Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-13 / 10. szám
2 Somogyi Néplap 1987. január 13., kedd HÓBA FAGYOTT PÁLMAFÁK, LAVINAVESZÉLY Szibéria lehelet© Európában Mínusz 60 fokot mértek egyes helyeken — Beállt a jég a Dunán Halálos áldozatokat követelt a rendkívül zord téli időjárás Európában a hétvégén. Nagy-Britanniában több idős ember megfagyott fűteílen lakásában. Lengyelországban két parasztember fagyott meg a mezőn. A Szibéria felől az Atlanti-óceán felé tartó jeges áramlatok miatt még legalább két hétig számolni kell a szokatlanul kegyetlen tél megpróbáltatásaival. Ke- let-Szibériában egyes jelentések szerint 60 fokos hideg van. Moszkvában mínusz 38 fokot mértek. Az egyébként télen is gyakran napfényes Spanyol- országban a hegyi lakókat teszi próbára a tél. A hegyi utakon hóakadályok varwíak. A Costa del Solón, ahol egyébként a . legmelegebb szokott lenni Dél-Európában ilyen tájt, hó borítja a pálmafákat. Ausztriában a turisták közül sokan a hóban rekedtek autójukkal; a sízőket figyelmeztették, hogy több helyütt lavinaveszély várható. Franciaországban egy héttagú család vesztette életét, amikor egy kályhából kipattanó szikra felgyújtotta a padlót. A család bennégett a lakásban ... Svédországban a hatóságok felszólították a lakosságot, hogy takarékoskodjék az árammal, egyébként félő, hogy súlyos zavarok lesznek az energiaszolgáltatásban. A brit vasutak felhívták az utazóközönséget, hogy csak a legszükségesebb esetben induljon útnak. Nagy nehézségeket okoz a kemény hideg Csehszlovákia közlekedésében. Nem indítottak 233 vasúti szerelvényt, mintegy tízezer vagon „fagyott be”. A legtöbb gondot Szlovákiából jelentették: hétfőtől a negyedére csökkentették az induló gyorsvonatok számát, rész-' ben korlátozták a helyi közlekedést is. Nehézségeket jelentettek Ostravából és Breclávból is. A rossz látási- és légköri viszonyok, miatt nem közlekednek a repülőgépek. Jelenleg csak Prága és Pozsony légikikötője fogad gépeket. Járható az autópálya Prága, Brno és Pozsony között. Nehéz az előrehaladás a Prága—Hradec Kralove útvonalon, Szene és Nagyszombat között személyautók és autóbuszok akadtak el. Nem jutnak el a szlovák fővárosba a keleti országrészekből Pozsonyba indított távolsági autóbuszok. A jégtakaró miatt hétfőn leállt a közlekedés az Elbán Lovosice és Chvaletice között. A CTK jelentése szerint a külföldre menő hajók is az Elba e szakaszán vesztegelnek, mivel Magdeburg és Hamburg között ugyancsak szünetel a forgalom. Hasonló a helyzet a Moldván nagyrészt befagyott a Duna is. Míg Ausztriában és az NSZK-ban a vízfelület 10—20 százalékát borítja jég, Pozsonynál 30, Komáromnál 90 százalékos ez az arány. A sok helyen mínusz 25 Celsius-fcikot is elérő hideg Csehszlovákiában egyelőre nem okozott fennakadást az energiaellátásban, korlátozásokat nem vezettek be. Hiányosságok mutatkoztak viszont a szlovák főváros, Pozsony élelmiszer-ellátásában. Korlátozták a lakossági és az ipari áramfogyasztást Lengyelországban. A már két hete tartó kemény hideg miatt rekordokat döntő áramfogyasztás, valamint az erőművek működésében és tüzelőanyag-ellátásában mutatkozó nehézségek következtében a kormány rendkívüli „télbizottsága” hétfői ülésén úgy határozott, hogy az ország egyes körzeteiben 1-1 órára szüneteltetik az áramszolgáltatást. Korábban azt közölték, hogy az esetleges áramkorlátozás csak az ipairi fogyasztóikat érinti majd. A tervezettnél drasztikusabb intézkedést azért határozták el, mert az energiafogyasztás — minden eddigi rekordot megdöntve — már hétfőn elérte a 22 ezer kilowattot és várhatóan tovább növekedik. Mindez nem kis mértékben azért következett be, mert a lakások százezreiben elektromos hősugárzókkal igyekeznek pótolni a hiányzó meleget. Varsó számos lakótelepén a szobahőmérséklet minden erőfeszítés ellenére sem magasabb 10—12 f óknál. Hétfőre ugyan mérséklődött a hideg, a lengyel fővárosban „csak” mínusz 17 fokot mértek, de a kilátások nem túl biztatóak. A meteorológusok újabb lehűlést, hosszan tartó hideget jósolnak. Az ország egyes körzeteiben ismét mínusz 30 fok alá szállhat a hőmérő hi- ganyszála. Lengyelország egész területén hétfőn is hóviharok és hófúvások voltak. Dán halászhajók a jég fogságában Kristiansand norvég kikötőben Zord az idő Moszkvában is: éjszaka mínusz negyven fokot mértek. Majdnem ezer kilométer hosszan járhataitlanoik az alsóbb rendű utak. Akadozik a vasúti és a közúti közlekedés, néhol a tej- és a kenyérellátás is. A tél újabb emberéletet követelt — már a harmadikat. A Bialostoki vajdaságban megfagyva találtak egy 51 éves férfit. A Szovjetunióban is szokatlanul hideg félnek halálos áldozatai vannak. Grúziában az ötven éve legnagyobb mértékű havazás több helyen hólavinákat indított el, ezek lakóépületeket is elsodortak, és az eddigi adatok szerint 29 ember halálát okozták. A mentési munkálatok folytatódnak. Az ország többi részében tovább tant a kémény fagy. Leniingrádban hétfőn olyan alacsony hőmérsékletet mértek, amilyen még sohasem fordult elő a nagyváros 1743 óta vezetett meteorológiai adatai között: mínusz 35 fokot. Ezért, az iskolák téli szünetét megh os s zabb íitot (Telefotó: AP—MTI—KS) ták. Nakaszone-látogatás Kétnapos, hivatalos finnországi látogatását befejezve hétfőni elutazott a finn fővárosból Nakaszone Jaszu- hdro japán kormányfő. Nakaszone, aki európai körútja első állomásaként szombaton érkezett Helsinkibe, a hétvégén a főváros kulturális nevezetességeivel ismerkedett, majd vendéglátójával, Kaiévá Sorsa miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A cslaknem másfél- órás eszmecsere középpontjában elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatának megvitatása szerepelt. Hétfőn a japán kormányfőt fogadta Maun© Koivisito finn államfő. A Kyodo japán hírügynökség értesülése szerint a 90 perces megbeszélésen a két politikus kölcsönösen hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Moszkva és Washington közötti párbeszéd folytatódjon. A kereskedelmi témák között a finn—japán kormányfőd találkozón előtérben állt a kereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítása: a mintegy egymiHiárd dólláros japán exporttal szemben a finn export értéke csupán 300 millió dollárt tesz ki. Helsinkiből érkezett jelentések szerint a megbeszélés e téren nem hozott eredményt. Japán részről ígéret hangzott el viszont arra. hogy februárban alacsonyabb szinten ismét megbeszélések kezdődhetnek egy második Helsinki—Tokió légivanal megnyitásáról. Nakaszona Finnország után a Német Demokratikus Köztársaságot, Lengyelországot és Jugoszláviát keresztel. Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök hétfő este hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett, Erich Honec- ker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke fogadta. Hadgyakorlat a határon A nicaraguai határtól 27 kilométerre hondurasi területen 1100 amerikai katona részvételével hadgyakorlat kezdődött. Képünkön: egy katona megfigyelőállásban (Telefotó: Reuter—MTI— KS) Amerikai nukleáris kísérletek Hat föld alatti nukleáris robbantásit tervez az Egyesült Államok az elkövetkező három hónapban. Az első idei fegyverkísérletet valószínűleg február 5-én hajtják végre a nevadai központban. Ezt a The New York Times jelentette hétfőn, jól értesült forrásokra hivatkozva. Az energiaügyi minisztérium, amely hivatalosan ae ilyen kísérletek irányítója. nem adott ki előzetes közlést. Korábban más forrásokból olyan értesülések láttak napvilágot, hogy már január végén végrehajtják az első föld alatti robbantást. egy igen kis erősségű nukleáris töltettel. Miint ismeretes: a Szovjetuniói amely már több mint másfél éve egyoldalúan felfüggesztette nukleáris fegyverkísérleteit, a múlt év végén bejelentette, hogy felújításukra kényszerül, ha az Egyesült ÁMamok folytatja az új típusú nukleáris eszközök kifejlesztését. Az amerikai hivatalos érvelés sizerint azonban „mindaddig, amíg a nukleáris fegyverek jelentik az elrettentő erő legfontosabb elemét, az Egyesült Államok és szövetségesei biztonsága érdekében szükség van a kísérletekre. Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Brutyó János elvtárs, a munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának nyugalmazott elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagja, országgyűlési képviselő január 10-én, hosszan tartó betegség után, elhunyt. Brutyó János temetése január 19-én, hétfőn 11 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 10.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága A Szakszervezetek Országos Tanácsa Az Országgyűlés Brutyó János 1911. november 20-án született Makón. 12 éves (korától mezőgazda- sági napszámosként dolgozott, lg esztendősen kitanulta az ács szakmát. 1932-ben Budapestre került és építő- munkásként dolgozott. 1933- ban belépett az építőipari szakszervezetbe, amelyben rövidesen az ács szakosztály vezetőségi tagja lett. Egy évvel később — Papp Lajos és Birkás Imre elvtársakon keresztül — kapcsolatba került az illegális párttal; egyik szervezője volt az 1935-ös építőmunkás sztrájknak, majd 1936-ban beválasztották a Mémosz központi vezetőségének választmányába. A felszabadulás után részt vett Csillaghegyen a kommunista párt szervezésében, majd ennek titkára lett. 1946-tól — kéthónapos párfejkola elvégzése után — a szentendrei járás párttitkáraként tevékenykedett. 1947-től a párt szervezési osztályán dolgozott. 1950 márciusától a Mémosz főtitkárhelyettesi tisztét töltötte be, ezután 1951 februárjától 1955 májusáig építésügyi miniszterhelyettes volt. 1955 májusától az Építők Szakszervezetének elnöke, majd főtitkára volt. 1959-től 1965- ig á SZOT főtitkára 1966- ig elnöke volt. Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét, áz MSZMP IX. kongresszusán történt megválasztásától, 1966-tól 1982-ig nyugdíjazásáig töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1957—66 között majd 1985- től haláláig volt tagja. 1958- tól országgyűlési képviselő volt. 1961-ben tagja lett a Szak- szervezeti Világszövetség Főtanácsának. Kitüntetései: a Népköz- társasági Érdemrend IV. fokozata 1953; a Munka Érdemrend arany fcSkozata 1954: a Munkás—Paraszt Hatalomért Emlékérem 1958; a Munka Vörös Zászló Érdemrend 1961, 1971; a Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970; a Magyar Népköztársaság Érdemrendje 1981; a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége által adományozott Népek Barátsága Érdemrend. NICARAGUA A jövő alkotmánya Üj alkotmánya van Nicaraguának. A több mint száz évvel ezelőtt függetlenné vált, kis közép-amerikai ország legújabb alaptörvénye azt hivatott szavatolni, hogy Nicaragua történelmében először ne egy maroknyi kiváltságos réteg előjogai érvényesüljenek, hanem az egész nép élhessen ténylegesen a jogaival. Az ország hatodik éve háborús körülmények között él, a forradalom intézményesítése mégis az ígért . „határidők” betartásával történik. Az általános választásokat 1984 novemberében tartották, akkor, amikor az amerikai agresszió gazdasági következményeit már ugyancsak érezte a lakosság. Ebben az időben sokan tették fel a kérdést a sandinista front vezetőinek: miért vártak ennyi időt a választással, hiszen ha rögtön a forradalom győzelme után szólították volna az urnákhoz a szavazókat, a front minden bizonnyal elsöprő győzelmet aratott volna. A válasz az volt, hogy a diktatúra idejének nyomasztó félelme alóli felszabadulás egy időre háttérbe szorította a realitásokat, így a korai választás csak a pillanatnyi helyzetet, de nem a valós erőviszonyokat tükrözte volna. A sandinisták így időt adtak az ellenzéknek, hogy az új Nicaraguában megtalálja helyét, az új játékszabályók betartásával. Az alapokmányt tehát az ígért procedúra betartásával az ígért időpontban fogadták el. A sandinista front vállalta azt is, hogy az alkotmány életbe lépése után első intézkedésként — immár alkotmányos alapon — éppen az alkotmány bizonyos rendelkezéseit kellett felfüggesztenie, mivel a katonai helyzet nem tette lehetővé a szükségállapot feloldását. A sandinista front politikáját az önbizalom hatja át. Ez az önbizalom igazolódott az 1984-es választáson, amikor az erőteljes ellenpropaganda nem érte el célját: a szavazásra jogosultak 94 százaléka — 1560 ezer ember — vetette fel magát a választói névjegyzékre, közülük 1170 ezer ment el szavazni és valamivel több mint 1 millió ember a sandinista frontra adta voksát. A most elfogadott alkotmány jelentős részben a sandinisták ígéreteit fogalmazza meg. Ezcjk közül soknak a megvalósítása csak hosszú távon képzelhető el. Ilyen a munkához, a lakáshoz való jog érvényesítése. Az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás a pénz és a béke hiányában jó ideig csak elvként létezhet, mert megvalósítása egyelőre lehetetlen. A ma realitása Nicaraguában az, hogy az ország export jövedelme a nélkülözhetetlen import értékének felét sem éri el, s az egyre zsugorodó költség- vetés mind nagyobb részét — már több mint 50 százalékát — a honvédelemre kell fordítani. Az alaptörvény a politikai és gazdasági pluralizmus létjogosultságát mondja ki. Azaz Nicaraguában a törvény biztosítja az ellenzék szabad tevékenységét és szavatolja a magántőke működését. De ennek a tevékenységnek összhangban kell lennie a néphatalom — szintén alkotmányban foglalt — elvével. Gőzön István
