Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-28 / 23. szám

1987. január 28., szerda Somogyi Néplap 3 Tervünk teljesítése rajtunk múlik Munkásgyűlés a Kaposgépnél Az állattartás növelésére Sok az érdeklődő, a megrendelő az Agrober irodájában Munkásgyűlést tartottak tegnap délután 2 órakor a Káposgép kaposvári köz­pontjának ebédlőjében. Csaknem háromszázan fog­laltak helyet a széksorok­ban. Ilyés Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg a fórumot, majd dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke tartott tájé­koztatót a Központi Bizott­ság novemberi határozatának főbb gondolatairól, az idei népgazdasági tervről. Elöljáróban .megállapítot­tal, hogy a határozat szelle­mét tükörzi: azok ülnek a teremben, akik már nem dolgoznak, akik már befejez­ték a műszakot. Beszélt a megye kiemelt társadalompolitikai prog­ramjairól, amelyek célja az elegendő középiskolai tante­rem építése, az egészségügy helyzetének javítása. Kórhá­zakat bővítenék, korszerű­sítenek. A lakásépítésben fi­gyelembe veszik a társada­lom teherbíró képességének határát. Erre az évre 40 mil­Az MSZMP KB a múlt év novemberi ülésén programot adott a gazdasági kibonta­kozáshoz: most már minden a munkahelyeken dől el — nem papíron, hanem a hét­köznapok gyakorlatában; a tennivalók felismerése után a legfontosabb, most az, hogy ki-ki a tőle telhető legjobb munkával járuljon hozzá — saját jól felfogott érdekében — a feladatok megoldásá­hoz. Mohai László, a Köz­ponti Bizottság gazdaságpo­litikai osztályának munka­társa hívta föl a figyelmet minderre azon a pártnapon, amelyet a Kaposvári Keres­kedelmi Vállalatok Pártbi­zottsága rendezett tegnap az érintett gazdálkodó szerve­zetek gazdasági, politikai és A könnyűipari vállalatok korszerűsítik technológiáju­kat, modern gépeket helyez­nek üzembe, átszerveznek munkafolyamatokat, hogy csökkentsék az anyagfel­használást, és egyben a ter­melési költségeket. E törek­vések eredményeként 5,1 százalékkal kevesebb anya­got használnak fel azonos mennyiségű késztermékhez, mint 5 évvel ezelőtt, és azt tervezik, hogy a következő időszakban hasonló mérték­ben javítják anyaggazdál­kodásukat. A Budapesti Finomkötött­lió forintot helyeztek a la­kástámogatási alapba. Ez olyan segítség a lakást épí­tőknek, vásárlóknak, cseré­lőknek, ami korábban nem állít rendelkezésre. Dr. Gyenesei István a Központi, Bizottság határo­zatának szellemében kiemel­te: a népgazdaság további helyzete attól függ, mennyi­re veszik komolyan a válla­latok a feladataikat. Azt, hogy hol mit tegyenek, nem a Központi Bizottság, nem a megyei pártbizottság hatá­rozza meg, hanem a közös­ség, a gazdasági és a politi­kai vezetők együttesen, s ők gondoskodnak a megvalósu­lásáról. — Ez olyan kollektíva, amelyik a megye legjobbjai kötzé tartozik', gondjai elle­nére próbái talpon maradni, keresi a megoldást, mégha ez olykor nehezebb, több iz­zadságot, fejtörést kíván is. Befejezésül a hallgatók fi­gyelmébe ajánlotta az ön­kritikát, a gondolkodás fel- gyorsítását és a kemény vi­tákban kialakított szemlélet­beli előrehaladás érdekében. társadalmi vezetői részére a Technika Házában, A résztvevőket és a ven­dégeket — köztük Dóri Já­nost, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetőjét és Tavali Bélát, a Kpvdisz megyei titkárát — Zalánfi László, a kereske­delmi vállalatok pártbizott­ságának titkára köszöntötte. Miohai László pártnapi elő­adásában hangsúlyozta: a rendezvény résztvevői, a ke­reskedelmi vállalatok veze­tői olyan ágazat képviselői, melynek nagy a szerepe a kiegyensúlyozott áruellátás­ban, a kereskedelemmel szemben támasztott lakossá­gi igények kielégítésében, következésképp a vállalat- vezetőkre jelentős feliadat árugyárban több új gépet állítottak üzembe, és a mun­kafolyamatot is ésszerűsítet­ték, így az idén 3-5 száza­lékkal csökkentik az anyag­felhasználást. A Sabaria Cipőgyárban a szabászatot korszerűsítették, modern gyártási eljárást ve­zettek be, és korszerű gépe­ket állítottak üzembe, így ugyanannyi bőrből 5 száza­lékkal több cipőt képesek előállítani, mint korábban. A Békéscsabai Kötöttáru- gyárban négy modern, nagy teljesítményű gépet állítottak üzembe, s ezzel 20—22 szá­Boros József vezérigazga­tó összességében sikeresnek mondta a Kaposgép Vállalat tavalyi gazdálkodását. A 920 millió forintos Ipari termelé­si érték tíz százalékkal több, mint az 1985. évi, s a növe­kedés meghaladja! az ipari, a népgazdasági átlagot. A termelékenység 14 százalék­kal nőtt. Nem kisebbek az idei feladatok sem: 40 mil- liióvall több termelési értéket terveznek. Tavaly 70 mil­lióra rúgott a nyereség, az idei előirányzat már 100 millió, s ez nem kis növeke­dés. Sok szó esett arról, hogy az idén sok mindenen vál­toztatni kell. Egyenletesebb termelésre, nagyobb takaré­kosságra, jobb minőségre, a munlkayerseny színvonalá­nak emelésére van szükség. Az idén nem többet kell ban, eredményesebben. Illyés Ferenc pártbizottsági titkár a munkásgyűlés végén azt .kérte, hogy a termelési tancáskozósokon és a beszá­moló taggyűléseken folytas­sák a .tennivalók meghatá­hárul a gazdaság előtt álló célok teljesítésében. Az előadó elmondta: a no­vemberi KB-határozat út­mutatása világos és félre­érthetetlen. Minden eszközt latba kell vetni a VII. öt­éves terv sikere érdekében; nem szabad lemondani fon­tos céokról, a megvalósítás szolgálatába állítható forrá­sokat azonban a munkahe­lyeken kell felkutatni és termelésbe vonni, úgy, hogy azok fontos szerephez jus­sanak a gazdaság élénkíté­sében. A társadalmi köz­hangulat formálásáért, a cselekvőkészség pezsdítéséért sokat tehetnek a gazdálko­dó szervezetek, így a kapos­vári kereskedelmi vállalatok vezetői is. zalékkal csökkentették a frottírköntöshöz felhasznált fonal mennyiségét, miközben a termék minősége változat­lan maradt. A Pamuttextilművek Ki­készítőgyárában a vegyszer felhasználását ésszerűsítet­ték: 4,5 millió forintot ta­karítottak meg egy év alatt azzal, hogy a korábbinál korszerűbb festék-receptúrá- kat állítottak össze, illetőleg az optimális festék- és vegy­szerfelhasználás érdekében a kis tételek színezésénél új termelési programot alakí­tottak ki. Ezekben a napokban so­kat utaznak, és sok mező- gazdasági üzem vezetője, képviselője kopogtat az Ag­rober kaposvári irodájának ajtaján. Hívják őket a hely­színekre, félig kész vagy véglegesített elképzelésekről tárgyalnak. Dr. Tóth Károlyné igaz­gató: — Napról napra szaporod­nak a feladataink. Nemcsak azért öröm ez, mert gyakor­latilag két év óta nem volt az állattenyésztést szolgáló megbízatásunk, hanem azért is, mert láttuk: létszükség­let az állattenyésztés fejlesz­tése. A hetvenes években épült szaktelepek tartástechnoló­giája elavult, tartóssá vált a munkaerő-gond, korszerűt­len a takarmány-technológia. Egyszóval olyanok a feltéte­lek, amelyek között nem le­het a termelést jövedelme­zően növelni. — Ügy érzékelik, hogy az üzemi igény találkozott az új szabályozással, a támoga­tás új módjával? — Megkockáztatom; a ten- niakarás nagyobb, mint ami­re jónéhány gazdaságnak anyagi lehetősége van. Mert hiába van a szarvasmarha­ágazatban az ötven százalé­kos támogatás, ha súlyos gondot okoz a másik ötven százalék, és nem sikerül elő­teremteni. Sokj példa bizo­nyítja, hogy ahol egy-két millió forint már van, ott lépni akarnak. A legfigye­lemreméltóbb, a szarvas­marha-telepek rekonstruk­ciója iránti igény növeke­dése. A sertéságazatban jó­val kisebb a mozgás. Innen, a tervezőasztal mellől, úgy látszik, hogy a juhászat nemcsak stagnál, hanem to­vább hanyatlik. Nagyberki­ben például .a juhhodályokat növendékistállókká kívánják átalakítani. A most induló szarvas­marhatelepi rekonstrukciók minőségileg mások mint a korábbiak. Komplexebben, átfogóbban kívánnak felté­teleket teremteni a mély­pontra került ágazat fejlő­déséhez. Nemcsak épületbő­vítést, technológiai váltást foglalnak magukba a progra­mok: mindenütt hozzátarto­zik a fejőház, a fejés kor­szerűsítése, és a tömegtakar - mány-termelés, -tárolás fel­tételeinek megteremtése is. A megyében mintegy ezer—ezerkétszáz szarvas- marha férőhely bővítésére van eddig konkrét megbíza­tás. Az egyik legjelentősebb a Bárdibükki Állami Gazda­ságban. A negyven milliós rekonstrukció során kétszáz­ötvennel emelkedik és nyolc­százötven lesz a férőhelyek száma1. Míegépüi egy olyan korszerű, számítógéppel is felszerelt fejőház, amilyen az országban eddig mindössze kettő van. A toponári szö­vetkezetben ugyancsak ilyen poligonrendszerű, Alfa-Laval berendezésekkel felszerelt fejőház épül, és százhúsz fé­rőhellyel bővül a telep a re­konstrukció során. Ezt a módszert vezetik be Sávo­lyon is százötven férőhelyes növekedés mellett. Puszta- kovácsiban a korszerűsítés során nyolcvannal nő a te­lep befogadóképessége. — Üj telepre egy igény érkezett: a gyékényesi szö­vetkezet szeretne ötszáz fé­rőhelyes tehenészeti telepet. Az anyagi lehetőségei sajnos rendkívül szűkösek, a gaz­daságilag elmaradott térsé­gek segítésére kiírt pályáza­ton indulnak. Még nincs döntés. A sertéságazat mérsékel­tebb fejlesztési igényét bizo­nyítja, hogy a nagyüzemek nem általános rekonstrukci­ót kívánnak végrehajtani, hanem csak egy-egy létesít­ménnyel bővítik a telepet! Olyanokkal, amelyek növelik a hízókibocsátást. Iharosbe- rényben például egy ötszáz férőhelyes hizlaldát kell épí­teni, Nagybajomban, a te- nyészanyagot előállító tele­pen, egy süldőszállást, Ka- posmérőben a fiaztatót kell bővíteni, a marcali szövet­Bessenyei László, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának föleiőadója mondta: — Már a harmadik egy­más utáni telet éljük, ami­kor aggódni kell a szőlőért. Amíg tartott a kedvező, idő­járás, sokhelyütt metszették a nagyüzemi ültetvényeket, beillett a vessző az oltvány- kélsizítéshez. Aztán január 12-én és 13-án mínusz 15 fok alatti hőmérsékteltet is mér­tek a megyében. (Nagyber­kiben például január 13-án mínusz 29 fokot mutatott a hőmérő.) A télnek még nincs vége. A rügyellátottság bíz­tató, tavaly a korai szüret, a hosszú ősz nyomán megerő­södtek a vesszők, a tőkék, jóllehet akikor még a talaj­nedvesség hiánya nem ked­vezett az ültetvényeknek. Egyelőre csak a lehetősége van meg a gazdag termés­nek, a kemény hideg, aZ ónas eső jéggel vonta be, most meg zúzmara borítja a vesz- szőket. Tavaly 6023 hektár volt Somogyiban, a szőlőterület. Termést 4742 hektárról szü­retelték. A múlt éviben 259 hektár selejtezésére adtak engedélyt, ezekét a gyönge, visszafugyotí szőlőket -az idén vágják ki. Ugyanakkor 610 kezet pedig egy dohánypaj­tát kíván a sertéstartásra alkalmassá tenni. A nagyatádi tsz a hús­kombináttal közösen szeret­ne évi tizenötezer hízót ki­bocsátó hizlalótelepet létesí­teni. A módszer — az együtt­működés — újszerű: a hús­kombinát anyakocát helyez ki a kistermelőkhöz, a nagy­üzem végzi a hizlalást. En­nek megvalósulása is a ma még egészen nem tisztázott anyagiakon múlik. — Ha a pénzügyi feltéte­lek biztosítottak, vállalkozna a beruházások tervezésére, lebonyolítására ? — Az előzetes tárgyalások ezt a célt szolgálják. — A zárszámadások most készül­nek, a végleges pénzügyi le­hetőségek most tisztázódnak. Ezért van az, hogy szinte naponta módosulnak és sze­rencsére örvendetesen növe­kednek megbízatásaink. A rajzasztalokon nemcsak tanulmánytervek, döntést előkészítő elképzelések, ha­nem kiviteli tervek is ké­szülnek már. Két évi szü­net után az a tapasztalat, hogy a közgazdasági ösztön­zőrendszer találkozott az üzemek sürgető igényével. Vörös Márta hektár jó minőségű szőlő te­lepítését is engedélyezték: az a munka 1990-iig folyamato­san valósiul meg, az idén osalknem 150 hektárra kerül új szőlő. Üj szőlő'sgazdaeág a llátnányi téesz: 1989-ig .száz hektárt telepít, az idén 25 héktár fehér borszőlővel in­dítja a programot. — 1985-ös és az 1986-os év nem volt kedvező az ága­zatra — erről tájékoztatott Mészáros Lászlóné, a Vüti- coop Szőlő- és Bortermelési Rendszer igazgatója. — Súlyos károkat okozott a fagy, s ehhez hozzájött a rossz kötődés. A ViitíeoQpnál, a jelentős kér sem állította le a meg­alakulást követő évek gyors és töretlen fejlődését: a ki­fogyott ültetvónyék pótlására mégindultak a telepítéseik és —_ okulva a szokatlan hideg mliatt bekövetkezett fagykár­ból — lényegesen, körüllte- kintőbben végezték az új te­rületek kijelölését. A követ­kező évékben is csak kedve­ző fekvésű * területeken léte­sítenek ültetvényeket, ahol nem kell tartani fogyveszély- tődi. A partmergazdaságokbain megszigorítják a követelmé­nyekét a fajtákkal szemben: ezekben az üzemekben és természetesen a kombinát­ban is csak a megmöveke- detit minőségi követelmé­rozasat. Kereskedők pártnapja Takarékoskodik a könnyűipar 150 HEKTÁRON ÚJ TELEPÍTÉS Fázik a szőlő Mélyépítő lett a dacos lány A PÁLYA ELEJÉN Másfél éve dolgozik a Dél- Viépnél Bíróné Nagy Éva. Jelenleg munkavezető. Sza- bolcsi-Szatmár megyében, Kisvárdán született, Nyíregy­házán járt gimnáziumba. Osztályfőnöke könnyűipari főiskolára javasolta, de az ükkor még diáklány (dac­ból?) másként döntött: a Bu­dapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett. — Miért éppen az építő­mérnök i karra? — Ez a pálya állt a leg­közelebb hozzám. Tizennyolc évesen nehéz elképzelni a következő éveket. Vajmi ke­vés fogalmunk volt arról, hogy mit is vállaltunk. A szerkezetépítő helyett a víz­építő mérnöki szakot iga­zolta vissza a felvételi bi­zottság. Az első négy fél­évben ugyanazt tanultuk, mint a többi építő és csak utána jöttek a szaktantár­gyak. Csöppet sem bántam meg, hogy oda kellett jár­nom, sőt kifejezetten meg­szerettem a vízépítést. A férjem kaposvári, együtt ta­nultunk az egyetemen, utá­na házasodtunk össze. Volt még egy másik motiváló té­nyező is, amely Kaposvár mellett szólt: az egyetemre egyedül a Délviép igazgatója jött el személyesen, hogy be­mutassa vállalatát. Elmondta a lehetőségeket, én meg szerződést kötöttem a céggel. Mindenképpen kivitelező szerettem volna lenni, nem pedig naphosszat íróasztal és rajzgép mellett tervezni. Kaposváron amúgy sincs más lehetőség, csak a Délviépnél helyezkedhettem el, a fér­jem is ide jött dolgozni. — Az iskolapad és az épí­tésvezetőségek között nagy a kjülöríbség. — Nálunk a kezdő mér­nökök másfél-két évig csak „gyakorolnak”. Megismer­kedtem a vállalattal, terve­ket nézegettem az első na­pokban. Aztán egy munka­vezető mellé kerültem, aki már régen a vállalatnál dol­gozott, tapasztalt szakember. Hiába tanultam öt évig az egyetemen, azt nem oktat­ják, hogyan kell egy öreg kubikossal beszélni, meg azt sem, hogy mit csináljak, ha lerobban az autó. De kifeje­zetten szakmai kérdésekről is megtudtam olyat, amiről addig fogalmam sem volt. önálló feladatot nem kap­tam a szakmai begyakorlási idő alatt, de próbáltam mi­nél főbbet ellesni a „meste­rem" tudományából. — Az első önálló mun­kai... — Tavaly április elsejétől engem is kinevezitek mun­kavezetőnek, de a nagyobb lélegzetű föladatokat mindig év elején osztják szét. Itt is, ott is helyettesítettem, az el­ső saját dolgom a Tóth La­jos utcai általános iskolá egy részénék szennyvízbekö­tése volt. Társadalmi mun­kában csináltuk. Igen nagy bizonyítási vágy van ben­nem. Azt hiszem, elfogadták a közvetlen munkatársaim, de az építkezésen a beosz­tottjaim is, A munkásokkal vitázunk ugyan: a gyakorlat­ból szerzett ismeretük néha többét ér a könyvekből meg- tanulhatónái. A fegyelmet is sikerül megtartanom, nem számít, hogy nő vagyok. A régebbi munkavezetők meg­követelték a rendet, a né­hány éve nálunk dolgozók tudják ezt és azt is elfogad­ják, ha én irányítok. Hiába mutatom fel a dip­lomámat, attól még nem lesz nagyobb tekintélyem. — A férje is a Délviépnél dolgozik — másik építésve­zetőségen —, nincsenek szak­mai vitáik? — A nap nagy részét a munkahelyen töltjük, este nemigen beszélünk róla. Egy- szer-másszor mégis szóba ke­rül, ha valamin nem tudtam bent dűlőre jutni. A fér­jem építésvezető-helyettes, • főnököm lőhetne, ha együtt dolgoznánk. Faragó László nyékinek megfelelő fajták te­lepíthetők. A törekvés a rendszer,vezető gazdaság és a pantaerüzemek szakembe­réinek egyetértésével talál­kozott, hiszen közös cél* — s ez egyben az ágazat megszi­lárdításának feltétele is —, hogy minden hektárról meg­felelő mennyiségű és minősé­gű szőlőt szüreteihessenek. — A következő évek fel­adata, hogy az 1977-ben meg­határozott 10—12 tonnás ter­mésátlagot ismét elérjük. Ezért a jó területeiken levő ültetvényeket magas színvo­nalon kell megművelnünk, azokat az ültetvényeket pe- dlig, melyeknek a fagyveszé- lyies hely, a leromlott állo­mány miatt .nincs jövője, felr- sízámaljuk, A Viiticoop egyébként egy­re „izmosodik”: a múlt év­ben tizenhat üzem volt tag­ja a szőlő- és bortermelési rendszernek, ekkor lépett be új tagként a somogysámsond téesz, s üdéi belépési szándé­kát közölte a látmányi és a szennai termelőszövetkezet is. H. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents