visz- szaemlékezett, hogy az egyik összejövetelen, úgy éjfél felé, az egyik tanárnő a mai lányok erkölcséről nyilatko- ■ zott: — Higgyétek el, megbízható orvosi vizsgálatok alapján mondhatom, hogy a 7— 8. osztályos iskoláslányoknak majdnem 20 százaléka már „érintett nőszemély”. Aztán jön egy kritikus nyár, és a középiskolába kerülő lányok 38 százaléka otthagyja a szüzességét az erdőikben és a bulik után az ágyakban. Az érettségi előtt álló mai lányok között pedig talán nincs is érintetlen, kivéve persze a sánta és a hormonzavaroktól elhízott lányokat. — Nem túlzás ez a statisztika? — kérdezte kétkedve Irma a barátnőjét. — Túlzott? Iskolánként még ennél, is súlyosabb a helyzet. Irma az itt szerzett ismereteit rosszmájúan Évára is megpróbálta alkalmazni. Miért lenne ő különb, mint a többiek? És a gyanúját megerősítette az, ami egyik este történt. Éva a jégpályáról Sárival és annak bátyjával, a kefehajú • Péterrel együtt érkezett haza. Irma mindig gondoskodott róla,’ hogy a lány szobájában legyen valami aprósütemény és néhány palack szeszes ital arra az esetre, ha vendégei érkeznék. Éva megkínálta a vendégeit barackpálinkával, s hangos nevetésük a szoba ajtaján át kihalta tszott a folyosóra. Irma unalmában odafigyelt a vendégek zajára. Fél óra múlva Sári, Éva osztálytársa elment haza, de a bátyja ott maradt a lánynál. Eleinte semmi zaj nem hallatszott ki a szobából. A fiatalok ittak és beszélgettek. Aztán Irma halk sikolyra lett figyelmes. (Folytatjuk.) Könyvújdonságok Változatosnak ígérkezik a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat idei szakkönyvkínálata. A kiadó gondozásában csaknem 100 könyvújdonság jelenik meg. Közöttük számos olyan mű lesz, amelyet már régen várnak a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, szakemberek, illetve a kistermelők. -Több könyv isméiéit, gyors megjelentetésére ugyancsak vállalkozott a kiadó. A számítástechnika gyakorlati alkalmazásához nyújt hasznos információkat a „Számítástechnika a mező- gazdaságban,, című könyv; ez — az alapismereteken kívül — az ügyvitelgépesítés, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés számítógépes irányításában igazítja el az olvasót. A kiadó — követve a sürgető igényt — három éven belül második, átdolgozott változatban jelenteti meg a „Növénytermesztők zsebkönyvé”-t, ami most már nemcsak a szántóföldi növények termesztésének adatait tartalmazza, hanem! a nagyüzemi körülmények között termelt fűszer- és gyógynövényekét is. Az állattenyésztési tartás- technológia megújításának egyes szempontjait ismerteti a „Legelőre alapozott tejtermelés” című könyv. Ebben az állatok természetesebb tartására való áttérés olyan módszereit mutatják be a szerzők, amelyek révén nemhogy csökken, hanem fokozódhat a tejtermelés. Az élelmiszeripari szakembereknek szánják az év második felében megjelenő „Az élelmiszer-előállítás kol- lodikai alapjai” című könyvet, mert a nyersanyagoknak a feldolgozás közben végbemenő változásait taglalja. Számos élelmiszer gyártása, és tartósítása közben jól kell ismerni az anyagok fizikai változását is; ennek a tudományával foglalkozik az „Élelmiszer- ipari termékek Teológiája” című könyv.
