Somogyi Néplap, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-27 / 22. szám

1987. január 27., kedd Somogyi Néplap 5 Űj szerzemények a Mezőgazdasági Múzeumban Diószegi füvész­könyve Növekszik a Mezőgazda- sági Múzeum látogatottsága: ■kiállításait tavaly 353 ezren tekintették meg, 13 ezerrel többen, mint egy évvel ko­rábban. A fiatalok mutat­nak különösen nagy érdek­lődést; 1986-ban minden ötödik látogató iskolás volt. Több mint 2300 általános és középiskolás tanulócsoport tekintette meg a múzeum kiállításait. A múzeum, munkatársai újabb írásos dokumentu­mokkal, tárgyakkal gyara­pították a gyűjteményt. Ta­valy több mint 300 régiség­gel gazdagodott az intéz­mény. Birtokukba került az egykori Moson vármegyei Kisbodak község Mária Te- rézia-féle urbáriuma. Hoz­zájutottak a Heves és Kül­ső Szolnok, vármegyében és másutt, a XVI—XIX. szá­zadban gazdálkodó Recsky- család birtokainak jogi és úrbéri ügyeit .rögzítő, vala­mint adás-vételi szerződéseit tartalmazó okirat-kötegek- hez. Értékesek azok az ira­tok, amelyek a Magyar Ki­rályi Szőlészeti Állomás, és Ampelológiai Intézet statisz­tikai adatgyűjtéseit rögzítik — 1902-Jől 1911-ig — a szá­zad elején működő vala­mennyi nagyobb szőlőbirtok­ról. A gyűjtemény 1100 kér­dőívet. továbbá több mint száz ábrát tartalmaz a nö­vények betegségeiről. Törzs­könyvi iratokat találtak ta­valy a kisbéri és a kertes­kői állami ménesről. A múzeum könyvtára szá­mos művel gyarapodott, hoz­zájutottak például Diószegi Sámuel orvosi füvészköny- véhez. Három régi, az 1820-as évek elejéből való kalendárium került birto­kukba, ezek közük a cse- lédbért, az árendát és más jövedéknek tehetséges mér­tékét. A múzeumban az idén há­rom állandó kiállítást ren­deznek. Az első negyedév­ben nyitják meg a hazai szőlő- és bortermelés törté­nete című kiállítást. Októ­berben a vadászat és a vad- gazdálkodás múltját bemu­tató tárlat kerül a nagykö­zönség elé. Ez utóbbiban szerepel a felújított trófea­bemutató is, amelyen a vi­lágbajnok trófeákat is kiál­lítják. Az ősszel megnyíló A XX. század magyar me­zőgazdasága című kiállítás a századfordulótól napjainkig mutatja be a termelés esz­közeit és fejlődését. Az úttörőélet képei ezek a kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskola 4115 számú csapatában. A felső tagozatosok kultu­rális bemutatója cs a kisdobosok JFekete István rajának játékos foglalkozása a közelmúltban volt. A legügyesebb kisdiákok műsorral szerepelnek majd a Latinca művelő­dési házban a csapatseregszemlén A könyvterjesztési verseny eredménye A falusi lakosság, a kis­települések könyvellátásának javítására kezdeményezett könyvterjesztési verseny eredményét tegnap hirdették ki a Könyvértékesítő Válla­lat budapesti központjában. A fogyasztási szövetkeze­tek X. kongresszusa, vala­mint az őszi megyei könyv­hetek negyedszázados jubi­leuma alkalmából 1985-ben kiírt vetélkedésre 140 áfész- bolt nevezett, s közülük 100 nyújtott értékelhető telje­sítményt. A díjátadó ünnep­ségen a szervezők elmond­ták, hogy a szövetkezeti könyv terjesztés megújítását szorgalmazó kezdeményezés a vártnál is nagyobb sikert hozott: a versenyző üzletek forgalma egy esztendő alatt 23 százalékkal növekedett. Ennek köszönhetően javult — 15 százalékkal — az egész áfész könyvesbolt-hálózat éves forgalma, amely tavaly csaknem elérte a 770 millió forintot. Az elismerésre mél­tó adatoknál is fontosabb azonban, hogy szélesedett az árukínálat, s új olvasókat sikerült toborozni. A versenyben részt vevő üzletek értékelésekor egye­bek között vizsgálták a könyvkészletek összetételét, a bolt és a közművelődési intézmények kapcsolatát, propagandamunkáját, s fon­tos szempont volt a könyv­üzletek kulturáltsága is. A legnagyobb forgalmú boltok versenyében a nyíregyházi áfész-bolt végzett az élen. A második a zalaegerszegi, a harmadik pedig a szente­si könyvüzlet lett. A kisebb forgalmú boltok kategóriá­jában díjat kapott a bakta- lórántházi, a füzesabonyi és a kalocsai, valamint a si- montornyai áfész-könyves- bolt. A Könyvért különdí- jait a hajdúsámsoni köny­vesbolt, valamint a Déli- pályaudvari ABC könyvrész­lege, iletve a budapesti Ská­la szövetkezeti nagyáruház könyvosztálya 'kapta. Á SZÖVOSZ különdíját a deb­receni „Délibáb” Áruház, a székkutasi' takarékszövetke­zet hódmezővásárhelyi köny­vesboltja, valamint a kis­kunhalasi és a ráckevei üz­let nyerte. Az elismeréseket Drucker Tibor, a Könyvért Vállalat igazgatója, és Szil­vasán Pál, a SZÖVOSZ fő- tikárhelyetfese adta át. UJKÉRY CSABA 6. — Keszenem a fuvart, biz­tos úr! — vihogta egyfogú inyjével, és beszaladt az aj­tón. — A kurva... — harapta el a szót a rendőr, és körül­nézett. Komor képpel meg­igazította nuháiját, és komó­tos léptekkel megindult az öregasszony után. Az utca végén, a városka egyetlen taxija, egy öreg Warsava tűnt fel, és dur- rogva, zörögve közeledett. A telektárból Dodi és Gergő léptek ki, . könnyen, kiránduláshoz öltözve. Utá­nuk az öreg, i By arakor etoa­radhatatlán barna orkánka­bátjában. Keze nadrágzseb­ben, békésen domborodott elő szétnyíló kabátja közül pocakja, a kacér nadrágtar­tókkal. A rendőr épp öles léptekkel ugrott a cigány­asszony után, amikor észre vette őket. Lépését vissza­fogva, szalutált. — Hova, hova Dódikám? — kérdezte. — A hegybe. Hát te, mi­nek üldözöd ezt a vedlett tyúkot? S Á szakaszvezető indulatá­ban öklébe harapott. — Ti mentettetek meg a bántalmazás gyalázatától. Mert ha nem jöttök, uton­érem és szakramentum agyon csapom! — mondta, és vá­laszt se várva rohant a már az emeleten járó öregasz- szony után. — Hát ezt meg mi lelte? — kérdezte az öreg. — Fakabát — vonta meg vállát Dodi, és megindultak a kijárat felé. A várost elhagyva a kö- vesúton komótosan döcögött az öreg taxi- A vezető mel­lett Dodi, hátul az Öreg és Gergő. Az autó puffogott, zörgott, kényelmesen szalad­tak mellette az útmenti sze­derfák. Szembőil a dombról kerékpáros közeledett, út- szélességben, demizsonokkal megpakolva. Látszott rajta, hogy felrobbanna a szonda, ha szája elé kerülne. Félre húzódtak, az atyafi, nótáz- va, integetve kacsázott el mellettük. A hegy lábánál lévő temp­lomhoz értek. A magas kő­falakat összekötő kapu tár­va volt. Megálltak, és elcso­dálkoztak. A; kertben pirosnyakken- dős úttörők szorgoskodtak szigorú tanárnéni felügyelete alatt. Gyomláltak, gereb­lyéztek, szemetet égettek. A templom ajtók sarkig tárv^, bent is sürgés. Két ember­ke, nagy — valamikor piros volt — szőnyeghengert ci­pelt kifelé, és szétterítették. Kislányok söprűkkel áltak neki tisztítani. A templom homlokzatán friss vakolások, egy új márványtábla arany ákom- bákomokkal­— Nocsak — álmélkodott az öreg — tán plébánost ne­vezett ki ide a püspök úr... ha visszafélé jönnék nem csodálkoznák a dolgon, láttam olyankor már különb dolgokat is ... de így menet, ma még nem ittam ... és mi­ért pont úttörőket... — Jönnek a törökök — Szólalt meg Dodi. — Kik? — A törökök . • . hát. A külügyminiszter, meg a nagykövet. — Hova jönnek? — Hova, hát Szödvárra. Holnap jönnek Budapestről, nagy cécó lesz. Te ezt nem tudtad? Hisz már egy hete ezért rohangálnak. Holnap kilenckor a vár mellett száll le a helikopter. Ott fogad­ják őket a vezetők ... ide is kijönnek leleplezni ezt a márványtáblát. Ezért rohan­gál itt most ennyi kis út­törő. A taxi megrándult,. cs nyögve vitte fel a dombol­dalon csodálkozó utasait. (Folytatjuk.) TV-NÉZŐ ELVESZETT PARADICSOM Sarkadi Imrének van egy írása. A címe: Beszélgetés a jövőről. Az alcíme így hangzik: Talán áBlom. Há­rom filmes beszélgetését osztja meg az író az olva­sóval. Nem tekinthetjük kulcsnak — legfeljebb se­gítségnek — az egy év.vel korábban, 1960-ban keletke­zett Elveszett paradicsom című drámájához ezt az írást sem. Azt magában a műben és az egész életmű­ben kell megtalálnunk. A segítség azonban közelebb visz a mű megértéséhez. A korábbi újságírói gyakorlat sók élmény forrása volt Sarkadi életében, mondani­valójának eszköztárát is gazdagította, bizonyság rá többek között a Beszélgetés a jövőről. A három film­rendező a beszélgetés elején már megfogalmazza: — M,i eldöntöttük, hogy korunk társadalmi viszo­nyaiból vesszük a filmjeink témáit... Szóval a* mai Ma­gyarország életéből akarjuk, de nem valami illusztratív tételdrámát... Az egyik filmes az „agyon­gyötört” értelmiségről, a másik a tanult parasztgye­rek útkereséséről, a harma­dik a szépre, jóra, boldog­ságra, sikerre törő emberi lelket akarja megmutatni. Témáik is jelzik mi foglal­koztatta az embereket ezek­ben az években, ám a há­rom rendező azt is tudja, hogy ötleteik a dramatur­giai tanácsig sem jutnának el... Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című művét szerdán este mutatta be a televízió. Vannak, akik Sarkadi tragikus halálát látják elő­revetítve a drámában, ám tudnunk kell — és nemcsak az író terveiből —, hogy Zoltán és Mira kapcsolata a jövő ígérete, tehát a Sar­kadig, foglalkoztató múlt (Sebők) és a jelen (Zoltán) összecsapása, mely az egyén és a társadalom viszonyát fejezi ki, teremti meg a fe­szültséget a drámában. Zol­tán tragikus és törvénytelen műtétje csupán a háttérben húzódó sötét felhőként bo­rítja be a színpad világát. A dráma bent az emberek­ben játszódik. Mit mond Zoltán Mirának, amikor az ismerkedés utáni első reg­gelen őt fölébreszti a lány? — Jól tetted, kedves kicsi Mirám, hogy felkeltettél. Felébredtem, és más ember vagyo)k, mint tegnap, mikor is kedvitelenségnél egyebet nem kaptál tőlem. Pedig sokkal többet érdemelsz .. Sarkadi drámájának tévé­változata töredékként került a nézők elé. A mű egésze, mondanivalója nem szenve­dett csorbát, de megválto­zott a szerkezete, a belső kohéziója, a forgatás idején elhunyt Páger Antal (Se­bők) miatt. Miután láttuk a filmet, Mihályfi Imre ren­dező és az egész forgatócso­port döntését csak helyesel­hetjük: Páger nélkül is foly­tatták ' a forgatást. Páger utolsó filmszerepében az életet igenlő, alkotómunká­nak örvendő Sebőköt állí­totta elénk. Ki hitte volna róla, hogy hamarosan eltá­vozik közülünk,, a kifehére- dett képbe csupán belekép­zelhetjük alakját, játékát, hogy ő már csupán emlék az Elveszett paradicsom vé­gén. Zoltánt a kétségbeesett, a tehetséges, de hit nélkül élő orvost Cserhalmi György megrázó erővel jelenítette meg, elkerülve az egyszínű- ség veszélyét. Hegyi Barba­ra Mirája a jövő csörgede­ző, tiszta vizű patakja. Az Elveszett paradicsom új tévéváltozata egyben ar­ra is figyelmeztet, hogy ér­demes föleleveníteni a hat­vanas évek drámatermésé­nek javát, s ezen belül Sar­kad! ma is leköti a néző fi­gyelmét, és elgondolkodtat. Horányi Barna Vízipók-csodapók és a többiek Készülő produkciók a Pannóniában Egész estét betöltő prog­ramokról, egyedi rövidfil­mekről vagy akár tévésoro­zatokról legyen szó, az el­készítésük hosszú hónapo­kat vesz igénybe. Kivált így van ez az animációs filmek­nél. Lehet a néző gyerek, vagy felnőtt, többnyire iz­gatottan várja az újdonsült rajz- vagy bábfigurákba ál­modott történeteiket. A kül­földön is sikert aratott al­kotások a művészeket mind több munkára ösztönzik. Eb­ben az esztendőben- a Pan­nónia több alkotással is je­lentkezik. A hatvanas évek elején játszották a filmszínházak Foki Ottó iA világhírű va­dász emlékiratai című so­rozatát. A rendező most ki­egészíti a régi felvételeket, és fiilmepizódjait egybefűz­ve Szervác, a nagy vadász címlmel kerül a 'közönség elé. A Makép ígéri, hogy már ez év elején találkoz­hatunk a nagy vadásszal a mozikban. A Lúdas Matyi, a Vük és a Szaffi nagysikerű rende­zője, Dargai Attila is új produkciót készít. Az erdő kapitánya — szintén na­gyobb lélegzetű alkotás, bűnügyi elemekkel átszőtt történet: mese az emberi tulajdonságokkal rendelkező állatokról. A főhős', az erdő kapitánya egy rendőrkutya, aki szembeszáll a banditák­kal. A bemutatót karácsony­ra tervezik. A rajzjátékfilmek mellett rövidfilmeken és tévésoro­zatokon is dolgoznak a stú­dióban. A Vízipók-csodapók sorosat újabb tizenhárom epizódját készítik Szabó Szabolcs és Haui József. A mindig igazságot tevő ku­tya, Frakk történetei is foly­tatódnak. Varsanyai Ferenc korábbi filmjében, a Suli-buliban egy úgynevezett „pixillátos” technikát alkalmazott. A rajzanimáció és élő szerep­lők játékának kombinálásá­val most Piszkos Fred és más Rejtő Jenő-figurák kel­nek életre az Olyan mint ő, csak egy volt című filmben. Ugyancsak vegyes technikát alkalmaz Reisenbuchler Sán­dor Isten veled kis ország című alkotásában. Nepp Jó­zsef közel másfél órás sza­tirikus- hangvételű rajzfil­met készített A kutyám naplója címmel, melyet a televízió képernyőjén látha­tunk majd. Ebben a törté­netben egy gazdáit elhagyó, magányosan csavargó far­kaskutya történetét meséli el, aki a végén, mégis új otthonra talál. A műben a kutya szemszögéből, láthat­juk a minket körülvevő tár­sadalmat. Varga Csaba ked­velt gyurmafigurája, Auguszt is frissen kiötlött alakokat öl,t a folytatódó sorozatban.

Next

/
Thumbnails
Contents