Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
1987. január 27., kedd Somogyi Néplap 5 Űj szerzemények a Mezőgazdasági Múzeumban Diószegi füvészkönyve Növekszik a Mezőgazda- sági Múzeum látogatottsága: ■kiállításait tavaly 353 ezren tekintették meg, 13 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A fiatalok mutatnak különösen nagy érdeklődést; 1986-ban minden ötödik látogató iskolás volt. Több mint 2300 általános és középiskolás tanulócsoport tekintette meg a múzeum kiállításait. A múzeum, munkatársai újabb írásos dokumentumokkal, tárgyakkal gyarapították a gyűjteményt. Tavaly több mint 300 régiséggel gazdagodott az intézmény. Birtokukba került az egykori Moson vármegyei Kisbodak község Mária Te- rézia-féle urbáriuma. Hozzájutottak a Heves és Külső Szolnok, vármegyében és másutt, a XVI—XIX. században gazdálkodó Recsky- család birtokainak jogi és úrbéri ügyeit .rögzítő, valamint adás-vételi szerződéseit tartalmazó okirat-kötegek- hez. Értékesek azok az iratok, amelyek a Magyar Királyi Szőlészeti Állomás, és Ampelológiai Intézet statisztikai adatgyűjtéseit rögzítik — 1902-Jől 1911-ig — a század elején működő valamennyi nagyobb szőlőbirtokról. A gyűjtemény 1100 kérdőívet. továbbá több mint száz ábrát tartalmaz a növények betegségeiről. Törzskönyvi iratokat találtak tavaly a kisbéri és a kerteskői állami ménesről. A múzeum könyvtára számos művel gyarapodott, hozzájutottak például Diószegi Sámuel orvosi füvészköny- véhez. Három régi, az 1820-as évek elejéből való kalendárium került birtokukba, ezek közük a cse- lédbért, az árendát és más jövedéknek tehetséges mértékét. A múzeumban az idén három állandó kiállítást rendeznek. Az első negyedévben nyitják meg a hazai szőlő- és bortermelés története című kiállítást. Októberben a vadászat és a vad- gazdálkodás múltját bemutató tárlat kerül a nagyközönség elé. Ez utóbbiban szerepel a felújított trófeabemutató is, amelyen a világbajnok trófeákat is kiállítják. Az ősszel megnyíló A XX. század magyar mezőgazdasága című kiállítás a századfordulótól napjainkig mutatja be a termelés eszközeit és fejlődését. Az úttörőélet képei ezek a kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskola 4115 számú csapatában. A felső tagozatosok kulturális bemutatója cs a kisdobosok JFekete István rajának játékos foglalkozása a közelmúltban volt. A legügyesebb kisdiákok műsorral szerepelnek majd a Latinca művelődési házban a csapatseregszemlén A könyvterjesztési verseny eredménye A falusi lakosság, a kistelepülések könyvellátásának javítására kezdeményezett könyvterjesztési verseny eredményét tegnap hirdették ki a Könyvértékesítő Vállalat budapesti központjában. A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusa, valamint az őszi megyei könyvhetek negyedszázados jubileuma alkalmából 1985-ben kiírt vetélkedésre 140 áfész- bolt nevezett, s közülük 100 nyújtott értékelhető teljesítményt. A díjátadó ünnepségen a szervezők elmondták, hogy a szövetkezeti könyv terjesztés megújítását szorgalmazó kezdeményezés a vártnál is nagyobb sikert hozott: a versenyző üzletek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal növekedett. Ennek köszönhetően javult — 15 százalékkal — az egész áfész könyvesbolt-hálózat éves forgalma, amely tavaly csaknem elérte a 770 millió forintot. Az elismerésre méltó adatoknál is fontosabb azonban, hogy szélesedett az árukínálat, s új olvasókat sikerült toborozni. A versenyben részt vevő üzletek értékelésekor egyebek között vizsgálták a könyvkészletek összetételét, a bolt és a közművelődési intézmények kapcsolatát, propagandamunkáját, s fontos szempont volt a könyvüzletek kulturáltsága is. A legnagyobb forgalmú boltok versenyében a nyíregyházi áfész-bolt végzett az élen. A második a zalaegerszegi, a harmadik pedig a szentesi könyvüzlet lett. A kisebb forgalmú boltok kategóriájában díjat kapott a bakta- lórántházi, a füzesabonyi és a kalocsai, valamint a si- montornyai áfész-könyves- bolt. A Könyvért különdí- jait a hajdúsámsoni könyvesbolt, valamint a Déli- pályaudvari ABC könyvrészlege, iletve a budapesti Skála szövetkezeti nagyáruház könyvosztálya 'kapta. Á SZÖVOSZ különdíját a debreceni „Délibáb” Áruház, a székkutasi' takarékszövetkezet hódmezővásárhelyi könyvesboltja, valamint a kiskunhalasi és a ráckevei üzlet nyerte. Az elismeréseket Drucker Tibor, a Könyvért Vállalat igazgatója, és Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ fő- tikárhelyetfese adta át. UJKÉRY CSABA 6. — Keszenem a fuvart, biztos úr! — vihogta egyfogú inyjével, és beszaladt az ajtón. — A kurva... — harapta el a szót a rendőr, és körülnézett. Komor képpel megigazította nuháiját, és komótos léptekkel megindult az öregasszony után. Az utca végén, a városka egyetlen taxija, egy öreg Warsava tűnt fel, és dur- rogva, zörögve közeledett. A telektárból Dodi és Gergő léptek ki, . könnyen, kiránduláshoz öltözve. Utánuk az öreg, i By arakor etoaradhatatlán barna orkánkabátjában. Keze nadrágzsebben, békésen domborodott elő szétnyíló kabátja közül pocakja, a kacér nadrágtartókkal. A rendőr épp öles léptekkel ugrott a cigányasszony után, amikor észre vette őket. Lépését visszafogva, szalutált. — Hova, hova Dódikám? — kérdezte. — A hegybe. Hát te, minek üldözöd ezt a vedlett tyúkot? S Á szakaszvezető indulatában öklébe harapott. — Ti mentettetek meg a bántalmazás gyalázatától. Mert ha nem jöttök, utonérem és szakramentum agyon csapom! — mondta, és választ se várva rohant a már az emeleten járó öregasz- szony után. — Hát ezt meg mi lelte? — kérdezte az öreg. — Fakabát — vonta meg vállát Dodi, és megindultak a kijárat felé. A várost elhagyva a kö- vesúton komótosan döcögött az öreg taxi- A vezető mellett Dodi, hátul az Öreg és Gergő. Az autó puffogott, zörgott, kényelmesen szaladtak mellette az útmenti szederfák. Szembőil a dombról kerékpáros közeledett, út- szélességben, demizsonokkal megpakolva. Látszott rajta, hogy felrobbanna a szonda, ha szája elé kerülne. Félre húzódtak, az atyafi, nótáz- va, integetve kacsázott el mellettük. A hegy lábánál lévő templomhoz értek. A magas kőfalakat összekötő kapu tárva volt. Megálltak, és elcsodálkoztak. A; kertben pirosnyakken- dős úttörők szorgoskodtak szigorú tanárnéni felügyelete alatt. Gyomláltak, gereblyéztek, szemetet égettek. A templom ajtók sarkig tárv^, bent is sürgés. Két emberke, nagy — valamikor piros volt — szőnyeghengert cipelt kifelé, és szétterítették. Kislányok söprűkkel áltak neki tisztítani. A templom homlokzatán friss vakolások, egy új márványtábla arany ákom- bákomokkal— Nocsak — álmélkodott az öreg — tán plébánost nevezett ki ide a püspök úr... ha visszafélé jönnék nem csodálkoznák a dolgon, láttam olyankor már különb dolgokat is ... de így menet, ma még nem ittam ... és miért pont úttörőket... — Jönnek a törökök — Szólalt meg Dodi. — Kik? — A törökök . • . hát. A külügyminiszter, meg a nagykövet. — Hova jönnek? — Hova, hát Szödvárra. Holnap jönnek Budapestről, nagy cécó lesz. Te ezt nem tudtad? Hisz már egy hete ezért rohangálnak. Holnap kilenckor a vár mellett száll le a helikopter. Ott fogadják őket a vezetők ... ide is kijönnek leleplezni ezt a márványtáblát. Ezért rohangál itt most ennyi kis úttörő. A taxi megrándult,. cs nyögve vitte fel a domboldalon csodálkozó utasait. (Folytatjuk.) TV-NÉZŐ ELVESZETT PARADICSOM Sarkadi Imrének van egy írása. A címe: Beszélgetés a jövőről. Az alcíme így hangzik: Talán áBlom. Három filmes beszélgetését osztja meg az író az olvasóval. Nem tekinthetjük kulcsnak — legfeljebb segítségnek — az egy év.vel korábban, 1960-ban keletkezett Elveszett paradicsom című drámájához ezt az írást sem. Azt magában a műben és az egész életműben kell megtalálnunk. A segítség azonban közelebb visz a mű megértéséhez. A korábbi újságírói gyakorlat sók élmény forrása volt Sarkadi életében, mondanivalójának eszköztárát is gazdagította, bizonyság rá többek között a Beszélgetés a jövőről. A három filmrendező a beszélgetés elején már megfogalmazza: — M,i eldöntöttük, hogy korunk társadalmi viszonyaiból vesszük a filmjeink témáit... Szóval a* mai Magyarország életéből akarjuk, de nem valami illusztratív tételdrámát... Az egyik filmes az „agyongyötört” értelmiségről, a másik a tanult parasztgyerek útkereséséről, a harmadik a szépre, jóra, boldogságra, sikerre törő emberi lelket akarja megmutatni. Témáik is jelzik mi foglalkoztatta az embereket ezekben az években, ám a három rendező azt is tudja, hogy ötleteik a dramaturgiai tanácsig sem jutnának el... Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művét szerdán este mutatta be a televízió. Vannak, akik Sarkadi tragikus halálát látják előrevetítve a drámában, ám tudnunk kell — és nemcsak az író terveiből —, hogy Zoltán és Mira kapcsolata a jövő ígérete, tehát a Sarkadig, foglalkoztató múlt (Sebők) és a jelen (Zoltán) összecsapása, mely az egyén és a társadalom viszonyát fejezi ki, teremti meg a feszültséget a drámában. Zoltán tragikus és törvénytelen műtétje csupán a háttérben húzódó sötét felhőként borítja be a színpad világát. A dráma bent az emberekben játszódik. Mit mond Zoltán Mirának, amikor az ismerkedés utáni első reggelen őt fölébreszti a lány? — Jól tetted, kedves kicsi Mirám, hogy felkeltettél. Felébredtem, és más ember vagyo)k, mint tegnap, mikor is kedvitelenségnél egyebet nem kaptál tőlem. Pedig sokkal többet érdemelsz .. Sarkadi drámájának tévéváltozata töredékként került a nézők elé. A mű egésze, mondanivalója nem szenvedett csorbát, de megváltozott a szerkezete, a belső kohéziója, a forgatás idején elhunyt Páger Antal (Sebők) miatt. Miután láttuk a filmet, Mihályfi Imre rendező és az egész forgatócsoport döntését csak helyeselhetjük: Páger nélkül is folytatták ' a forgatást. Páger utolsó filmszerepében az életet igenlő, alkotómunkának örvendő Sebőköt állította elénk. Ki hitte volna róla, hogy hamarosan eltávozik közülünk,, a kifehére- dett képbe csupán beleképzelhetjük alakját, játékát, hogy ő már csupán emlék az Elveszett paradicsom végén. Zoltánt a kétségbeesett, a tehetséges, de hit nélkül élő orvost Cserhalmi György megrázó erővel jelenítette meg, elkerülve az egyszínű- ség veszélyét. Hegyi Barbara Mirája a jövő csörgedező, tiszta vizű patakja. Az Elveszett paradicsom új tévéváltozata egyben arra is figyelmeztet, hogy érdemes föleleveníteni a hatvanas évek drámatermésének javát, s ezen belül Sarkad! ma is leköti a néző figyelmét, és elgondolkodtat. Horányi Barna Vízipók-csodapók és a többiek Készülő produkciók a Pannóniában Egész estét betöltő programokról, egyedi rövidfilmekről vagy akár tévésorozatokról legyen szó, az elkészítésük hosszú hónapokat vesz igénybe. Kivált így van ez az animációs filmeknél. Lehet a néző gyerek, vagy felnőtt, többnyire izgatottan várja az újdonsült rajz- vagy bábfigurákba álmodott történeteiket. A külföldön is sikert aratott alkotások a művészeket mind több munkára ösztönzik. Ebben az esztendőben- a Pannónia több alkotással is jelentkezik. A hatvanas évek elején játszották a filmszínházak Foki Ottó iA világhírű vadász emlékiratai című sorozatát. A rendező most kiegészíti a régi felvételeket, és fiilmepizódjait egybefűzve Szervác, a nagy vadász címlmel kerül a 'közönség elé. A Makép ígéri, hogy már ez év elején találkozhatunk a nagy vadásszal a mozikban. A Lúdas Matyi, a Vük és a Szaffi nagysikerű rendezője, Dargai Attila is új produkciót készít. Az erdő kapitánya — szintén nagyobb lélegzetű alkotás, bűnügyi elemekkel átszőtt történet: mese az emberi tulajdonságokkal rendelkező állatokról. A főhős', az erdő kapitánya egy rendőrkutya, aki szembeszáll a banditákkal. A bemutatót karácsonyra tervezik. A rajzjátékfilmek mellett rövidfilmeken és tévésorozatokon is dolgoznak a stúdióban. A Vízipók-csodapók sorosat újabb tizenhárom epizódját készítik Szabó Szabolcs és Haui József. A mindig igazságot tevő kutya, Frakk történetei is folytatódnak. Varsanyai Ferenc korábbi filmjében, a Suli-buliban egy úgynevezett „pixillátos” technikát alkalmazott. A rajzanimáció és élő szereplők játékának kombinálásával most Piszkos Fred és más Rejtő Jenő-figurák kelnek életre az Olyan mint ő, csak egy volt című filmben. Ugyancsak vegyes technikát alkalmaz Reisenbuchler Sándor Isten veled kis ország című alkotásában. Nepp József közel másfél órás szatirikus- hangvételű rajzfilmet készített A kutyám naplója címmel, melyet a televízió képernyőjén láthatunk majd. Ebben a történetben egy gazdáit elhagyó, magányosan csavargó farkaskutya történetét meséli el, aki a végén, mégis új otthonra talál. A műben a kutya szemszögéből, láthatjuk a minket körülvevő társadalmat. Varga Csaba kedvelt gyurmafigurája, Auguszt is frissen kiötlött alakokat öl,t a folytatódó sorozatban.
