Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

2 Somogyi Néplap 1987. január 5., hétfő Ülést tartott a Minitztertanác* A kormányszóvivő tájékoztatója A Minisztertanács ülését követő — idei első — kor­mányszóvivő-tájékoztatót derűs hangütéssel kezdte dr. Bá­nyász Rezső államtitkár. A lengyel kormányszóvivő nevére utalva tréfásan megválaszolta azt a kérdést, amelyet ko­rábban töltettek neki is, hogy miért vezették be — úgy­mond — Lengyelország után Magyarországon is ezt a tisztséget. — Mert mi is „Urban”-izálódunk — hangzott a csattanó. Ezt követően a lapók képviselőinek komoly kér­déseit vette sorra. Carlucci letette a hivatali esküt Péntekien letette a hivatali esküt és megkezdte muníkájáit Frank Carlucci, Ronald Rea­gan amerikai elnök új nem­zetbiztonsági tanácsadója. Kinevezésére azután került sor, hogy elődje, John Poin­dexter távozni kényszerült az iráni fegyvere zállítá&i bot­rány miiaitt. Carlucci korábban diplo­mataként, a CIA igazgató- helyettesek árat, valamint had- üigyminiszter-helyettesként is .tevékenykedett. Az UPI szerint Carlucci sízaibad kezet kapott a nem­zetbiztonsági tanács átszer­vezésére, így több új mun­katársat vesz majd maga mellé. Kórházba vonult vasárnap reggel Reagan amerikai el­nök. A Washington mellett levő Bethesda haditengeré­szeti kórházában vasárnap kivizsgáláson esik át, első­sorban annak megállapítá­sára, hogy a bélrendszeréből korábban műtéttel eltávolí­tott kisebb rákos daganat nem terjedt-e tovább, hét­főn pedig kisebb prosztata- műtétet hajtanak végre raj­ta. A műtétet orvosai ruitin- jellegűnek minősítik, ennek Vasárnap esti kommentár Jó hír, rossz hír Az új esztendő első nap­jaiban egy jó és egy rossz hírt kopogtak gyors egymás­utánban a telexgépek Afga­nisztánból, a hosszú évek óta polgárháború sújtotta közép-ázsiai országból. Mi­vel Afganisztánt nyugodtan tekinthetjük a nemzetközi politika egyik válságpontjá­nak, jogos volt várakozó ér­deklődésünk a friss fejle­mények után. Nos, az első jelentésben nem is csalódtunk: az Afga­nisztán Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságá­nak rendkívüli üléséről tu­dósított, ahol a kabuli veze­tés nagyvonalú rendezési javaslatot dolgozott ki és hOZOlt a TTtiag tuUtmuíatí r u. Ennek értelmében január 15-ével tűzszünetet hirdet­ne, azaz nem harcolna töb­bé azon fegyveres csoportok ellen, amelyek csatlakozná­nak a fegyvernyugváshoz. Az új javaslat lényeges ré­sze az is, hogy az afgán ve­zetés kész tárgyalni olyan erőkkel is, amelyek nyíltan kományellenesnek vallják magukat. A tárgyalások s az esetleges koalíció alapját persze csak az államérdekek minden oldalról való elis­merése jelentheti: tehát a társadalmi haladás, az or­szág függetlenségének és el nem kötelezettségének ügye melletti kiállás. Erre azonban egyelőre még úgy látszik, hogy vár­ni kell. A második, a rossz hír szerint ugyanis a dus- manok, illetve a mudzsahe- dinek képviselői nagy sietve szétkürtölték elutasító állás­pontjukat, s ismét korábbi követelésüket hajtogatták. Eszerint addig nem szünte­tik be a harcot, amíg nem alakul „tiszta iszlám kor­mány”. Az ellenforradalmá­rok még ma is azzal tudnak az ország mélyen vallásos lakosságára, a menekülttá­borok lakóira a legjobban hatni, hogy Kabulban „gya­urok”, azaz nem igazhitűek uralkodnak. Afganisztán új vezetése is felismerte már, hogy na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az iszlám tiszteletére és fokozottabban kell bevonni a közéletbe a törzsi és val­lási vezetőket. Éppen az említettek miatt nagyon is politikai kérdéssé vált. hogy ezentúl többet fordítanak például központi keretekből a szent helyek gondozására, felújítására. S az ilyen gesz­tusoknak aKKor is nagy a jelentőségük, ha tudjuk — még az elfogult nyugati for­rások is ezt támasztják alá —, hogy a különböző ellen- forradalmi csoportok, cso- portocskák között , közel sincsen összhang. Sőt, éles vetélkedés folyik a pénz­adományokért és fegyver­szállítmányokért; a belhábo- rút is folytató szervezetek nem képviselnek reális kor­mányzati alternatívát. . Az afgán vezetés már eddig is többször tanújelét adta jószándékának: Genf- ben hosszabb ideje közvetett tárgyalások folynak Kabul és Iszlámábád között a bé­kés rendezés lehetőségeiről, a szovjet csapatkivonások menetrendjéről. Kabulban az utóbbi időben egyre rugal­masabban kezelik ezeket a kérdéseket, ám Afganisztán akarata kevés: Pakisztán­nak —» vagy inkább a leg­főbb támogatást nyújtó Egyesült Államoknak — nem érdeke a rendezés. D. I. ellenére külön sebészcsopor­tot hoztak létre annak el­végzésére. Reagan előrelát­hatólag a műtét után há­rom-négy napot tölt a kór­házban, s további néhány napig még a szokottnál több pihenőre szorul. Reagan még szombaton aláírta a hétfőn beterjesz­tésre kerülő új költségvetés­tervezetet, amely az Egye­sült Államok történetében először haladja meg az ezer milliárd dollárt, ezen belül több mint 300 milliárdot igényel katonai célokra. Az elnök rádióbeszédben köve­telte, hogy a kongresszus, amelynek új ülésszaka ked­den nyílik meg, lényegében változtatás nélkül fogadja el a következő pénzügyi év­re szóló előirányzatokat, amelyek szerinte „az Ame­rika jövőjére vonatkozó ter­veket” foglalják magukba. Reagan jólelőre azzal vá­dolta meg a most már mindkét házban demokrata többségű törvényhozást, hogy ha változtat a terveze­ten, akkor „meg akarja fosztani az amerikaiakat a program megvalósításának lehetőségétől”. Az új költségvetés- tovább kívánja csökkenteni a szo­ciális jellegű előirányzato­kat, miközben hat százalék­kal akarja megnövelni a ka­tonai kiadásokat. Reagan szerint ez csupán három százalékos növekedést je­lent. mivel a további három század ék csak az infláció okozta itöbbletköltségeket fe­dezi. Larry Speakes, Reagan szóvivője szerint a költség­vetés „az amerikai gazdasá­gi növekedést szolgálja és egyúttal elősegíti az ország biztonságának fokozását”. Az előzetes adatok szerint a katonai-költségvetés egye­bek között előirányozza az űrfegyverkezési kutatások növelését, az új MX-itípusú előirányzatainak jelentős szárazföldi és Trident-típu- sú tengeri indítású hadásza­ti rakéták gyártását, az MX-rakéták változtatható kiinduló állásiba történő te­lepítésének és egy új, egy robbanófejes, ugyancsak mobil rakéta kifejlesztésé­nek megkezdését. Izraeli támadás Dél-Libanon ellen Az izraeli légierő helikop­terek és repülőgépek beve­tésével vasárnap megtáma­dott több dél-libanoni falut. Sok a sebesült, az anyagi károk jelentősek. A támadás hírét először helyi források közölték, majd megerősítet­ték TeL-Avivban is. A légicsapással valószínű­leg az úgynevezett Dél-liba­noni Hadsereg nevű milíciát* akarják megsegíteni. Ez a fegyveres csoport izraeli megbízásból a megszállt li­banoni területeken műkö­dik, mintegy ezer izraeli ka­tona fedezete alatt. Az el­múlt hónapokban egyre erő­sebb támadások érték a fel­szabadító mozgalom részé­ről, így legutóbb a múlt hé­ten, amikor hat embert vesztett egy rajtaütés kö­vetkeztében. A gépágyúkkal lőtt fal­vak jelentik — tel-avivi ál­lítás szerint —- a hátorszá­got a gerillák számára, aki­ket Izraeli egyszerűen terro­ristáknak minősít. Tavaly izraeli harci gépek 18 al­kalommal lőtték, vagy bom­bázták Libanont. Halálos áldozatokat is köve­telő ítéletidő tombol az Egyesült Államokban. A New Jersey Atlantic Cityben la­kónegyedeket öntött el a víz. Sokakat kiköltöztettek ott­honaikból. (Telefotó: AP—MTI—KS) Jugoszláv gazdaság —1986—1987 A jugoszláv gazdasági helyzet tavalyi alakulását másként ítélik meg az opti­misták és másként a pesz- szimisták. A derűlátók azt emelik ki, hogy az ipari termelés 4—4,5 százalékkal emelke­dett (az utóbbi évek 1—2 százalékos növekedéséhez ké­pest ez jelentős), a közel 20 milliárd dolláros külföldi adósságállományt 960 millió dollárral csökkentették, jó mezőgazdasági és idegenfor­galmi évet zártak, az ener­gia- és a közellátásban nem voltak zavarok, hosszú évek óta ezúttal először nőtt a munkatermelékenység és mintegy 7—8 százalékkal ja­vultak a reálbérek (öt év múltán először). A borúlátók és a közgaz­dászok viszont arra emlé­keztetnek, hogy a gazdálko­dás hatékonysága változat­lanul alacsony, a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés, a vállalatok felhalmozó képes­sége gyengült, az általános és a közös fogyasztás túllé­pi a reális kereteket, a mun­kát keresők száma megha­ladja az 1 milliót, az inflá­ció a tavalyi 79,5 százalék­ról az idén 90 százalék fölé emelkedett, a vállalatoknál továbbra sem érvényesül megfelelően a jobb munká­ért több bért elve. A szövetségi kormány ala­pos elemzés után az 1987. évi népgazdaság-fejlesztési terv tervezetében azt java­solta a parlamentnek, hogy a társadalmi össztermék 3,5, a foglalkoztatottság 2,3, az ipari termelés 4, a mezőgaz­dasági termelés 3, a kivitel 5, a behozatal 4, a termelé­kenység 1,5, a beruházások 4,5, az idegenforgalom 6 szá­zalékos növelését irányozzák elő. A reálbérek 1—2 száza­lékkal emelkedjenek. A képviselők december vé­géig közel kéthónapos ma­ratoni vitát folytattak a ter­vezetről, s a kormány által javasoltnál szerényebb mu­tatókban egyeztek meg. Esze­rint a társadalmi össztermék 3, a foglalkoztatottság 2, a termelékenység 1,1, az ipari termelés 2,5 százalékos nö­velését rögzítették a tervtör- vényben. A fizetési mérleg javítása végett előirányozták, hogy az export 4,3, az im­port pedig 3,5 százalékkal fog emelkedni. „Az 1987-es esztendőnek jobbnak kell lennie a múlt évinél” — mondotta nemrég Zsarko Papics, a szövetségi társadalmi tervintézet fő­igazgatója. Megállapítását alapvetően arra alapozta, hogy a parlament elfogadja „A gazdasági rendszerben végrehajtandó változtatások­ról” című kormány-előter­jesztést, amelyet újabb gaz­dasági reformként emleget­nek. Ez a csaknem 50 olda­las dokumentum számos törvény és rendelet módosí­tását, s újak bevezetését tar­talmazza. „Megoldás-javasla­tokat” tartalmaz a termelés fellendítésére, az export di­namizálására, a tervezés ész- szerűsítésére, a vállalati el­számolási rendszer tökélete­sítésére, a jövedelemterme­lés és elosztás jelenlegi prob­lémáinak megoldására, a veszteséges vállalatok szaná­lására, az adó- és járulék- rendszer fonákságainak meg­szüntetésére, a bank- és de­vizarendszer további korsze­rűsítésére, az egységes jugo­szláv piac erősítésére, az infláció lassítására, a mun­kaviszony és a foglalkozta­tás szigorúbb szabályozására, a szociális politika haté­konyságának fokozására. Az új rendelkezések — hangoztatja a kormány — tiszteletben tartják a piac- gazdálkodás törvényszerűsé­geit, s azok érvényesülését nem fogják adminisztratív eszközökkel korlátozni. Nemcsak az optimisták, hanem az egész közvélemény is azt várja, hogy 1987-ben a jugoszláv gazdaság több éves súlyos gondok után megindul a „javulás útján”. Márkus Gyula NÉPSZAVA: Az utóbbi időben gyakran esett szó a munkaidő jobb kihasználá­sáról, sőt erre kormányha­tározat is született. Vajon a munkaidőalap védelme eb­ben az esztendőben is köz­ponti kérdés marad-e? — Igen, az marad — vá­laszolta az államtitkár. — Amíg szép számmal álcád­nak olyan vállalatok, intéz­mények, ahol a nyolcórás munkaidőt mondvacsinált okok miatt vagy éppen be­vallottan ok nélkül csak félgőzzel dolgozzák végig, addig a munkaidő jobb hasznosulása kardinális problémánk marad. A Mi­nisztertanács Titkársága az elmúlt hónapok sajtóját ta­nulmányozva elgondolkodta­tó beszámolókkal találko­zott. Például egy más célra hivatott vállalat potom .— szinte alig hihető! — 5000 forintért egynapos „me­nedzserképzőre” invitálta a gazdálkodó szervezetek fel­ső vezetőit. Most ne beszél­jünk arról, hogy mennyiben lehet komoly egy néhány órás stúdium. De vajon kik: a résztvevők vagy a munka­adók fizették-e a borsos tandíjat, az utazás és a munkáid őkieáés költségeit ? Többre megyünk talán a jó példák bemutatásával — folytatta. — A Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke 1987. január 1-jei hatállyal szabályozta a ta­nácsi szervek munkarendjét, munkaidő-beosztását és az ügyfélfogadással kapcsola­tos kötelességeiket. MAGYAR RÁDIÓ: Or­szággyűlési képviselők is többször szóvá tették, hogy nagyon nehézkes az orvosi műszerek és berendezések javítása. Tervezi-e a kor­mány az orvosi műszerek országos szervizhálózatának létrehozását? — Az orvosi műszerek or­szágos szervizhálózata már működik. Nem az a gond, hogy ki végezze el a mun­kát, hanem hogy mivel! El­sősorban ugyanis az alkat­részellátás okoz gondokat, másodsorban néhány jól képzett, a legkorszerűbb technikát ismerő és alkal­mazni tudó szakember hiányzik — főleg vidéken. S nemcsak egyik-másik kül­földi partnerünk, de a hazai gyártók sem jeleskednek a pótalkatrészek előállításá­ban. A Magyar Rádiónak egy másik kérdésére válaszolva azt is elmondta a szóvivő, hogy ugyancsak egy, a kor-' mány előtt szereplő KNEB- vizsgálat szerint az utóbbi években megszaporodtak a közérdekű bejelentések. Ezek között számos olyan névtelen levél ván, amely vezetők munkáját bírálja. A kormány annak is örül, Az Országos Takarékpénztár szombaton Budapesten rendezte meg a nyereménybetétkönyvek 1986. negyedik negyedévi sorso­lását. Mindazok az 1986. decem­ber 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyere­ménybetétkönyvek, amelyek sor­számának utolsó három szám­jegye (számvégződése) megegye­zik az alább felsorolt számok­kal, az 1986. negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mel­lett feltüntetett százalékát nyer­ték: Szám- Nyeremény­végződés százalék 132 100 162 50 185 25 198 25 238 50 hogy a sajtó nyíltabban, gyakrabban ad hírt a köz­érdekű bejelentések alapján lefolytatott vizsgálatokról, azok eredményeiről. — Persze abban is lehet igazság — tette hozzá —, hogy helyen,ként csökkent a kötelező előralátás, hogy ne mondjam: éberség. A KNEB jelentése is rámutat arra, hogy sok helyütt megelég­szenek pusztán a vétkes fe­lelősségre vonásával, de nem tárják fel az események mozgató rugóit. Változó gaz­dasági életünkben — úgy tűnik — a korábbiaknál több szereneselovag, kalan­dor tűnt fel. A közösséget megkárosítók, a nyerészke­dők ellen a továbbiakban is minden lehető eszközzel, vagyis a törvény teljes szi­gorával fogunk eljárni. MAGYAR HÍRLAP: Sze­retném tudni, hogyan érté­kelte a kormány a Magyar Hírlap tevékenységét. — A kormány úgy talál- . ta, hogy a Magyar Hírlap — a kormány félhivatalos lapja — a kormányzati dön­tések hátteréről jól tájékoz­tatja olvasóit, eredménye­sen mozgósít a határozatok végrehajtására, megfelelő fórumot ad a tanácsi mun­kának — mondta dr. Bá­nyász Rezső. — A kormány arra hívta fel a Magyar Hírlap szerkesztőségét, hogy fokozza vitakészségét, s ez­zel erősítse tovább immár kialakult, sajátos karakterét. Az intézkedések megszüle­tése előtt bátran adjon te~ ret a széles társadalmi vi­táknak, az olvasói levelek közlésével, cikkekkel és ri­portokkal segítse az úgyne­vezett visszacsatolás folya­matát, vagyis a döntéshozó fórumok sokrétűbb tájékoz­tatását. NÉPSZABADSÁG: Az 1986. szeptember 1-jén élet­be lépett sajtótörvény „be­tűi” az eltelt négy hónap alatt hogyan érvényesültek? — Az alig valamivel több mint egynegyed év átfogó értékelésire, elemzésre ter­mészetesen rövid időszak, sok tekintetben azonban máris kedvező változások tapasztalhatók — állapította meg az államtitkár, majd utalt arra, hogy bátrabb a vitaszellem, amely a szo­cialista demokrácia fejlődé­sének bizonyítéka, s a sajtó tájékoztatásának kötelezett­sége alaposabban érvénye­sül, mint korábban. Az új­ságírók így könnyebben sze­rezhetnek információt, s az igazság nyomába eredve — ha találkoznak is ' nehézsé­gekkel, akadályoztatással .— maguk mögött érezhetik a törvény nyújtotta védelmet. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy sajtónk színvonala ör­vendetesen tovább javul. Szám­Nyeremény­végződés százalék 310 25 343 25 357 50 416 250 508 50 537 50 757 25 825 25 869 25 876 25 902 100 919 25 927 25 937 25 940 25 A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító takarékpénztári fiók, takarékszövetkezet, vagy postahivatal 1987. fizeti ki. január 19-től Nyereménybetétkönyv-sorsolás Kórházba vonult az elnök Reagan aláírta az új költségvetési-tervezetet Először haladja meg az ezer milliárd dollárt

Next

/
Thumbnails
Contents