Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
1987. január 6., kedd Somogyi Néplap 3 Igényes a forgalmazás Patikatisztaságú vetőmagok Finnyás a vevő. Okkal. Ha pénzt ad — s egyre több pénzt ad — az áruért, alaposan megnézi, mit vesz. Így vannak ezzel a somogyi termelőszövetkezetek is, ha megvásárolják — például — a vetőmagot. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat dél-dunántúli területi központja az arra berendezkedett nagyüzemekkel termelteti a magokat. Somogybán a gazdaságok megtalálják számításukat ebben a tevékenységben. A dombóvári területi központ vezetői a közelmúltban azt mondták: következetesen munkálkodnak azon, hogy egy-lkét éVen 'belül minden gabonaszaporító gazdaság a piaci igényeket messzemenően kielégítő, garantáltan fajtatiszta, első osztályú tisztaságú és szükség szerint csávázott vagy egyéb anyagokkal bevont vetőmagot adjon. Amelyik nem felel meg ezeknek a kívánalmaknak, azzal megszakítják a kapcsolatot. Tavaly már volt olyan gazdaság, ahova nem adtak szaporításra vetőmagot. A jó vetőmagot ugyanis jól megfizetik a termelőknek, tehát kifizetődik a gondosan, lelkiismeretesen és kellő hozzáértéssel — végzett munka. A legtöbb gazdaság ennek megfelelően fejleszti is a termesztés, a tisztítás és általában a magkezelés technikáját. Az épületek, a gépek és a berendezések nem olcsók. A siófoki November 7. Tsz a múlt évben több mint ezer hektáron tízfajta — eltérő szaporítási fokú, zömmel vetőmagnak szánt — borsót vett. Ha kevesebb a fajta, egyszerűbb a termesztés: nem töltenek el olyan sok időt a kombájnok „vonulással'’, nem kell annyi fedett — és elkülönített — tárolótér. A több fajta előnye az, hogy különböző időkben érik be, s így a betakarítás ideje „széthúzható”. A betakarítási idényben már teljes kapacitással dolgozott az új vetőmagtisztítójuk — miközben a régit is használták —, s végülis az 1500 tonna feldolgozott búzájukból 1200 tonna vetőmagot fémzároltak. Ennél is tovább léptek: két borsófajtát is előkészítettek fémzárolásra ebben az üzemben, s ily módon 2 millió forint többlet- bevételhez jutottak... A vetőmagszaporító gazdaságok felkészültségétől — mint a siófoki példa is mutatja — sok függ. Ha ' jól dolgoznak, jól jár a fogadó üzem, amely erre a magra építi termesztését. Érthető a szigor, ugyanis néhány gazdaságban a vetőmagszaporí- tásnak csak a „pénzes oldalát” látják, az ezért nyújtandó munkát már kevésbé, s nem véletlen, ha „leverik” a mind magasabbra helyezett „lécet” ... H. F. Vegyesvállalatok hazánkban Elismerés a pártalapítóknak Kossorúsási ünnepség Kaposváron Több mint hetven vegyesvállalat működik már Magyarországon külföldi cégek részvételével. Számuk az elmúlt két év során megkétszereződött. Zömmel közepes nagyságú külföldi cégek vesznek részt bennük, de található köztük több nagy világcég is, például az NSZK-beli Siemens, BASF vagy az Egyesült Államokbeli ITT cég európai leány- vállalata. Az új vállalkozások között jelentős . számban vannak termelő vállalatok. Segítségükkel fejlett technológiák, korszerű munkamódszerek honosodnak meg az országban. Hozzájárulnak a tőkés export bővítéséhez is. A vegyesvállalatok többségénél az alaptőke 51 százaléka magyar, 49 százaléka pedig külföldi tulajdonban van. 1982- től lehetőség .nyílt arra, hogy a pénzügyminiszter engedélyével külföldi tulajdontöbbséggel is létrehozzanak vállalkozásokat. Ma már több ilyen vegyesvállalat működik, köztük a Közép-Európai Nemzetközi Bank és Citibank, valamint néhány termelővállalat. A vegyesvállalatokba befektetett külföldi tőke összege jelenleg megközelíti a százmillió dollárt. A részvételben a legaktívabbak az osztrák és az NSZK- beli cégek, de működik már indiai, japán, portugál ésgörög cég részvételével alapított vegyesvállalat is. A vállalkozási kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy 1986-ban egyszerűsödött az engedélyezési eljárás, és változott az adózás is. Áz adó- kedvezményeket a vállalkozók ma már nem eseti elbírálás alapján kaphatják meg, hanem akkor, ha teljesítik a jogszabályban előre megszabott feltételeket. Ennek megfelelően például az árutermeléssel, szálloda- építéssel és üzemeltetéssel foglalkozó vegyesvállalatok, amelyek alaptőkéje meghaladja a 25 millió forintot, s ebből a külföldi részesedés több mint 30 százalék, az általában érvényes 40 százalékos nyereségadó helyett az első öt évb^n csak 20, a hatodik évtől pedig 30 százalék nyereségadót fizetnek. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos ágazatokban működő vegyesvállalatokat az első öt évben mentesítik a nyereségadó fizetése alól, s az alapításukat követő hatodik évtől Hideg tekintet, kiszámított beszéd, orrhegyre csúszott szemüveg. így képzeli el az ember a bankosakat. Olyan képzete támad a laikusnak, hogy valami különös nyelven beszélnek, amelyben csak úgy repkednek olyan kifejezések, mint a kamatláb, a hiteltényező, a pénztárforgalmi egyenleg ... Két óra hosszat voltam Osztopánban Szabó Ferenc vendége, s ez elég volt arra, hogy megváltozzon a véleményem. — Az osztopáni földművescsalád három gyereke közül nekem jutott az a szerep, hogy továbbtanuljak. A kaposvári Somssich gimnáziumban végeztem, 1946-ban. Állatorvosnak készültem, ez ma is gyakran eszembe jut; el sem tudtam képzelni, hogy ne sikerüljön. Gyászosan elbuktam. Szabó Ferenc itt megállt. Nem azért, hogy nyomatékot adjon pályája fordulatának, hanem hogy maga is mosolyogjon egyet. — Valami rokonom kisgazdapárti képviselő volt, s ez nem jó fényt vetett az előmenetelemre. A húszéves fiúnak megérkezett a katonai behívója. Addig is volt ideje gondolkodni, hogyan tovább. Aikét év gyorsan eltelt. A rokon már nem lett volna akadály, de Szabó Ferenc maga akart érvényesülni. Kaposvárra utazott, s ott az Országos Hitelszövetkezet helyi fiókjának ablakában megakadt a szeme egy feliraton: „Gyakornokot felveszünk”. ' — Rossz előérzetem volt, s valóban el is akartak küldeni, hogy későn jöttem. Aztán hogy saját magammal bizo- nyíttassák be álkalmatlansákezdve százalékos nyereségadót fizetnek. Ezek az intézkedések számottevő érdeklődést keltettek külföldön. A Pénzügyminisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara és más szakmai szervezetek több országban előadásokon ismertették a magyarországi vállalkozási feltételeket, így többek között Angliában, Ausztriában, Hollandiában, az NSZK-ban, Olaszországban tájékoztatták az üzletembereket. Ez is közrejátszott, hogy tavaly a korábbinál több új vegyesvállalat alakult, s mintegy harmincnak a létrehozásáról tárgyalnak a hazai és külföldi partnerek. A magyarországi vegyesvállalatok működésének tapasztalatai összességében kedvezőek; többségük nyereségesen működik, s tartósan veszteséges nincs közöttük. Általában a megalakulást követő egy-két évben — mivel ekkor jelentősek a ráfordítások s a bevételek csak később jelentkeznek — átmenetileg veszteségesek a vállalkozások. De több olyan vegyesvállalat is van, amely kezdettől fogva nyereségesen működik. Negyvenkét évvel ezelőtt alakult meg az MKP Somogy megyei és Kaposvár városi szervezete. A városi pártbizottság ennek tiszteletére ko- szorúzási ünnepséget rendezett tegnap délután 5 órakor Kaposváron, az Ady Endre utca 7. számú ház előtt. Részt vett az ünnepségen Tanai Imre, a megyei párt- bizottság titkára és Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Ott voltak a párt, a munkásmozgalom régi harcosai. A városi fúvószenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Kis-Pál Judit, a Táncsics Diákszínpad tagja elmondta Győré Imre Zuhogj csak ár című versét. Ezután dr. Gimesi Mihály, a városi párt-vb tagja, a megyei kórház osztályvezető főorvosa mondott ünnepi beszédet. — A márványtábla a ház falán arra figyelmeztet és emlékeztet, hogy e helyen alakult meg, ma 42 éve, a Magyar Kommunista Párt Somogy megyei és Kaposvár városi szervezete. A pártalakítás a város felszabadulása után a legjelentősebb esemény volt. A szónok felidézte milyen nagy szerepük volt a baloldali, kommunista munkásoknak a felszabadult város életének megindításában, a szovjet városparancsnok kérésére. A várostól húsz-harminc kilométerre még négy hónapig folyt a harc. A pártalakítást decemberben nehezítette, illetve megakadályozta a katonai helyzet. — 1945. január 5-én reggel Pécs felől azonban megérkezett a városba Vass Zoltán, az MKP Központi Vezetőségének küldötte. Nála volt a baloldaliak névsora, s így először Győrffy Antalt kereste föl, meghallgatta beszámolóját a város életéről, majd kérte a kommunisták azonnali összehívását. A pártszervezetet az akkori Korona utca 7. számú ház udvari hivatali helyiségében alakították meg. Az ülésen tizennégyen vettek részt, s Győrffy Antalt választották meg párttitkárnak. Az akkor választott ideiglenes vezetőség márciusig dolgozott. Legfontosabb teendője egy napilap megjelentetése volt — január 9-én megjelent a Somogyvárme- gye. A pártszervezet részt vett a Nemzeti Bizottság megalakításában, majd a földreform előkészítésében, a földosztás lebonyolításában is. Emellett szervezte az újjáépítést, a vasút, a posta és a közutak helyreállítását, gondoskodott a földek akna- mentesítéséről. — A pártalakítók heroikus munkája, kommunista helytállása ilyen hosszú idő távlatából is csodálatot és elismerést érdemel — mondta a szónok. — Ezért emlékezünk január 5-én tisztelettel az elődökre ennél az emléktáblánál. Ezután Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Nemes István, a városi KISZ-bizottság titkára és a veteránokat képviselő Mautner József megkoszorúzta az emléktáblát. Az ünnepség befejezéseként a zenekar eljátszotta az Internacionálét. Infrafénykép — mezőgazdászoknak «* Eljött ez a nap is gomat a bankszakmára, elém tettek egy feladatot. Jól emlékszem: kamatos kamat kiszámolása volt. Mire papírt és tollat kerestek, már kiszámoltam az eredményt. Ezzel el is dőlt a sorsom, 38 évre és 222 napra. Hamar előlépett a pályán Szabó Ferenc. Alighogy megjött az első bankos tanfolyamról — ezt még sok követte —, már várta a kinevezés. Ö lett a nagyberki hitelszövetkezet vezetője. Elutazott Nagyberkibe; belelapozott az iratokba, mindent alaposan megnézett, és kérte a fölmentését. — Ez volt az első és utolsó fölmondásom, de ezt kellett tennem, hiszen még hamis váltó is volt a szövetkezetben. Azonkívül 540 forint lett volna a pénzem, míg a mosdósi koszt és kvártély ötszázba került volna. Bár beosztó ember hírében álltam, azért negyven forint egy hónapra egy kicsit kevésnek tetszett. így került végülis a Nemzeti Bank kaposvári fiókjához előadó-könyvelőnek. A mezőgazdasági hitelek tartoztak hozzá, egészen nyugdíjazásáig. — Hogy érzékeltessem a különbséget: kezdetben még vissza nem térítendő hitelt is 38 éviq „adta a bankot" adtunk, például aratópálinkára. Ehhez képest a húskombinát exportüzemének 2,5 milliárdos beruházása szinte hihetetlenül hangzik. 1960-ban Szabó Ferenc lett a járási fiók vezetője, majd 1965-ben a — fiók megszűnésekor — a megyei igazgatóságra került főcsoportvezetőnek, amolyan „tárca nélküli miniszter”-nek. A gépállomások megszüntetése, a mezőgazdasági szövetkezetek szakosodása, a korszerű állattenyésztőtelepek létrehozása, tárolótér-építés, majd a korszerű géppark megteremtése: Szabó Ferenc szinte együtt élt a fejlődő somogyi mezőgazdasággal. Nemcsak a Munka Érdemrend ezüst fokozata, három Kiváló Dolgozó kitüntetése és a kétszeres Tegyünk többet Somogy ért! elismerés fejezi ki, hogy példás dolgözó volt. Munkahelyén „örökös” szak- szervezeti titkár, a falujában 22 évig tanácstag. Három gyereke is az apjuk által taposott úton indult. Mezőgazdász-tanár és kertészmérnök fia az apa földszeretetét örökölte, lánya pedig a Nemzeti Bank megyei igazgatóságán folytatja a közgazdász igyekezetét. Békés József Kifizetődő az infraérzé- kenységű filmek használata a mezőgazdasági nagyüzemekben ; a repülőgépekről készített felvételek ugyanis lehetővé teszik a növényvédelmi és műtrágyázási költségek csökkentését, a terméskiesések mérséklését. Az elmúlt évben több mint húsz mezőgazdasági nagyüzemben éltek a lehetőséggel: légifelvételeket használtak az agro- nómusok. A felvételeket különleges kamerákkal készítik, ezeket rezgéscsillapítóval ellátott állványokon helyezik el a repülőgépek alsó nyílásainál. Az infrakép alapján viszonylag gyorsan és nagy pontossággal mutathatók ki a növényi betegségek és a táp- anyaglybák. A kép színei a növényeknek a normálistól eltérő klorofil-szerkezetét rögzítik. A felvételen az egészséges zöld növény színe élénkvörös, a beteg növényé pedig barna, fekete, zöld, szürke, vagy éppen fehér. Az elszíneződés mértékéből állapítják meg, hol van szükség azonnali beavatkozásra, és milyen kiterjedésű a fertőzött, beteg növényekkel teli terület. A felvételek megmutatják a talaj víztartalmát is. Mivel a víz elnyeli az infrasugárzást, a sötét tónusú fényképrészekből kiderül hol a leggazdagabb a talaj vízkészlete. A fertőző betegségeket, kártevőket szintén kimutatja a felvétel. A kalászos gabona esetében a vetésfehérítő bogár jelenlétéről, vagy a lisztharmat jelentkezéséről győződhetnek meg ily módon a mezőgazdák. Megmutatja továbbá az úgynevezett eróziós talajhibákat, valamint a műtrágyázás vagy a növényvédelem hiányosságai, s a felvételek alapján lehetőség nyílik ezek gyors kiigazítására. Kevesebb sikerrel használhatják az infra- fényképeket a kertészetben, a fáknak ugyanis csak egy- egy része mutat elszíneződést, ezt pedig a nagy magasságból készített felvétel nemigen mutatja ki. A tapasztalatok szerint a repülőtér 25 kilométeres körzetében 10 százalék körüli növényi fertőzésnél abban az esetben gazdaságos a módszer, ha legalább 10 hektáros területet fényképeznek le. A repülőtértől számított nagyobb távolságban csökken a ' módszer gazdaságossága, ilyen esetben csakis akkor ajánlják a légifotót, ha erőteljesebb a fertőzés, illetve legkevesebb 160—200 hektárt kell felderíteni. Mivel a nagyüzemek egy-egy alkalommal több száz hektárt ellenőriznek, az esetek többségében meghozza a várt eredményt az infrafény- képezés.
