Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Belányi Györgyné, Babócsa, Petőfi u. 27. sz. alatti lakos december 19-én megjelent panaszára az alábbi tá­jékoztatást adom. Belányiné valóban vásárolt áruházunkban november 13-án egy garnitúra Nikoletta Lux konyhabútort tölgy­színben, de nem ónozott, hanem zománcozott mosogató­val 17 140 forintért, amelyet az áruházban választott ki és onnan ugyanazt el is szállította. Vásárláskor az eladó közölte a vevővel, hogy a mosogató zománchibás és ígé­retet tett annak későbbi cseréjére. Ez azóta már megtör­tént, mert akkor valóban csak ez a garnitúra volt az áruházban. November 18-án vásárlónk már láthatott egy hasonló konyhabútort, de az nem Nikoletta Lux, hanem Nikoletta volt, sötét, pácolt furnérral, 15 770 forintért. A fentieket a vevőnek számlákkal be is bizonyítottam, s ő a tévedését elismerte és a történtekért elnézést kért. Az eladó annyiban hibázott, hogy a hibás mosogatót kiadta. A későbbiekben ez nem fordulhat elő, mert az eladókat szigorúan utasítottam, hogy sérült árut nem ad- hanak ki még akkor sem. ha annak cseréje a későbbiek­ben megoldható. Tisztelettel: Horváth István áruházvezető, Nagyatád Tisztelt Szerkesztőség! 1 ^ Lányomék december 28-án 17 órakor Szombathelyen táviratot adtak fel, melyben értesítettek bennünket, hogy unokánk született. A táviratot még január elején sem kaptuk meg. Ha nem késő, azt kívánom, hogy a posta 1987-ben ilyen hibát ne kövessen el, különösen ha olyan cikket jelentet meg, mint az Üjévi táviratok címűt de­cember 31-én. Tisztelettel: Koponya Ottó Kaposvár, Marx K. köz 7. ép. III. em. 1. Ess-ess, esernyő Senior tréningruhák a Szovjetunióba Somogyi Néplap Az influenzáról XLIII. évfolyam, 5. szám Lapuinkban rövid infor­máció adta tudtára olva­sóinknak, hogy a fővárosban negyven százalékkal keve­sebb az influenzás megbete­gedés. Hogy állunk az inf­luenzás megbetegedésekkel Somogyiban? — erről kér­tünk tegnap tájékoztatást dr. Harkai Lászlótól, a me­gyei köjál járványügyi osz­tályának vezetőjétől. — A legfontosabb: jár­ványról még nem beszélhe­tünk — mondotta. — Figye­lőszolgálatunk jelentései szerint — 47 orvos, 17 isko­la, 12 óvoda és 8 bölcsőde — influenzás vagy influenza­szerű megbetegedés a múlt év végéig nem volt. Meg­úsztak hát eddig az influen­zát. — Ahány év, annyiféle ví­rus. Most, ahogy olvastuk, a Singapur ’86 jött hazánkba. Megvan-e már ennek az el­lenszere? — Az országos jelentés szerint hazánkban ezren betegedték meg eddig inf­luenzában; ez kilenc főgócú megyét jelent. A Dunántúlon mindössze Tolnát említhet­jük. Az idén jelentkezett elő­ször az új influenzavírus; ez lappangó, s nem olyan szét­ömlő, mindenkit ágyba óón- itő, mint az A és B vírus '. olt. Az ellenszerén már dolgoznak az Országos Köz­egészségügyi Intézetben. — Remélhetjük, hogy min­ket elkerül? — Ellenkezőleg. Marcali környékéről épp ma jeleztek két tucat influenzás megbe­tegedést Kaposvár és Sió­fok környékén is megnöve­kedett a hét napon belül gyógyuló légúti megbetege­dések száma, így a mai meg­beszélésen elhatároztuk, hogy beindítjuk jelentős zol gálati rendszerünket. Ez valameny- nyi körzeti, üzemi és gyer­1987. január 7., szerda me karvast kötelezi a rend­szeres. pontos, diagnosztáit jelentésre. Ez az a fokozat, amely különböző feladatokat ír elő szakegészségügyi szer­vüknek. — Ez azt jelenti, hogy jön az influenza? — Korántsem. Sőt: volt olyan év. hogy el is maradt. Mi azonban felkészültünk a járvány esetleges bekövetke­zésére. B. J. Lelopta a kereket az éjszakai szerelő A károsultak hetekig járták az üzleteket írtuk nemrég, hogy lesz, de nincs. Hóról van szó, ami a reggeli rádió tanúsága sze­rint beborította az egész Észak-Magyarországot. Városunkban nincs hó. Ke­vesebb a sílécet, szánkót, korcsolyát magával cipelő fiatal. Helyettük esernyőt szorongatnak a bájos diák­lányok. Mert egy esernyő, ugye, minden évszakban jó. Esőt csurgat tavasszal, nap­tól védi meg a pisze orrokat nyáron; őszi zivatarban fe­delet nyújt, és télen is jó. Mire? Ezt szeretném na­ponta megkérdezni a közép­iskolákból kiözönlő esernyő­tulajdonosoktól. Tudom, len­ne magyarázat, öregem, le vagy maradva egy korszak­kal, ma egy csinos tizen­éves lány öltözködési kel­léktárában ez a fő elem. Le­gyen színes, harsogjon a nyele, s szétterülő ernyőjén vigyorogjon — mondjuk — az Avanti vagy a New York felirat. Mindegy, csak legyen rajta valami, ami ha na­gyon kapaszkodunk az ernyő nyelébe, gondolatban elrepít innen. A Váci Kötöttárugyár Se­nior márkajelzésű sportruháit kedvezően fogadták a szov­jet piacon. Az első tételeket tavaly szállították a Szovjet­unióba, főként az élsporto­lók számára, s ennek nyo­mán az idén 225 ezer pamut- és poharaid fonalból készült tréningruhát rendeltek; ez a gyár évi termelésének 15 százaléka. A jövőben tovább szeretnék fokozni a szovjet exportot, ehhez azonban több neves külföldi céggel is meg kell küzdeniük, mert erősö­dik a piaci verseny. Ezért különböző fejlesztéseket haj­tanák végre Vácon — az ön­költség csökkentéséért és a minőség javításiáért. A gon­dosabb szabással már sike­rült csökkentem az anyag­veszteséget; a szabászok köz­vetlenül is érdekeltek az anyagtakarékosságban. Most egy svájci céggel együttmű­ködve tairtősabb, nem fakuló színeket adó festési eljárást vezettek be. Az első idei szovjet ex­portszállítmányokat január végén indítják Kijevbe. Moszkvába. Lemingrádba és Vlagyivosztokba. Alighanem, eséllyel pályáz­hatott volna valamelyik For­ma—1-es „istálló” csapatá­ba a 30 éves Bódis István, mivel szupergyorsasággal tu­dott kereket szerelni, az éj­szaka sötétjében is. Csak­hogy egyhamar még autósze­relőnek sem szegődhet el. A nagyatádi városi ügyészség ugyanis egy cseppet sem ér­tékelte szerelői jártasságát, s üzletszerűen elkövetett lo­pás miatt nyújtott be ellene vádiratot. Bódis a „tehetsé­gét” ugyanis gépkocsitulaj- donosok megkárosítására fordította, fiatalkorú bűn­társai segédletével. Bódis István a múlt év szeptemberének végén sza­badult a börtönből, ahol két évet és öt hónapot töltött különböző bűncselekmények miatt. Gyékényesre, a szülői házba már nem térhetett vissza, mert azt édesapja el­adta, így Nagykanizsára köl­tözött, majd Szabásra, újabb élettársához. Az apától juss­ként átvett 30 ezer forintot gyorsan elverte. Egyebek kö­zött vásárolt egy használt Moszkvicsot, de mert benzin­re már nem futotta, a par­koló kocsikból lopta az üzemanyagot. De nemcsak azt. November 1-jén éjszaka például a barcsi Vörös Csil­lag téesz egyik IZS gépko­csijáról szerelte le a kereket, majd néhány házzal odébb a Kapocs gmk Barkasáról.' Ki­pakolta az akkumulátort és ráadásként 15 méter vezeté­ket is magával vitt. Nem ha­gyott ki egy Aiva típusú jár­művet sem. Kaposváron Bódis Skoda-kerekeket lopott, a megkárosítottak hetekig jár­ták az üzleteket, míg végre kaptak helyettük újat. Pedig ha betértek volna Csurgón Moscatielló Mario maszek gumijavítóhoz, lehet, hogy visszavásárolhatták volna az eredetieket. Bódistól ugyan­is rendszeresen ő vásárolta föl, jutányos áron, a lopott holmit... Az éjszakai szerelő nem egyhamar folytatja mester­ségét. Hamarosan a bíróság gondoskodik arról, hol talál­jon újabb elfoglaltságot. Pótanyaper Rendkívüli per kezdődött hétfőin egy New Jersey ál­lamban levő bíróság előtt. Azt kell eldönteni, joga vam- e gyermekére az olyan szü­lőanyának, aiki szerződéses megbízásból, mesterséges megtermékenyítéssel mások­nak szülte a csecsemőt. Az Egyesült Államokban eddig már mintegy félezer olyan gyermek jött a világra, aki­nek anyját házaspárok alkal­mazták gyermeke kihordásá­ra. Ezekben az esetekben a' teranékeitlen feleség hozzájá­rulásával a természetes anyát mesterségesen, de a termé­szetes apa spermájával ter­mékenyítik meg. Az eddigi gyakorlat szerint a pótanya általában nyolc-tízezer dol­lár körüli összeget kap ezért és természetesen fedezik t or­vosi költségeit is. Az eddigi esetekben nem fordult elő jogvita: a gyer­mekeiket átadták a természe­tes apának és feleségének. Most azonban egy természe­tes anya, Mary Beth White- head meggondolta magát s úgy döntött, hogy magának követeli a gyermeket, akit kilenc hónapon át testében hordott. A szerződő házas­pár, William és Elizabeth Stern ehhez nem járul hozzá. Tételes jogszabályok híján a bírósági döntés rendkívüli fontosságú preoedens lehet. De hát nem repít. Itt já­runk föl-alá a hideg, januá­ri utcán, s a lányok kezében esernyő. Divat. De lehet, hogy ők tudnak valamit. Az ésszerűség azt sejtetné velem, hogy jön a hó hamarosan. A romantika: hogy fölszállnak ernyőjük nyomán. Hát akkor ess-ess, hó, ess-ess, esernyő... Békés József A SZOT főtitkárának interjúja a tv-ben A szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről nyilat­kozik Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára szeirdán este a televízió I-es műsorában, a 18 óra 10 perckor kezdőidő Üj Reflektor Magazin című belpolitikai műsorban. EGY NYUGDÍJAS FELJEGYZÉSEI KÉSEI KÖSZÖNTŐ Rokonlátogatásra Portugáliába érkezett a két méter negyvenöt centiméter magas mozambi­ki Gabriel Monajane, a világ legmagasabb embere. A képen: a férfi, mellette jobbra a felesége, balra pedig a fia áll. A kastélyudvarban, em­bergyűrű közepén, egy sebtében odahozott aszta­lon állt egy bajuszos, csiz­más i ember és beszélt. Gyerek voltam, nem tud­nám már megmondani, miről beszélt, csak két szóra emlékszem: kedves gazdatársaim. Ez ta két szó többször is elhangzott. Tiszta magyarsággal mondta el mondókáját a bajuszos, tömzsi ember az ütött-kopott ruhájú új­gazdáknak, akik áhítattal vegyes figyelmességgel füleltek a dunántúli fül­nek kissé szokatlan hang­súlyú. hangzású beszédre. Jómagam az asztal mel­lett álltam, a szónok fé­nyes csizmaszárai szom­szédságában. Ennek mos­tanában lehet negyven éve. Népi kollégista vol­tam, s apám hazahívott a faluba: nézd meg. hall­gasd meg Péter bácsit — írta, s köszönd meg neki, hogy a patronálod. Azért álltam hát ott a lábainál, hogy megköszön­jem azt az ezer forintot, amit értem adott. Nagyon nagy pénz volt az akkor. Hogyan-hogyan se, sem akkor, sem azóta nem tudtam megköszönni Ve­res Péter bácsinak. Most meg kell tennem. Most, amikor legendává ma­gasztosult. Ha élne, teg­nap, vízkeresztkor lett volna 90- éves. Ha van fiatal magyar, aki példaképet akar ma­gának, jó szívvel tudom ajánlani őt, akinél tisz­tább embert, jobb szán­dékú. egyenes magyar embert, hazáját jobban szeretőt, keveset termett ez a század. Kerner Tibor Tarka sorok Töprengető az irodalomról Nagy irodalom csak nagy lelkekben szűkíthe­tik..., és ne elégedjünk meg sem mint írók, sem mint olvasók valami tisz­tes középszerről..le- g: ..i hozzá szemdnk-szí- viink, hogy meglássuk és megórezzük, hol. mikor, kiben és hogyan nyilat­kozik meg ez a nagy lé­lek. (Veres Péter) A kisgyerekük könnyű­szerrel képzelik el azokat a dolgokat, amiket sze­retnének elérni, de amik nincsenek meg. Ha ezt a csodálatos képességü­ket érettebb korukban is megőrzik, akkor költőinek vagy bolondnak nevezik Őket. (Anatole France) Pompás érzés a munka írógép mellett, amikor a betűk befúródnak a pa-l pírba, és látható művé válnak. Gyönyörűség, amikor hirtelen megszü­letik az ötlet, váratlanul, meglepően, valahol a für­dőben vagy étkezés köz­ben, újságolvasáskor, os­toba társalgás közepette. (Lion Feuchtwanger) Akkor láttad őket, mert költő voltál: különös és szörnyű dolgokat lát­tál... Ki tudja, mit le­hetne még ma is találni benned, ha megint kis időre költő lehetnél. (Karét Capek) Ráfanyalodom arra, amit irodalomnak nevez­nek: hogy egyszerre min­denkinek mondjam el azt, amit külön-külön senki nem akar meghall­gatni. (Karinthy Frigyes) Hajnalban Részeg ember tántorog újév hajnalán az utcán. ■ Egyszer csak beleütközik I egy hirdetőoszlopba. El­indul tapogatózva az oszlop mellett, örül a biztos támasznak, és megy-megy, állandóan ■tapogatva az oszlopot. Mikor már harmadszor járja körbe, vadami fel­villan az agyában, és hirtelen felüvölt: — Atyaisten, engem befalaztak... Aggodalom A vállalati igazgató régóta legyeskedik a tit­kárnője körül. Az egyik munkanap délutánján úgy látszik, hogy a csi­nos nő enged a heves udvarlásnak. Az igazga­tó boldogan rohan az ajtóhoz, hogy kulcsra zárja, de a titkárnő ré­mülten felkiált: — Be ne csukja, igaz­gató elvtárs, mert még valaki azt hiszi, hogy munkaidőben sutyiban iszunk! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ ^ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe* sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents