Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-09 / 7. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 7. szám Ára: 1,80 Ft 1987. január 9., péntek Veress Péter és Andrzej Wojcik tárgyalásai Szovjet kormánynyilatkozat Veress Péter magyar és Andrzej Wojcik (jobbra középen) lengyel külkereskedelmi miniszter csütörtökön Budapesten folytattak tárgyalásokat. (Teléfotó: MTI — Petrovits László felvétele — KS) A vitás kérdéseket tárgyalásokkal kell rendezni A Szovjetunió változatlanul az Irak és Irán közötti fegyveres harc mielőbbi beszüntetése mellett száll síkra. A két állam vitás kérdéseit nem a harctéren, hanem a tárgyalóasztalnál kell megoldani — hangsúlyozza nyilatkozatában a szovjet kormány. , Veress Péter külkereskedelmi miniszter csütörtökön tárgyalásokat folytatott Andrzej Wojcikkal, a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi miniszterével. A miNem okozott fennakadást a közlekedésben a hirtelen jött hideg. A vasútnál a száraz hidegben üzemszerűen működnek a váltók és az egyéb berendezések; a Volánnál ugyan nehezebben indultak az áru- és személyszállító járművek, de minden nehézség nélkül elérték céljukat. Az utak Somogy megyében szárazak, síkosság sehol nincs. ni sz terek véleményt cseréltek a kereskedelempolitika és a külkereskedelem irányítási rendszerének aktuális kérdéseiről. Andrzej Wojoikot fogadta A kazánházak a lakótelepeken nagyobb teljesítménynyel dolgoznak. A radiátorokba kerülő víz 70—80 fokos. A kedd éjjel Kaposváron — a Krénusz iskola szomszédságában — meghibásodott csőszakaszt is megtalálták a szakemberek, s tegnap délután már kijavították a vezetéket. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megbeszélésen jelen volt Ta- deusz Czechowicz, Lengyel- ország budapesti nagykövete. George Shultz amerikai külügyminiszter csütörtökön Szenegálba, első afrikai kőrútjának első állomására érkezett. A hat országot — Szenegált, Kamerunt, Kenyát, Nigériát, az Elefántcsontpartot és Libériát — érintő látogatáson elsősorban gazdasági kérdésről lesz szó. de a dél-afrikai apartheidrendszer és Csád ügye is szóba kerül. Dakarba érkezését megelőzően Shultz Hamiltonban, a Bermuda-szigetek fővárosában az Egyesült Államok és a Közös Piac gazdasági kapcsolatairól tárgyalt Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszterrel. A csütörtökön Moszkvában nyilvánosságra hozott állás- foglalásban emlékeztetnek: több mint hat éve folytatódik a kegyetlen és tragikus háború Irak és Irán között, amely hatalmas emberi áldozatokat követel, gazdasági és kulturális értékeket semmisít meg, erőteljesen fékezi mindkét ország gazdaságitársadalmi fejlődését. Embertelen háborús akciókra kerül sor, mint például *a vegyi fegyverek bevetése, katonai célpontoknak nem tekinthető objektumok és települések támadása. A háború fenyegeti a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságát a Perzsa-öbölben, ahol egyebek között olyan kereskedelmi hajók is célpontjai a támadásoknak, amelyek a háborúban részt nem vevő államok tulajdonában vannak. A nyilatkozatban hangsúlyozzák, hogy az erőfeszítések ellenére mindezideig nem sikerült elérni a vérontás beszüntetését és a rendezést célzó politikai tárgyalások megindítását. Mi több, a konfliktus tovább szélesedik, ami veszélyezteti az egész térség békéjét és biztonságát, s más országok és erők belekeveredésével fenyeget. Ebből a konfliktusból csak azok húznak hasznot, akik mindkét fél kölcsönös kimerülését, gyengülését, a neo- kolonializmus közel- és közép-keleti pozícióinak helyreállítását akarják. A háború olyan tényezővé vált, amely nézeteltéréseket és vitákat vált ki az ahab világban és az el nem kötelezett államok között. Az imperialista erők az iraki—iráni háborút katonai jelenlétük növelésére használják fel a Perzsa-öböl térségében, továbbá arra, hogy megteremtsék az ottani államok belügyeibe való beavatkozás feltételeit. „Létérdekeik” megvédelmezésének ürügyével a körzettől több ezer kilométerre fekvő nagyhatalmak hadihajókat küldenek ide, különleges katonai parancsnokságokat hoznak létre, nyomást gyakorolnak a térség országaira, fenyegetve azok biztonságát. Az Egyesült Államok — habár szóban a konfliktus beszüntetése mellett száll síkra — a gyakorlatban olajat önt a háború tüzére, további vérontásra ösztönöz. Washingtonban ezeket a politikai ügyleteket és a titkos fegyverüzleteket valamiféle „szovjet fenyegetéssel” próbálják igazolni. Az állásfoglalásban emlékeztetnek arra, hogy a Szovjetunió álláspontja az,,iraki —iráni háború kérdésében kezdettől fogva változatlan, függetlenül attól, hogyan alakult a konfliktus, egyebek között katonai tekintetben. A szovjet kormány nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a háború beszüntetéséhez és a béke megteremtéséhez vezető úton nincs leküzdhetetlen akadály. Az a legfontosabb, hogy mindkét fél politikai akaratról és józanságról tegyen tanúbizonyságot, olyan kölcsönösen elfogadható megállapodásokra törekedjék, amelyek mind Irak, mind pedig Irán törvényes érdekeit figyelembe veszik. A rendezés alapját a nemzetközi jogrend általánosan elismert normáinak kell képezniük, elsősorban a szuverenitás, a területi épség kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveinek, valamint annak, hogy sérthetetlennek tekintsék Iraknak és Iránnak a konfliktus kezdetéig tiszteletben tartott határait. A konfliktus mielőbbi rendezése érdekében a Szovjetunió időszerűnek tartja, hogy ismételten felhívja a figyelmet: fel kell számolni ezt a veszélyes háborús tűzfészket a Közép- Keleten, meg kell akadályozni kiszélesedését. A kormánynyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy ez az álláspont szerves részét képezi a Szovjetunió elvi politikájának, amelynek célja a feszültséggócok felszámolása és a kon f1 > u<-^3rrely- zetek tárgyalások útján, valamennyi fél törvényes érdekeinek figyelembe vételével, bármifajta külföldi beavatkozástól mentesen történő feloldása. A szovjet kormány kész minden módon támogatni bármilyen becsületes és építő jellegű erőfeszítést — egyebek között az ENSZ keretein belül — annak érdekében, hogy az iráni—iraki konfliktust a békés megoldás medrébe lehessen terelni — mutatnak rá végezetül a kormánynyilatkozatban. Bős—nagymarosi építkezések Csatornával kötik össze a Duna-ágakat Megbirkóztak a hideggel George Shultz Szenegálba érkezett A bős—nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer múlt évi építkezéseiről és az idei esztendő tervezett munkáiról hangzott el tájékoztató csütörtökön Győrött, a Győr— Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. A beruházás Magyarországra eső részének zöme a Szigetközben, Dunakiliti térségében valósul meg. Itt az elmúlt évben 1,5 milliárd forint értékű munkát végeztek, az’ idén pedig 4,2 milliárdos programot kiviteleznek. 1986- ban 1100-an dolgoztak Duna- kilitinél, s ez a létszám az idén tovább növekszik. Ami a részleteket illeti: jelentősen előrehaladt a dunakiliti duzzasztómű építése. A földmunka nagyobb részével elkészülték, az osztrák kivitelezők befejezték a duzzasztómű résfalazását. A tározótó töltését a Duna jobboldalán 27 kilométer hosszan építik meg. A magyar oldalra ebből 10 kilométer jut. 8 kilométeres szakaszt a csatornarendszerrel együtt már megépítettek, sa munkát 1987-ben folytatják. Az építkezések során különös gondot fordítanak a táj értékes növényzetének megőrzésére. Miután a hajózó csatornát csehszlovák oldalon építik meg, a szigetközi Du- na-vonal csaknem 30 kilométer hosszan holt mederszakasz lesz. Az ártéri vegetációt azonban nem fenyegeti veszély, mert a jelenlegi Duna ártéren és az érintett szigetközi területeken vízpót- ■ló-rendszert hoznak létre. Tervei elkészültek és az idén a kivitelezés is megkezdődik. Ennek során csatornák, zsilipek, s egyéb létesítmények épülnek. A meglévő holtágakat a főmedertől leválasztják és az egyes holt- ágákat csatornákkal kötik össze. Ezt a rendszert a dunakiliti duzzasztónál épített vízkiviteli művön át látják el folyamatosan friss vízzel. Másodpercenként 55 köbméter vizet továbbítanak majd, ami elegendő lesz az erdők, a szántóföldi növényzet, az ártéri vegetáció ellátására. A rendszeren át a Szigetköz nyugati határát képező Mosoni-Duna is folyamatosan, másodpercenként 20 köbméter vízutánpótlást kap. A vízutánipótló rendszer első üteme 1989 októberére, második üteme pedig 1992 tavaszára épül ki. A rendszer öntözővizet is szolgáltat a mezőgazdaságnak. Az erőműépítés járulékos programjaként a Szigetközben -két ivóvizet szolgáltató regionális vízrendszer is kiépül. Ezeket 1988-ban, illetve 1989-ben helyezik üzembe. Ugyancsak járulékos beruházásként Győrött 120 ezer köbméter kapacitású szennyvíztisztító-telep készül el. A dunakiliti duzzasztómű építése 1989 végére fejeződik be, az első áramat fejlesztő turbinát 1990 végén helyezik üzembe. Ózdon mintegy 176 millió forintos költséggel nevelési központ építése kezdődött a múlt év végén. A létesítményben egy 12 tantermes iskola, valamint a közgazdasági technikum kap majd helyet Egészségügyi bizottság a Magyar ENSZ Társaságnál Megalakult a Magyar ENSZ Társaság egészségügyi bizottsága. A csütörtökön tartott alakulóülésen Gömbös Ervin, a társaság főtitkára utalt arra, hogy Magyarország is csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet „Egészséget mindenkinek 2000-re” programjához. Ehhez kapcsolódva dolgozzák ki az egészségmegőrzés magyarországi társá- dalmi programját. A végrehajtás kulcsa a társadalmi összefogás, s ehhez szükséges a társadalom valamennyi rétegének együttműködése. A Magyar ENSZ Társaság a maga eszközeivel, fórumain, sajtótevékenységével ad majd nagyobb nyilvánosságot az Egészségügyi Világszervezet tevékenységének és segíti a hazai, a nemzetközi egészségmegőrzési célok elérését. Hutás Imre egészségügyi államtitkár, az újonnan alakult bizottság elnöke tájékoztatót tartott a készülő egészségmegőrzési programról, az Egészségügyi Világ- szervezet tevékenységének céljairól, hazánk és a világ- szervezet kapcsolatáról. Magyar—lengyel autóipari kooperáció Csütörtökön Budapesten, a MOGÜRT Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat, a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat és a Lengyel Bielsko—Biala-i Autógyár képviselői aláírták az 1986— 1990 évekre szóló magyar— lengyel személygépkocSi- gyártási kooperációs keret- szerződést. A szerződés értelmében 1990-ig mintegy 23 ezer Polski Fiat 126 típusú lengyel személygépkocsi érkezik hazánkba, ellenértékeként pedig a Bakony Művek feszültségszabályozókat, az MMG Automatika Művek műszerfalakat, a Csepel Autógyár dugattyúkat szállít a lengyel gyár részére. Az 1973 óta érvényben lévő kooperációs megállapodás keretében eddig csaknem 50 ezer kis Polski Fiat került Magyarországra, s a magyar gyártóművek több százezer aklatréSzt szállítottak Lengyelországba.
