Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

1987. január 28., szerda Somogyi Néplap 5 A hold tiszta marad A hold méltósággal tűrte, hogy az éjszaka magához ölelje. Örök 'szerelmük ta­núi, a csillagok szemlesütve gyönyörködtek a szép pár­ban, yillódzó fényük végig- csorgott a háztetőkön. A fér­fi csak állt, a hatalmas ék­köves égboltra emelte te­kintetét, mindig meghatotta ez az emberi kéz nemron­csolta ragyogás. A végtelen nyugalom, amely végigsöpört az éjszakán, méginkább eszébe juttatta: pihenésre van szüksége. Elfáradt, meg­fáradt, vagy kifáradt? — ki tudja. Becsapták, vagy talán „csak” sebet ütöttek felvér­tezett testén. A páncél nem volt elég erős és kijavítani sincs már ereje. — Szeretném, ha nem ér­tene félre: — harsogott a nagyfőnök —, de a suszter maradjon meg a kaptafánál. Tudta, hogy miről van szó: fiókba került az ötlete, > nem kell az újítás s a ha­szon sem. Itt nem kell gon­dolkodni, sőt: nem is sza­bad. — Sok a panasz maga el­len: a személyes konfliktus­ról a hírek egyre többször jutnak el hozzám. — De ... — kereste a sza­vakat, hogy megmagyarázza: az újítást még csak nem is munkaidőben dolgozta ki, ám felelőtlenül elfecsegte, hogy mire „pocsékolják” maradék szellemi energiáját. Megijedt a gondolattól, hogy az osztályvezetők támogatási sejtető mosolya mögött a szakmai• féltékenység lapult. Hamarosan Megértette, az ötlete „kavarta” kellemetlen­ségeket személyes ellentétek­ké redukálják. Elöntötte a keserűség. Ez a vár beve­hetetlen, Védői hátukat mu­tatják — érzékeltetve az ő kicsinységét —, de győzel­mük így is végleges. Végle­ges az ellenszenv is, amely körüllengi, bekúszik zsigerei- be, összerántja gyomrát és lassú halálra ítéli. Emlékek sorakoznak. Az első: „Örülök, hogy vállalatunk mellett döntött" — mosoly­gott a vezérigazgató. Öt esztendeje úgy érezte, hogy ez az a munkahely, amely­ről álmodott, és sokat tesz majd a cég sikeréért, és sze­retni fogják itt munkájáért, kitartásáért. Szíve még mindig vadul kalimpált, amikor eszébe ju­tott a két évvel ezelőtti mondat: „A műszaki osztály vezetését szeretnénk magára bízni. Elvállalja?” Nem. gondolt akkor arra hogy hány ember haragszik ezért rá. A bajok akkor kez­dődtek. Tombolt benne a méreg: miért lett akkor hirtelen a kollégáinak „osztályvezető úr”? Miért vetik a szemére, hogy elvállalta? Hiszen sen­kivel nem éreztette, hogy föl­jebb lépett. Amikor az új szalagot szerelték — iszonyú teher volt a rövid határidő —, három napig szinte éj­jel-nappal a munkások kö­zött volt, segítette őketf Mikor eddig ért gondola­taival, maga ellen fordult. Érezte; egyre nyomasztóbb az önsajnálat. „A meg nem értett zseni” — gúnyolódott, magával. „A melóspárti lo­jális döntnök” — füstölgőit. Felhajtotta kabátja gallér­ját, s a kihalt utcákon sze­retett volna szemetesedénye­ket borogatni, Sötét ablako­kat beverni, világgá kiáltani bukását. Ez valódi bukás! Amint felnézett az égre, elszégyellte magát. Azt a békét akarja megzavarni, amelyet mindig csodált? Amiről mindig az jutott ■ eszébe, hogy emberek nem '■ tehetik tönkre, amely örök és sérthetetlen? A Hold igéző fénye mindig tiszta ma­rad ... Tamási Rita A tét nagy, a kérdésok aprólékosak Megkezdődtek a tanulmányi versenyek Januárban megkezdődtek a lassan hagyományos orszá­gos középiskolai tanulmányi versesyák. A veté'Lkedősoro- zaton — amelyet a Művelő­dési Minisztérium írt ki —, a középiskolák, harmadik és negyedik osztályos tanulói vehetnek részt. Elsősorban azok, akiket szaktanáraik felkészültségük alapján a versenyre javasolnak. Már országos a vita a ta­nulmányi verseny történe­lem tárgyú feladatai miatt Kaposváron a Táncsics Mi­hály Gimnáziumban dr. Miklós Endre több éven ke­resztül volt tagja a javító bizottságnak. — Irreális, hogy a szak­középiskolák tanulói ugyan­azokat az írásbeli feladato­kat oldják meg, mint a gimnazisták. A feladatok nagyrészt az első két évfo­lyam anyagát tartalmazzák, részletkérdéseket érintenek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a tananyagban a kultu­rális-műveltségi témák olvas­mányosan, nem ritkán ki­egészítő anyagként szerepel­nek, kisebb arányban, mint az eseményközpontú részek. A kérdések között viszont ezek is majdnem fele-fele arányban kaptak helyet. — A feladatok nehézségi foka is sokszor szóba kerül. — Ez a leglényegesebb kérdés. Akik elindulnak eze­ken a versenyeken, azoknak elmélyültebb tudásról kel) számot adni. Az a szint, amelynek ismeretét a felada­tok többsége megköveteli, már jelentősen túlmegy a gimnáziumi anyagon, a törzsanyagról nem is beszél­ve. Talán azért, mert óriási az érdeklődés a történelem iránt, tehát egyfajta kivá­lasztódást is segít. Ehhez tartozik még, hogy kötött a résztvevők sgáima és megha­tározzák még azt is, hogy a következő fordulóba hányatí kerülhetnek. Gyakran szá­zadpontok döntenek és ezek nem biztos, hogy pontosan kifejezik a tudásbeli különb­ségekét. — Véleményem sze­rint jobb lenne, ha két pá­lyázati rendszer volna. Az egyik a mostanihoz hasonló, írásbeli feladatok megoldását jelenti, á másik tesztkérdé­sek nélkül csak a pályamű elbírálása alapján döntene, így azok is részt vennének a versenyben, akiket elriaszt a jelenlegi hosszú pályázati rendszer, és az azt követő írásos feladatok sora. Vál­toztatni kellene a jelenlegi javítási módon is. Előfordult már, hogy egy Nógrád me­gyei szénbányászatról írt pá­lyamunkát kellett kijavíta­nom ... — Hogyan segítenek a fel­készülésben a diákoknak? — Elindítottuk a Táncsics Stúdiumot. Ez nem más, mint hetente egy összejöve­tel, ahol a felkészüléshez, a téma jobb megismeréséhez nyújtunk segítséget. A gyakorló tanároknak is néha fejtörést okoznak a kérdések, a témakörök. Még­is, sokan jelentkeztek a ver­senyekre. Nem elhanyagolha­tó szempont, hogy az első tíz helyezett felvételi nélkül kerülhet az egyetemre. Balogh P. Ferenc Húsz éve készült film a szovjet tv-ben Vonások Lenin arcképéhez Egész Moszkva beszél róla — ez esetben nem túlzott a Moszkovszkije Novosztyi cí­mű több nyelven megjelenő szovjet | hetilap, amikor a Lenin életének négy fontos epizódját bemutató tévé- filmsorozat fogadtatását ér­tékelte. A filmsorozat történeté­hez hozzátartozik, hogy húsz évvel ezelőtt készült, és hogy az alkotók annak idején utasítást kaptak az elkészült film megsemmisítésére! Szin­te a csodával határos, hogy végül is megmaradt egy kópia, magán viselve a vi­szontagságok nyomait, hi­szen nem volt mód a vá­gási hibák korrigálására, a technikai egyenetlenségek kiküszöbölésére. A film sorsáról őszintén szó esett a bemutatást meg­előzően. De nem a doboz­ban pihenés tényével és az ezzel óhatatlanul együtt járó botrányszaggal magyaráz­ható a televíziós filmsoro­zat átütő sikere. Egyszerűen egy jó, egy kiváló, egy rit­kán láthatóan kitűnő alko­tásról van szó. HEGEDŰKÉSZÍTŐ Csehszlovákiában rendezték meg a vonós hangszerek ké­szítőinek nemzetközi versenyét. Jurij Pacsokin, moszkvai hegedűkészítő mester is részt vett a nagyszabású verse­nyen. A képen legjobb hangszerével látható ISKOLABŐVÍTÉSEK MARCALIBAN A gimnázium elkészült Honty Márta iparművész új alkotását a kaposvári okatási igazgatóság épületében helyez­ték el. A mitikus témájú gobelin az előadóterem előtti belső tér dísze Tudományos üléseket rendeznek Kétszáz éves az Allatorvostudományi Egyetem Idén ünnepli fennállásá­nak 200. évfordulóját az Ál­latorvostudományi Egyetem. A jubileumra május 25. és 27. között ünnepi rendez­vénysorozattal emlékezik az universitas: egyetemi tanács­üléseken elevenítik fel az in­tézmény két évszázados tör­ténetét és fejlődését, kiemel­kedő professzorainak mun­kásságát; hazai és nemzet­közi tudományos üléseket, kerekasztal-beszélgetéseket tartanak. Ez alkalomból kü­lönböző kiállíitásökon mutat­ják be a gyógyszerek, s az ál, lator v osgy ó,gyászát i eszkö­zök fejlődését, s tárlatot ál­lítanak össze a régi és az újabb szakfcönyvekből. Az évfordulóra színvonalas ki­adványokat készítenek az AiUáltarvoetudományi Egye­tem nagynevű tanárainak és előadóinak életrajzát tartal­mazó Biográfia valamint A magyar állatorvosi érmek, plakettek és jelvények cí­mű könyv mellett február­ban lát napvilágot a hazai állátörvositudomáinyi felső­oktatás történetét áttekintő kötet. 1987. februárjában szüle­tett meg a magyar királyi helytartótanács utasítása ar­ról, hogy létesüljön a Pesti Egyetem kebelében állatgyó­gyászati tanszék, amely az orvosokat áUatjárványtaei ismeretekkel látja el. 1851- ben már Pesti állatgyógyin­tézet néven folyt az elsősor­ban gyakorlati jellegű kép­zés, s a kiegyezés utáni évek­ben ikészüLtjék el azok az olasz reneszánsz stílusú épü­letek, amelyek falai között még ma is oktatnak. A múlt század utolsó évtizedeitől — a természettudományok ki­bontakozásával és fejlődésé­vel — válit az akkor már fő­iskolai rangú, négyéves kép­zést folytató intézmény nem­zetközi hírű, egyetemi szín­vonalú és szellemű állator­vosi oktató- és kutató bá­zissá. A felszabadulás után né­hány évig az Agrártudomá­nyi Egyetem önálló karaként, majd 1952-itől ÁlHatar­vostudoményá Főiskolaként folytatta munkáját az intéz­mény : hallgatói ékkor már doktora címmel végezték ta­nulmányaikat. 1962-től Állat- orvostudományi Egyetem néven működik az Uni­versitas, s ért el — nem utolsósorban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével mégnövekedett állategész­ségügyi teendők ellátására — az oktatás és a tudományos kutatás terén soha nem lá­tott fejlődést. A hallgatói létszámmal párhuzamosain nőtt az oktatók száma, új, korszerű épülettel gazdago­dott az intézmény, s vált fo­lyamat,osan az ország legna­gyobb állategészségügyi ku­tatóhelyévé, az országos posztgraduális képzés köz­pontjává. A felszabadulás óta mintegy négy és felez­nem szereztek diplomát az egy,etemen; jelenleg csak­nem 160 oktató és kutató tant előadásokat, s vezet gyakor­latokat -19 tanszéken több mint félezer hallgató — köz­tük jelentős számú külföldi diák — számára. Marcaliban sem a középfo­kú oktatási intézmények ve­zetői küszködnek a helyek minél ideálisább elosztásá­val. A Lady János Gimnázi­um bővítését indokolta, hogy a város kinőtte a tizenkét tantermes középiskolát. A kiviteleséshez a megyei ta­nácstól 16,8 millió forintot kapott. Az elmúlt évek rossz ta pasztalatai alapján úgy dön­töttek, hogy a beruházás ter­vezésével, a kivitelezés le­bonyolításával egy Zala me­gyei kisszövetkezetet bíztak meg. A szövetkezet négy tervet készített. A megyei és a városi egyeztetések után a négy tervből készítették el az ötödiket. A város törté­netében először kitűzött ver­senytárgyaláson a Zala Me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kelvező ár-, és határ­idő ajánlatával nyerte el a kivitelezést. A tervezet ket­tős határidőt,tartalmazott. Az 1986-os tanév kezdésére tel­jesen felújíották a régi épü­letet, a konyhát, új gázka­zánházat, 200 személyes ét­termet építettek. A 8 tante remmel bővítésre karült szárnyat egy hét csúszással november 21-én adták át. Megnehezítette a kivitele­zést, hogy a közműveket ki kellett váltani és új helyen megépíteni. Jól szervezett volt az építkezés; 150—180 ember dolgozott állandóan. Munkájukat Kozma László generáliművezető irányítot­ta. Az állandó napi ellenőr­zést a régi épület valamiko­ri építésvezetője látta el. A bővítés, a felújítás 60 mil­lió forintba került. Okulva a lapostetős épületek rossz szi­getelésén, a régi és az új épületre magastető került. A magasított tetőrészben ka­pott helyet a KISZ-klub, az iskola könyvtára, ahol tan­termi foglalkozásokat is le­het tartani. A most húsz tantermes is­kolában több mint 600 diák tanul. Kollégiumi helyet je­lenleg 60 diáknak tudnak biztosítani. A következő lé­pés egy 120 helyes kollégium építése lesz. Még ebben az évben el­kezdődik a gimnázium mel­letti épület átalakítása zene­iskolává. A jelenlegi ötéves tervben szeretnék megépíteni a vá­ros déli részén a nyolctan­termes gépipari szakközép­iskoláit. A következő tervidő­szak elején szeretnék a gép­ipari szakközépiskola mellé felépíteni a város harmadik általános iskoláját. Jüngling József

Next

/
Thumbnails
Contents