Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-07 / 5. szám

1987. január 7., szerda Ülést tartott a megyei tanács vb Somogyi Néplap _____________________ 3 „ Nehéz #i felelősségteljes feladat" A kormányszóvivő BIZTONSAGUNK A MUNKAHELYEN Országház, 66-os terem. Ez a kormányszóvivői tájékoz­tató állandó színhelye. Ma túlságosan elhúzódik a Mi­nisztertanács ülése — termé­szetesen érdeklődünk (újság­író-betegség: szenzációt sej­tünk); a kormányszóvivői tá­jékoztató szervezői széttár­ják karjukat... — aztán né­mi késéssel (ez ideig mindig másodpercnyi pontossággal érkezett Bányász Rezső, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnöke, ál­lamtitkár, a Magyar Népköz­társaság kormányának szó­vivője a hazánk címerével díszített faemelvényre lép. — Szép jónapot kívánok! A kormány maii ülésén ... (Röviden beszámol a kor­mány által tárgyalt témák­ról!.) Most pedig készen ál­lok az Önök kérdéseire vála­szolni. Dolgoznak a fotóriporte­rek, a tévé világosítói for- rósággal árasztják el a ter­met, a mikrofonok kábeleitől mozdulni sem merünk. Kér­dezni igen. Bányász Rezső néha jegy­zeteiből, máskor pillanatnyi gondolkodás után fejből vá­laszol. Egy pillanatig sem akarja azt a látszatot kelte­ni, mintha élő lexikonként mindenre készületlenül is válaszolni tudna. Én közben a magam kérdéseit rendez­getem (át), megbeszéltük, hogy a tájékoztató után dol­gozószobájában pályájáról, munkájáról, magánéletéről beszélgetünk: megkísérlem felvázolni, ki is az az ember, aki országnyi nyilvánosság előtt válaszol a közvéleményt legjobban érintő kérdésekre. Bányász Rezső dolgozószo­bájában ülünk, az előbb, amikor az Országház folyo­sóján a Dunára nyíló abla­kon kinéztem, a folyó sötét­be burkolózott. — A magyar újságírók olyannyira tekintélyt élvez­nek a kormányszóvivő előtt, hogy személyét és a tájékoz­tatáspolitikát egyaránt érin­tő kérdésekben is teljes sza­badságot kapnak, jelen eset­ben kapok? — Természetesen nem kí­vánom elolvasni a rólam szó­ló portrét. — De hiszen különösen az új sajtótörvény megjelenése óta a legjelentéktelenebb in­formációt is ellenőrizni sze­retnék az informátorok meg­jelenés előtt. Nagyon sokan az új sajtótörvényből szinte ezt a lehetőséget ismerik csu­pán ... — Ennék megváltoztatása sokunk feladata. Nekem na­gyon jó a véleményem a ma­gyar újságírókról. Külpoliti­kai és belpolitikai újságírók­ról egyaránt. Persze vannak, akik a pálya széléről ügyköd­nék, hangosak, feltűmésvá­gm* Korszerű gépparkkal, havi húszezer Wrangler márkájú női és férfinadrágot varr­nak a zalaszentgróti Rekord Ruhaipari Szövetkezetben. A nadrágokat licencszerződés alapján, a belföldi piac ellá­tására gyártják. A jövő év elejétől megkezdik a far­merdzsekik gyártását is. gyók, bratyizók. A szakma egésze azonban felelősségtel­jes munkát végez, vélemé­nyem szerint az értelmiségi réteg egyik progresszív ere­je. Bátran mondhatom, hogy a külföldi újságírókkal ösz- szehasanMtva is akár stilus- ban, akár korrektségben, fel- készültségben, még helyzet- felismerésben. is állják a versenyt. Munkám során sok külföldi újságíróval találkoz­tam, aki nyolcszáz szónál többet alig-alig használt munkája közben ... Persze vannak kiemelkedő tudású, nagy tékintédyt élvező újság­írók ..., mint idehaza is. — Hagyományainknak kö­szönhető a — nem titkolom — jóleső elismerés, a rang? — A magyar újságírás és irodalom egy tőről fakad; az igényességre, a stílusra ter­mészetesen ez meghatározó. — A kormányszóvivői tájé­koztató is a magyar újság­írásról kialakult jó véle­ménynek köszönhető? — Nem. Tudatos törekvés, a XIII. pártkongresszus tá­jékoztatáspolitikával kapcso­latos határozataiból ered. A politikai vezetés, a kormány igénye... — A kormányszóvivő sze­mélyisége meghatározó jelen­tőségű. Milyen felkészültsé­get követel ez a munka? — Szombathelyen szület­tem 1931-ben. Anyám, test­véreim ,ma is ott élnék. Apám szervezett építőipari munkás viotUt, a felszabadulás után az Ifjúsági mozgalom természe­tes volt számomra, bár a premontrei rend gimnáziu­mába jártam... Bányász Rezső mindvégig kitűnő tanuló volt, a latin, a német, a francia nyelvben már gimnáziumi tanulmá­nyai sarán nagy jártasságra tett szert, későbbi pályáján magas szinten elsajátította az angol és a svéd nyelvet is. Már tizenhat esztendős korá­ban megjelentek írásai a Vas Megye című újságban (a mai Vas Népe), még be sem fejezte a gimnáziumot, amikor a lap gyakornoka­ként dolgozott, természete­sen a gimnázium végzése közben. 1951-ben kezdte meg jogi tanulmányait... — A Szerb utcai kollé­giumban laktunk, esténként több társammal az akkori Szabad Ifjúság szerkesztősé­gébe jártunk dolgozni. Rö­videsen főállású újságíró let­tem. az egyetemet pedig esiti tagozaton végeztem tovább. Nagyon jó társaság jött ak­kor ott össze: Réti Ervin, Se­bes Tibor, Harmath Endre, Melyek az erős és gyenge pontok? Milyen a piac, mit várnak a partnerek és a vásárlók? Kockáztassunk? — megannyi kérdés szerepel abban a tanulmányban, ame­lyet a csurgói Napsugár Ru­házati Szövetkezet készítte­tett közgazdászokkal, hogy felmérve a piaci igényeket és lehetőségeket, kidolgoztat­hassák vállalati stratégiáju­kat. Nem vaskos tanulmány ez, hanem csupán egy har­mincoldalas irat, amelynek segítségével a szövetkezet meghatározhatja a következő évek terveit. Megújulásra náluk is szük­ség van, hogy versenyben maradhassanak a világpia­con. Ehhez pedig — mint ifj. Radnóti László, a szö­vetkezet vezetője mondta — ismerni kell a jelenlegi kö­rülményeket és várható vál­tozásokat. Ma még ritkaság- számba megy, hogy egy-egy szövetkezet vagy vállalat ilyen alapossággal végeztes­se el az értékelemzést és dolgozza ki stratégiáját. Csurgón úgy vélték, nem ki­hogy csak néhány nevet em­lítsek. A magyar sajtóban legalább harmincam vezető újságíróként, vezetőként dol­goznák, akik akkor ott. a Szabad Ifjúságnál megfor­dultak. Szentül hittük, hogy képesek vagyunk megforgat­ni az egész világot. Alig volt este, hogy az egyetem után isimét vissza ne menjünk a szerkesztőségbe. Aztán Szegedre küldtek if­júsági pártiskolára, ott is­merkedtem össze feleségem­mel. Akkoriban a szerelmek nem az égben, hanem a párt- iskolákon köttettek. A fele­ségem újságíró; az Ez a Di- vat-nál dolgozik. Két fiam vám: a nagyobb a Malév bag­dadi képviselője, a kisebbik a Külügyminisztérium nem­zetközi jogi osztályán dolgo­zik jogászként... Mindket­ten több nyelven beszélnek. Túl gyorsan értünk a „má­hoz”. Bányász Rezső az el­lenforradalom után az MSZMP KB munkatársa volt. („Egy békegyűlésen megkér­dezte Péter János, nem vol­na-e kedvem a küilügyban dolgozni.”) Aztán a Külügy­minisztérium sajtófőosZtá- lyán csoportvezető, majd 1962-ben hazánk stockholmi nagykövetségén sajtóattasé. — Jól megtanultam svédül, a történelemtudomány kandi­dátusa címet is svéd témá­ból szereztem: nevezetesen a svéd szakmunkások és mun­kaadók 1936-os munka—béke szerződésének elemzése vált a témám. A világ számos or­szágában ma is mértékadó ez a szerződés. — Nem könnyű az újság­író, diplomata, történész író életútját követni... (Írói munkásságáról még nem esett szó; 1980-bam Kissinger és Brzezinsky, 1982-ben Truman árnyéka, 1984-ben Pax Ame­ricana, legutóbb pedig Szá­zadunk Amerikája című könyve jelent meg.) — A New York-i magyar ENSZ-képviselet helyettes vezetője voltam 1972-től. az­tán négy évig London követ­kezett, majd Belgrad; aztán megbíztak a londoni nagykö­vetség vezetésével, örültem, hogy erre az időre esett az első angol miniszterelnök magyarországi útja. Euró­pában is fagyos szelek kez­dőditek a politikában akkor; talán ez a látogatás is hoz­zájárult, hogy mégsem fagy­tak be a vizek. Nagy élmény, de felelősségteljes feladat is a hazát képviselni... Bizonyára nagyon nehéz is. Talán az utolsó vendég­ként hagyom el ezen az es­dobott pénz, amit a tanul­mányra költenek, s várha­tóan újabb haszonnal jár, ha megfogadják a tanácsokat. Az elmúlt években jelen­tősen fejlesztették Csurgón a műszaki színvonalat, így a következő öt évben megkét­szerezhetik exportjukat. Ter­vezett nyereségüket is .nö­velték: 33,5 millióról 36 mil­lióra. Továbbra is az NSZK- ban és Ausztriában voltak legkeresettebbek azok a ru­hák, sportöltönyök, amiket ők készítettek. Itthon azon­ban mintha kevesebb csur­gói portéka, került volna a pultokra. Az elnök azt mondta: nem rendeltek tőlük a hazai kereskedők. Ponto­sabban: a nagykereskedelem nem, de a maszekok kétna­ponta jönnek, hogy feltöltsék áruval a butikjukat. S mi a helyzet a külföldi piacon? — Egyre nehezebb. A nyu­gat-európai piacot is el­árasztották a lényegesen ol­csóbb távol-keleti textíliák­kal. Távlatilag egyre nehe­zebb lesz a helyzetünk, épp A munkavédelem megyei helyzetéről adott számot a munkavédelmi felügyelőség tegnap a megyei tanács vb- ülésén. Suhajda János hiva­talvezető előterjesztése az ál­lami felügyelet másféléves tevékenységéit összegezte. A számok előtt egy, a vitában is elhangzott megállapítás: dr. Egerszegi László, az SZMT titkára mondta el, hogy a Somogy megyei szervezet végzi a legtöbb vizsgálatot és szabja ki a legtöbb bírságot az azonos intézmények kö­zül. Korántsem azért, ment itt a legrosszabb a helyzet, hiszen Török Dezső, az Or­szágos Munkavédelmi Fel­ügyelet vezetője hozzászólá­sában azt is elmondta: So­mogy a munkabiztonság szempontjából a jobb me­gyék közé tartozik. Tény azonban, hogy az átlagos jó minősítés mögött romlás és javulás egyaránt tapasztal­ható. A munkavédelemnek az ál­lami feladatok közé sorolá­sával egyidőben kiterjesztet­ték a működési területét is. A biztonságos munkavégzés feltételeit azonban nem a vizsgálatot végző felügyelők kötelessége megtenni, hanem a gazdálkodó szervezeteké. Érdemes megemlíteni, hogy a gazdálkodás nehezebb körül­ményei között is jelentős összegeket költenek a válla­latok és szövetkezetek a mun­ka biztonságát is növelő be­ruházásokra. A tsz-ekben például két év alatt a nehéz fizikai munka megkönnyíté­sére, a veszélyes és ártalmas tényezők csökkentésére 150 millió forintot ruháztak be. Az élelmiszer iparban, az építőiparban és a kereskede­lemben ez alatt az időszak alatt 210 millió forintot hasz­náltak föl ilyen célra. Más kérdés az, hogy ennek elle­nére számottevő a gond is. A tsz-ekben például a nullára írt gépek aránya két év alatt 8 százalékkal nőtt, és ma el­éri a 48 százalékot. Több ezer ember dolgozik még mindig a megengedettnél nagyobb zaj-, vibráció-, por- és hőter- helés közepette. A ktsz-ek- ben, a kereskedelemben gyakran zsúfoltak a munka­helyek. Az élelmiszeriparban 5300. az építőiparban pedig 6000 ember dolgozik olyan helyein, ahol egy vagy több veszélyes, ártalmas termelé­si tényezőnek van kitéve. Az is elgondolkodtató, hogy a megvizsgált 22 karbantartási tervből csak egy, a 243 kar­bantartási utasításból pedig ezért más foglalatosságot is kell keresnünk. — Hallhatnánk ezekről a tervekről ? — Egyelőre maradjon válla­lati titok. Nem rejtélyesked- ni akarunk, de már megta­nultuk, hogy előre nem sza- ban kijátszani kártyáinkat. Egyetlen egyszer mondtuk el terveinket, és más mindjárt megelőzött bennünket. Ami viszont nem titok: 1987 vé­gén megkezdjük nagy beru­házásunkat: tizenötmillió fo­rintért korszerűsítjük köz­ponti telepünket, egyebek kö­zött a raktárt és az anyag- mozgatást is. Üj partnert ta­láltunk Szingapúrban, ott évente harminc-negyvenezer dzsekit varrnak majd meg­bízásunkból. Jugoszláviában húszezer kabátot és öltönyt csináltatunk, s tizennégy ha­zai céggel dolgoztatunk. Fon­tos ez azért is, mert egyre nagyobb munkaerőgondokkal kell szembenéznünk. Alacso­nyak a béreink, s ez a siker is mindössze egyszázalékos béremelést tett lehetővé. ■» N. J. csak 142 volt megfelelő mun­kavédelmi szempontból. Munkájuk során a felügye­lők jó és rossz példákkal egyaránt találkoznak. A ka­darkút tsz-elnök például megköszönte a munkakezdést követő szondázásokat, mert fegyelmet erősítő tényezőnek minősítette. A pusztakovácsi tsz elnöke egy halálos bal­eset hátterének feltárásához nyújtott segítségért mondott köszönetét. A somogysámso- mi tsz elnöke viszont kikérte magának és elfogadhatatlan­nak minősítette a vizsgálat módszerét. A végrehajtó bizottságnak az a véleménye, hogy a hibák feltárása lehet az első lépés a kiküszöbölésükben-. A vitá­ban a testület tagjai azt hangsúlyozták, hogy a mun­ka biztonságos végzéséhez a feltételeket megfelelő tech­nológiával lehet és kell biz­tosítani. Boda János siófoki tsz-elnök véleménye: a mór- niököket, szakmunkásokat fel kell készíteni szakmájuk munkavédelmi feladatainak ellátására is. Csak így lesz ugyanis elérhető — folytat­ta a gondolatsort Horváth László, a tejipari vállalat igazgatója —, hogy a munka biztonságát a munkafolya­mat szerves részeként kezel­jék. Dr. Nemes Kálmán Me­Állandó változások, -kiegé­szítések jellemezték a mun­kavédelem szabályait. Ren­deleteket hoztak, aztán elve­tették őket, s hosszú ideig nem alakult ki egységes ál­láspont. Míg egyiknek az al­kalmazását megtanulták az emberek, már másik lépett a helyébe. Az egységes meg­ítélés érdekében most, az il­letékes minisztériummal együtt, munkavédelmi tör­vény (rendelet) kidolgozását kezdte meg az Országos Munkavédelmi Felügyelőség. Tegnap délután erről tájé­koztatott Török Dezső, az Or­szágos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet ve­zetője. Elmondta: átvizsgálják az eddigi rend-eleteket, feldol­gozzák az utóbb beérkezett információkat. Az alábbi alapvető kérdésekben kell állást foglalni: milyen köte­lezettségei vannak az állam­nak a dolgozók egészségének és testi épségének megőrzé­sében, illetve melyek a tár­sadalmi szervezetek a mun­káltatók és a munkavállalók jogai, kötelezettségei ? Arra is figyelniük kell, hogy a ren­delet összhangba kerüljön többek között a vállalati sza­bályokkal és a környezetvé­delemmel. Az ágazati és ál­lamtitkári rendeletek sokszor szöv-elnok azt tartotta külö­nösnek, hogy a tervezők — akik ráadásul nyilatkoznak is arról, hogy terveik meg­felelnek a munkavédelmi elő­írásoknak — nem kapnak ilyen képzést. Dr. Sarudi Csa­ba, a megyei pártbizottság titkára azt erősítette, hogy a munkavégzés biztonságá­nak garantálását a gazdálko­dás szerves részeként kell kezelni. Dr. Bors István vé­leménye szerint a munkafe­gyelem és a munikiavégzés biztonsága között szoros a kapcsolat: ha az előzőt erő­sítjük, szilárdul a másik is. Brandtmüller István általá­nos tanácselnök Jh elyetites a tanács törvényességi felügye­leti csoportja és a munkavé­delmi felügyelet információ­cseréjének javításával továb­bi lehetőségeiket lát abban, hogy nyomon lehessen követ­ni a felelőssógrevonásokat. Dr. Gyenesei István tanács­elnök — a felügyelőség te­vékenységét elismerve — a jövő tennivalói között ki­emelte: a munkaidőalap vé­delmével kapcsolatos tevé­kenység új és rendkívül fele­lősségteljes tennivalója lesz a felügyelőségnek. Ennek a feladatnak a jó színvonalú ellátására biztosíték a fel­ügyelőség eddigi tevékenysé­ge. utalnak munkavédelmi kér­désékre, de gyakran egymást átf edve nehézséget okoznak. A tervezet szerint ezeket az átfedéseket megszüntetik. A szabványok egy részét is mó­dosítják. Várhatóan 1988-ban készül el az első törvényjavaslat. — A munkavédelmi ellen­őrzéseken kívül a munkaidő­alap védelmét is hangsúlyoz­zuk — mondta tájékoztatója második részében Török De­zső. Az OMF kapta ezt a fel­adatot is, így várhatóan feb­ruár 1-jétől mint munkavé­delmi és munkaügyi felügye­lőség dolgozik majd. Nem új szervezetet hoznak létre, hanem a régit bővítik: jo­gászokkal, közgazdászokkal és felsőfokú munkavédelmi szakemberekkel. Az OMF továbbra is fej­leszti munkáját, annál is inkább, mert két és fél éves működése során tíz-tizenkét százalékkal csökkentek a balesetek. A felügyelőségen számítógép felhasználásával adatbankot létesítenek, s ezt a megyei felügyeletek is használhatják. Kiemelt fel­adatként kezelik a védőesz­köz-ellátást is. Az előadás után a megye munkavédelmi helyzetéről számolt be Suhajda János hivatalvezető. ten a Parlamentet... Lombosi Jenő Megkétszerezték az exportot Szingapúrból somogyi emblémával Alumíniumházas transzformátorállomást készítettek a Ka­posvári Villamossági Gyár szakemberei, az Alumíniumipari Tröszt és a Villamosenergia-kutató Intézettel közösen Törvényelőkészítés A munkavédelem feladatai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents