Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

Tisztelt Szerkesztőség Január 21-én a törökkoppányi postáról felhívtak tele­fonon a munkahelyemen, hogy részemre egy expressz csomag érkezett. Azonnal elhoztam csomagszállító nél­kül, mert azt utólag ott állították ki. A csomagot tavaly december 16-án a somogyvári postán adta fel édesanyám, Gazdag Lajosné, melyben disznóölésből kóstoló volt. Fel­bontás után az egészet el kellett égetni, mert minden romlott volt. Nem csoda, hisz 35 napig utazott! A postán nem kaptam magyarázatot a csigalassúságú szállításért, ezért ezúton kérdem: ki a felelős azért, hogy Somogy- várról Törökkoppányba 35 napig tartott az út? Tisztelettel: Rőth Ferencné Törökkoppány, Ady E. u. 1. Tisztelt Szerkesztőség! Január 23-án 15.14-kor Békásmegyeren a rokonok fel­adtak egy dísztáviratot Böröcz Katalin, Kaposvár, Kos­suth L. u. 37!a/2. címre esküvő alkalmából. A táviratot a posta még aznap kézbesítette, a megdöbbenést csupán az váltotta ki, hogy gyászborítékban érkezett. Nem tudom, hogy a posta áprilisi tréfának szánta-e a történteket januárban, vagy valóban ilyen gyászos ese­ménynek tartja az esküvőt? ... Tisztelettel: Gyurma János Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 35. Tisztelt Szerkesztőség! Arra szeretnék választ kapni: vajon mi az oka annak, hogy a boglárlellei vasútállomás várótermében évek óta fűtési gond van. Legutóbb január 11-én katona fiam uta­zott vissza Dunakeszire, s a gyorsvonat késése miatt saj­nos 17.30-tól 23 óráig több utazó társammal együtt a fű- tetlen váróteremben kellett várakozni. Jó volna, ha megoldanák a fűtési gondokat, s legalább akkor lennének a vasúti dolgozók emberségesek, amikor az időjárás amúgy is kegyetlen, és várakozásra kénysze­ríti az utazókat. Tisztelettel: Petri Károlyné Somogybabod, Kossuth u. 145. XLil. évfolyam, 23. szám 1987. január 28., szerda Érték­mentés A kaposvári 503-as ipari szakmunkásképző intézetben hosszú évek óta gyűjtik a tanárok és diákok az ipar- történeti emlékeiket. Nemré­giben újabb nagyértékű gép került birtokukba: egy 1916- bam készült, a Ganz és Tár­sa Gépgyár által készített Bánki—Csonka-féle motor. A múzeumi ritkaságnak számító motort Csákányból szállították az iskolába, ahol a tanműhelyben ismét mű­ködőképessé varázsolták. A négy lóerős motor 400 for­dulatot képes megtenni per­cenként, annak idején első­sorban cséplésre használták, de segítségével működtették a takarmányelőkészítő gé­peket is. A Bánki—Csonka-motor a .Somogy Megyei Múzeum tu­lajdona, ám most a szak­munkásképző intézet dísze. A vasas szakmát tanulók is nagy munkában vannak — a szakma szépségét repre­zentáló kovácsoltvas szek­rényen dolgoznak, melynek cirádás, szép mívű ajtaját a felújított, századeleji motor rajza díszíti majd. Az első osztályos gimnazisták munkáiból válogatta össze Kertész Sándor rajz­tanár azt a 26 képet, melyet a héten állítottak ki a Kaposvári Táncsics gimnázium Kisgalériájában. A Kisgaléria már több ízben adott teret a tehetséges fiatalok bemutatkozásához, most újfajta szemlélettel gazdagította a kiállítások sorát. Huszonhárom tsz-t ért aszálykár A végleges adatok szerint megyénkben a termelőszö­vetkezetek csaknem egyhar- madát, huszonhárom gazda­ságot ért tavaly aszálykár. Ezeknek a nagyüzemeknek a többsége — tizenhét gazdaság — kedvezőt­len termőhelyi viszonyok kör zött működik, hatban a jobb adottságok ellenére is ter­mésveszteségeket okozott a szárazság. A kiesések mérté­kére jellemző, hogy tizenhá­rom szövetkezetben a szántó­földi nölvények hozamában húsz százaléknál nagyobb arányú a terméscsökkenés, tíz szövetkezetben , pedig a kiesés tizenöt-húsz százalék körül mozog. Különösen nagy veszteség érte például a görgetegi tsz-t, ahol töhb mint harmincnégy százalék­kal, a csökölyi tsz-it, pedig ■ csaknem harminc százalék­kal kevesebb termett, mint az előző két-három évben. Az aszálykéros szövetkeze­tek közül veszteséggel tíz Gépésztechnikus-képzés Nagykanizsán A nagykanizsai Cserháti Sándor szakközépiskolában Délnyugat-Dunántúl ipari és mezőgazdasági gépésztech­nikus ellátásának javítása, a szakemberutánpótlás ér­dekében nappali tagozaton újra indítják a technikus- képzést. Méghozzá új, a kor követelményeinek jobban megfelelő formában. A technikus jelönieknek öt év lesz a tanulmányi ideje. M|ár az első osztálytól is­merkednek a számítástech­nika alapjaival, kötelezően tanulnak két idegen nyelvet, az utolsó két évben pedig nagy óraszámban foglalkoz­nak automatizálással, irá­nyítástechnikával, üzem- és munkaszervezéssel, vezetési ismeretekkel. A negyedik osztály végén a hallgatók magyarból, történelemből, matematikából és fizikából tesznek érettségi vizsgát. Az ötödik évfolyamban csak szakmai és gyakorlati kép­zést kapnak' és ezt a tech­nikusminősítő vizsga követi. Akár az érettségi, akár az ötödik évfolyam befejezése után lehet jelentkezni to­vábbtanulásra. A technikusok rövid üze­mi gyakorlatot követően be- tölthetnek minden olyan termelésirányítói, középve­zetői munkakört, amelyhez középfokú műszaki végzett­ség kell. Az iskolában szep­temberben hatvan ipari és ugyanennyi mezőgazdasági technikus-jelölt kezdheti meg tanulmányait. Zalán kívül Baranya és Somogy szakembereinek nevelését i§ vállalják. Ezért az intézet minden vidéki hallgatónak kollégiumi elhelyezést ad. A mezőgazdasági gépészek tanulmányi idejük alatt jo­gosítványt, az ipari gépé­szek pedig alapfokú hegesz­tői bizonyítványt is szerez­nek. számol és közülük hat saját erőből nem tudja rendezni veszteségeit. Az érvényes rendelkezések szerint a bu- zsáfci szövetkezetnél szanálá­si eljárást kell lefolytatni, a csökölyi, a görgetegi, a ho- mokszentgyörgyi, a rinyaúj- laki és a szemtbalózsi gazda­ságban pedig dotációból ren­dezik a veszteséget. Erre azért van lehetőség, mert a növénytermelés hozamaiban bekövetkezett kieséseknél a várható veszteség kisebb mértékű. Az a tizenhét szö­vetkezet, amely dotációt nem vesz igénybe, pénzügyi hiá­nya rendezéséhez adóked­vezményit kaphat. A mérlegek elkészítése mindenütt most folyik. Ha befejeződik ez a munka, ak­kor derül ki pontosan, hogy mennyi a hiány, és ezek el­lensúlyozását mennyi dotá­cióval, illetve adókedvez­ménnyel segítik elő. Környezetvédelmi pályázat Ábrahám Kálmán állam­titkár, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke kedden sajtó- tájékoztatón jelentette be, hogy az OKTH pályázatot indít „A szebb, emberibb környezetért’' címmel. A Magyar Televízió és az OKTH kezdeményezésére minisztériumok, főhatósá­gok, megyei tanácsok és társadalmi szervezetek csat­lakoztak a pályázat meghir­detőihez, s csaknem 15 mil­lió forintot ajánlottak fel a legeredményesebb pályázók­nak. A , kezdeményezés cél­ja, hogy a társadalom leg­szélesebb rétegei társadalmi akciókban konkrét környe­zetvédelmi feladatok megol­dásában vegyenek részt. An­nál is inkább szükség van erre — mutatott rá az ál­lamtitkár — mivel az állam csak a társadalmi erők be­vonásával, aktivizálásával képes elérni a környezet megóvására kitűzött célokat. A pályázaton települések, munkahelyi kollektívák, la­kóiközösségek, egyéb" kisebb közösségek vehetnek részt, felajánlva a természetes vagy épített környezet egy pontosan körülhatárolható területéneik közösségi célú védelmét, fejlesztését, ren­dezését, vagy egyéb környe­zetvédelmi feladat megoldá­sát. A pályázatra intézmé­nyi feladatkörben elvégzen­dő munkával vagy máshol már díjazott pályaművel nem lehet jelentkezni. A pályázatot a Magyar Televízió Natura Szerkesztő­ségéhez (1810 Budapest, Sza­badság tér 17.) kell benyúj­tani 1987. március 31-ig. A bíráló bizottság ez év má­jus végéig dönt a pályáza­tok elfogadásáról. Az elfo­gadott pályaműveket 1989. május 17-ig értékelik és döntenek a pályadíjakról. Az ünnepélyes értékelésre az 1989. évi Környezetvédelmi Világnap alkalmával kerül sör. A városok, nagyiközségek, községek, üzemek kategóriá­ban 3 millió 500 ezer forin­tot, a munkahelyi csoportok kategóriában 1 millió forin­tot, az egyéb közösségek kategóriájában pedig 600 ezer forintot kapnak az el­ső díjat nyert pályázók. A díjakat elsősorban közösségi célokra kell majd felhasz­nálni. Az elfogadott pályá­zatok sorsáról a Tv Tájkép című környezetvédelmi ma­gazinja ad folyamatos tájé­koztatást. VESZÉLYBEN Kötvényeket kaptak a debreceni négyes ikrek Nagy László, az Állami Biztosító főosztályvezetője kedden „Életút” biztosítási kötvényeket adott át Debre­cenben, az Apafi utca 19. szám alatti lakásukon a deb­receni négyes ikreknek. Mindegyik gyerek huszon­nyolcezer forint névértékű kötvényt kapott, amelyre tizennyOlcéves korukban a kamatos kamattal együtt százkétezer forintot vehet­nek fel. Az „Életút” biztosítási for­mát idén vezette be az Álla­mi Biztosító, s az első négy kötvényt a debreceni Roda- ikrek kapták meg. A mosta­ni biztosítási formának új vonása; hogy a biztosító a pénzt vállalkozásba fekteti es ha az kedvező eredmény­nyel jár, akkor az eredeti hét százalékos kamat maga­sabb is lehet, vagyis az eredményesebb munkában a biztosító és az ügyfél egy­aránt érdekelt. Az Állami Biztosító szakemberei ked­den két iker-babakocsit is átadtak a debreceni gyere­keknek. A tavaly december 16-án született négyes ikrek egész­ségesek, szépen gyarapodnak. Melyiket Kovács bemegy az ál­latkereskedésbe, de nem tudja, hogy milyen álla­tot vegyen. — Tessék megvenni ezt a papagájt — beszé­li rá a kereskedő —, rendkívül tanulékony ál­lat, garantálom, hogy egy hét alatt megtanulja a kedves felesége nevét. — Akkor adjon nekem inkább egy aranyhalat... Fenyegetés — Mondd, szivecském, hogy van az, hogy a férjed a legfukarabb em­ber a városban, és te mégis mindig tele vagy pénzzel? —Ez úgy van, hogy sokszor összeveszünk és olyankor mindig megfe­nyegetem, hogy hazauta­zom a mamához. És va­lahányszor ezzel megfe­nyegetem, mindig idead­ja a-z útiköltséget. Aforizmák A már régen együtt élő párok szívesen utaz­nak. A szerelem a moz­gásban ugyanis védelmet keres elkopása ellen. Francois Mauriac) * • • Az, aki titkárnőjét ve­szi feleségül; soha többé nem választhat maga tit­kárnőt. (Herold Kelly) * » * Mihelyt valaki új utat fedez föl, rögtön akad, aki készen áll arra, hogy irányítsa a közlekedést. (Rrokogyil) * * * Amikor mások helyére ülünk, a legfontosább, hogy tudjuk, hol Van a mi helyünk. (Leonyid Szuhorukov) * * * Gyakran verte a mel­lét. Azt akarta, hogy le­hessen hallani, milyen szépen cseng az érem, amelyet visel. (Krauzela) Felvágás — Ne csapkodd már annyim azt az ajtót — mondja a feleség a férj­nek —, most már úgyis tudja mindenki, hogy van autónk! Alku Két skót szülő egyez­kedik a hozományról. — Nem tudóik tízezer­nél többet adni a lá­nyommal — mondja az egyik. — Hát jól van, nem bánom — adja meg ma­gát a másik —, de leg­alább azt ígérje meg, hogy a kelengyét az én üzletemben veszi meg neki. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap- kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hirlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents