Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-09 / 7. szám

\ Tisztelt Szerkesztőség! November 21-én a marcali Tüzép telepen befizettem 2800 db békéscsabai 269-es piroé cserépre 20 ezer forin­tot. A készpénzjegyzék szerint 8 napon belül értesíteni kellett volna, hogy mikor mehetünk érte. Január 6-án azonban levelet kaptam a Dél-alföldi Tégla- és Cserép­ipari Vállalattól; visszaküldték a vevőkiértesítési kartont, és a Dél-dunántúli Tüzép pécsi központjához küldtek további felvilágosítás végett. Még aznap felhívtam a pé­csi központot telefonon, s ott azt mondták: menjek be hozzájuk a pénzért, mert a tavalyi igényeket az idén már nem teljesítik. A gyárat is felhívtam, ott azonban úgy tá­jékoztattak, hogy a már megrendelt cserepet — ha a Tüzép kéri — leszállítják. Nekem nem a pénzre, hanem arra a cserépre volna szükségem, amire másfél hónapig vártam. Kérem, segítsenek. Tisztelettel: Ruszák Lászlóné vése, Petőfi u. 27. Tisztelt Szerkesztőség! Január 1-én Őreiből Kaposvárra szerettem volna utazni a 17 óra 46 perckor induló autóbusszal. Hiába vártuk a járatot — többek között egy anyuka két kis­gyerekével —, az még 18 órakor sem jött. Nem is jöhe­tett, mert szemtanúk elmondása szerint már 17.34-kor — 12 perccel korábban — elment. Szerencsére épp jött egy taxi, amivel a két kisgyermek és az anyja haza tudott utazni, ami körülbelül tízszer annyiba került, mint az autóbusz viteldíja. Nekem viszont munkába kellett men­nem, ezért autóbuszbérlet mellett a gépkocsimat kellett használnom. A Volán szolgálatvezetője szerint a járat ve­zetője még 18.30-kor sem jelentkezett nála. Remélem, hogy az illetékesek felfigyelnek a történ­tekre, és a jövőben hasonló eset nem fordul elő. * Tisztelettel: Futó László Őrei, Kossuth u. 38. RUBIK-MAGIC Tízmillió eladott lapoeelea Somogyi Néplap XLIII. évfolyam, 7. szám 1987. január 9., péntek A grafikus belopakodik a színházba Baráth Ferenc plakátkiállítása Rekordidő alatt hódította meg a Rubik-magic lapocs­kahajtogató játék a japán piacot. A december 16-án az üzletekbe került játékból több mint 700 ezer darabot adtaik el, holott 1980 jenes (több mint 12 dolláros) áron hozták forgalomba. Rubik Ernő, a játék feltalálója szer­dán Tokióban sajtótájékozta­tót tartott, s ezen a marke­ting és reklámszakemberek véleménye szerint többen vettek részt, mint bármilyen más eddigi magyar vonatko­zású rendezvényen. 178 új­ságíró adta le a névjegyét a házigazdáknál, a Takara és Matchbox Japan Ltd. cégek­nél. A Rubik-kocka bevezetésé­nek tapasztalataiból okulva a legújabb logikai játékot sok­kal átgondoltabb gyártási, marketing és propaganda- munkával indították útnak, ennek köszönhető gyors vi­lágsikere — mondta el a fel­találó. Három hónap alatt 10 millió darabot adtak el a világ minden táján, míg a bűvös kockából bevezetése­kor egy év alatt csak más­félmillió kelt el. A japáni villámsiker is tanulságos. Ogava Mikio, a Matchbox Japan Ltd. elnök-vezérigaz­gatója az MTI tudósítójának elmondta, hogy féléves elő­készítés előzte meg a játék piaci forgalmazását. A leg­fontosabb a megfelelő ter­melési háttér biztosítása volt. Erre a legalkamasabbnak a cég Kínában — Kanton tar­tományban — levő öt ve­gyesvállalata bizonyult. A távol-keleti szigetország egyik legnagyobb játékgyár­tója és forgalmazója, a Ta- kara cég a maga részéről az újabb Rubik-csoda értéke­sítésének előkészítésében vett részt. A japán televízió egyik legnépszerűbb műsora — amelynek magyar rádiós megfelelője a Szabó család lehetne — egy buddhista csa­lád éldtéről szól. Ebben je­lent meg először november­ben a Rubik-lapocska, ámi- vel az egyik főszereplő gye­rek játszott. December ele­jén pedig elkezdődött a rek­lámkampány. Sőt a lapocs­ka hamisítványai is megje­lentek a piacon, ugyanis Tajvanon több mint 30 üzem­ben kezdték el a játék kó­piájának a gyártását... Baráth Ferenc az érdeklődők gyűrűjében — a kiállítás meg­nyitása után A világ élvonalába tarto­zó lengyel és japán plakát­művészettel együtt emlegetik már a jugoszláv grafikusok fiatal nemzedékének alkotá­sait is. A legutóbbi velencei biennálén bebizonyosodott, hegy díjakra érdemesek. A jugoszláv grafikusok közös kiállításának adott otthont Pécs, Kecskemét és Miskolc; ezután került sor az Üjvidé­ken élő Baráth Ferenc első gyűjteményes kiállítására hazánkban, Kaposváron, a Kilián György Városi Műve­lődési Központban. Jancsó Miklós filmrendező megnyi­tójában Baráth Ferenc külö­nös színházáról beszélt. A plakátokban továbbélnék azok a feledhetetlen előadá­sok, amelyek az európai színikultúra megtestesítői. Dürrenmatt, Brecht, Sha­kespeare, Örkény, Kosztolá­nyi darabjait vitték sikerre az elmúlt években az újvi­déki színházban. Baráth Fe­renc plakátjai tehát nemcsak Tűz a sertéstelepen Tűz ütött ki csütörtökön délután a szentgáloskéri tsz örspusztai sertéstelepén. A telepnek ezt az épületét Nyári László bérli. Az elfagyott vízvezetéket igyekeztek kiol­vasztani, s a szalma lángra kapott. A gyors riasztásra helyszínre érkeztek a kaposvári és a dombóvári állami, valamint az igali önkéntes tűzoltók, így a lángokat két óra alatt sikerült eloltani. Az épületből 528 sertést ki­mentettek. egy kitűnő grafikus munkás­ságát reprezentálják, hanem az újvidéki színház gazdag repertoárját ás. — A színház elemi felada­ta, hogy az alkotás folyama­tába bevonja a társművésze­teket is. Fontosnak tartom, hogy több alkotót foglalkoz­tasson. A grafikus a mellék­ajtón lopakodik be a szín­házba, hogy hozzájáruljon a sikerhez; a színház köteles­sége, hogy befogadja. Grafi­kusnak készültem, de a szín­ház mindig vonzott. Gyerek­koromban egy kisvárosban a színházat egy amatőr együt­tes jelenítette számomra. 1971 óta dolgozom együtt az új­vidéki társulattal — mondta magáról Baráth Ferenc. Színházi plakátjai nemcsak teljesítik „hivatásukat”, hogy felhívják az érdeklődők fi­gyelmét az új bemutatóra, hanem — mint ahogy Jancsó Miklós is mondotta — meg­teremtik az előadások örök­kévalóságát a grafika nyel­vén. H. B. Visszatérő ... gondunk — mióta csak van sajtó — a sajtóhiba. A kimaradt vagy fölcserélt be­tűk, az értelmetlen monda­tok ... Amelyeket minden­képpen igyekszünk elkerülni, s amelyek legjobb szándé­kunk ellenére is újra meg újra megkeserítik szánk ízét. Mint tegnap is a Munkás­gyűlések című összeállítás­ban, a 3. oldal egyik cikké­ben — A megújulás útján — ismét elgáncsolt bennünket a „nyomda ördöge”. Két gépelt sor maradt ki a leadott kéz­iratból. így lett értelmetlen az utolsó mondat — a nyom­dai korrektor hibája miatt. A szöveg helyesen így hang­zik: „A célok elérése érde­kében további intézkedések­re van szükség. Zábrák Sán­dor fontosnak tartotta a piackutatás fokozását, a fe­gyelem további szilárdítását, a munkaidő jobb kihasználá­sát, az építési és gyártási technológiák megújítását, a kellő szakembergárda kiala­kítását, a feladatok jó mű­szaki és gazdasági előkészí­tését.” EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSEI PAZAROLUNK M agyarországon — nyi­latkozta a rádióban egy felelős vízügyi szakember — az egy főre jutó napi ivóvízfogyasztás 350 liter. Nem akartam hinni a fü­lemnek. Rádióközeibe hú­zódtam, s hallgattam a nyilatkozót, aki a fenti számot többször megismé­telte, és minden alkalom­mal hozzátette: ez sok, nagyon sok. Bizonyságul és összeha­sonlításképpen az NSZK polgárainak egy főre jutó napi vízfogyasztását kö­zölte: ez pedig 150 liter. Tehát mi, magyarok több mint kétszeresét használ­juk fel. Senki sem szere­ti a hegyi beszédet, a lel- kifröccsöket, de azért áll­junk meg egy baráti szó­ra és próbáljunk számol­ni: mibe kerül ez ne­künk? A vízügyi szakember azt is elmondta tudniillik, hogy ma már tíz forintba kerül egy liter ivóvíz a fogyasztóhoz továbbítva, s eljön az az idő, amikor egy liter ivóvíz egy liter bor árát is ielérheti. Az NSZK és Magyaror­szág ivóvízfogyasztása kö­zött azért ilyen nagy a különbség, mert nálunk megfontolatlanul (majd­nem ingyen!) folyik az ivóvíz, az NSZK-ban pe­dig fizetni jcell az óra ál­lása szerint minden cseppért. S ha valaki pa­zarol, annyit fizet, hogy belegebed. Ezért húzódtak vissza az ésszerűség és józan ész diktálta határ­ra ... Most pazarlásaink egyet­len pontjánál időztünk el pár pillanatig, de beszél­hettünk volna az utcára engedett kalóriákról, az ész nélküli fűtésről is. Az ilyen nyúzópróbákat — tessék elhinni — még az olyan sokat kibíró tár­sadalom, mint a szocializ­mus is erősen megsínyli. Kerner Tibor Tarka sorok Kérdés — Hogy vagy öregem? — Köszönöm, megva­gyok. És te? — Én még nem vagyok meg, de már köröznek. A hét vicce — Micsoda? Hogy en­nek a hentesboltnak a vezetőjét is ' bezárták? Hát most mi lesz a ha­verjaival? — őket már előbb be­zárták ... Erőszak A falusi asszony riad­tan hallja a lányától, hogy az már nem érin­tetlen. A leány elárulja az< is, hogy a szomszé­dék Pistája a tettes. — Mondd, megfenye­getett az a gazfickó? — lügen — szipog a lány. — Mit mondott? — Azt mondta, ha nem .teszem meg, amit kér, akkor többször már nem próbálkozik ... Rá ró A gazda anyósát agyonrúgta a Ráró. A temetésen a falu minden tehetős gazdája jelen volt. Egyik ismerőse azt mondja a gazdának: — Ejnye, nem is tud­tam, hogy a kend anyó­sát ennyire szeretik az emberek. Megható volt, hogy hányán fejezték ki részvétüket! — Hagyja el! — le­gyint a gazda. — Mind a Rárót akarta megven­ni... Egyedül Falusi parasztasszony gyalogolt be egyszer a városba, jelenti a férje halálát. — A halál oka? — kérdezik a hivatalban. — Valamilyen nyava­lya. — De hát ki kezelte? — Csak én. — Orvost nem is hí­vott? — Minek? Meghótt szegénykém egyedül is!... Nem tudja A férj korábban ér­kezik haza, a feleségét egy idegennel találja az ágyban. — As^ony — ordít —, mit csinálsz te itt?! — Mire a kikapós fe­leség a szeretőjének: — Ugye megmond­tam? Ennek fogalma sincs róla ... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents